Békés Megyei Népújság, 1980. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-16 / 113. szám

Kedvezőbb feltételek a keveréktakarmányok forgalmazásában A Békés megyei Gabona­­f­irgalmi és Malomipari Vál­lalat igazgatója az állattartó kisgazdaságok támogatásáról az alábbi nyilatkozatot tette. Békés megye állattenyész­tése az elmúlt öt esztendő­ben dinamikusan nőtt, a sertéstenyésztési ágazat pe­dig a többinél is gyorsab­ban. A sertések több mint 58 százaléka jelenleg a háztáji, kisegítő és egyéni gazdasá­gokban van. Az ország ser­téshústermelésében Békés megyének jelentős szerepe van, ezért a Békés megyei Gabonaforgalmi és Malom­ipari Vállalatnak elsőrendű feladata, hogy a megyében már elért állattenyésztési po­zíció a jövőben is megma­radjon. Ezt a kedvező hely­zetet a vállalat saját eszkö­zeivel, kereskedelmi politi­kájával eddig is és a jövő­ben is igyekszik fenntartani. Ennek érdekében: A kisegítő gazdaságok ol­csóbb takarmányozását biz­tosította a vállalat, amikor ez év elején baromfi- és ser­­téskoncentrátumokat hozott forgalomba, kukoricával tör­ténő keverés céljából. A választék bővítésére, a kisgazdaságok kívánságára a vállalat újabb koncentrátu­­mokat kíván értékesíteni a háztáji tojóállomány és ko­cák takarmányozására. A koncentrátumok használatá­ról, a keverési arányokról a tápboltokban megjelenő tá­jékoztatók és szórólapok ad­nak felvilágosítást. A választék bővítésén túl, az állattartási és hizlalási kedv fokozása érdekében a kistermelőknek értékesített papírzsákos tápoknál az ed­digi 8 forint 20 fillér helyett a papírzsákért három, forin­tot fognak felszámítani má­jus 16-tól. Tovább kívánják javítani a helyzetet azáltal is, hogy a 40 kg koncentrátum he­lyett a papírzsákokba 50 ki­logrammot tesznek, s ezzel is csökken a papírzsákszük­­séglet. Kivételt képeznek természetesen azok a tápok, amelyeknél magas lucerna­­liszt-tartalom miatt a zsák­ban nem fér az 50 kg. Így a fenti ár bevezetésével 1 má­zsa tápnál 14,50 forintot ta­karít meg a termelő. A termelők részéről olyan igény is felmerült, hogy tu­lajdonukban sok üres papír­zsák, vagy jutazsák van, s ezekbe kívánják a takar­mányt beletölteni. Intézked­tünk az irányban, hogy olyan átöntőgaratok készüljenek az elárusítóhelyeken, melyek al­jára a vevő a magával ho­zott zsákot elhelyezi, s fe­lülről átürítheti a tápot a behozott zsákba. Így a 3 fo­rintos papírzsák árát is meg­takaríthatják. Az átöntőga­­ratra állategészségügyi okból van szükség, mint ahogy ezért tilos a már egyszer ér­tékesített vagy használt ju­tazsákot, papírzsákot vissza­venni, illetve csereként el­fogadni. A vállalat saját ta­karmányboltjaiban legkésőbb június 1-ig az átöntőgarato­­kat biztosítja. A vevők jobb kiszolgálása érdekében a takarmányok átöntéséhez a boltokban használt juta- vagy műanyag zsákot hétforintos áron biz­tosítja a vállalat. Eredményes öt év volt Szakszervezeti vezetőségválasztás Telekgerendáson A Békéscsabai Állami Gaz­daság központjában, Telek­­gerendáson szerdán, május 14-én megtelt a művelődési ház. A szakszervezeti bizott­ságot, az elnököt, a titkárt és a különböző munkabi­zottságokat választották meg a bizalmiak, főbizalmiak. Csomós István üdvözlő sza­vai után Lovas János, az szb titkára állt fel, hogy be­számoljon öt év munkájáról. Elmondta, hogy a vszb a beszámolási időszakban igye­kezett betölteni kettős funk­cióját: képviselték a dolgo­zók érdekeit, és segítették az állami gazdaság gazdálkodá­sát. Szervező és nevelő mun­kájukkal mozgósították a dolgozókat a feladatok ered­ményes végrehajtására. Ezek közül csak a legjelentőseb­beket emelte ki, melyeken kommunista műszakokkal munkálkodtak a mielőbbi megvalósulásért: új tehené­szeti telepet építettek, címe­rezték a kukoricát, böngész­ték a cukorrépát, feltöltötték a gazdaság balatoni üdülő­telkét. A kongresszus tiszte­letére tartott kommunista műszakokhoz 543 dolgozó csatlakozott. A szakszervezeti bizottság egyetértésben a gazdasági vezetéssel azon igyekezett, hogy rendszeresen emelked­jen a dolgozók életszínvona­la. A munkabérek tervszerű emelésében és a munkaidő alatt évi 2300 órára való csökkentésével ezt a célt si­került elérni. Eredményesen működtek az üzemi demok­rácia fórumai, létrejött a jogsegélyszolgálat. Részletes szociálpolitikai tervet is kidolgozott az stb. A munkaruha-juttatásra, ét­kezési hozzájárulásra, a munkásszállításra, lakásépí­tési és -vásárlási támogatás­ra, üzemgészségügyre, üdül­tetésre, kulturális- és sport­­támogatásra, vállalati segé­lyezésre, az V. ötéves terv időszakára csaknem 50 mil­lió forintot terveztek. Ebből négy év alatt 41 milliónyit használtak fel. Csak az idei évre a gazdaság saját fej­lesztési alapjából másfél mil­lió forintot biztosít lakás­­vásárlás támogatására. A beszámolási időszakban 108 családnak nyújtottak lakás­­építési és -vásárlási támoga­tást. Ugyanebben az idő­szakban 105 elavult tanyát számoltak fel. Hogy minél többen juthassanak lakáshoz, ezen túl a szövetkezeti la­kásépítést a gazdaság építő­brigádja is segíti. Van is mit tenni, mert még mindig 112 elavult lakás van a gaz­daság területén, és több mint 12 millió forint kellene — előzetes felmérés alapján — az építkezések támogatására. Az utóbbi években javult a gazdaság munkavédelmi helyzete. A rendszeres mun­kavédelmi szemlékkel, a fo­kozott ellenőrzésekkel és a munkavédelmi vetélkedők szervezésével kedvezőbbé vált az összkép. A biztonsá­gos munkavégzés segítésére négy év alatt 17 és fél mil­lió forintot fordított a gaz­daság. Munkát megkönnyítő gépeket 32 millió forintért vásároltak. A vszb fontos feladata, hogy gondoskodjon a dolgo­zók üdültetéséről. A beszá­molási időszakban 2757 dol­gozó vett részt az üdülés va­lamilyen formájában, vagy kiránduláson. Erre 515 ezer forintot fordított a gazdaság, és ebben nincs benne az autóbuszköltség, melyet a gazdaság nem számolt fel a szakszervezetnek. Az idén terven felül tizenegy dolgo­zót küldenek a moszkvai olimpiára. A szakszervezeti titkár részletes beszámolója után sokan jelentkeztek hozzászó­lásra. Kovács János bérfele­lős arról szólt, hogy a mun­kások keresete jobban emel­kedett mint az alkalmazot­také. Hajdú Lajosné a munn­­kaverseny eredményeiről és a gyermekintézmények tá­mogatásáról beszélt. Sütő Ist­ván a traktorosok szociális épületének befejezését sür­gette. Tóth Ferenc munka­­védelmi felelős elmondta, hogy bár a balesetek száma csökkent, nem lehetnek elé­gedettek, mert növekedett a súlyos esetek száma. Zele­­nyánszki András, a szakszer­vezeti művelődési ház igaz­gatója a ház gondjairól és a dolgozók gyakori érdektelen­ségéről szólt. Hajdú Antal, az SZMT osztályvezetője be­számolt a gazdaságban ta­pasztaltakról és útmutatást adott a jövőre. Bacsa Ven­del, a Békéscsabai Állami Gazdaság igazgatója elmond­ta, hogy jó a kapcsolat a szakszervezettel. Sajnos, az időjárás eddig nem volt ked­vező, sok a nehézség, de a dolgozók helytállnak, önként felajánlották, hogy éjszakai műszakokkal segítik ellen­súlyozni az elmaradást. Elmondta, hogy most már vannak jó gépei a gazdaság­nak, de ezekkel gondosan, okosan kell bánni. Csak az üzemanyagköltség évi 12 mil­lió forint, nem mindegy, hogy ez mire megy el. őszin­tén szólt arról, hogy né­hány embert el kellett kül­deni. A jövőben is az lesz a gazdaság vezetőinek a véle­ménye, hogy csak annak van helye, aki dolgozik, hasznos munkát végez. Az új szarvasmarha-telep­ről szólva nem titkolta, hogy többet vártak a 100 millió forintos beruházástól. Eddig kevesebbet produkált, és bi­zony az ott dolgozóknak most meg kell­ mutatniuk, hogy mit tudnak. .A hozzászólásokra adott vá­laszok után jóváhagyták a jelölőlistát a bizalmiak, majd titkos szavazással a szak­­szervezeti bizottságot, a számvizsgáló bizottságot, az SZMT- és a MEDOSZ-kül­­dötteket. A szakszervezeti bizottság elnöke Mészár Gyu­­láné, titkára Lovas János lett. 1980. május 16., péntek Székesfehérváron, az Ikarus Jármű- és Karosszériagyárban az idén nyolcezer távolsági, városközi és a városi közlekedést biztosító au­­­­tóbuszt gyártanak. A járművek mintegy nyolcvan százalékát a világ több mint negyven országába szállítják, legtöbbet a Szovjetunióba. Az idén a moszkvai olimpia miatt a szovjet partner kérésére terven felül hatszáz autóbusszal többet gyártanak (MTI-fotó: Fehér József felvétele — RS) W WWWWWWWHHWVHWWHWWHHWWHWHUHHWWWWM V Jól alakulnak a termelési feltételek a tótkomlósi Viharsarok Tsz-ben Szép a tótkomlósi Vihar­sarok Termelőszövetkezet ha­tára. Jól telelt az 1803 hek­tár őszi búza. Az ősszel tíz százalékkal nagyobb terüle­ten vetettek kenyérgabonát, mint korábban. A liszthar­mat elleni első védőperme­tezést elvégezték, de a sze­szélyes időjárás miatt a má­sodikra is hamarosan sor ke­rül. A szövetkezet vezetői mindent elkövetnek azért, hogy a népgazdaságnak mi­nél több kenyérgabonát ad­janak. A tavaszi időjárás nem ké­nyeztette el a szövetkezetet. Mégis napok alatt földbe tet­ték a kukorica, a cukorrépa és egyéb növények vetőmag­ját. Az eső miatt néha pár napra, máskor két hétre is leálltak a traktorok. Nehéz helyzetben volt a vezetőség, mert a nagy teljesítményű gépek vezetői türelmetlenek voltak. Sáros volt a talaj, süllyedtek a gépek. Csak akkor engedték dolgoz­ni­ őket — hétköznap és va­sárnap —, amikor kiváló mi­nőségű munkát végezhettek a földeken. A jó munkaszervezésnek máris látszik az eredménye. A cukorrépaföldeken hektá­ronként 130—140 ezer a tő­állomány, a kukoricáén pe­dig 65—66 ezer. Szépen, egyenletesen fejlődnek a ta­vaszi növények. A korábbi években jelentős terület ma­radt belvíz miatt vetetlen. Most sikerült minden termő­földet hasznosítani. Tavaly 13 elhagyott tanyát vásárolt meg a szövetkezet. Lebontották a roskadozó épületeket, és a tanyák he­lyét bevonták a nagytáblák művelésébe. Így több száz hektárral gyarapodott a ter­mőterület. Az idén újabb 14 elhagyott tanya megvásárlá­sára került sor, s a helyük még ebben az évben műve­lésre kerül. A tótkomlósi Viharsarok Tsz híres a kertészetéről is. Közös és háztáji művelésben 195 hektáron termelnek zöld­ségfélét. A háztáji gazdasá­goknak több, mint egymillió tápkockában előnevelt pa­lántát értékesítettek. A napokban indultak az ültetőgépek a paradicsom-és a paprikapalántákkal. A Vi­harsarok Tsz úgy is segíti a zöldségprogram megvaló­sítását, hogy újabb növé­nyek termelésére rendezke­dik be. Terven felül 40 hek­tár zöldbabot vetnek, ezen­kívül a Mezőkovácsházi Zöld­­ségvetőmag-termeltető Tár­sulással kötött szerződés alapján paprika- és paradi­csommagot termelnek. Az idén a takarmány-hibridci­­rok vetőmagjának előállítá­sára is vállalkoztak, erre 90 hektár területet szántak. Az állattenyésztési főága­zatra hasonlóan nagy gondot fordít a tótkomlósi szövet­kezet. A tejtermelést a tava­lyihoz viszonyítva 10 száza­lékkal növelik. A szövetke­zet 178 hektár intenzív gyep­területtel rendelkezik, ebből 104 hektáron 250 darab szarvasmarhát legeltetnek, tavasztól késő őszig. Jól jövedelmez a birkate­nyésztés is. Az idén 250 te­nyészkos értékesítése szere­pelt a tervben, amit már teljesítettek. Az anyajuhok­ról átlagosan 7,56 kiló gyap­jút nyírtak, a kosokról pe­dig 13—14 kilót. Gyapjúból több, mint félmillió forint bevételhez jutott a szövet­kezet. A törzsállományból 10 kost bemutatnak majd a me­zőgazdasági kiállításon. Újdonság, hogy angóra­­nyúl tenyésztésére rendez­kednek be. Eddig 150 törzs­­nyulat vásároltak, s ha lesz elég szaporulat, a háztáji portákra is adnak ki kisnyu­­lakat felnevelésre. A szövet­kezet vezetősége úgy ítéli meg: 1980-ban a termelési feltételek eddig jól alakul­tak, eredményes esztendőbe nézhet a szorgalmasan dol­gozó tagság. Ary Róza Az üveggyár a BMV-n... A jövő héten nyíló tava­szi Budapesti Nemzetközi Vásáron a termékek széles választékával vesz részt az Orosházi Üveggyár. Bemu­tatja az építészeti üvegek tel­jes skáláját. A hőszigetelő üvegekből három fajtát is visznek a BNV-re. A hagyo­mányosnak mondható for­rasztott kivitel mellett ott lesz az újabb ragasztott vál­tozat, és a különféle színű, reflexiós bevonattal ellá­tott üvegfajták is. Ezek a különféle Kiváló Áruk Fó­ruma pályázatokon már több elismerést nyertek. Hosszú ideig csak import­ból lehetett beszerezni a kü­lönböző edzett portálüvege­ket. Az importkiváltás érde­kében az Orosházi Üveg­gyár széles körű gyártást in­dított be, és ennek termékei is láthatók lesznek a BNV-n. A különféle megmunkált és edzett üvegeket a szükséges szerelvényekkel együtt te­kinthetik meg a látogatók. Méltó helyet kap a vásáron az üveggyár egyre inkább fejlődő termelési ágazata, a színes elcsiszolt bútorüveg is. ...és a bolgár kiállítók A tavaszi Budapesti Nem­zetközi Vásár hagyományos résztvevője Bulgária. A sza­kosított külkereskedelmi szervezetek ebben az évben is bemutatják a gépipar, az elektronika és elektrotechni­ka, a műszeripar és az au­tomatizálás területein elért legjobb eredményeket. Erről tájékoztatták az újságírókat csütörtökön a Bolgár Kultu­rális Központban megtartott sajtótájékoztatón. Elmondot­ták, hogy a Machinoexport,­­az Isotimpex és az Elektro­­impex külkereskedelmi szer­vezet az idén 500 négyzetmé­ter területen az A és az F pavilonban mutatja be a bolgár ipari termékeket, el­sősorban azzal a céllal, hogy a két ország közötti gazda­sági árucserekapcsolatok to­vább szélesedjenek. Növekszik a baromfi iránti érdeklődés A Békéscsabai Baromfifel­dolgozó Vállalat sok szem­pontból újszerű évet kezdett 1980-ban. A korábban össze­vont vállalat két gyára — a békéscsabai és az orosházi — önálló vállalatként kezd­te meg működését. A köz­­gazdasági szabályozórendszer változásával összhangban módosult a tröszt és a vál­lalat kapcsolatát rögzítő me­chanizmus. E szervezeti vál­tozásokhoz párosul a ter­meltetés fellendítésére ho­zott intézkedés, valamint a rekonstrukció egy jelentős részének befejezése. Mindezek már a tervezés­ben éreztették hatásukat. A felvásárlási tervekben a mennyiség növelését irá­nyozták elő, a baromfiból 12 százalékos növekedést hatá­roztak meg, ezen belül csir­kéből 33 százalékkal többre számítanak, mint az elmúlt esztendőben. A tojásfelvásár­lási terv az előző évekhez képest lényegesen csökkent, ami a korábbi évekre jellem­ző kedvezőtlen piaci körül­ményekből adódott. Bár ja­vulás e téren is tapasztalha­tó, a tojás piaci ára mind belföldön, mind pedig a vi­lágpiacon emelkedett, ezt azonban nem ítélték tartós­nak, s ezért egyelőre nem is ösztönöznek nagyobb mérvű termelésre. Az első negyedév tapaszta­latai kedvezőek, baromfiból több mint 22 százalékkal többet vásároltak fel, mint az elmúlt esztendő hasonló időszakában. A termel­tetést itt is világpi­aci tényező befolyásol­ja, nevezetesen, a csirke iránt megnövekedett érdek­lődés. Épp ezért, az iparág úgy döntött, hogy a felvá­sárlás növelésére a termelő­gazdaságoknak a szerződött mennyiségen felül kilogram­monként 4 forintos felárat fizet. Ettől az intézkedéstől azt várják, hogy csirkéből a tervezett 1300 vagonos felvá­sárlást túlteljesítik. Ez, valamint az elején már említett rekonstrukciós sza­kasz befejezése hozzájárult az első negyedév eredmé­nyességéhez. Ez időszakban helyezték üzembe ugyanis az új, korszerű baromfifeldolgo­zó gépsort, amelyet saját ki­vitelezésben az évi szokásos nagyjavítás keretében szerel­tek be. A próba után hamar megindult az üzemszerű ter­melés, a dolgozók gyorsan elsajátították a gépek keze­lését, és az új munkafolya­matokat. Az eddigiek tehát jó alapul szolgálnak az idei nagyobb feladatok sikeres teljesítéséhez.

Next