Békés Megyei Népújság, 1979. október (34. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-11 / 238. szám

A repülőgépes szolgálat kaposújlaki bázisain olyan fiatal repülőgép-vezetőket oktatnak, akik nemrég szerezték meg szakszolgálati engedélyüket Nyíregyházán. A fiatalokkal — akik az­ iskolában egy géptípussal repültek — megismertetik az AN—2 típusú repülőgépet, illetve a helikopterrel történő munkát is (MTI-fotó: Bajkor József felvétele — RS) Közúti ellenőrzésen a traffipaxszal Október 8—9-én fokozott közúti ellenőrzést tartottak megyénkben. Az ellenőrzésbe bekapcsolódtak a KPM Autó­felügyelet és a Volán ellen­őrei, az önkéntes rendőrök és a határőrök is. A főkapitányság épületé­ben az ellenőrzésre indulók­nak Csávás József főhad­nagy tartott eligazítást. El­mondta, hogy nem véletlen a most már hagyománnyá vált októberi akcióprogram, hi­szen az őszi és téli hónapok közlekedési statisztikái szo­morú képet mutatnak. Ilyen­kor az országúton közleke­dőknek sok mindent figye­lembe kell venniük. Azt pél­dául, hogy az őszi szállítási csúcs miatt megnövekedett a teherforgalom. A korai sö­tétedés miatt nehezebben vehetők észre a kukoricát szállító, kivilágítatlan lovas­kocsik és a lámpa nélkül közlekedő kerékpárosok. Felhívta az ellenőrzésben részt vevők figyelmét, hogy nemcsak a szabálytalansá­gokat kell kiszűrniük, ha­nem a gépkocsik műszaki ál­lapotára is fokozottabban odafigyelni, hiszen a rossz fék, a kopott gumiabroncs életveszélyes lehet nemcsak az üzembentartóra, hanem a közúton közlekedőkre is. A kétnapos akcióban traf­­fipaxos ellenőrzés is volt és a szomszédos Csongrád me­gyei főkapitányság segítette az ellenőrzés sikerét. Mi mindent tud a traffipax? Jel­zi, hogy hány jármű halad el a műszerrel felszerelt ko­csi előtt, beleértve a kerék­párosokat is. A műszerfalon megjelenik, hogy milyen se­bességgel vezették a gépko­csikat. A sebességtúllépésre úgy reagál az érzékeny mű­szer, hogy automatikusan le­fotózza a szabálytalankodó gépjárművet. Az augusztus 1-vel beve­zetett sebességkorlátozástól a súlyos balesetek, a gázolá­sok számának csökkenését várják a szakemberek. Egyébként elmondták a rendőrségen, hogy polgári rendszámú és magán gépko­csikkal is rendszeresen el­lenőrzik követéssel a sebes­ségkorlátozás hatását. A megyénkben megtartott kétnapos akcióprogram ered­ménye: 35 feljelentés ittas­ság, elsőbbség meg nem adás és szabálytalan kanyarodás miatt. 144 helyszíni bírság és 377 figyelmeztetés, amelyet kisebb szabálytalanságok el­követőivel szemben alkal­maztak az ellenőrzésben részt vevők. A feljelentés között volt egy olyan eset, amikor a gépkocsivezető it­tasan, jogosítvány nélkül, menetlevél nélkül és műszaki hibával vezette kocsiját. Béla Vali Vízrendezés, öntözés Békésen Mint ismeretes, Békés me­gye az ország egyik legjobb gabonatermő vidéke. A víz­rajzi és talaj­szerkezeti adott­ságok miatt azonban a mély fekvésű földeken gyakran pusztít a belvíz, amely a terméshozamok jelentős csökkenését okozza. Éppen ezért készítette el még 1976- ban a KÖVIZIG az egész megyét átfogó vízrendezési tanulmánytervet. Az elkép­zelések szerint a beruházá­sok 5-7 éven belül megté­rülnek. Természetesen a 2000-ig szóló terv kimondja: a vízrendezési munkákon kí­vül szükséges a talajjavítás, a mélylazítás, így a költsé­gek elérik a 2,5 milliárd fo­rintot. Kovács László, a békési Városi Tanács osztályveze­tője elmondotta, hogy terü­letükön már az V. ötéves tervben fontos beruházások valósulnak meg állami se­gítséggel és a gazdaságok erőfeszítése árán. Mintegy 1680 hektáron oldják meg a belvízelvezetést, 6290 hektá­ron pedig a talajjavítást. A főművel­­ közül fejlesztik az Élővíz-csatona belvízrend­szerét a III. számú szivat­­­tyútelep építésével. Ugyan­csak elkezdik az NK—XIV. öntözőfürthöz kapcsolódó fő­művek létrehozását. A VI. ötéves tervben kerül sor a Kettős-Körös jobb parti és a Sebes-Körös-holtág bel­vízrendszerének a bővítésé­re. Ezzel összefüggésben nagy gondot fordítanak a környe­ző termőföldek öntözésére. Az Élővíz-csatorna és a Ket­tős-Körös vizének hasznosí­tása mellett felhasználják a homokbányák vizét, a bé­késcsabai szennyvizet. Gon­dot okoz, hogy nem megol­dott az üzemi kezelésben le­vő berendezések karbantar­tása, javítása. Nagy részük elhasználódott, cserére szo­rul. A már említett NK— XIV-es főcsatorna a Kettős- Köröstől indul és Békés— Murony—Kamut határát érintve összesen 10—12 ezer hektár terület öntözését te­szi lehetővé. Ugyanakkor a körösladányi duzzasztó déli szakaszából 5300 hektár föl­det lehet öntözni Szeghalom —Vésztő—Bélmegyer—Tar­­hos térségében. ­ Paradicsomlé­p és vetőmag Kevermesről A kevermesi Lenin Tsz a cukorrépa-termesztésben el­ért kimagasló eredményeivel vált ismertté. Sikereiket el­sősorban annak köszönhetik, hogy nem sajnálják a fá­radtságot, és évről évre rendszeresen kétkezi munká­val végzik el a répatermő táblákon a tőszámbeállítást. Az idén sajnos a vihar meg­előzte a tsz-tagokat a ke­léskor, szerencsére a kéret­len „egyelés” túl nagy ká­rokat nem okozott: a 250 hektár negyedrészéről fel­szedett répa eddig is több mint 500 mázsa termést adott hektáranként, méghoz­zá 16—16 és fél százalékos cukortartalommal. Nem terem kevesebbet hektáronkénti átlagban az a trósz hektár paradicsom sem, amelynek termését a csa­­nádapácai termelőszövetke­zetben kialakított feldolgo­zó üzembe szállítják. A pa­radicsomot egyébként két­szeresen is hasznosítják a kevermesiek, a levét a kon­zervgyárnak, magját a vető­magtermeltetőnek adják el. A szövetkezetben jó ütem­ben haladnak egyébként a többi őszi munkával is, 850 hektárról folyamatosan szál­lítják tárolásra a kukoricát, a jövő esztendőben cukorré­pát és zöldséget termő terü­letekre kihordták a szerves trágyát, és megfelelő mag­ágy várja 1400 hektáron az őszi gabonák magját. Hódít a „Szigetcsépi 51 Ft"-es A Békés megyei zöldség­­vetőmag-termelési modell­­társulásnak jelenleg már 22 üzem a tagja, a legutóbbi időben csatlakozott a Mező­­kovácsházáról irányított vál­lalkozáshoz a békéscsabai Szabadság Tsz, illetve há­rom megyén kívüli gazda­ság, jelesen a Csongrád me­gyei Bokros, valamint a Bor­sod megyei Bekecs és Ricse mezőgazdasági üzemei. A társulás tagjainak kö­rében továbbra is a papri­kamag termesztésére vállal­koznak a legtöbben, tekin­tettel arra, hogy a paprika magja mellett a húsa is ér­tékesíthető. Érdekességként említhető meg, hogy tavaly, a szakmai körökben Sziget­csépi 51 Ft-nek nevezett gö­rögdinnye magját még mind­össze csak a nagybánhegyesi tsz termesztette, ezzel szem­ben az idén már 4 gazda­ság adott át a termeltetőnek dinnyemagot, mintegy 70 hektárról összességében. áruellátás, felvásárlás Mezőberényben A Mezőberény és Vidéke ÁFÉSZ az év elején elkészí­tette intézkedési tervét, amely meghatározta a gaz­dálkodás, a kereskedelempo­litika, a felvásárlás, az ipa­ri tevékenység tennivalóit. Ennek szellemében dolgozik a három községre kiterjedő szövetkezet, amely 18 ezer ember áruellátását oldja meg. Vincze Miklós elnök sze­rint az évi 320 millió forin­tos forgalmi terv reálisnak látszik, hiszen az első 6 hó­napban 152 millió forint be­vételt értek el. A háromne­gyedéves adatok azt mutat­ják: túlteljesítik vállalásu­kat. Már az első félév eredmé­nyei is világosan mutatják: legjobban a kiskereskedelmi ágazat fejlődött. Élelmiszer­ből 44, ruházatból 16, egyéb iparcikkekből 63 millió fo­rint értékűt adtak el, amely 14,2 százalékos forgalomnö­vekedésnek felel meg. Az igazsághoz persze az is hoz­zátartozik: kevesebb élelmi­szert értékesítettek a kívá­natosnál. Ennek egyik oka, hogy elsősorban tőkehúsból, húskészítményekből, olykor zöldségfélékből akadozott az ellátás. Ugyancsak jól ala­kult a vendéglátás forgal­ma: fél év alatt 16,6 millió forint bevételre tettek szert, 17,8 százalékkal többre, mint az elmúlt esztendő hasonló időszakában. Ez annál is in­kább figyelemre méltó, mi­vel jócskán csökkent az éte­lek, cukrászsütemények ke­reslete. Megoldották viszont a nyári időszakban a ter­melőszövetkezetek dolgozói­nak az étkeztetését, amely nagyot lendített a forgal­mon. Annak ellenére, hogy a vegyesiparcikkekből adtak el legtöbbet — a 22,4 száza­lékos forgalomnövekedés ön­magáért beszél —, nem volt gondtalan az árubeszerzés. Tüzelőből, építőanyagokból korántsem tudták teljesíteni az elképzeléseket, pedig 155 belvízkárt szenvedett házat kell helyreállítani a község­ben. A felvásárlásnál a puszta számokra hagyatkozva meg­állapíthatjuk: az egyszáza­lékos árbevétel-növekedés nem sok, különösen akkor, ha a tervhez képest jelentős a lemaradás. Nem megnyug­tató, hogy zöldségből, gyü­mölcsből mindössze 2,3, egyéb termékekből 6,5 millió fo­rint értékű árut vásároltak meg. Ezért aligha a szövet­kezet okolható: a kedvezőt­len időjárás ugyanis nagy­ban befolyásolta a zöldség­félék és a gyümölcs felvá­sárlását. A többi ágazat azon­ban kitett magáért: a tojás­­termelő szakcsoport 406 ezerrel több tojást adott át, és 2 ezer mázsával nőtt az átvett takarmánybúza meny­­nyisége. Ugyanakkor a me­zőkovácsházi ÁFÉSZ-szel­­együttműködve 100 holdon cirkot termelnek a kisgaz­daságokban. Ezt a tevékeny­séget a jövőben tovább bő­vítik. 1979. október 11., csütörtök Cukortermelés tegnap és ma BESZÉLGETÉS NAGY LÁSZLÓVAL, A CUKORIPARI VÁLLALATOK TRÖSZTJÉNEK VEZÉRIGAZGATÓJÁVAL Emlékszünk? Néhány esz­tendeje még azon kesereg­tünk, hogy dollármilliókat kell költenünk cukorimport­ra. Az 1970. és 1976. közötti időszakban ugyanis nem ke­vesebb, mint 800 ezer tonna cukor importjára kénysze­rültünk. Ebben az időszak­ban kezdődött meg a cukor­répa-termelésben az áttérés a kézi művelésről a gépesített, iparszerű termelésre. Ezt a folyamatot gyorsította meg a párt XI. kongresszusának a határozata, hogy az ország cukorszükségletét döntően hazai termelésből kell kielé­gíteni. Mi történt a határo­zat óta? A cukorrépa-terme­lés helyzetéről, az idei fel­adatokról és jövő terveiről beszélgettünk Nagy László­val, a Cukoripari Vállalatok Trösztjének vezérigazgatójá­val. — Hol tartunk, meddig jutottunk a cukorrépa-ter­melésben? — Kezdjük a végered­ménnyel: már 1977-ben el­értük a kitűzött célt, a me­zőgazdasági * üzemek annyi cukorrépát és olyan minő­ségben szállítottak a cukor­iparnak, hogy a gyárak 448 ezer tonna cukrot gyárthat­tak — válaszolt a vezérigaz­gató. — Ilyen mennyiségű cukor előállítására a hazai cukoripar történetében ad­dig még nem volt példa. Ez a mennyiség a kubai cukor­importtal kiegészítve, teljes egészében fedezte az ország cukorszükségletét, sőt még tartalékolásra is jutott. Ta­valy ismét sikeres évet zár­tunk: a cukortermelés meg­haladta az 500 ezer tonnát, ez a mennyiség pedig 200 ezer tonnával több, mint amennyit 1975-ben termel­tünk.­­ A nagyüzemek a megmondhatói, hogy mindez rendkívül sok gonddal, problémával járt. Különösen az okozott nagy nehézségeket, hogy a ter­melés növelésével egy idő­ben rendkívüli mértékben leromlott a répa minősége, a gyárak az addig megszo­kottnál sokkal kisebb cu­kortartalmú répát kaptak feldolgozásra. Miként si­került ezeken a gondokon úrrá lenni? — Valóban nehéz feladat volt a termelés minőségi színvonalának a javítása, a cukorrépa beltartalmi érté­kének a növelése. Volt olyan esztendőnk is, amikor a ré­pa cukortartalma még a 13 százalékot sem érte el, s ez rendkívüli mértékben meg­drágította a cukorgyártást. A mezőgazdasági üzemekkel a gyárak, a kutatóintézetek, legfőképpen pedig a termelé­si rendszerek közösen, esz­tendőkön át dolgoztak azon, hogy a mennyiségi fejlődés­sel egyidőben a minőség is javuljon. Elmondhatom, hogy ebben a munkában nagyon jó együttműködés alakult ki a cukorgyárak és a mezőgaz­dasági üzemek között. Ez a kapcsolat segítette a terme­lés új technológiájának a kialakítását, és azt is, hogy most már harmadik eszten­deje észrevehetően javul a cukorrépa minősége is. Nem kis eredmény az sem, hogy a mezőgazdasági üzemek ismét azt mondhat­ják, hogy a cukorrépa ter­mesztése megfelelő jövedel­met nyújtó ágazata lett a mezőgazdaságnak. A cukor­répa-termesztés mennyiségi és minőségi stabilizálódása folytán lehetségessé vált, hogy az előző évekhez ké­pest, mintegy 10 százalékkal csökkentsük a cukorrépa ter­mőterületét. Az idén például mintegy 110 ezer hektárról takarítják be a nagyüzemek a répát, a tavalyi 122 ezer hektárral szemben. A ter­mőterület csökkentése első­sorban a kedvezőtlen adott­ságokkal rendelkező, és a gyengén gépesített, rossz ha­tékonysággal termelő üze­mekben vált szükségessé.­­ A cukorgyárak már megkezdték az idei répa feldolgozását. Vajon, ho­gyan sikerül az idei kam­pány? — Az idén valamivel ké­sőbb kezdődött meg a cukor­­gyártási idény, mint a ko­rábbi években, így tehát va­lamivel érettebb répát kap­nak már a kezdeti időszak­ban is a cukorgyárak. Azért is kezdhettük ebben az év­ben később a cukorgyártást, mert az idén már munkába állhatott az új Hajdúsági Cukorgyár. Remélhető, hogy az első feldolgozási idényben az új gyár legalább 250—300 ezer tonna répát fel tud dol­gozni, ezzel is csökkenti a többi gyár terhét, így az egész cukorgyártási kam­pány a korábbi 130—140 napról az idén 110—116 nap­ra rövidül le. Az új gyár egyébként a későbbiek során évente 600 ezer tonna répát képes majd feldolgozni. Az első­­ évben természetesen nem várhatjuk, hogy ugyan­annyit termeljen, mint amennyit a későbbiek során teljesíteni tud. Az első cukorrépa-szállít­mányokat már feldolgozták a gyárak, s ebből megálla­pítható, hogy az idei cukor­répa mind a gyökértermés, mind a cukortartalom szem­pontjából jónak mondható. A gyárak és a répatermelő gazdaságok jól felkészültek az idei szezonra. Mindenütt idejében, írásban rögzítették a répa szedésének és átadá­sának ütemét. Ennek lénye­ge, hogy a feldolgozás első időszakában csak annyi ré­pát takarítsanak be és adja­nak át a gyáraknak, ameny­­nyit azok néhány napon be­lül fel tudnak dolgozni. Az idén egyébként gondot okoz a répatáblák gyomoso­­dása. Ez ugyanis nemcsak a termés minőségét károsítja, hanem megnehezíti a be­takarítást is. A mezőgazda­­sági üzemek ezzel együtt is elegendő betakarító géppel rendelkeznek azonban ah­hoz, hogy egyéb munkák mellett a kívánt ütemben betakarítsák és átadják ré­patermésüket. — Az új átvételi rend­szer nem szaporítja a vi­ták számát? Hogyan vált be eddigi tapasztalataik szerint a répa cukortarta­lom szerinti minősítése? — Mint ismeretes, az idén első ízben új felvásárlási, át­vételi rend lépett életbe. En­nek lényege, hogy most már nem csupán a súly, hanem a súly és a cukortartalom együttes figyelembevételével történik a répa felvásárlása. Az objektív minősítés pedig éppen abban segít, hogy csökkenjen a minősítéssel kapcsolatos viták száma, és a mezőgazdasági üzemek ér­dekeltté legyenek téve a jobb minőségű cukorrépa termesztésében, átadásában. A minőség szerinti átvéte­li rendszerre való felkészü­lés nagymértékben hozzájá­rult ahhoz, hogy elmond­hatjuk: most már harmadik éve kedvezően alakul, javu­ló tendenciájú a répa cukor­­tartalma. Ennek köszönhető, hogy tavaly például a répa cukortartalma átlagosan meghaladta a 15,7%-ot. A termelő gazdaságokkal való szoros együttműködés mindenesetre biztosítékot nyújt arra, hogy az idei cu­korgyártási szezont január 10—15. körül zökkenőmente­sen zárjuk. Fontosnak tart­juk azt is, hogy a cukor­­gyártás során keletkezett melléktermékek kellőképpen hasznosuljanak. Általában nőtt a kereslet a mellékter­mékek iránt, viszont néhány cukorgyári körzetben, így például Mezőhegyes, Sarkad, Ercsi körzetében a nedves répaszelet iránti igény ki­sebb a termelésnél, kár len­ne tehát veszni hagyni ezt az értékes takarmányt. Végezetül arról is beszá­molhatok, hogy hazánkban a cukorellátás zavartalan. Ked­vezőnek tekinthető, hogy a korábbi évekhez képest nőtt a fogyasztói csomagolású termékek mennyisége és részaránya. A csomagolással azonban nem mindig va­gyunk elégedettek. Ezért fontos feladatunk a további­akban a csomagolás javítás

Next