Békés Megyei Népújság, 1980. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-17 / 13. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N­É­PÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LflpJfl 1980. JANUÁR IX. CSÜTÖRTÖK Ara: 1,20 forint XXXV. ÉVFOLYAM, 13. SZÁM Endrődre és Gyomára látogatott Keserű Jánosné könnyűipari miniszter Tegnap, szerdán Endrődre és Gyomára látogatott Kese­rű Jánosné könnyűipari mi­niszter. Gyomén a pártbi­zottság székházában Jenei Bálint, a gyomai nagyközsé­gi pártbizottság titkára tá­jékoztatta a vendéget , akit elkísért a látogatásra Rév Lajos, az OKISZ elnöke, Gyulavári Pál, a megyei ta­nács elnöke és Csatári Béla, a megyei pártbizottság tit­kára — a két község általá­nos helyzetéről, az elért si­kerekről és természetesen a gondokról, problémákról is. Ezután Endrődre, a ci­pészszövetkezetbe vezetett a miniszterasszony útja. Sár­hegyi András, az ENCI el­nöke kalauzolta végig a ven­dégeket a szövetkezet gyár­tósorai között. Már az üzemlátogatás során is több, fontos kérdés került szóba. Felvetődött például, hogy olyan kiváló minőségű bőr, melyekből tőkés exportra ké­szülnek cipők, nem felel meg a magyar szabvány előírá­sainak. Nyilvánvaló, hogy itt korszerűsíteni kell a szab­ványt. A fűződében feltűnt, hogy a nagyon korszerű gépek mellett jó néhány munkafo­lyamatot még mindig kézzel csinálnak. Az elnök elmagya­rázta, hogy ezek egy részére éppen a különleges minőség miatt később is szükség lesz, de jó néhányat ki lehetne gépekkel váltani. Ha lesz pénzük, ezt meg is teszik. A fűződében kérték meg a ked­ves vendéget az Április 4. Szocialista Brigád tagjai, hogy néhány sorral tegye emlékezetessé a látogatást a brigádnaplóban is. Természe­tesen a miniszter örömmel tett eleget az invitálásnak. A KISZ-klubban rögtön­zött kiállításon mutatta be a szövetkezet azokat a ter­mékeket, melyeket ezekben a hónapokban tőkés és szo­cialista exportra, illetve bel­földre gyárt. Öröm volt lát­ni, hogy minőségben az ex­­portra és a belföldre készült cipők között nincs különb­ség. Azért Keserű Jánosné nem volt mindennel elége­dett. Nehezményezte, hogy a vásárlók hiába keresik a di­vatos ENCI-cipőket, a jelen­legi tíz centisnél valamivel alacsonyabb sarkúakat. Tel­jesen helytálló véleménye szerint az is szeretne divatos cipőben járni, aki már el­múlt 20 éves, de a magas sarkok csak az egészen fia­taloknak valók. Persze, ennél lényegesebb kérdések is szóba kerültek a beszélgetés során. Például az, hogy a szövetkezetben senki sem tudja, mennyiért termelnek ki egy dollárt, mert a külkereskedelmi vál­lalat, a TANIMPEX nem hajlandó közölni­­velük. El­panaszolták azt is a szövet­kezet vezetői, hogy gyakran úgy tűnik, mintha a külke­reskedők a tőkés üzletfél ér­dekeit képviselnék, és nem segítik őket kellően­ az üz­leti tárgyalások során. Az exportot nehezíti az is, hogy a háttéripar nem elég ru­galmas, nem gyárt megfelelő mennyiségben és minőségben különféle kellékeket és ki­egészítőket. Ezekre a gondokra reagál­va elmondta a miniszter, hogy a problémák jó része ismerős, igyekeznek is min­dent megtenni, hogy javul­jon a helyzet. Elismerően szólt az ENCZ-ben látott fej­lődésről, a cipők minőségé­ről, és megígérte: segít, hogy jó néhány gond minél ha­marabb megoldódjon. A cipészszövetkezetből Gyomára, a fa- és építőipari szövetkezetbe vezetett a ven­dégek útja. Gonda Károly, a szövetkezet elnöke mutat­ta be a gyártás folyamatát, és egyben elmondta, hogy nemrég változott meg a szövetkezet elnevezése, elő­rekerült a fa szócska, jelezve ezzel is a súlyponteltolódást a bútorgyártás javára. Ter­mészetesen az építőipari te­vékenységet sem szüntetik meg, sőt, éppen a közeljövő­ben várnak rájuk nagy fel­adatok a lakótelep építésé­ben. Bemutatták a vendég­látók a francia exportra ké­szülő kerti bútorokat, és a tetszetős, olcsó árfekvésű kárpitozott garnitúrát. Lát­ható volt egy nagyon szép szekrénysor is, amely a gyo­maiak saját tervezése, és kooperációban gyártják, együtt a Békéscsabai Bútor­ipari Szövetkezettel. Persze, rögtön feltűnt, hogy a bútor jellegéhez nem illenek a rá­szerelt gombok és fogan­tyúk. Az elnök válasza: — érzik ezt ők is, de hiába, nem tudnak mást beszerez­ni. Meglátogatta Keserű Já­nosné a Gyomai Háziipari Szövetkezetet is. Kiszely La­jos elnök fogadta és kalau­zolta végig az üzemekben. A tetszetős divatcikkeket gyártó, zömmel nőket foglal­koztató szövetkezet terméke­it érthető érdeklődéssel szemlélte a miniszterasszony. Az egész napos látogatás záró eseményére Gyomán került sor, ahol könnyűipari aktívaértekezletet tartott a miniszter. Ezen Gyoma és Endrőd könnyűipari szövet­kezeteinek és vállalatainak párt-, társadalmi és gazda­sági vezetői vettek részt. Beszédében Keserű János­né elismerően szólt a láto­gatás tapasztalatairól. Mél­tatta, hogy nagyon szépen fejlődnek a két nagyközség könnyűipari üzemei, és el­ismerően szólt arról is, hogy egyre jobb a minőség, na­gyobb a választék. Ismertet­te a könnyűipar elmúlt évi tervteljesítését, az ágazat helyzetét, és szólt az idei év legfontosabb feladatairól is. Külön hangsúlyozta, hogy az export fontossága mellett minden könnyűipari üzem­nek elsőrendű kötelessége a hazai ellátás biztosítása. Er­re az idén és a jövőben kü­lön is odafigyelnek. Az aktívaértekezlet végén Keserű Jánosné válaszolt a hozzá intézett kérdésekre. L. L. A gyomai pártbizottságon Jenei Bálint párttitkár tájékoztatta a minisztert (középen) Keserű Jánosné ellátogatott a Gyomai Fa- és Építőipari Szövetkezetbe is Fotó: Gál Edit Munkásgyűlések az élelmiszeriparban és a mezőgazdaságban Az állami gazdaságokban, az élelmiszeripari üzemek­ben, az erdőgazdasági válla­latoknál hamarosan megkez­dődnek az elmúlt évet záró és az ideit megalapozó mun­kásgyűlések. Ezeken a gaz­dálkodás feltételeit az új szabályozórendszerek a vál­lalatokra gyakorolt hatását vitatják meg. Az üzemi ta­nácskozások egy részén a Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium vezetői is részt vesznek. A mezőgazdaság állami szektorában több mint 450 vállalatnál­­ csaknem fél­millióan dolgoznak, s az ágazat termelési értékének kétharmadát ezek a vállala­tok, üzemek adják. Az el­múlt évek során már ha­gyománnyá vált, hogy janu­­árban-februárban — a ter­melőszövetkezetek zárszám­adó közgyűléseihez hasonló­an — üzemi tanácskozásokon vitatják meg vezetők és munkások a gazdálkodás eredményeit. Az Ikarus Karosszéria- és Járműgyárban 1980-ban tizenhá­­romezer-hatszáz autóbusz gyártását tervezik. Az idei eszten­dő termelési feladatai mellett a legfontosabb törekvésük, hogy az igényekkel lépést tartva új járműtípusokat fejlesz­­szenek ki (MTI-fotó: Tóth Gyula felvétele — KS) mWWWMWMWWWmWWMMMWWWWWH Új kutatási program: Békés megye természeti képe Szervezett tudományos ku­tatás indul megyénkben a természetvédelmi területek, elsősorban a szabadkígyósi tájvédelmi körzet és a Kö­rös-völgyi természetvédelmi terület komplex feltárására a Békés megyei Múzeumok Igazgatósága kezdeményezé­sére és a Szegedi Akadémiai Bizottság ökológiai és ter­mészetvédelmi bizottságának támogatásával. Dr. Bodrogközy György, a SZAB említett bizottságának elnöke körvonalazta a kuta­tás témaköreit. Többek kö­zött elmondta, hogy szüksé­gét látná városbiológiai ku­tatások elindításának is, amely nagy segítséget nyújt­hatna a városok fásításához, parkosításához, egyszóval környezetvédelméhez, bizto­sítva a városok arculatának egyéniségét. A Munkácsy Mihály Mú­zeumban lefolytatott tanács­kozáson biztosítottnak lát­szott az a szellemi erő, amely e nagy, sokoldalú, több évre terjedő munka ellátására rendelkezésre áll a megyé­ben. Ehhez elengedhetetlen, hogy az e területek iránt érdeklődők, valamint a föld­rajz és biológia szakos ta­nárok bekapcsolódjanak e munkába. A kutatócsoportok szerve­zését, munkájuk koordinálá­sát Réthy Zsigmond, a me­gyei múzeum kutatója látja el. A tervek szerint ez év március elején kezdődik a több évig tartó kutató-feltá­­ró tevékenység. Eredményes évzárás a BORTÖV-ben Kedvező eredménnyel zár­ta 1979-et a Baromfikeltető Szövetkezeti Közös Vállalat (BARTÖV) Magyarbánhegye­­sen. A január 16-án tartott igazgató tanácsülésen Ben­­csik László igazgató arról tájékoztatta az érdekelteket, hogy az elmúlt évben 18 millió tenyésztojást vásárol­tak fel a taggazdaságokból. Ebből a saját keltetőüzem 5,8 milliót keltetett ki, az orosházi Új Élet Tsz-ben (taggazdaság) 1,9 millió, az ország különböző városaiban levő keltetőüzemekben pe­dig 3,9 millió csibét keltet­tek bérben. A többi tenyész­tojást főként Baranya me­gyében értékesítették. A közös vállalat a 96 mil­lió forint tervezett termelési érték helyett 97,5 millió fo­rintot ért el, melyből 1,7 millió forint nyereséget kép­zett. A nyereség tömege azért alakult így, mert év közben egy nagyarányú re­konstrukció első üteme meg­valósult, így a nyereség egy részét a taggazdaságok bele­egyezésével ide fordították. A rekonstrukció hatására ebben az évben kedvező vál­tozások elé néznek a BAR­TÖV taggazdaságai, és az innen csibét beszerző intéz­mények. A keltető korszerű­sítésével ugyanis a tavalyi­nál kétszerte több csibét kel­tetnek saját gépeiken. Az orosházi Új Élet Tsz-ben 2,4 millió tojást keltetnek, te­­nyésztojásként 4,5 milliót ér­tékesítenek. Az új keltetőberendezések jelentősen javítják a munka intenzitását, eredményessé­gét, így 1980-ban 121,6 millió forint termelési értékre szá­molnak, melyből a nyereség­­terv — a törlesztések és a kama+'"é v K"',fűtése után — 2,7 millió forint. Még tavaly, év közben, szinte a rekonstrukcióval egy időben az új technológiai helyzethez igazították a te­­nyésztojás-termelő hátteret, ezzel együtt több tsz-ben bő­vítették, növelték a csibene­velő férőhelyeket. Lényegé­ben egy több évre progra­mozott szakosodást egy év alatt valósítottak meg. Ezzel további jó alapot teremtet­tek a gazdálkodás magasabb színvonalon való folytatásá­ra. A BARTÖV tehát felké­szült a megnövekedett fel­adatok teljesítésébe. D. K. A labdarúgó NB II sorsolása Az NB I után elkészült az 1979 80. évi NB II-es labda­rúgó-bajnokság tavaszi sor­solása is. Az NB II-ben a rajt február 17-én lesz, ez­után megszakítás nélkül, 18 vasárnapon át tart a bajno­ki pontvadászat. Az első já­téknapot­­az első tavaszi fordulót már decemberben lejátszották a csapatok) a Békés megyei csapatok kö­zül a Szarvasi FSSC, az Orosházi MTK és a Gyulai SE otthonában játszik, míg a Bes. TASK Nyíregyházára utazik. A részletes sorsolás a 8. oldalon olvasható.

Next