Békés Megyei Népújság, 1979. október (34. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-11 / 238. szám
A repülőgépes szolgálat kaposújlaki bázisain olyan fiatal repülőgép-vezetőket oktatnak, akik nemrég szerezték meg szakszolgálati engedélyüket Nyíregyházán. A fiatalokkal — akik az iskolában egy géptípussal repültek — megismertetik az AN—2 típusú repülőgépet, illetve a helikopterrel történő munkát is (MTI-fotó: Bajkor József felvétele — RS) Közúti ellenőrzésen a traffipaxszal Október 8—9-én fokozott közúti ellenőrzést tartottak megyénkben. Az ellenőrzésbe bekapcsolódtak a KPM Autófelügyelet és a Volán ellenőrei, az önkéntes rendőrök és a határőrök is. A főkapitányság épületében az ellenőrzésre indulóknak Csávás József főhadnagy tartott eligazítást. Elmondta, hogy nem véletlen a most már hagyománnyá vált októberi akcióprogram, hiszen az őszi és téli hónapok közlekedési statisztikái szomorú képet mutatnak. Ilyenkor az országúton közlekedőknek sok mindent figyelembe kell venniük. Azt például, hogy az őszi szállítási csúcs miatt megnövekedett a teherforgalom. A korai sötétedés miatt nehezebben vehetők észre a kukoricát szállító, kivilágítatlan lovaskocsik és a lámpa nélkül közlekedő kerékpárosok. Felhívta az ellenőrzésben részt vevők figyelmét, hogy nemcsak a szabálytalanságokat kell kiszűrniük, hanem a gépkocsik műszaki állapotára is fokozottabban odafigyelni, hiszen a rossz fék, a kopott gumiabroncs életveszélyes lehet nemcsak az üzembentartóra, hanem a közúton közlekedőkre is. A kétnapos akcióban traffipaxos ellenőrzés is volt és a szomszédos Csongrád megyei főkapitányság segítette az ellenőrzés sikerét. Mi mindent tud a traffipax? Jelzi, hogy hány jármű halad el a műszerrel felszerelt kocsi előtt, beleértve a kerékpárosokat is. A műszerfalon megjelenik, hogy milyen sebességgel vezették a gépkocsikat. A sebességtúllépésre úgy reagál az érzékeny műszer, hogy automatikusan lefotózza a szabálytalankodó gépjárművet. Az augusztus 1-vel bevezetett sebességkorlátozástól a súlyos balesetek, a gázolások számának csökkenését várják a szakemberek. Egyébként elmondták a rendőrségen, hogy polgári rendszámú és magán gépkocsikkal is rendszeresen ellenőrzik követéssel a sebességkorlátozás hatását. A megyénkben megtartott kétnapos akcióprogram eredménye: 35 feljelentés ittasság, elsőbbség meg nem adás és szabálytalan kanyarodás miatt. 144 helyszíni bírság és 377 figyelmeztetés, amelyet kisebb szabálytalanságok elkövetőivel szemben alkalmaztak az ellenőrzésben részt vevők. A feljelentés között volt egy olyan eset, amikor a gépkocsivezető ittasan, jogosítvány nélkül, menetlevél nélkül és műszaki hibával vezette kocsiját. Béla Vali Vízrendezés, öntözés Békésen Mint ismeretes, Békés megye az ország egyik legjobb gabonatermő vidéke. A vízrajzi és talajszerkezeti adottságok miatt azonban a mély fekvésű földeken gyakran pusztít a belvíz, amely a terméshozamok jelentős csökkenését okozza. Éppen ezért készítette el még 1976- ban a KÖVIZIG az egész megyét átfogó vízrendezési tanulmánytervet. Az elképzelések szerint a beruházások 5-7 éven belül megtérülnek. Természetesen a 2000-ig szóló terv kimondja: a vízrendezési munkákon kívül szükséges a talajjavítás, a mélylazítás, így a költségek elérik a 2,5 milliárd forintot. Kovács László, a békési Városi Tanács osztályvezetője elmondotta, hogy területükön már az V. ötéves tervben fontos beruházások valósulnak meg állami segítséggel és a gazdaságok erőfeszítése árán. Mintegy 1680 hektáron oldják meg a belvízelvezetést, 6290 hektáron pedig a talajjavítást. A főművel közül fejlesztik az Élővíz-csatona belvízrendszerét a III. számú szivattyútelep építésével. Ugyancsak elkezdik az NK—XIV. öntözőfürthöz kapcsolódó főművek létrehozását. A VI. ötéves tervben kerül sor a Kettős-Körös jobb parti és a Sebes-Körös-holtág belvízrendszerének a bővítésére. Ezzel összefüggésben nagy gondot fordítanak a környező termőföldek öntözésére. Az Élővíz-csatorna és a Kettős-Körös vizének hasznosítása mellett felhasználják a homokbányák vizét, a békéscsabai szennyvizet. Gondot okoz, hogy nem megoldott az üzemi kezelésben levő berendezések karbantartása, javítása. Nagy részük elhasználódott, cserére szorul. A már említett NK— XIV-es főcsatorna a Kettős- Köröstől indul és Békés— Murony—Kamut határát érintve összesen 10—12 ezer hektár terület öntözését teszi lehetővé. Ugyanakkor a körösladányi duzzasztó déli szakaszából 5300 hektár földet lehet öntözni Szeghalom —Vésztő—Bélmegyer—Tarhos térségében. Paradicsomlép és vetőmag Kevermesről A kevermesi Lenin Tsz a cukorrépa-termesztésben elért kimagasló eredményeivel vált ismertté. Sikereiket elsősorban annak köszönhetik, hogy nem sajnálják a fáradtságot, és évről évre rendszeresen kétkezi munkával végzik el a répatermő táblákon a tőszámbeállítást. Az idén sajnos a vihar megelőzte a tsz-tagokat a keléskor, szerencsére a kéretlen „egyelés” túl nagy károkat nem okozott: a 250 hektár negyedrészéről felszedett répa eddig is több mint 500 mázsa termést adott hektáranként, méghozzá 16—16 és fél százalékos cukortartalommal. Nem terem kevesebbet hektáronkénti átlagban az a trósz hektár paradicsom sem, amelynek termését a csanádapácai termelőszövetkezetben kialakított feldolgozó üzembe szállítják. A paradicsomot egyébként kétszeresen is hasznosítják a kevermesiek, a levét a konzervgyárnak, magját a vetőmagtermeltetőnek adják el. A szövetkezetben jó ütemben haladnak egyébként a többi őszi munkával is, 850 hektárról folyamatosan szállítják tárolásra a kukoricát, a jövő esztendőben cukorrépát és zöldséget termő területekre kihordták a szerves trágyát, és megfelelő magágy várja 1400 hektáron az őszi gabonák magját. Hódít a „Szigetcsépi 51 Ft"-es A Békés megyei zöldségvetőmag-termelési modelltársulásnak jelenleg már 22 üzem a tagja, a legutóbbi időben csatlakozott a Mezőkovácsházáról irányított vállalkozáshoz a békéscsabai Szabadság Tsz, illetve három megyén kívüli gazdaság, jelesen a Csongrád megyei Bokros, valamint a Borsod megyei Bekecs és Ricse mezőgazdasági üzemei. A társulás tagjainak körében továbbra is a paprikamag termesztésére vállalkoznak a legtöbben, tekintettel arra, hogy a paprika magja mellett a húsa is értékesíthető. Érdekességként említhető meg, hogy tavaly, a szakmai körökben Szigetcsépi 51 Ft-nek nevezett görögdinnye magját még mindössze csak a nagybánhegyesi tsz termesztette, ezzel szemben az idén már 4 gazdaság adott át a termeltetőnek dinnyemagot, mintegy 70 hektárról összességében. áruellátás, felvásárlás Mezőberényben A Mezőberény és Vidéke ÁFÉSZ az év elején elkészítette intézkedési tervét, amely meghatározta a gazdálkodás, a kereskedelempolitika, a felvásárlás, az ipari tevékenység tennivalóit. Ennek szellemében dolgozik a három községre kiterjedő szövetkezet, amely 18 ezer ember áruellátását oldja meg. Vincze Miklós elnök szerint az évi 320 millió forintos forgalmi terv reálisnak látszik, hiszen az első 6 hónapban 152 millió forint bevételt értek el. A háromnegyedéves adatok azt mutatják: túlteljesítik vállalásukat. Már az első félév eredményei is világosan mutatják: legjobban a kiskereskedelmi ágazat fejlődött. Élelmiszerből 44, ruházatból 16, egyéb iparcikkekből 63 millió forint értékűt adtak el, amely 14,2 százalékos forgalomnövekedésnek felel meg. Az igazsághoz persze az is hozzátartozik: kevesebb élelmiszert értékesítettek a kívánatosnál. Ennek egyik oka, hogy elsősorban tőkehúsból, húskészítményekből, olykor zöldségfélékből akadozott az ellátás. Ugyancsak jól alakult a vendéglátás forgalma: fél év alatt 16,6 millió forint bevételre tettek szert, 17,8 százalékkal többre, mint az elmúlt esztendő hasonló időszakában. Ez annál is inkább figyelemre méltó, mivel jócskán csökkent az ételek, cukrászsütemények kereslete. Megoldották viszont a nyári időszakban a termelőszövetkezetek dolgozóinak az étkeztetését, amely nagyot lendített a forgalmon. Annak ellenére, hogy a vegyesiparcikkekből adtak el legtöbbet — a 22,4 százalékos forgalomnövekedés önmagáért beszél —, nem volt gondtalan az árubeszerzés. Tüzelőből, építőanyagokból korántsem tudták teljesíteni az elképzeléseket, pedig 155 belvízkárt szenvedett házat kell helyreállítani a községben. A felvásárlásnál a puszta számokra hagyatkozva megállapíthatjuk: az egyszázalékos árbevétel-növekedés nem sok, különösen akkor, ha a tervhez képest jelentős a lemaradás. Nem megnyugtató, hogy zöldségből, gyümölcsből mindössze 2,3, egyéb termékekből 6,5 millió forint értékű árut vásároltak meg. Ezért aligha a szövetkezet okolható: a kedvezőtlen időjárás ugyanis nagyban befolyásolta a zöldségfélék és a gyümölcs felvásárlását. A többi ágazat azonban kitett magáért: a tojástermelő szakcsoport 406 ezerrel több tojást adott át, és 2 ezer mázsával nőtt az átvett takarmánybúza menynyisége. Ugyanakkor a mezőkovácsházi ÁFÉSZ-szelegyüttműködve 100 holdon cirkot termelnek a kisgazdaságokban. Ezt a tevékenységet a jövőben tovább bővítik. 1979. október 11., csütörtök Cukortermelés tegnap és ma BESZÉLGETÉS NAGY LÁSZLÓVAL, A CUKORIPARI VÁLLALATOK TRÖSZTJÉNEK VEZÉRIGAZGATÓJÁVAL Emlékszünk? Néhány esztendeje még azon keseregtünk, hogy dollármilliókat kell költenünk cukorimportra. Az 1970. és 1976. közötti időszakban ugyanis nem kevesebb, mint 800 ezer tonna cukor importjára kényszerültünk. Ebben az időszakban kezdődött meg a cukorrépa-termelésben az áttérés a kézi művelésről a gépesített, iparszerű termelésre. Ezt a folyamatot gyorsította meg a párt XI. kongresszusának a határozata, hogy az ország cukorszükségletét döntően hazai termelésből kell kielégíteni. Mi történt a határozat óta? A cukorrépa-termelés helyzetéről, az idei feladatokról és jövő terveiről beszélgettünk Nagy Lászlóval, a Cukoripari Vállalatok Trösztjének vezérigazgatójával. — Hol tartunk, meddig jutottunk a cukorrépa-termelésben? — Kezdjük a végeredménnyel: már 1977-ben elértük a kitűzött célt, a mezőgazdasági * üzemek annyi cukorrépát és olyan minőségben szállítottak a cukoriparnak, hogy a gyárak 448 ezer tonna cukrot gyárthattak — válaszolt a vezérigazgató. — Ilyen mennyiségű cukor előállítására a hazai cukoripar történetében addig még nem volt példa. Ez a mennyiség a kubai cukorimporttal kiegészítve, teljes egészében fedezte az ország cukorszükségletét, sőt még tartalékolásra is jutott. Tavaly ismét sikeres évet zártunk: a cukortermelés meghaladta az 500 ezer tonnát, ez a mennyiség pedig 200 ezer tonnával több, mint amennyit 1975-ben termeltünk. A nagyüzemek a megmondhatói, hogy mindez rendkívül sok gonddal, problémával járt. Különösen az okozott nagy nehézségeket, hogy a termelés növelésével egy időben rendkívüli mértékben leromlott a répa minősége, a gyárak az addig megszokottnál sokkal kisebb cukortartalmú répát kaptak feldolgozásra. Miként sikerült ezeken a gondokon úrrá lenni? — Valóban nehéz feladat volt a termelés minőségi színvonalának a javítása, a cukorrépa beltartalmi értékének a növelése. Volt olyan esztendőnk is, amikor a répa cukortartalma még a 13 százalékot sem érte el, s ez rendkívüli mértékben megdrágította a cukorgyártást. A mezőgazdasági üzemekkel a gyárak, a kutatóintézetek, legfőképpen pedig a termelési rendszerek közösen, esztendőkön át dolgoztak azon, hogy a mennyiségi fejlődéssel egyidőben a minőség is javuljon. Elmondhatom, hogy ebben a munkában nagyon jó együttműködés alakult ki a cukorgyárak és a mezőgazdasági üzemek között. Ez a kapcsolat segítette a termelés új technológiájának a kialakítását, és azt is, hogy most már harmadik esztendeje észrevehetően javul a cukorrépa minősége is. Nem kis eredmény az sem, hogy a mezőgazdasági üzemek ismét azt mondhatják, hogy a cukorrépa termesztése megfelelő jövedelmet nyújtó ágazata lett a mezőgazdaságnak. A cukorrépa-termesztés mennyiségi és minőségi stabilizálódása folytán lehetségessé vált, hogy az előző évekhez képest, mintegy 10 százalékkal csökkentsük a cukorrépa termőterületét. Az idén például mintegy 110 ezer hektárról takarítják be a nagyüzemek a répát, a tavalyi 122 ezer hektárral szemben. A termőterület csökkentése elsősorban a kedvezőtlen adottságokkal rendelkező, és a gyengén gépesített, rossz hatékonysággal termelő üzemekben vált szükségessé. A cukorgyárak már megkezdték az idei répa feldolgozását. Vajon, hogyan sikerül az idei kampány? — Az idén valamivel később kezdődött meg a cukorgyártási idény, mint a korábbi években, így tehát valamivel érettebb répát kapnak már a kezdeti időszakban is a cukorgyárak. Azért is kezdhettük ebben az évben később a cukorgyártást, mert az idén már munkába állhatott az új Hajdúsági Cukorgyár. Remélhető, hogy az első feldolgozási idényben az új gyár legalább 250—300 ezer tonna répát fel tud dolgozni, ezzel is csökkenti a többi gyár terhét, így az egész cukorgyártási kampány a korábbi 130—140 napról az idén 110—116 napra rövidül le. Az új gyár egyébként a későbbiek során évente 600 ezer tonna répát képes majd feldolgozni. Az első évben természetesen nem várhatjuk, hogy ugyanannyit termeljen, mint amennyit a későbbiek során teljesíteni tud. Az első cukorrépa-szállítmányokat már feldolgozták a gyárak, s ebből megállapítható, hogy az idei cukorrépa mind a gyökértermés, mind a cukortartalom szempontjából jónak mondható. A gyárak és a répatermelő gazdaságok jól felkészültek az idei szezonra. Mindenütt idejében, írásban rögzítették a répa szedésének és átadásának ütemét. Ennek lényege, hogy a feldolgozás első időszakában csak annyi répát takarítsanak be és adjanak át a gyáraknak, amenynyit azok néhány napon belül fel tudnak dolgozni. Az idén egyébként gondot okoz a répatáblák gyomosodása. Ez ugyanis nemcsak a termés minőségét károsítja, hanem megnehezíti a betakarítást is. A mezőgazdasági üzemek ezzel együtt is elegendő betakarító géppel rendelkeznek azonban ahhoz, hogy egyéb munkák mellett a kívánt ütemben betakarítsák és átadják répatermésüket. — Az új átvételi rendszer nem szaporítja a viták számát? Hogyan vált be eddigi tapasztalataik szerint a répa cukortartalom szerinti minősítése? — Mint ismeretes, az idén első ízben új felvásárlási, átvételi rend lépett életbe. Ennek lényege, hogy most már nem csupán a súly, hanem a súly és a cukortartalom együttes figyelembevételével történik a répa felvásárlása. Az objektív minősítés pedig éppen abban segít, hogy csökkenjen a minősítéssel kapcsolatos viták száma, és a mezőgazdasági üzemek érdekeltté legyenek téve a jobb minőségű cukorrépa termesztésében, átadásában. A minőség szerinti átvételi rendszerre való felkészülés nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy elmondhatjuk: most már harmadik éve kedvezően alakul, javuló tendenciájú a répa cukortartalma. Ennek köszönhető, hogy tavaly például a répa cukortartalma átlagosan meghaladta a 15,7%-ot. A termelő gazdaságokkal való szoros együttműködés mindenesetre biztosítékot nyújt arra, hogy az idei cukorgyártási szezont január 10—15. körül zökkenőmentesen zárjuk. Fontosnak tartjuk azt is, hogy a cukorgyártás során keletkezett melléktermékek kellőképpen hasznosuljanak. Általában nőtt a kereslet a melléktermékek iránt, viszont néhány cukorgyári körzetben, így például Mezőhegyes, Sarkad, Ercsi körzetében a nedves répaszelet iránti igény kisebb a termelésnél, kár lenne tehát veszni hagyni ezt az értékes takarmányt. Végezetül arról is beszámolhatok, hogy hazánkban a cukorellátás zavartalan. Kedvezőnek tekinthető, hogy a korábbi évekhez képest nőtt a fogyasztói csomagolású termékek mennyisége és részaránya. A csomagolással azonban nem mindig vagyunk elégedettek. Ezért fontos feladatunk a továbbiakban a csomagolás javítás