Békés Megyei Népújság, 1978. december (33. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-05 / 286. szám
Pécsett próbálták ki azt a svéd berendezést, amellyel kis átmérőjű, hibás csatornaszakaszok — a költséges és hosszadalmas útfelbontás mellőzésével — gyorsan javíthatók. A berendezés két komponensű műgyantát juttat a szükséges helyre, így anélkül, hogy szüneteltetnék az üzemelési, tartósan javíthatók a csatornák (MTI-fotó: Bajkor József felvétele — RS) A javaslat önmagában kevés Tudósítás ifjúsági parlamentekről A megye több vállalatánál, intézményénél tartottak ifjúsági parlamentet december 2-án, szombaton. Valamennyi fórum közös vonásaként emelhetjük ki: a fiatalok egyre nagyobb figyelmet fordítanak munkahelyük termelést nehezítő visszásságaira. Ez a hozzászólásokból, észrevételekből tűnt ki elsősorban. S hogy így történt, az végül is a parlamentek színvonalát, eredményességét növelte. Igaz, ma még sokan féltik az ifjúsági parlamenteket attól, hogy úgymond termelési tanácskozássá szürkülnek. Az a tény azonban, hogy a közvetlen ifjúságpolitikai kérdések, javaslatok mellé más is kerül, vagy került, az éppen e fórumok gazdagodását bizonyítja. Mint ahogyan az is növeli értéküket, ha a két évvel korábbinál több helyen érdemben foglalkoznak az 1976-os parlamenteken elhangzott észrevételekkel, írásunkban két ifjúsági parlamenten történtekről adunk tudósítást. ♦ A Békés megyei Zöldség-, Gyümölcskereskedelmi Szövetkezeti Vállalat, ZÖLDÉRT, ifjúsági parlamentjén Török Imre igazgató tájékoztatta a fiatalokat a felvásárlással, értékesítéssel kapcsolatos feladatokról, valamint a fiatalok helyzetéről. Ez utóbbit a következőkben összegezte: „Az V. ötéves terv eddig eltelt három esztendejében tovább javultak a munkakörülmények, a raktározási feltételek a békéscsabai és gyulai kirendeltségen, a húsüzemben, s a vállalat központjában, az új irodaház átadását követően. Kevésbé javultak, és nem lehetünk elégedettek a kereskedelmi hálózatban dolgozók munkakörülményeivel.” Az írásos beszámolóban olvashatjuk: „A vállalat vezetői és a termelési egységek irányítói az elmúlt időszakban arra törekedtek, hogy az újonnan munkába lépő fiatalok képzettségüknek és képességüknek megfelelő munkát kapjanak. A képzettségnek megfelelő munkakör biztosítása nem okozott különösebb nehézséget. Annál körülményesebb azonban azt megállapítani, hogy a fiatal képességeinek megfelelő munkát kap-e? Ez csak hosszabb idő után, s sok esetben évek múltán derül ki.” Ehhez kapcsolódik az a parlamenten elhangzott megállapítás, hogy a fiatalok vezetői állását nem lehet siettetni, mert a tapasztalat hiánya, a kudarc kedvezőtlenül befolyásolja további életüket. Ezt csak egyféleképpen lehet elkerülni. Mégpedig úgy, hogy a pályakezdő fiatalok, vagyis a szakmát szerzett középiskolát, főiskolát, egyetemet végzettek munkáját megkülönböztetett figyelemmel kísérik. Az elmúlt két évben 14 szakmunkás és 4 egyetemet, főiskolát végzett fiatalt vettek fel. Az ő szakmai, politikai fejlődésükhöz sok segítséget ad a vállalat. A 18 hozzászóló is lényegében az előbbiekben vázolt kérdésekkel foglalkozott. Néhány, az elhangzott észrevételekből: Cseke Gyuláné szóvá tette, hogy a nemrég üzembe állított holland burgonyaválogató nem működik, így az egyelőre kihasználatlanul áll. A ZÖLDÉRT 21. sz. húsboltjának eladója, Pauló András elmondta, hogy hét végén későn kapják meg az árut, így annak értékesítése gondot okoz. Szűcs István szerint ezen könnyen lehetne segíteni, ha jobban ügyelnének a szállítás ütemére. Juhász Ádám szakkönyvtár létrehozását sürgette. Csehi Miklósné több vetélkedő szervezését javasolta. Krátki György labdarúgópálya építését szorgalmazta. Török Imre igazgató válaszában többek közt hangsúlyozta, hogy a kereskedők, a szállítók és a raktározók jobb együttműködésében sok még a tartalék. A válogatógép egyelőre azért nem működhet, mert a burgonyagumók nagyobbra nőttek, mint amilyen válogatásáia a gép készült. Természetesen a többi fiatal is választ kapott kérdésére, amelyek többsége a felvásárlással, értékesítéssel volt kapcsolatos. A Békéscsabai Konzervgyár ifjúsági parlamentjére készült írásos beszámolóban részletesen elemezték a két évvel korábban elhangzott és elfogadott javaslatok végrehajtását. Akkor 16 hozzászóló mondta el véleményét. Ezek közül veszünk sorra most néhányat: Budai Piroska ifjúsági brigád alakításához kért segítséget. Az ifjúsági brigád megalakult. Lipták Mária javasolta, hogy a vállalat kössön tanulmányi szerződést a konzervipari szakmunkástanulókkal. Ez év januárja óta a konzervgyár szerződést köt a szakmunkástanulókkal, és 300 forint ösztöndíjat fizet havonta a szerződést aláíróknak. Vida Zsolt a bolgár targoncák szerelésének tanulmányozására tanulmányút szervezését indítványozta. A konzervgyár vezetői a javaslatot továbbították a trösztnek és a minisztériumnak. Visszajelzést azonban nem kaptak. Horváth Jolán, a göngyölegüzemben önálló KISZ-alapszervezet létrehozására tett javaslatot. A vállalat KISZ-bizottsága azonban bővebb tájékozódás után nem talált biztosítékot a szervezet működéséhez. Dombodi Lajos az Ifjú Gárdaszakasz foglalkozásaihoz kért több segítséget. A kérést a vállalat teljesítette. Erre bizonyíték egyébként, hogy az Ifjú Gárda-szakasz a megyei és az országos versenyen kiemelkedően szerepelt. Mit bizonyítanak az előbbiek? Először is azt, hogy a fiatalok észrevételeikre választ kaptak. Igaz, nem minden kérés teljesült, s talán azért sem valósulhatott meg egy részük, mert nem voltak eléggé átgondoltak a javaslatok. A tény azonban, hogy a fiatalok legalább választ kaptak, már megnyugtató, ez ugyanis döntően befolyásolja tenniiakarásukat aktivitásukat. Annak is köszönhető, hogy a konzervgyári fiatalok nem tartották elégnek a javaslatok megfogalmazását, azok megvalósításában részt vettek. Az elmúlt évben védnökséget vállaltak a gyár tésztaüzemének beruházása felett, nem utolsósorban az ebben való eredményes közreműködés tette lehetővé, hogy az üzemet határidő előtt 7 hónappal előbb adják át rendeltetésének. A szombati ifjúsági parlamenten 17-en mondtak véleményt. S a hozzászólók javaslata alapján vállaltak védnökséget a vállalati szakmunkástanműhely építése felett. Ezek után biztosnak látszik, hogy a következő ifjúsági parlamenten az ideihez hasonló eredményekről adjunk számot. Köpenyes János 1978. december 5., keddo A lakásgyártás fejlődése Beszélgetés dr. Szabó János építésügyi államtitkárral Egymillió-kettőszázezer lakás; a második 15 éves lakásfejlesztési program keretében — 1976 és 1990 között — ennyi új hajlék épül. Óriási mennyiség, a meglevő lakásállománynak hozzávetőleg egyharmada. Nem túlzás feltételezni-kijelenteni — hiszen ez történt 1960 és 1975 között is —, gyökeresen megújul, korszerűbbé válik településeink, kisebb és nagyobb városaink arculata. Ám e változás mégis különbözik a korábbi másfél évtizedben végbementtől. Részint, mert tovább gyorsul .az urbanizálódás folyamata — nagyközségek válnak várossá, kisközségek városiassá —, és meghatározóbbá lesznek a modern építési eljárások. Mind kevesebb ház falait emelik téglából, folytatja térhódítását a beton, tervidőszakról tervidőszakra több új otthon elemei készülnek házgyárban. Minderről az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumban dr. Szabó János államtitkárral beszélgetünk. Nyilatkozatának időszerűségét az MSZMP Központi Bizottságának az építő- és építőanyag-ipar helyzetével, továbbfejlesztésével foglalkozó októberi határozata adja, amely egyebek mellett rögzíti: „az új lakások kétharmadát korszerű technológiával, többszintes kivitelben, nagyobbrészt lakótelepeken kell megvalósítani.” — Az 1,2 millió évi átlagban 80 ezer új lakást jelent — mondja dr. Szabó János. — Ennek kétharmada 53 ezer. Ha tekintetbe veszszük azt is, hogy a lakások átlagos alapterülete a mostani 53-ról 56 négyzetméterre növekszik a hatodik ötéves terv időszakában, akkor kitűnik: évente a jelenleginél mintegy 160 ezer négyzetméterrel több, korszerű technológiával épülő lakást kell átadni. Mindehhez további műszaki fejlesztésekre van szükség, a tíz házgyárból álló országos hálózat ugyanis évi mintegy 30 ezer otthon elemeit adja. Igaz, ma sem a házgyárak a korszerű lakásépítés kizárólagos bázisai. Hat panelüzem is működik Dunaújvárosban, Szolnokon és másutt, beváltak az alagútzsailók is. Valamennyi eljárás közül a házgyári a leginkább iparosított, mind a gyárban mind az építkezések színhelyén ez igényli a legkevesebb élőmunkát. Tekintettel a népgazdaság teherbíró képességére, miként fejlődik tovább e hálózat? A meglevő gyárak panelgyártó kapacitását növelik-e, vagy új gyárak létesülnek-e a következő ötéves tervidőszakokban? — A Központi Bizottság határozata azt is előírja: „a lakásépítés iparosítása összpontosuljon a házgyárak folyamatos korszerűsítésére.” Bár nem öreg üzemek — a legkorosabb is tizenkét esztendős csupán —, kétségkívül érettek a korszerűsítésre. A korszerűsítés pedig együtt jár az intenzifikálással : a panelgyártás még kevesebb élőmunkát fog igényelni. Az arányokat érzékelteti a fővárosi helyzet. Budapest négy házgyára összesen 13,5 ezer lakás elemeinek kiadására képes ♦ évente, ám a következő tervidőszakokban ez már kevés lesz. A gyárak kapacitását oly módon kell növelni, hogy a hatodik ötéves tervben esztendőnként mintegy 16 ezer, a hetedikben — 1986 és 1990 között — viszont már 17,5 ezer otthon összeszerelését tegyék lehetővé. A legidősebb házgyár, a budapesti I-es már teljesen megújult, s a technikai fejlesztésen túl a kibocsátóképessége megkétszereződött. Az igényeknek és a lehetőségeknek megfelelően kerül sor a többi üzem rekonstrukciójára is. Országossá terebélyesítve a helyzetképet: a négy budapesti és a többi hat városban levő gyár — üzembe helyezésük sorrendjében: a győri, a miskolci, a debreceni, a szegedi, a veszprémi és a kecskeméti — most évente együttesen 31 ezer lakás paneljait készíti el. A tervek szerint 1981 és 1985 között már 36 ezer, a hetedik ötéves terv időszakában pedig 44 ezer lesz az esztendőnkénti átlag. Mindehhez elsődlegesen a belső tartalékokat kell feltárni, hasznosítani, s a gyártás egész folyamatát hatékonyabbá, a magasabb igényeknek megfelelőbbé , rendszerelvűvé — tenni. Ám az intenzifikálás csupán a járható utak egyike; emellett foglalkozunk egy dél-dunántúli — pécsi ■— házgyár létesítésével, erre a hatodik ötéves tervben kerülhet sor. Távolabbi, de még a 15 éves fejlesztési program részét képező elképzelés : vizsgáljuk, menynyire szükséges Hatvan térségébe is házgyárat telepíteni. — Az intenzifikálás eredményeként csökken-e az egy lakás építésére jutó élőmunka? — Feltétlenül csökkennie kell... noha mindezt múlt időben is mondhatnánk. Már hat éve célul tűztük, hogy egy 53 négyzetméteres házgyári lakás 800 óra alatt készüljön el, ezzel szemben 960—1200 óránál tartunk. A műszaki fejlesztések, az új eljárások sokat lendíthetnek ugyan, de meghatározó a gyárak ösztönzőbb gazdasági érdekeltsége is. Törekedni kell a több műszakos kihasználásukra, a magasabb szervezettségre, a fegyelmezettebb munkára. Műszaki előrelépést jelent az is, hogy a házgyárak jobban támaszkodnak majd az ipari háttérre, s más vállalatok termékeit is felhasználják. Például a győri házgyár — amelynek éves kapacitása 5120-ra növekszik — felhasználja a Nyugat-magyarországi Fagazdasági Kombinát szombathelyi üzemének könnyű térelemeit. E Betonyp nevű fürdőszoba-elemek a svájci Durisol cég licence alapján készülnek, s könnyebbek a vasbetonból gyártottaknál. Természetesen nemcsak a házgyárak használhatják; ilyen térelemeket kapnak a kaposváriak is. A méretre szabott elemekbe — figyelmet érdemlő kooperáció! — ők helyezik bele a Csőszerelőipari Vállalat nagy sorozatban gyártott épületgépészeti elemeit. — A Somogy megyei Állami Építőipari Vállalatnak panelüzeme van. Mi lesz ennek, és a többi poligonüzemnek a sorsa? — A kaposvári üzem lakáspanelgyártásának jövője a dél-dunántúli házgyár függvénye. Ma hat panelüzem működik, s együttesen minte ötezer lakás elemeitkészítik. A lakásépítésnél fölössé váló üzemek mást fognak gyártani, amelyekre viszont hosszabb távon is szükség van, azok fejlesztésében meg kell közelíteni a házgyári színvonalat. Változatlanul nagy a jövője az alagútzsaluknak, melyek megfelelő technikai fejlesztés és optimális sorozatnagyság esetén a jelenleginél is gazdaságosabban vállalhatnak részt a lakásépítésből. Egy készlettel évente 250—300 otthon épülhet de mert ehhez háttérre - darura, betongyárra, bionszivattyúra, s egyéb eszközökre — is szükség van, működésük csak akkor rentábilis, ha egy-egy vállalatnak, szövetkezetnek négy-öt közlete van. Ez természetesen feltételezi azt is, hogy egyidejűleg több helyen építkezzenek. Hatásfokuk előregyártott térelemekkel és egyéb módon ugyancsak fokozható. Távozóban van — noha korántsem gyors e távozás — a blokkos építési mód , de amíg építünk blokkal, addig folyamatosan korszerűsítjük ezt az eljárást is. Soros feladat a külső szigetelés javítása és a belső vakolat elhagyása. A fővárosban a Centennárium lakótelepen már ki is próbálták azt a gipszkartonos belső burkoló- és válaszfalrendszert, amely amellett, hogy jobban szigetel, mintegy 200 óra élőmunka-megtakarítást is lehetővé tesz. Kiemelt kormányprogram a könnyűszerkezetes építés. A székesfehérváriak által honosított GLASP-rendszer immár csatát nyert: e könnyűszerkezetes iskolák Fejér megye határain túl is megjelentek. A könnyűszerkezetek a hatodik ötéves tervben miként segítik a lakásépítést? — A már említett módon: iskolákat, óvodákat, bölcsődéket szerelünk össze. Ám a Tervezésfejlesztési és Típustervező Intézet szakemberei már megkezdték a rendszer továbbfejlesztését: kereskedelmi és vendéglátóipari létesítményekhez is alkalmassá teszik. A könnyűszerkezetek még a lakóházakon is megjelennek, például Zalaegerszegen, homlokzati elemként, az alagútzsalus építéssel kombinálva — fejezte be a kérdésekre adott válaszát dr. Szabó János államtitkár. Földes Tamás Munkában az építőbrigád. A medgyesegyházi Haladás T.s 35-tagú kőműves brigádja az utóbbi hónapokban több állattartó épületet, raktárat és egy szárítót épített meg. Most fejezték be annak a Bábolna típusú szárítónak a kivitelezését, amely 21 óra alatt 3000 mázsa termény szárításár képes Fotó: Veress Erzsi