Békés Megyei Népújság, 1980. július (35. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-11 / 161. szám
1980. július 11., péntek Cirkusz — belülről A hanyatló Róma cirkuszt adott a népnek. „Kenyeret, cirkuszt!” — jelképezte a mondás, hogy egykor a szórakozás eme fajtája szinte létfontosságú volt. Ahogy múltak a századok, művészeti ágak virágoztak fel, majd hanyatlottak a feledés homályába. A cirkusz azonban maradt. Átvészelte a sötét középkort, és megújulva lépett századunkba. A film, a televízió korában semmit sem veszített régi fényéből. Évente ezrek és ezrek csodálják a bohócok, állatszelídítők, légtornászok, artisták műsorát. Talán sokan irigylik is változatos életüket, amikor megcsodálják a könnyedén, mosolyogva előadott mutatványokat. Valóban. Beutazhatják a világot, ünnepük, tapssal jutalmazzák őket. Azt azonban kevesen tudhatják, mennyi munkát, mennyi lemondást követel ez a kívülről csillogó élet. A cirkusz belső világáról, egy kollektíva munkájáról beszélgettünk a napok,ban Békéscsabán vendégszerepelt Barátság Nagycirkusz neves ugrócsoportjának vezetőjével, Váradi Nándorral. — Milyen múltra tekinthetnek vissza? — Nagyon régen, még 1925-ben alapította édesapánk. Ahogy szaporodott a család, egyre nőtt a csoport létszáma is. Volt, amikor három generáció dolgozott együtt. Azután csökkent a létszám. 1957-ben, amikor a VIT-en nagydíjat kaptunk, mindössze hárman voltunk. Ez az elismerés nagy lendületet adott a munkánknak. Az 1962-es évet kivéve állandóan külföldön turnéztunk. Vendégszerepeltünk Dél- és Észak-Amerikában, Kanadában, Európában. 1971- ben 3 hónapra ismét visszajöttünk. Ekkor volt ugyanis a Fővárosi Nagycirkusz nyitó műsora. A mostani turnénkon — jónéhány év után — ismét beutazhatjuk az országot. Mivel évek óta gyenge műsorokkal látták el a vidéki városokat, az igazgatóság úgy határozott, hogy az idén szupererős társulatot indít magyar és külföldi művészekkel. Bennünket is meghívtak, így április 3-tól október 12-ig valamennyi megyébe ellátogatunk. — Milyen felépítésű jelenleg a csoport? — Most kilencen dolgozunk együtt. A családi jelleg nem maradt meg teljes egészében. Hárman vagyunk testvérek, plusz a három feleség. Hat éve velünk van a Császár házaspár és Paszinger Éva. Tehát 5 nő és 4 férfi alkotja a csoportot. A repülőmunkát végzik a lányok, az ugrást pedig a fiúk fogják fel. Szilárd fegyelmet, erős csoportmunkát igényel a produkciónk. — Mennyi ideig tart egy szám megtanulása? — Először is, ki kell gondolni egy trükköt, és kísérletezni vele. A pálya egyik szépsége az, hogy alkotó tevékenységet végzünk. Olyan ötleteket kell megvalósítanunk, amit más még nem talált ki. Ha jónak bizonyul a gondolat, akkor elkezdjük a próbákat. Egy szám alatt a közönség általában azt a 9 percet érti, amit az előadáson lát. Ez 10—20—60 másodperces trükkökből épül fel. Egy 10—15 másodperces trükköt körülbelül 5 évig kell tanulni, és 6—7 év alatt lehet begyakorolni tökéletesen. Mivel ilyen hosszú időt igényel a betanulás, nehéz számot újítani, így a közönséget kell változtatni, s ezért volt mindig utazó a cirkusz. — Nem hiányzik-e az állandóság? — Akkor vagyunk otthon igazán, ha mellettünk áll a sátor. Néha hosszabb ideig a budapesti lakásunkban tartózkodunk, de 2—3 hét után már unalmas az állandóság. Hozzászoktunk az utazáshoz, hiszen többségünk gyerekkora óta így él. Természetesen hátrányokkal is jár ez az életmód. Például — mivel Magyarországon még nincs „iskolakocsi” — sokat vagyunk távol a gyerekektől. — Hogyan telik egy napjuk? — Talán „hátulról” kezdeném. Későn fekszünk, mivel miénk az utolsó szám. Délelőtt 9 órakor kelünk, fél 11- től próbálunk. Ebéd után pihenünk, majd készülődni kezdünk a fellépésre. Olyan napokon, amikor nincs előadás, várost nézünk, esetleg szórakozásra, színházra is jut idej. — Szokott-e félni? — Nem. Egyedül a sérüléstől félek. Sajnos, kisebb-nagyobb baleset előfordul a mi szakmánkban. A veszélyességét bizonyítja az is, hogy Nyugaton nem köthettünk biztosítást. Legutóbb elég súlyos karsérülésem volt. Hónapokig nem tudtam dolgozni, attól féltem, hogy végleg szakítanom kell a pályával. Szerencsére nem így történt. Ha egyszer valakit megérintett a cirkusz varázsa, nem egykönnyen tud lemondani róla. G. K. Amatőr festők kiállítása Orosházán Megállító táblák hívogatják Orosházán, az ÁFÉSZ központjába azokat, akik rohanó mindennapjaink közepette szívesen állnak meg a sok mindent kifejezni akaró és tudó festmények előtt. A Feldmann Tibor, Dénes Sándor és Tóth Bálint amatőr festőművészek alkotásait bemutató kiállításról akarunk itt szólni, melyet az Orosháza és Vidéke ÁFÉSZ szakszervezeti és művelődési bizottsága rendezett. Triznyai Jenőné, az orosházi Petőfi Művelődési Központ művészeti előadója ez esetben kétszeresen ismert festőművészeket mutathatott be a jelenlevőknek, a szövetkezet szocialista brigádjainak. Ugyanis a Feldmann —Dénes—Tóth-hármas az ÁFÉSZ „Dekorációs” nevét viselő szocialista brigádjában dolgoznak. Különösen jól ismert a festészet kedvelői körében Feldmann Tibor és Dénes Sándor. ők, ketten alapító tagjai a 19 évvel ezelőtt megalakult Fiatal Orosházi Festők Csoportjának. Egyébként a fiatal festők csoportjának munkáját annak idején miniszteri oklevéllel ismerték el. Később az új tagokkal — főként fiatalokkal — gyarapodó amatőr festőművészek megalakították az Orosházi Festők Csoportját. Ezt követően került a csoportba Tóth Bálint. Vándorkiállításaikon, tárlataikon túl mindhárman szakköröket vezetnek felnőttek és gyermekek részére. De segítik a megyei képzőművészeti szakbizottság munkáját is. Feldmann Tibor különösen sokat tesz azért, hogy a szakkörökben, úttörő szaktáborokban minél több fiatal kerüljön közel a festészethez. Dénes Sándor —, aki a budapesti képzőművészeti gimnáziumban szerezte meg a festészethez szükséges alapokat — az utóbbi években Békéscsabán és Szegeden mutatkozott be alkotásaival nagy sikerrel. Festészetére különösen nagy hatást tett a jugoszláv tengerparton töltött látogatása. E hármasból Tóth Bálint a legfiatalabb festő, aki kisdiák korában lett szakköri tag és lépett a csoportba. Az erősen grafikai jellegű alkotásaira zsűrizések alkalmával a hivatásos festők is csakhamar felfigyeltek. Az Orosháza és Vidéke ÁFÉSZ központjában bemutatkozó három festő kiállítása július 18-ig tart nyitva. Kép, szöveg: Balkus Imre Dénes Sándor, Feldmann Tibor, Tóth Bálint, a három orosházi amatőr festőművész ■KHUUKTiltj Hatvanöt éve született Saul Bellow Saul Bellow 1976-ban Nobel-díjat kapott, s tulajdonképpen ezután vált népszerűvé világszerte, pedig legjelentősebb művei az ötvenes években születtek, s viszonylag hamar megjelentek külföldön is. Színes, kalandokban gazdag, érdekes emberek lelkét boncolgató regényei nem véletlenül kedvelt olvasmányok. Bár hősei igen sok rokon vonást mutatnak — balszerencsések, tehetetlenek, vesztesek — mégsem unalmasak, nem szánalmat, hanem szimpátiát ébresztenek. Noha az író ügyes iróniával igyekszik őket magától — magunktól — távoltartani. Bellow-t a modern nagyvárosi nyüzsgés, népies látásfutás egyik legkiemelkedőbb ábrázolójának tartják sokan. Mások viszont a zsidóság szociális beilleszkedésének problémáját vélik felfedezni minden egyes művében, és ezt méltányolják leginkább. Kétségtelenül mindkét vonás találó századunk jeles amerikai írójára, hiszen esetében is jelentős szerepet játszik saját élete, családjának története és a tapasztalat. De művei ugyanakkor ennél többet adnak. Saul Bellow életéről keveset tudunk, mivel visszavonultan él, és nem rajong a publicitásért. Úgy tűnik, a Nobel-díj óta sem. 1915. július 10-én született Kanadában. Apja orosz-zsidó származású — szorgalmas, igyekvő, de folyton peches — üzletember, akinek sosem sikerült az igazi nagy tét. Bellow gyermekkorát montreali szegénynegyedekben, fiatal éveit Chicagóban töltötte. Antropológiai és szociológiai egyetemi tanulmányaival egy időben kezdett el írni. A második világháború alatt a kereskedelmi flottánál szolgált, később szociológiát, angol és amerikai irodalmat oktatott különböző amerikai és kanadai egyetemeken. Regényei, elbeszélései és egyfelvonásosai az európai és az amerikai realista irodalom hagyományaira építenek. Ismertek esszéi, irodalomtudományos értekezései, irodalomkritikái. Már első regénye, A levegőben lógó ember outsider figurát ábrázol, egy fiatalt, aki katonai behívóját várja, s közben elgondolkodik a világról. Addig filozofál, míg egyre inkább eltávolodik a környezettől, ahol élnie kellene. Undorral fordul el a társadalmi valóságtól, pedig emberi kapcsolatokra vágyik, akárcsak Az áldozat főszereplője. És a későbbi regények alakjai is. Augie March kalandjaiban a háttér a harmincas évek gazdasági válsága, középpontban a hős, aki már nem keres, nem kíván beilleszkedni a társadalmi konvenciók ringjébe. A következő lépcsőfok az Élvezd az életet Tommy Wilhelmre, aki az érvényesülésért és pozícióért vívott embertelen harcba már belefáradt ugyan, de megannyi sikertelenség és csalódás ellenére még egyszer megpróbál spekulálni, üzletet csinálni. Egyetlen napjáról szól ez a mű, egy hosszú napról, amely újabb megalázások sorát hozza magával, s amelynek „eredményeképp” legalább arra ráeszmél, hogy nem az anyagi javaktól, hanem csakis a velük találkozó szellemi és erkölcsi értékektől lehet nagy az ember, lehet értelme az életnek. Henderson, az esőkirály mondja: „Imádom az életet, s ha arcát nem érem fel, hogy megcsókoljam, hát akkor lejjebb csókolom meg, ahol érem...” Bár ötven elmúlt, nem adja föl; a hazug civilizációtól a vad Afrikába menekül, ott keresi és találja meg igazi énjét. Majd felfrissülve és megerősödve utazik vissza hazájába. Talán ott is megkísérli, hogy emberi módon éljen ... Bármely Bellow-hőst választjuk is, bármennyire veszít is, közel áll hozzánk, mert látjuk, mit kutat, hol veszít és miért. Rokonszenvesek ezek a vesztesek, hiszen sokkal értékesebb emberek, mint azok a győztesek, törtetők, megalázkodók, akik a pénzért, a hatalomért mindenre képesek. Érdekes kettősség jellemzi a szerző és alakjai közti viszonyt. Sokszor úgy tűnik, kegyetlenül űzi Bellow irodalmi hőseit a legabszurdab, leggroteszkebb szituációkba, ahol szerencsétlenek idétlenül mozognak, nevetségessé válnak, térdre kényszerülnek. Máskor szenvedélyes szimpátiával közeledik hozzájuk, s így közelíti őket az olvasó felé is. Egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy nem a levegőben lógó emberek, nem az áldozatok, nem a menekülők, nem a vesztesek a romlottak, hanem azok a kapcsolatok, az a berendezés, az a gépezet, ahol buknak, tehát a társadalom. Az egyéniség kibontakozása, az emberi önmegvalósítás ügye érdekli Saul Bellow-t elsősorban; azért aggódik, mert veszélyesnek találja korának társadalmi rendjét, ahol gazdasági érdekek diktálnak, a legszemélyesebb dolgok is fertőzöttek, apa és fia, férfi és nő kapcsolatára egyaránt a képmutatás, a hazugság jellemző. Nehéz így erkölcsi felelősséget vállalni és az erkölcsi szabadsággal élni tudni, egyáltalán nehéz így — Bellow egyik alakját idézve: — „megtudni, kik vagyunk és minek vagyunk épp most, épp itt, merre a cél, és merre az emberi méltóság”. Niedzielsky Katalin MM MŰSOROK KOSSUTH RÁDIÓ 8.85: Miről ír a Társadalmi Szemle új száma? 8.35: Kamaramuzsika. 9.30: Szondi két apródja. — Arany János balladája. 9.35: Mári néni utazik. 10.05: Kököjszi és Bobojsza. — Török Sándor meseregénye. 10.88: Fecskék és fruskák. — Arthur Ransome regénye folytatásokban. 10.48: Rossini: Tell Vilmos. — Jelenet, tánc és tiroli kórus a bt. felvonásból. 11.00: Gondolat. — A rádió irodalmi lapja. 11.45: Amatőr együttesek műsorából. 18.35: Otto Klemperer vezényli a Philharmonia zenekart. 13.87: A Mongol Rádió műsorából. 13.49: Gulyás László: Széki muzsika. 13.57: Brankovics György. — — Részletek Erkel operájából. 14.44: Magyarán szólva . . . 15.10: Láttuk, hallottuk. 15.35: Madarász Katalin népdalokat énekel. 16.05: Magyarország kicsiben. 17.10: A Mongol Népköztársaság nemzeti ünnepén. 17.50: Vladimir Horowitz Schumann-műveket zongorázik. 19.15: Ahol élünk, ahogy élünk. 19.35: Hallgassunk operát. — Mozart: Figaró házassága. 30.57: Talabér Erzsébet és Pere János nótákat énekel, Lakatos Lajos cimbalmozik. 81.30: Ami a számok mögött van. 88.80: Tíz perc külpolitika. 88.30: A Magyar Állami Hangversenyzenekar hangversenye a Zeneakadémia nagytermében. Közben: 83.18: Hetvenedik születésnapomra. Hidas Antal versei. 83.85: A hangversenyközvetítés folytatása. 0.10: Dzsesszfelvételekből. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Az izraelita felekezet negyedórája. 8.80: Tíz perc külpolitika. (ism.) 8.33: Daljátékokból. Közben: 9.00: Rablás és gyilkosság megrendelésre . . . 9.15: A Daljátékokból c. műsor folytatása. 10.00—11.45: Zenedélelőtt. 11.45: Tánczenei koktél. 18.33: Édes anyanyelvünk. 18.38: Nótamuzsika. 13.15: Süssünk, süssünk valamit. — Zenés műsor napköziseknek. 13.30: A zene titka. 14.00: Kettőtől ötig . . . 17.00: Nem tudom a leckét! 17.30: ötödik sebesség. 18.33: Osváth Júlia operettdalokat énekel. 18.46: A-tól z-ig a popzene világában. 19.86: Újítók között. — Jászladányban. 10.00: Félóra népzene. 80.33: Aranykor után,aranykor előtt a recski rézbányában. 80.45: Emlékezetes G. B. Shawelőadások. — Közvetítés a Katona József Színházból. — Pygmalion. III. MŰSOR 9.00: Lift off. — Angol nyelv kicsiknek — nagyok segítségével. 9.15: Händel: Herkules választása — zenés közjáték. 10.08: Kamaramuzsika. 11.00: Hírek. Időjárás. 11.05: A debreceni Bartók Béla IX. nemzetközi kórusfesztiválról jelentjük. 11.35: Arabella. — Részletek Richard Strauss operájából. 13.35: Dzsesszfelvételeinkből. 13.05: Műsorismertetés. 13.07: A háborúnak vége. Cserépfalvi Imrével beszélget Kabdebó Lóránt. 13.37: Zenekari muzsika. Közben: 14.15: A századforduló irodalmának hetei. 14.35: A Zenekari muzsika folytatása. 15.85: Arthur Grumiaux és Clara Haskil Beethoven-felvételeiből. 16.30: Helyettem írták. 17.00: Tip-top parádé. 17.30: Donizetti-áriák. 17.50: Csak a pénzen múlik. 18.80: zenekari muzsika. 80.00: Eszmecsere. 80.30: új kamarazene-felvételeinkből. 81.00: Közkívánatra! SZOLNOKI STÚDIÓ. 17.00: Hírek. 17.05: Két dal, egy előadó. A Noovi Angeli együttes énekel. 17.10: Pénzt vagy fényt? Riporter: Kardos Ernő. 17.25: Népszerű operakórusok. 17.40: Muzsika vakációban is. összeállítás a szolnoki ifjúsági zenei táborról. Riporter: Kutas János. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Délutáni minikoktél. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, műsorelőzetes. TELEVÍZIÓ, I. MŰSOR 16.85: Hírek. (f.-f.) 16.30: A Szahara olaj és politika nélkül. Osztrák kisfilm. 16.55: Stop! Közlekedj okosan! A kerékpár felszerelése. 17.05: Postafiók 250. Takács Mária műsora. 17.80: „Dunaparti Vigasságok” Szentendrén. 17.35: Pannon Krónika. A pécsi körzeti stúdió műsora, (f.-f.) 18.05: Reklám, (f.-f.) 18.10: Öt perc meteorológia. 18.15: A Magyar Állami Operaház vendégjátéka Szicíliában. Útifilm. 18.40: A Mongol Népköztársaság nemzeti ünnepe, (f.-f.) 19.00: Reklám, (f.f.) 19.10: Idősebbek is elkezdhetik. Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 80.00: Delta. Tudományos híradó. (f.-f.) 80.80: Jean Gabin-sorozat. Az epsomi úriember. Magyarul beszélő francia film. (f.-f.) , 81.45: A Moszkvai Nagyszínház Zenekarának Kamaraegyüttese játszik. (f.-f.) 81.55: Támadás egy idegen bolygóról. Magyarul beszélő amerikai filmsorozat IX/1. rész: A hídfőállás, (f.-f.) 88.45: Tv-híradó — 3. 88.55: Reklám, (f.-f.) II MŰSOR 30.00: „Daile.” A Lett Szovjet Szocialista Köztársaság Tánc- és Énekegyüttes műsorából. 80.85: öt perc meteorológia, (ism.) 80.30: A londoni boby. NSZK dokumentumfilm. 81.10: Tv-híradó — 2. 21.30: Reklám, (f.-f.) 21.35: Az emberiség hajnala. Magyarul beszélő olasz filmsorozat. VIII/2. rész: Az emberré válás első lépései. BUKAREST 13.00: Teniszközvetítés. Románia—Csehszlovákia. 15.30: Német nyelvű adás. 17.50: Esti mese. 18.00: Tv-híradó. 18.25: Mezőgazdasági aktualitások. 18.40: Az energia dosszié. 19.00: Az őrültek hete. Román film. 21.15: Tv-híradó. BELGRÁD, I. MŰSOR 17.40: Magyar nyelvű tv-napló. 18.05: Tv-naptár. 18.15: Búzavirág — gyermekműsor. 18.45: Muppet-show — szórakoztató műsor. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 20.00: Adriai találkozások. 21.85: Bevándorlók — filmsorozat. II. MŰSOR 19.00: Aranykor-e az öregség? — dokumentumadás. 19.27: Ma este. 80.00: Napirenden a kultúra. 21.00: Huszonnégy óra. 81.05: Arcképek. 21.55: Zenei műsor. 23.00: Házi mozi: Szalmakutyák — amerikai játékfilm. MOZI Békési Bástya: 4 órakor: Az utolsó vérbosszú — 6 és 8 órakor: Good bye és ámen. Békéscsabai Építők Kultúrotthona: 5 órakor: Rocco és fivérei. I., n. rész. Békéscsabai Kert: Kínai negyed. Békéscsabai Szabadság: de. 10 és du. 4 órakor: Futárszolgálat — 6 órakor: Egy másik férfi és egy másik nő. I., II. rész. Békéscsabai Terv: Vasárnapi szülők. Gyulai Erkel: Hulot úr közlekedik. Gyulai Kert: Méreggel. Gyulai Petőfi: 4 órakor: A hosszú hétvége — 6 és 8 órakor: Karate. Orosházi Béke: 5 órakor: Huckleberry Finn és a csirkefogók — 7 órakor: Az anya, a lány és a szerető. Orosházi Partizán: Kicsi a kocsi, de erős. Szarvasi Táncsics : Kojak Budapesten.