Békés Megyei Népújság, 1980. november (35. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-19 / 271. szám
1980. november 19., szerda Színházi levél Hervé: Nebáncsvirág Elérkezett íme a Békés megyei Jókai Színházban az az idő, amikor egy operett bemutatását teljesíti a társulat. Ebben az évadban Hervé: Nebáncsvirág című művére esett a választás, s azt hiszem, ez a bemutató nem számít majd a nagy port felkavaró színházi események közé. S hadd tegyem mindjárt hozzá: tulajdonképpen jó szolgálatot teljesít a színház, amikor különösebb csinnadratta nélkül, tisztes munkával színre hoz egy zenés darabot. Kellemes estét szereznek művészeink az operettek kedvelőinek, s ennél többet miért is kívánnánk tőlük? Aki pedig nem kedveli ezt a műfajt, az jobb, ha más programot keres magának. Persze nem kell félni, hogy üresen maradnak a széksorok, amikor a jövőben a Nebáncsvirág kerül színre, hiszen az operettnek széles körben nagy a népszerűsége. Szerencsére, szégyellni se kell manapság, ha valaki híve a fülbemászó dallamoknak, s szeret gondolatban elandalodni a habkönnyű történeteken. Szórakoztatás a színpadról, s kikapcsolódás a nézőtéren — mindez többet ér, mintha mondva csinált krimis agyrémeket festenének a nézők. Igaz, az operettet is lehetne a mostaninál magasabb színvonalon előadni, de ne legyünk telhetetlenek. (A bemutató után egyik barátom sóhajtva mesélte, hogy annak idején látta ezt a darabot Latabár Kálmánnal és Rátonyi Róberttel, az volt az igazi! Bizony, tudomásul kell vennünk, hogy jelenleg Békéscsabán se Latabárunk, se Rátonyink nincsen, nem is az ő mércéjükhöz kell igazítani az igényeinket. örülnénk, ha egy-egy fiatal művészünknél valamely eljövendő nagy színészegyéniségnek a csíráját tapasztalhatnánk.) Íratlan szabály, hogy a színházi kritikának legalább néhány sorban említést kell tennie a darab tartalmáról. Jelen esetben mégis hadd tekintsünk el ettől a szokástól, főként azért, mert a bemutatott mű cselekménye anynyira „operettes”, hogy az egész színpadi történés szinte csak ürügy a jó muzsika megszólaltatására. Az előadást vendégként rendező Konter László — segítőtársával, a játékmester Benkő Józseffel — érzékelhetően a zenei rész hangsúlyozására törekszik. Kiváló partnerei ebben a Holpert János vezette zenekar és a dalokat nagy mesterségbeli tudással, szép hangon megszólaltató Kővári Judit és Géczi József. Amíg szól a zene, cseng az ének, addig minden igényt kielégítő az előadás. Csakhogy Hervé darabja — mint az operetteknél természetes — nem csupán zenéből áll. S ahogy elkezdődik a prózai „játék”, gyakorta zátonyhoz közelít a színpadi jelenlét. Talán éppen azért, mert az előadás egésze nem veszi figyelembe az egyes jelenetsorok által felkínált humort. S hogy mégis élvezhető — bár időnként éppen csak elviselhető — a prózai rész, az a „kisebb” szerepekben remeklő művészeknek köszönhető. Mindenekelőtt Csiszár Nándornak, aki bumfordi őrmesterként volt elemében. Székely Tamás néhány rangfokozattal feljebb — mint őrnagy — szórakoztatta a közönséget, és játékával ő sem adta alább. (S ha a rangfokozatoknál tartunk, zárójelben jegyzem meg, hogy két hadnagy is megjelent a színen. Szándékosan nem írom le azoknak a fiatal művészeknek a nevét, akiknek életre kellett volna kelteniük a figurákat. Nem akarom megbántani őket, hiszen sokáig meg se tudtam különböztetni a két szereplőt. S ha egyik nem raccsol, talán most se lennék biztos abban, hogy melyik volt a hősszerelmes, és ki volt „csak” a hadnagy. Pedig lehet élő figurát formálni „kis” szerepből. Még az operettben is.) Nagyon tetszett az örökké újítani tudó Felkai Eszter, és a miniatűr figurában is teljes embert — humorral! — életre keltő Gyurcsek Sándor. Viszont a máskor kitűnően játszó művésznő, a Jászai-díjas Szentirmay Éva — akire a fejedelemasszony szerepét osztották —, sokkal többet „bennehagyott” a figurában, mint amennyit színpadra hozott belőle. Nem maradhat ki a pozitívumok mérlegelésekor Széplaky Endre és Mátyás Jolán játéka, akik mindent megtettek, hogy átsegítsék a holtponton az előadás egy-egy részletét, ígéretes pillanataikért érdemes megjegyeznünk Geszty Glória, Csekő Erzsébet és Imre István nevét. A „szűkszavúságukban” is beszédes díszleteket Suki Antal, a látványos jelmezeket Egedi Edit tervezte. S ha egyetlen mondatban kellene összefoglalni a véleményem, azt mondanám: soha ennél rosszabb operettet ne adjanak elő Békéscsabán! De jobbat azért el tudnánk viselni... Andódy Tibor Képünkön a laktanyában játszódó vidám jelenetben Imre István, Kővári Judit és Géczi József Fotó: Demény Gyula Érdeklődő és érte hallgatóság... Az elmúlt héten rendezte meg a TIT Haán Lajos szabadegyetemének népművészeti tagozata idei, második előadását Békéscsabán az Értelmiségi Klubban. Az előadást ezúttal dr. Takács Béla, a debreceni Református Kollégium és Egyházművészeti Múzeum igazgatója tartotta, a telkibányai kerámiáról. Mint rövid, történeti visszaemlékezésében elmondta, az uradalmi üveghuták a XVII. században kezdtek termelni. Az első magyar porcelángyár 1825- ben, Telkibányán jött létre, és 1906-ig működött. Virágkorában a leghíresebb külföldi gyárak termékei mellett is megállták helyüket az itt készült használati és díszedények. Erről mi is meggyőződhettünk, hiszen a múzeum gyűjteményének legszebb darabjaiban gyönyörködhettünk a vetített diaképek segítségével. Az előadást követő kérdések bizonyították, a résztvevők érdeklődéssel és értéssel figyelték a hallottakat. „Értéssel”, mert mint kiderült, volt aki jól ismerte a telkibányai mesterek munkáit, sőt a kerámiák gyűjtőit is, mások meg jártasságukról tettek tanúbizonyságot a fazekasmesterségben... Honnan ez a tájékozottság? Ez az érdeklődés? Nos, a résztvevők közül néhányan, akik nem siettek buszhoz, vonathoz, még maradtak. Beszélgetni egymással... Három asszony egy valóban szép, hímzéssel díszí- I tett blúzt nézegetett. Mint kiderült, mindhárman díszítőművészeti szakkörvezetők. Skultéti Mihályné Szarvasról, Czira Ferencné Békésről, dr. Lehoczky Pálné Battonyáról jött a szabadegyetem előadására. A szarvasi szakkörvezető arról beszélt, hogy már harmadik éve járnak a népművészeti tagozat előadásaira. Pesztránszki Károlyné, a szarvasi Szirén Szövetkezet háziipari részlegének dolgozója is három éve hallgatója a szabadegyetem néprajzi tagozatának. Mikor jelentkezett, a szövetkezet azzal sietett segítségére, hogy útiköltségét fizeti, sőt, fél napját igazolt távollétnek könyveli el. Az előadásokról elismeréssel beszél Pesztránszkiné. Mint mondja, egyik a másikat egészíti ki. Természetesen volt itt nyugdíjas, aki megnövekedett szabad idejét műveltsége gyarapítására használja. De voltak a népművészet ilyen-olyan ágával foglalkozók is ... De egy közös volt bennük: a népművészet szeretete, s ismereteik gyarapításának, továbbadásának vá. Az Ifjúsági Presszó estje Mikes Lilla Momo is volt Zavaró, sőt kimondottan bosszantó körülmények között zajlott le a megyeszékhely művészeti programsorozatában méltán rangos és népszerű helyet elfoglaló, úgynevezett Ifjúsági Presszó legutóbbi, november 14-i estje. A rendezvények színhelye a Körös Szálló preszszója, ebben az évadban is. Sajnos, már a belépéskor hosszas procedúrának van kitéve az, aki mint közművelődési és nem vendéglátóipari létesítményként szeretné igénybe venni. Majd folytatódnak kellemetlenségei a ruhatárnál, aztán a műsor hallgatása közben. A szomszédos étteremtől ugyanis nem lehet leválasztani a presszó helyiségét... A jelenlegi körülmények között aligha lehet folytatni ezeket az amúgy nagy sikerű programokat. Pedig a péntek esti műsor a zavaró és bosszantó közjátékok ellenére is feledhetetlen élmény volt. Mikes Lilla Jászai-díjas előadóművész Émile Ajar Goncourt-díjas regényéből, az Előttem az élet címűből készítette el „egyszemélyes duódrámáját”. A kicsit fura műfaji megjelölés magyarázata: egyedül áll a pódiumszínpadon (hiszen díszletszámba menő bútordarabok, valamint kellékek is vannak), de ugyanakkor mindig két szereplőt jelenít meg. Elsősorban ő Momo, a főhős, aki a bizarr, álomszerű önéletrajzát meséli el — jelen időben, szigorúan igazodva a történés időrendjéhez — Ramon doktornak, a gyermekgyógyásznak, Rosa mama halála után. A történetet talán felesleges elmondani. Simone Signoret és Samy Ben Youb főszereplésével néhány hónappal ezelőtt megyénk mozijaiban is vetítették a filmváltozatot sok ezer néző előtt. Az Ifjúsági Presszó estjén kicsit tartottunk is attól, hogy kísérteni fog a film élménye; óhatatlanul is Signoret-ét akarjuk behelyettesíteni. Mikes Lilla egyszemélyes színháza azonban több okból is más. A dramaturgiai változatok mellett a kifejezés eszközeinek melegsége, a regény értelmezésének különbsége egy újabb, talán még humanistább Rosa mamát, kevésbé elesettebb, „gyerekebb” Momot hozott elénk. A rövidke szünettel együtt csaknem két és fél órás a produkció. Nagyon hosszú idő ez arra, hogy a néző figyelme ne lankadjon. Főleg akkor, ha a közönséggel szemben egyedül kell állni. Nagyon kevés olyan színész van, aki nemcsak vállalni, de teljesíteni is tudja ezeket a követelményeket. Mikes Lilla szuggesztív játékmódja, közvetlensége, előadói tehetsége, szép és emlékezetes élménnyé fokozta az Ajar-mű minden igaz gondolatát. A két és fél óra alatt arról is megfeledkeztünk, hogy mennyi oda nem illő zaj, moraj tódul a mi termünkbe. A békéscsabai Ifjúsági Presszó legközelebbi, december 9-i, keddi estjén a Dimenzió dzsesszegyüttes (Másik János, Dés László, Tóth Tamás és Baló István) lép a közönség elé. (Nemesi) Stájer kulturális napok Stájer kulturális napokat rendeznek november 20. és december 7. között Szombathelyen Stájerország és Vas megye. A két szomszédos terület kapcsolatai egyre szélesebb körűek, s 1976 óta már a negyedik alkalommal látogatnak a stájer kultúra követei Szombathelyre, amit rendszeresen viszonoznak a vasiak. A méhkeréki román tanítási nyelvű általános iskola fotószakkörében Rúzsa János segítségével a fényképezőgépekkel ismerkednek a gyerekek Fotó: Gál Edit MM MŰSOROK KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Világablak. 8.56: Beszélni nehéz. 9.08: A magyar népdal hete. 9.28: A Stúdió 11 felvételeiből. 9.41: Kis magyar néprajz. 10.05: Kagylózene. 10.35: válaszolunk hallgatóinknak. 10.50: Népszerű szimfonikus zene. 11.30: Zenés játékokból. 12.35: Házunk tája. 12.50: Operaslágerek. 13.20: Dzsesszmelódiák. 14.20: Andor Ilona énekkara énekel. 14.32: Szendrey Karper László gitározik. 15.10: Behár György fúvósműveiből. 15.28: MR 10—14. 16.10: Nóták. 16.49: Kritikusok fóruma. 17.07: Kaphatok-e hitelt? 17.32: Csajkovszkij: VI. szimfónia. 19.15: Gondolat. 20.00: Gottlib Frick operaáriákat énekel. 20.25: A magyar népdal hete. 21.00: „Íme, hát megleltem hazámat!” 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót. 23.30: Adolf Busch kamarazenekara játszik. 0.10: A Magyar Rádió és Televízió énekkara magyar szerzők műveiből énekel. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Tenoráriák. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: idősebbek hullámhosszán. 9.28: Bulat Okudzsava versei. 9.45: indulók, táncok fúvószenekarra. 10.00: Zenedélelőt. 11.30: A Szabó család. 12.00: A magyar népdal hete. 12.33: Tánczenei koktél. 13.20: Lerakodások. 13.30: zenekari muzsika gyermekeknek. 14.00: Kettőtől négyig . .. 16.00: Mindenki iskolája. 16.35: Gazdaság négy keréken. 16.55: Közvetítés az NDK—Magyarország válogatott labdarúgó-mérkőzésről. 17.53: Néhány perc tudomány. 17.58: A II. félidő közvetítése. 18.50: A magyar népdal hete. 19.30: Barangolás régi hanglemezek között. 19.49: A beat kedvelőinek. 20.37: Jártamban-keltemben. 22.00: Újdonságainkból. 22.30: Kálmán Imre operettjeiből. 23.35: Gyulai Gaál Ferenc szerzeményeiből. III. MŰSOR 9.00: Az erkölcsi szabadság és felelősség. 9.30: Zenekari muzsika. 10.40: Dzsesszfelvételekből. 11.05: A magyar népdal hete. 11.35: Mignon. 12.20: Kamaramuzsika. 14.00: Szimfonikus zene. 16.00: A Milánói Scala háborús krónikája. 16.50: Öt földrész zenéje. 17.00: A véges végtelen. 17.30: Magnóról magnóra. 18.15: Brahms: Hegedűverseny. 19.05: Iskolarádió. 19.35: Reneszánsz kórusmuzsika. 20.05: Rózsaméz. 20.30: A zeneirodalom remekműveiből. 21.19: Tosca. 22.00: Ázsiai zenekultúrák. TV, BUDAPEST, I- MŰSOR 8.30: Tévétorna, (ism.) 8.35: Iskolatévé: Songs Alive. O, no John. (Középisk. IV. oszt.) 9.05: Rajz. (Ált. isk. 1—4. oszt.) 9.30: Magyar nyelv. (Ált. isk. 2. oszt.) 9.50: Rendkívüli tévélottó-sorsolás. (f.-f.) 10.00: Delta, (ism., f.-f.) 10.20: Ártatlan kék szemek, (ism.) 11.10: Nyitott boríték. (ism., f.-f.) 11.40: Lehet egy kérdéssel több? (ism., f.-f.) 14.50: Iskolatévé. Rajz. (ism.) 15.15: Magyar nyelv. (ism.) 15.25: Kamera. (Középiskolásoknak.) (f.-f.) 16.00: Hírek. (f.-f.) 16.05: Egészségünkért! 16.10: Kukrinyikszék. 16.30: Arma Pál Budapesten, (f.-f.) 16.50: Reklám, (f.-f.) 16.55: NDK—Magyarország. Válogatott labdarúgó-mérkőzés. A szünetben: Reklám, (f.-f.) 18.45: Staféta, (f.-f.) 18.55: A Közönségszolgálat tájékoztatója. (f.-f.) 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. (f.-f.) 19.30: Tv-híradó. 20.00: Hobson és lányai. Angol film. (f.-f.) 21.45: Fiatalok órája. 22.45: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 19.05: Nasekran — A mi képernyőnk. (f.-f.) 19.30: Tv-híradó. 20.00: A flamenco művészete. 20.50: A rajz, mint fegyver. Svéd rövidfilmsorozat. 21.20: Tv-híradó 2. 21.40: Világszínpad. 22.30: Egészségünkért! BUKAREST 15.30: Gyermekkor és zene. 15.55: Román népdalok. 16.10: Bemutatjuk a Bacau színházát. 17.20: Románia—Dánia női kézilabda-mérkőzés közvetítése. 17.50: Esti mese. 18.00: Tv-híradó. 19.35: Az ember, aki kell nekünk. Román film. 21.05: Tv-híradó. BELGRÁD, I. MŰSOR 17.10: Magyar nyelvű tv-napló. 17.30: Tv-naptár. 17.45: Bosznia és Hercegovina X. bábszínház-találkozója. 18.15: Művelődési műsor. 18.45: Zenebarátok. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 20.00: Szabad szerda. 21.30: Rendkívüli sportszemle. 22.30: Dokumentumfilm. II. MŰSOR 17.30: Dokumentumfilm. 18.40: Tanya Mali Ritben — tvjátéksorozat. (ism.) 19.55: Ma este. 20.00: Az élő szfinx — a pristinai tartományi színház előadása felvételről. 21.05: Bútorvásár. 21.15: Huszonnégy óra. 21.35: válogatás az iskolatelevízió műsorából. 22.05: Zenei műterem, színház BOLHABAL Békéscsabán 15 órakor, a 611-es szakmunkásképző en. BOLHABAL Békéscsabán 19 órakor, Móriczbérlet. MOZI Békési Bástya: 4 és 6 órakor: őszi maraton, 8 órakor. Filmklub. Békéscsabai Szabadság: de. 10, 4 és 6 órakor: Keresztül a nagy vízválasztón, 8 órakor: Szívzörej. Békéscsabai Terv: Utolsó előtti ítélet. Gyulai Erkel : A vágy titokzatos tárgya. Gyulai Petőfi: 3 órakor: A jó, a rossz és a csúf I., II. rész, 7 órakor: Az ötös számú vágóhíd. Orosházi Partizán: fél 4 órakor. A negyedik akadály, fél 6 és fél 8 órakor: Luxusbordély Párizsban.