Békés Megyei Népújság, 1980. november (35. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-22 / 274. szám

1980. november 22., szombat Nagy sikerű Bartók-hangverseny Szarvason Az Országos Filharmónia ez évi első bérleti hangver­senyét november 18-án este rendezte Szarvason. Több mint 350 bérletnek került gazdája, ami már szép ered­ménynek számít. Az első hangverseny Bartók Béla műveiből állt. A debreceni MÁV szimfonikus zenekart Lukács Ervin vezényelte. Közreműködött a debreceni Kodály kórus, valamint Nagy Sándor brácsaművész, Korcs­­máros Péter és Gregor Jó­zsef operaénekesek. Fasang Árpád bevezető szavaiból már következtetni lehetett, hogy nem minden­napos esemény részese lehet a szarvasi Vajda Péter Mű­velődési Központ dísztermé­ben összegyűlt hallgatóság. A remek, mindenki által köz­érthető ismertető után fel­csendült Bartók Béla Tánc­szvit című műve. A Lukács Ervin vezette zenekar min­den részletében kitűnően muzsikált, az igényes mű előadása remek bemutatko­zás volt, melyet a közönség hálás tapssal jutalmazott. A ritkán hallott brácsaverseny az újdonság érzetével is ha­tott. Úgy a szólista, mint a zenekar jó volt. Nagy Sán­dor meleg, puha és bárso­nyos brácsajátéka senkit sem hagyott érzelmileg érintetle­nül. Az est sikerének betetőzé­se volt a Cantata Profana előadása. A Gulyás György vezette kórus muzikalitása, tónusa, dinamikája minden szépségigényt kielégített. A két szólista, Korcsmáros Pé­ter és Gregor József, mögött nagyon sok modern mű elő­adása áll. Ez érződött telje­sítményükön, igényes, nehéz szerepüket igen magas szín­vonalon oldották meg. A ze­nekar karmesterével az élen úgy a szólisztikus, mint a kísérő jellegű részeknél ze­nei formálás, ritmus, hang­szín tekintetében felülmúlta önmagát. A közönség lelkes vastaps­sal jutalmazta a művészeket, az énekkart és a zenekart. R. I. Afrika műveltségi verseny Magyar László 1818. november 13-án született Szombathelyen. Iskoláinak elvégzése után részt vett a dél-amerikai szabadság­­harcban. Nagyban hozzájárult az akkor még ismeretlen Afrika felfedezéséhez is. Tizenegyszer indult felfedező útra, s tapasz­talatait könyvében írta meg, mely máig is nagy érték olvasói számára. Afrikában halt meg 1864-ben. Emlékére 1978-ban Du­­naföldváron rendeztek kiállítást, most november 14-én Kalocsán, általános Afrika műveltségi ver­senyt tartottak. A versenyen megyénk közép­iskoláit a szeghalmi Péter And­rás Gimnázium képviselte. Ho­­lecska Zsuzsannát, Klinszky Évát, Farmos­ Zsoltot, valamint Pardi Zsoltot — a csapat 4 tag­ját — dr. Nyéki Lajos pedagó­gus készítette fel. A népes me­zőnyben a Békés megyei csapat a 7. helyen végzett A verseny hozzájárult a már csaknem elfelejtett kutató em­lékének méltó ápolásához. Kicsik és nagyok Gerendáson A nyárfák már lombjukat vesztetten magasodnak a csanádapácai út szélén. Ta­lán rájuk is az a szomorú sors vár, mint a néhány száz méterrel távolabbi „rokonsá­gukra”. Ott élesen felvisít a fűrész, és a néhány perce még tekintélyes óriásokból tűzifának való lesz. Az út­kereszteződésnél már nyoma sincs fáknak. Sem balra, Kí­gyós, sem jobbra Gerendás felé. Aztán, ahogy egyre bel­jebb érünk a rázós úton, sár­guló lombok között megcsil­lan a templom hegye. Fákról lehulló szőnyeg borítja az ut­cákat is. Van, ahol betonra hull, de többnyire sárba. Nagy merészség lenne autó­val behajtani abba az utcá­ba, ahová az óvoda épült tíz évvel ezelőtt. Hol esznek az óvodások? A jókora udvar néptelen most, itt-ott sártócsa borít­ja. Elhagyatottan áll a ho­mokozó, a libikóka, hiszen a gyerekek szívesebben játsza­nak a meleg szobákban. Az apró kabátokkal zsúfolt elő­térből hallani a benti zsivajt. A nagycsoportosok — mint rendszerető óvodásokhoz il­lik — helyreteszik a játéko­kat, majd átrendezik a ter­met, s azután jöhet az uzsonna, körte és zsíroske­nyér. — Sajnos, nincs külön ebédlőhelyiségünk — lép hozzánk fehér köpenyben Móricz Györgyné, vezető óvónő. — Két termünkben kell megoldani a kis- és nagycsoportosok (összesen öt­ven gyerek) foglalkoztatását, étkeztetését, altatását. Azért túlzottan nincs okunk pa­naszra, hiszen minden apró­ságot fel tudunk venni, elég jó a felszereltségünk és há­rom szakképzett óvónőnk van. Az óvoda bővítésre szorul­na — mondja később Zatykó András tanácselnök. A né­hány­­ évvel ezelőtt épült szárny, mely most a kiscso­portosok „birodalma”, csak részben elégítette ki az igé­nyeket. Nagy szükség lenne egy konyhára, vagy egy ebédlőre, amely kulturált körülményeket teremtene az étkeztetéshez. A napokban tárgyaltunk erről a termelő­­szövetkezettel, és az ÁFÉSZ- szel, de még nem tudtak dön­teni az anyagi segítséget il­letően — jegyzi meg az el­nök. Aztán hozzáteszi: — Mint minden jelentősebb építkezésnél, ebben is bizto­san számíthatunk a lakosság segítségére. Csak példaként említem, hogy a sportpálya építésénél 100—150 ezer fo­rint értékű társadalmi mun­kát telje­s­ítettek az emberek. A hatodik ötéves tervben egészségház, törpevízmű lé­tesítését tervezzük, s talán ebből sem lenne semmi az emberek munkája nélkül. Készül a tornaterem A falu elején sokablakos iskola fogadja az érkezőt. Negyven-ötven évre becsül­hető korával valóban öre­gebb, mint az évtizedes „új” iskola, a község másik szé­lén. A kapun belépő fölé szá­razlevelű rózsalugas borul. A folyosó széles lépcsőjén jó­kedvű gyerekcsapat csattog lefelé. Kellemesen meleg az igazgatói iroda. A nyugdíj­­korhoz közelálló, ősz igazga­tó, Rajtár János kedves mo­sollyal fogad. — Három éve készült el a központi fűtés, azóta van ilyen jó meleg az egész épü­letben — magyarázza. Szí­vesen tájékoztat az iskolá­ról, és nem hallgatja el a gondjaikat sem. — összesen kétszáz gyere­ket tanítunk­. Csökkenőben a tanulói létszám, hiszen né­hány éve még 370 diákunk volt. Így helygondjaink nin­csenek. A régi épület az al­sósoké, itt öt tanteremben a nagyobbakat oktatjuk. Nem panaszkodhatunk a pedagó­gus-ellátottságra. A 15 szak­képzett tanító és tanár át­lagéletkora 30—35 év. Mesz­­sze én vagyok a legidősebb — nevet. — Persze, ebből gondok is következnek, mert sokan gyesre mennek, vagy tanulnak, a helyettesítésük pedig nehezen oldható meg. Legnagyobb gondunk­ a tor­naterem volt. Egy éve ugyan elkészült a bitumenes pálya, s ez jó lehetőséget biztosí­tott a tavaszi-nyári tested­zésre. Amíg jó az idő, kint vannak a gyerekek. Hogy té­len is legyen hely a torna­óráknak, egy tantermet át­alakítottunk e célra. Már csaknem elkészült. Nézzék meg! Lesétálunk a földszintre. Ahogy végighaladunk a fo­lyosón, látjuk az iskola melletti betonpályát, amely nemcsak a felnőttek, de az úttörők keze nyomát is őrzi. A leendő tornateremben még nagy a felfordulás. Nemrég festettek, így a berendezések — a bordásfal és más torna­szerek — a terem közepén, halomban állnak. — Talán néhány nap múlva kész lesz — remény­kedik az igazgató. — Akkor nem fog ki rajtunk a hideg. Zongora a kultúrházban Közel az iskolához, a kö­veséstől beljebb magasodik a­ kétszintes művelődési ház.­­Előtte — apró medence fö­­■­lőtt — szoborlányka áll moz­dulatlanul. Nehézkesen nyí­lik az ajtó. Az előtér most néptelen, csak a falon függő foltokról bámulnak ránk a színészarcok. A földszinten van a mo­ziként is működő nagyte­rem, a sarokban pedig meg­villan a büfé üvegablaka. Az emelet ad otthont a könyv­tárnak, és a szakköri helyi­ségeknek. A folyosón por­szívó kígyózik, a tágasabb részen, asztalka körül né­hány szék ácsorog. Aprócska irodába kopogunk be. — Az igazgató nincs ide­haza — sajnálkozik Priskin Mátyásné, aki félműszakos adminisztrátorként dolgozik itt. Azért elsorolja, milyen csoportokat működtetnek. Beszél az idén­ alakult báb­szakkörről, amely talán ha­marosan műsort produkál, az asztalitenisz-, a szlovák-, a díszítőművész-szakkörről, arról, hogy angolt, oroszt, németet tanulhatnak a kul­túrházban. Megmutatja a néhány ezer kötetes könyv­tárat, amelynek úgy 300 beiratkozott olvasója van, a zongoraszobát, ahol régi és újabb hangszeren próbálkoz­hatnak a zenét tanulók. Saj­nos, a pinceklubba nem tu­dunk bejutni kulcs hiányá­ban, így csak a hallottakból képzelhetjük el, milyen szép. Vannak persze gondjai is az intézménynek. Ezekről ugyancsak­ a tanácselnöktől hallunk: — Az épület kezdi kinőni az igényeket. A nagy­terem megfelelő, hiszen 260 nézőt képes befogadni, a színpad pedig akkora, hogy színházi előadásokat is ren­dezhetnének. (Más kérdés, hogy inkább Csabára járnak a tsz-busszal.) Hiányoznak viszont a klubtermek, és kicsi a könyvtár. A szak­ember-ellátottság elég jó. Tavaly óta van egész műsza­kos könyvtárosunk is. Ta­lán azért jönnek hozzánk szívesen a fiatal értelmiségi­ek, mert mindenkinek tu­dunk lakást adni. A szolgá­lati­ lakások karbantartására viszont már kevés a pén­zünk — érzékelteti a kisköz­ségek anyagi gondjait a ta­nácselnök. Búcsúzunk Gerendástól. Végiggördülünk a falu „ütőerén”, amely — mint egy patakocska — beleolvad a város felé hömpölygő út­­folyóba. Gubucz Katalin A művelődési ház Fizikaórán a hatodikosok Fotó: Gál Edit * MOZI Kaliforniai lakosztály Ha lenne egy filmkísérő űrlap, rajta egy olyan kérdés kinek ajánlja ezt a filmet, egyértelműen azt kellene odaírni, aki csak szórakozni, nevetgélni szeret, minden agyat igénybevevő gondolko­dás nélkül. Ilyen film a Ka­liforniai lakosztály című szí­nes amerikai alkotás, amely­nek rendezőjét a Játszd újra, Sam! című film révén már ismerheti a magyar közön­ség: Herbert Ross-t. De nem­csak ő az ismerős. A pará­dés szereposztásban ilyen ne­vek állnak, mint Jane Fonda, Walter Matthau, Michael Caine (a múlt hét végén az egyik főszereplője volt a té­vében vetített A mesterde­­tektív című filmnek). Az író több filmjét is játszották már hazánkban: Niel Simon eddigi talán legnagyobb si­kerét az 1967-­ben készült A furcsa pár című darabjával­­filmjével aratta; a Pesti Színház Tomanek Nándorral és Bárdy Györggyel játszot­ta, az amerikai film főszere­peit pedig Jack Lennon és Walter Matthau. Ez a nagy ismeretség máris elég arra, hogy állandó telt házak előtt vetítsék ezt az új amerikai filmet. Pedig utána kiderülhet, hogy a humor néha bárgyú, hogy a „tévedések vígjátéka” agyonkoptatottan unalmas, hogy a mulatságos és röhög­­séges helyzetkomikumok zö­me már a könyökünkön jön ki. De a kis szerelmi kalan­dok boga is más történetek­ből köszön vissza. Mindezek­től függetlenül még hahotáz­­ni is lehet, és szabad az alap­jában az amerikai életformát óvakodva és nagyon szőr­mentén megcsipkedő több­szálú történeten. Ami a szto­rikat összefogja, az mind­össze a címben szereplő lak­osztály a mesének tudott álom-félszigeten, Kaliforniá­ban. Bár azért tudni kell, hogy ez az álom nem is any­­nyira szép. Akkor sem, ha most semmiféle megkülön­böztetést nem látunk a szí­nes bőrűek ellen, sőt: a néger orvos egyenrangú partner a többiekkel szemben ... Dehát nem szabad semmi­féle politikai töltést keresni a bohózativá fokozott (erőlte­tett?) párbeszédekben és mö­gött. Csak a szellemesnek szánt mondatokra figyeljünk, lessük a pikáns jeleneteket és próbáljunk meg önfeled­ten nevetni. Szórakozni és élvezni Niel Simon és Her­bert Ross kitűnő szereposztá­sú filmjének történetét, aho­gyan lassan és langyosan to­vacsobog. Elvégre ez csak szórakoztató film. Nemesi MŰI MŰSOROK KOSSUTH RÁDIÓ 8.30: Lányok, asszonyok. 8.55: 4 x 4 játék. 10.05: A magyar népdal hete. 10.25: Erdélyi Miklós operafelvé­teleiből. 11.00: Pécsi Ildikónak hívják. 11.50: Sci-ti-kedvelőknek. 12.20: Zenei anyanyelvünk. 12.30: Magyarán szólva .. . 12.45: Világhírű előadóművé­szek felvételeiből. 14.00: Kihaló mesterségek. 14.10: Kiss Károly nótákat éne­kel. 14.30: A háztáji sertéstenyész­tésről. 15.05: Új Zenei Újság. 16.00: 168 óra. 17.30: A magyar népdal hete. 18.05: Haj. 18.45: Rádiószínház. 19.41: Beethoven: VIII. szimfó­nia. 20.07: Boross Jolán, Mozsár Im­re és Talabér Erzsébet nó­tákat énekel. 21.00: Ismert énekesek ismeret­len felvételeiből. 22.15: Évszázadok mesterművei­ből. 22.59: A Juilliard vonósnégyes lemezeiből. 0.10: Melódiakoktél. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Korondy György operett­dalokat énekel. • 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: Szatirikus dalok. 8.45: Harminc perc rock. 9.15: Válaszolunk hallgatóink­nak. 9.30: Hogy tetszik lenni? 10.39: Többet ésszel. . . 11.40: Fiataloknak! 12.33: Jó ebédhez szól a nóta. 13.30: A gyermekeknek írta: Bartók Béla. 14.00: Körkapcsolás bajnoki lab­darúgó-mérkőzésekről. 15.00: Orvosi tanácsok. 15.05: A csendháborító. 16.00: Pophullám. 17.00: Közvetítés a Vasas—Kapos­­vár bajnoki labdarúgómér­­kőzésről. 17.20: Fenntartott hely az elmúlt hetek legsikeresebb műso­rai számára. 18.10: A Bécsi filharmonikus ze­nekar Josef és Johann Strauss-melódiákat játszik. 18.33: A magyar népdal hete. 18.58: Sanzonalbum. 19.48: Dzsesszfelvételekből. 20.38: A Magyar Rádió Karinthy Színpada. 21.35: A Rádió Dalszínháza. 23.10: Slágermúzeum. in. MŰSOR 7.30: A miskolci körzeti stúdió szlovák nyelvű nemzetisé­gi műsora. 8.38: Magyar zeneszerzők. 9.16: Új lemezeinkből. 11.05: Művészlemezek. 12.05 Wagner operáiból. 13.07: Szombat esti diszkó. 14.07: Herbert von Karajan ve­zényli a Berlini filharmo­nikus zenekart. 15.07: A magyar népdal hete. 15.30: Harminc perc bent. 16.00: Kapcsoljuk a Magyar Nem­zeti Galéria barokk kiállí­tási termét. Csengery Ad­rienn (ének) hangverse­nye. 17.05:.........a vágy, amely nem teljesült?” 17.10: Szimfonikus zene. 19.05: Donizetti: Az ezred lánya. 20.25: A New York-i filharmoni­kus zenekar hangversenye a salzburgi ünnepi játéko­kon. 21.41: Francia barokk muzsika. 22.17: Kritikusok fóruma. 22.27: Pirandello két jelenete. 22.51: Napjaink zenéje. SZOLNOKI STÚDIÓ 9.00: Hétvégi kaleidoszkóp. Szerkesztő: Dalocsa István. (A tartalomból: Hírek — Lapszemle — Stúdióbe­szélgetés — Vendégköny­vünkből — Programok a hétvégére — Piaci árak — Sport.­ 9.30: Fúvószene. A szolnoki MHSZ—Olajbányász zene­kar játszik. 9.45: Merre tart az ENCZ? Ri­porter : Dalocsa István. 9.55: A Shadows együttes ját­szik, a Generál együttes énekel. 10.25—10.30: Hírösszefoglaló Műz­sorelőzetes. TV, BUDAPEST, I- MŰSOR 8.10: Tévétémna (ism.). 8.15: Világnézet (f.-t). 9.00: Beszjadovszkaja—Marke­lova: A három Mamed (f.-f.). 10.35: Egészségünkért! 10.40: Mindenki közlekedik ... (ism., f.-f.). 10.55: Az Angyal visszatér. 11.45: Reklám (f.-f.). 11.50: Ki figyel oda? (ism., f.­­f). 12.15: Keresztkérdés (ism.). 13.00: A négy páncélos és a ku­tya. 14.00: Reklám. 14.15: Főzőcske — de okosan. 14.30: A szovjet légierők ének­es táncegyüttesének műso­ra. 15.20: Hírek. 15.25: Fehérben (f.-f.). 16.15: „őszutó”. 16.45: Reklám. 16.55: Parabola. 17.25: Magyar tájak. 18.05: Reklám. 18.20: Módi ’80. 18.50: Egymillió fontos hangjegy. 19.10: Tévétémna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Vers­­ mindenkinek. 20.05: Van egy fantasztikus öt­lete? 21.20: Ének az esőben. Záray Márta és Vámosi János műsora. 21.40: Tv-híradó 3. 21.50: Halál a kertben. .. MŰSOR 18.00: Vakáción a Mézga család (ism.). 18.25: Petőfi Sándor: A helység kalapácsa (ism., f.-f.). 19.30: Tv-híradó. 20.00: Vers­e mindenkinek. 20.05: Opera változatok egy Goe­­the-témára (ism.). 20.55: Tv-híradó 2. 21.20: Ritmikus Sportgimnasztika Intervíziós Kupa. BUKAREST 10.40: Édes anyanyelvünk. 12.00: Mozaikműsor. Kultúra, művészet, sport. 17.35: A hét fontosabb politikai eseményei. 17.50: Esti mese. 18.00: Tv-híradó. 19.15: Tv-enciklopédia. 19.50: Michael Müller esete. Tv­­film. 21.00: Tv-híradó. 21.15: Varietéműsor. BELGRÁD, I. MŰSOR 12.55: Labdarúgás: Var­dar—Dina­mo (közv.). 16.15: Arany fülemüle. 17.15: Kosárlabda: Buducnost— Sibenka (közv.). 18.45: Muppet-show. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 20.00: a bagoly és a cica. 21.55: Hét végén. .. MŰSOR 14.50: Jugoszlávia nemzetközi asztalitenisz-bajnoksága, döntő (közv.). 17.10: Hét tv-nap. 17.40: Külföldi dokumentummű­sor. 18.20: Népszokások. 18.55: Válogatás. 19.55: Ma este. 20.00: A dzsessz ideje. 21.00: Bútorvásár. 21.05: Huszonnégy óra. 21.15: Tv-tárca. 21.45: Dokumentumfilm. 22.05: Sportszombat, színház SZERELEM. Békéscsabán, 19 órakor. Petőfi­­bérlet. MOZI Békési Bástya: 4 órakor: Hintó géppuskával. 6 órakor: A sáska napja, I—H. rész. Békéscsabai Építők Kultúrotthona: Hair. Bé­késcsabai Szabadság. de. 10 óra­kor: Kaliforniai lakosztály. 3 órakor: Filmklub. 6 és 8 óra­kor: Kaliforniai lakosztály. Bé­késcsabai Terv: Keresztül a nagy vízválasztón. Gyulai Erkel: örökség. Gyulai Petőfi: 3 óra­kor: Konvoj. 5 és 7 órakor: Luxusbordély Párizsban. Oroshá­zi Béke: őszi maraton. Orosházi Partizán: minden előadáson: Tűzharc.

Next