Békés Megyei Népújság, 1980. december (35. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-05 / 285. szám
1980. december 5. péntek 1 Gyermekszínházi bemutató Jánosik igazságot tesz Itt, a Körösök völgyében nem kell különösebben beszélni róla, ki volt Rózsa Sándor, Babály Gyurka, Fábián Pista. Mint ahogyan fent, Zsolna környékén is tudja minden iskolásgyerek, ki volt Juraj Jánosik, azaz Jánosik Gyurka. Hogy aztán ott is, meg itt is legendákat szőnek alakjuk köré, tetteiket régen, és most is lelkesülten emlegetik, hogy a mi gyerekeink olvashatnak Jánosikról, és a Zsolna völgyében szintúgy tudják, ki volt az a Rózsa Sándor: a népek nagy ráérzése a közös barátra, a közös ellenségre. Tízéves a békéscsabai gyermekszínház, mely hullámvölgyei ellenére fenntartotta magát és feljegyezhetett néhány jelentős sikert, melyet alkalmanként az ország televíziós nyilvánossága is láthatott. A jubileumra Jánosik egyik igaznak mondott kalandját hozták el a színpadra, Jaroslav Vysusil jóvoltából, aki kétrészes színpadi történetet írt a nagy kalandból. Kétszeresen is jelentős a vállalkozás, egyrészt, mert jubileumot ünnepel, másrészt mert először visz színre szlovák mesejátékot a békési városokba, községekbe, ahol az ország szlovák nemzetiségének jelentős száma él. Az előadás rendezője, Udvaros Béla a tőle már jól ismert alapossággal készült a bemutatóra. Nem lehet szó nélkül hagyni azt a segítséget, amit a csabai szlovák általános iskola és gimnázium tanáraitól kapott, hogy Jánosik Gyurka igazságtevése a történelmi előzmények, a néphagyományok mélyebb ismeretében teljesebben bontakozhasson ki a színpadon. Élt is ezzel a segítséggel, és kitűnően élt, miközben nem kevés pedagógiai érzékről tett tanúságot, amikor a kis nézőkhöz már a bevezető években (amit a rendező és zenei munkatársa szerzett) közel hozta a betyárkapitány, Jánosik alakját, legényeit, azt az egész világot, mely a közel kétszáz évvel ezelőtti múltból egyszerre elébünk toppan. Amikor felmegy a színpompás, Jánosikot és betyártársait ábrázoló előfüggöny, és elkezdődik a játék, a sok kis emberke lent a nézőtéren kerek szemekkel figyel. A mese gyorsan diadalmaskodik, és Jánosik igazságot tesz. A rendezés értő módon vette számításba a gyermekközönség reagálását, az együttjátszás íratlan szabályait, mindezt azonban mérséklettel, és ez a jó. Két előadást is alkalmam volt látni, az elsőn kissé túlzottan kapacitálták a nézősereget az együttjátszásra (ami egyre inkább bábszínházi közbekiabálássá, üvöltő gyönyörűséggé fajult), a másodikon már jobban koncentráltak a szereplők arra, hogy inkább az egyes figurák jelleme-személyisége legyen plasztikusabb és érthetőbb, hogy a történet fonala véletlenül se vesszen fékevesztett kiabálások kútjába. Jobb is volt ez a második előadás, érzékelhetőbb a hatás. Színház pedig (főként gyermekszínház, ha szabad fokozni) nem lehet meg az érzelmi hatás feladásával, vagy viszszaszorításával, akik ezt a második előadást látták, biztos, hogy Jánosik nevét és tetteit nem felejtik el egyhamar. És mi más célja lehet germekszínházi előadásnak ? A népi szereplőgárda nem nyújt egyenletes teljesítményt, a rendező erőfeszítései nem mindenkinél érték el a kívánt eredményt. A címszereplő, Jánosik Kató Sándor megformálásában nem elég erőteljes, pedig a kis nézők elsősorban őt figyelik, érte szurkolnak, neki örülnek. Nagy rutinnal, de a modorosságtól távol formálta meg a Kupec alakját Székely Tamás, a kis szerepben is lehetséges jó alakítás iskolapéldája a felesége, Margitta szerepében Joó Katalin. Darabontjaink a túljátszás lehetőségét kikerülve remekeltek (Gyurcsek Sándor és Basa István), emlékezetes Horányi László, mint Adamcik betyár, Szentirmay Éva pletykás vénasszonya, a gyerekközönség minden mozdulatára élénken, legtöbbször kórusban válaszol. A kis Ondrik kettős szereposztást kapott, Galbicsek Karcsi okosabb, agyafúrtabb, Bugyi Zsolti játékosabb, bájosabb, érzékenyebb. A többiek: Mátyás Jolán, Géczi József, Bajka Bea, Hodu József, Szilvási Csaba, Geszty Glória is részesei a vastapsnak, ami az első előadáson szűnni nem akaró „vissza, vissza!” kiáltozással a színház varázsát egyértelműen példázta. Külön kell szólni a vendég Makai Péterről, aki a hagyományhű, nagyon szép díszleteket és jelmezeket tervezte. Holpert Jánosról, aki részben szerezte, részben összeállította a kísérőzenét. Born Miklósról, a befejező jelenet szlovák táncának koreográfusáról. A „Jánosik igazságot tesz” nem kiemelkedően jó darab, talán még a közepes színvonalat sem éri el, lehetne fordulatosabb, feszültebb, drámai jelenetekben bővelkedőbb: hogy az előadás mégis siker, az színpadra álmodóinak köszönhető. Sass Ervin Az előadás zárójelenete, amikor „győz az igazság” Fotó: Demény Gyula Újfajta vetélkedő Békésen A Békési Művelődésügyi Központ újfajta vetélkedőt indított a cigányklub foglalkozásainak keretében, a klubtagok kezdeményezésére. A városban levő három kispályás cigány futballcsapat, valamint a klub néhány tagja 8 fordulóból álló vetélkedőn mérik össze tudásukat. A fő téma mi más lehetne, mint a sport? A városi sportfelügyelőséggel közösen előbb a helyi sportéletről állítottak össze kérdéseket a csapatok számára. A 2. fordulót az elmúlt hétfőn rendezték meg. A jövőben havonta rendezik meg ezeket az erőpróbákat. A kérdések a megyei, országos, majd nemzetközi sporteseményekkel bővülnek. Mindezek mellett tervezik, hogy egészségügyi, irodalmi és politikai ismeretekből is próbára teszik a versenyre vállalkozókat, sőt ügyességi játékokban is részt vehetnek majd. A nyolc forduló zárásaként, májusban a legjobb csapatok olyan díjakat kapnak, melyeket a sportolásnál hasznosíthatnak. Kismama-találkozó a BÉKÖT-ben A Békéscsabai Kötöttárugyárban az elmúlt héten rendezték meg az üzem hagyományos kismama-találkozóját. A mintegy 60 kismamát, akik gyermekeiket is elhozták a rendezvényre, tájékoztatták az ez évi termelési eredményekről és az 1981-es feladatokról. Ezután a továbbtanulás lehetőségeiről, előnyeiről volt szó. A gyár SZTK-vezetője a gyesen lévők jogairól, kötelességeiről számolt be. Nagy sikert aratott a részvevők körében a tájékoztatókat követő divatbemutató, melyen az üzem díjnyertes termékeit mutatták be. Végül illatszervásárral és beszélgetéssel ért véget a kismamák megvendégelése. Ki miért tanul? Az emberiség néhány ezer éves történetet fényesen bizonyítja: akkor haladtunk előre, ha kíváncsian, a megismerés vágyával fordultunk a világ felé. Ez még akkor is fejlődést jelentett, ha tévutakra vezetett. (Példa erre a vallás, amely utolérhetetlen művészi alkotásokat produkált, vagy az alkímia, amely felvirágoztatta a vegyészetet.) Az emberi tudásvágy végtelensége eredményezte korunk technikai fejlettségét, s ki tudja, milyen elképzelhetetlen távlatok nyílnak még előttünk? Persze, ehhez tanulni kell. A lehetőség adott, sokan élnek is vele. Ritka ma már az a szülő, aki ne biztatná — esetleg közepes, vagy gyenge képességű — gyerekét: tanulj! Sőt, a felnőttek is igyekeznek műveltségük hiányait pótolni. Évente ezrek végzik el az általános, és a középiskolát, gyarapítják szakmai tudásukat, politikai képzettségüket. De ez még mindig kevés! A társadalom tagjainak műveltségi szintje eltérő. Néhány adat ezzel kapcsolatban : a betanított munkások között a nyolc általános iskolai osztályt végzettek aránya csupán 50 százalék. Az irodai dolgozók fele általános iskolát, fele középiskolát végzett, a középszintű vezetők 56 százalékának van érettségije. Az értelmiségi munkakört betöltők 68 százaléka rendelkezik főiskolai, vagy egyetemi diplomával. Igaz, az iskolai végzettség nem minden. Akadnak emberek, akik papír nélkül is kiváló szakemberek, jó vezetők. A többségnek azonban sem ideje, sem energiája nincs az önképzésre, így a számadatok lényegében egy valós helyzetet reprezentálnak. Gyakran elmondjuk: értelmes társadalmat csak értelmes emberekkel lehet építeni. Sokan belátják ezt, s önként vállalják a második műszaknyi energiát kívánó esti tanulást. Egyre többen teszik ezt önmagukért, megnőtt igényeik kielégítéséért, nem pedig előmenetelükért a ranglétrán. Sokan tanulnak gyermekeik kedvéért. Nem csupán azért, hogy ne maradjanak szégyenben egy matekpélda megoldásakor, hanem mert gondolnak jövőjükre. Felmérések nyomán ugyanis bizonyossá vált, hogy az otthoni környezet legalább annyira meghatározó egy gyermek fejlődésében, mint az iskolai. Nemrég például kimutatták, hogy a mezőgazdasági fizikai dolgozók gyermekeinek hússzor kisebb az esélyük arra, hogy értelmiségiekké váljanak, mint az értelmiségi családok neveltjeinek. A segédmunkás szülők fiainak-lányainak 18- ad, a betanított munkásokéinak csupán tizedrésznyi az esélyük. Persze, végül is a gyermeken múlik. Bár aki otthon azt látja, hogy nincs becsülete a tudásnak (annál több esetleg a pénznek), az nemigen fogja törni magát. Ki miért tanul? — A magasabb fizetésért, mondhatnák a cinikusok. Aki ilyet gondol, rosszul tájékozott. Egy betanított munkásfiatal például jóval többet keres 24 évesen (hiszen akkor már 10 éve dolgozik), mint egy értelmiségi, aki ugyanilyen korban még csupán friss diplomás kezdő. Nem lehet, és nem is szabad mindent a pénzzel mérni. A tudás hatalom: régi igazság, mint az, hogy mindent el lehet venni az embertől, de a tudást soha. Korunkban a műveltségnek különös jelentősége, újfajta értelme van. Nemcsak a társadalmi, a gazdasági fejlettség meghatározója, hanem nagyban befolyásolja az emberek közérzetét is. Hiszen nem tudni szégyen! És ez — szerencsére — évről évre többünkben tudatosul. Gubucz Katalin Hatévesek a csepregi négyes ikrek. Kovács Adrienn, Zsuzsa, Katalin, Ildikó. Felvételünk az óvodában készült (MTI-fotó: Pintér Márta felvétele — KS) MŰI MŰSOROK KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Energiatakarékosság — de hogyan. III. rész. 8.37: Franck: D-dúr vonósnégyes. 9.30: Száll az ének. . 10.05: Hétszínvirág. 10.35: A merengőhöz. 10.40: Kóté Tibor népi zenekara játszik. 11.00: Egy színész halálára. Kőmives Sándor. 12.20: Miskolci zenei hét. 12.35: Hétvégi panoráma. 13.54: Sanzonok. 14.24: A Budapesti fúvósötös felvételeiből. 14.44: Magyarán szólva . . . 15.10: Két Mozart hangversenyrondó. 15.28: Dominó. 16.05: Húszas stúdió. 17.10: Jon Vickers operaáriákat énekel. 17.35: Láttuk, hallottuk. 18.00: Dévai Nagy Kamilla népdalokat énekel. 19.15: Embermesék. 20.10: A zene nem ismer határokat. 21.00: Korok és emberek. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Szimfonikus zene. 0.10: Melódiakoktél. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Francia madrigálok. 8.33: Dunajevszkij operettjeiből. 9.18: Harminc perc alatt a föld körül. 10.00: Zenedélelőtt. 11.45: Tánczenei koktél. 12.38: Népi muzsika. 13.15: Nőkről a nőknek. 14.00: Kettőtől ötig . . . 17.00: Mindenki iskolája. 17.30: Ötödik sebesség. 18.33: Popturiszt. 19.28: A Budapesti koncert-fúvószenekar játszik. 20.00: Régi nóta, híres nóta. 20.33: A Rádió Dalszínháza. 22.14: Verbunkosok, nóták. 23.15: Slágermúzeum. in. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 9.30: Zenekari muzsika. 11.05: A kamarazene kedvelőinek. 12.01: Macbeth. 13.07: A Philharmonia zenekar felvételeiből. 13.50: Gránát Endre Liszt hegedűműveiből játszik. 14.29: Iphigenia Aulisban. 15.10: Húsbavágó beruházások. 15.35: Szimfonikus zene. 16.50: Rónai György: Esti gyors. 17.00: Tip-top parádé. 17.30: Miskolci zenei hét. Kb. 18.30: Zenekari operarészletek. 19.05: Nem tudom a leckét! 19.35: Miskolci zenei hét. Közben, kb. 20.15: A nevelés tárgya nemcsak a gyerek. Kb. 20.35: A dalest közvetítésének folytatása. Kb. 21.15: Dzsesszfelvételeinkből. 21.33: Társalgó. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Hírek. 17.05: Ritmusrodeó. Szerkesztő: Zentai Zoltán. 17.30: Grafikon. Gazdaságpolitikai riportműsor. Szerkesztő: Dalocsa István. (Az energiagazdálkodás időszerű feladatairól — Év vége előtt az iparban és a mezőgazdaságban — Új tervidőszak kezdetén — Az év feltalálója.) 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Nótakedvelőknek. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes. BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna. (ism.) 8.05: Iskolatévé. Magyar irodalom. (Ált. isk. 6. oszt.) (ism.) 8.45: Történelem. (Ált. isk. 6. oszt.) (f.-f.) 9.20: Korok művészete. (Középiskolásoknak) (f.-f.) 9.50: Lottósorsolás — 49. hét. (f.-f.) 10.05: Környezetismeret. (Ált. isk. 4. oszt.) 10.35: Magyar nyelv. (Ált. isk. 3. oszt.) 10.45: Tízen Túliak Társasága (ism.) (f.-f.) 14.10: Iskolatévé. Magyar nyelv. (ism.) 14.30: Környezetismeret (ism.) 14.55: Magyar irodalom. (ism.) 15.30: Történelem. (ism.) (f.-f.) 16.05: Hírek. (f.-f.) 16.10: Mindenki közlekedik . . . (f-f.) 16.25: Keresztkérdés. 16.55: Öt perc meteorológia. 17.00: Virgács. 17.50: Fehérben. Ifjúsági vetélkedő az egészségügyi szakközépiskolák számára. VI. elődöntő, (f.-f.) 18.40: Hol tart? a budapesti szemétégetőmű. (f.-f.) 19.00: Reklám. (f.-f.) 19.05: Tévétorna. 19.10: Olvassatok mindennap! 19.15: Esti mese. (f.-f.) 19.30: Tv-híradó. 20.00: Delta. (f.-f.) 20.20: A magyar dráma 30 éve. Kulcskeresők. 21.55: Csehszlovákia—Olaszország Tenisz Davis Kupa döntő. 22.35: Jubileum a Korona pódiumon. A 2000. előadás, (f.-f.) 22.55: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 16.25: Reklám, (f.-f.) 16.30: Csehszlovákia—Olaszország Tenisz Davis Kupa döntő. 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.05: öt perc meteorológia 19.10: Mindenki közlekedik . . . (ism.) (f.-f.) 19.30: Tv-híradó. 20.00: Daniel Druskat. V/2. rész. 21.40: Tv-híradó 2. 21.55: Kettős premier a Nemzeti Színházban. Shakespeare: IV. Henrik. I—II. rész. BUKAREST 15.30: Német nyelvű adás. 17.35: A volánnál. 17.50: Esti mese. 18.00: Tv-híradó. 18.40: A történelem dossziéjából. A neofasizmus. 19.10: Robbanás az Égei-tengerben. Görög film. 20.15: Tv-híradó. BELGRÁD, I. MŰSOR 17.10: Magyar nyelvű tv-napló. 17.30: Tv-naptár. 17.45: Gyermekműsor. 18.15: A fiatalok szava. 18.45: Zsebkabaré. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 20.00: Jugoszláv show. 21.00: Edward és Simpson aszszony. 22.05: Valami egészen személyes. 22.50: Hét tv-nap. II. MŰSOR 17.30: Kis koncert. 18.45: Tanácsadás szülőknek. 19.15: Kis koncert. 30.00: Napirenden a kultúra. 21.00: Huszonnégy óra. 21.15: A forradalom alakjai. 21.50: Házi mozi: Cselédlányok. SZÍNHÁZ SZERELEM Békéscsaba, 19 órakor: Bajor G.-bérlet. Jánosik igazságot tesz Tótkomlós, 15 órakor. MOZI Békési Bástya: 4 órakor: Négy bandita tíz áldozat. 6 és 8 órakor: Naplemente délben. Békéscsaba, építők kultúrotthona. 5 órakor: A Nagy Medve fiai. 7 órakor: Ragadozó madarak. Békéscsabai Szabadság: minden előadáson: Modern Robinson és családja. Békéscsabai Terv: fél 6 órakor: Pokoli torony, I. II. rész. Gyulai Erkel: fél 6 órakor: Haladék, fél 8 órakor: Gondviselés. Gyulai Petőfi: 3 órakor: A szultán fogságában. 5 és 7 órakor: Lavina. Orosházi Béke: A versenyló elrablása. Orosházi Partizán: fél 4 és fél 6 órakor. Konvoj, fél 8 órakor: A pisztrángok. Szarvasi Táncsics: Vadállatok a fedélzeten.