Békés Megyei Népújság, 1980. december (35. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-06 / 286. szám

1980. december 6., szombat Ifjúsági házzal beszélgettünk Micsoda cím ez! Berzen­kedhet az olvasó. Megnyug­tatásul: Békésen Gábor Ká­roly valóban egy személyben látja el az ifjúsági és úttö­rőház összes teendőjét... Sőt. Félszemélyben. De ne játsszunk­ a szavakkal, mondja el ő, hogyan is van mindez: — Köröstarcsán, mint köz­ségi kertész kezdtem dol­gozni, aztán az ottani műve­lődési ház előadója lettem. Igen ám, de Békésre nősül­tem, s itt nehezen helyez­kedtem el. Szerencsére KISZ- titkár is voltam Tarcsán, így ismertek a békési KISZ- bizottságon, ahová segítsé­gért jöttem. Félállásban fel­vettek politikai munkatárs­nak­, a másik félállásom előbb a kosárgyárban, majd a költségvetési üzemben volt. 1978-ban végre félmű­szakos ifjúságiház-vezető lettem. Hm. A mostani ifjúsági ház is csak félig az ami, hi­szen a városi KISZ-bizott­­ság is itt székel. Ráadásul az épület is ... De erről ké­sőbb. Most hallgassuk to­vább Gábor Károly elbeszé­lését : — Azóta egyre azon fára­dozom, hogy bebizonyítsam, igenis szükség van az ifjú­sági házra. Programokat, munkaterve­ket vesz elő. Ahogy nézeget­jük, lassan kibontakoznak előttünk az eddigi eredmé­nyek: újságböngészde segíti a tájékozódást a kül- és bel­politikai eseményekben. Az ifjúsági klub foglalkozásain vitákat, beszélgetéseket szer­veztek olyan témákban, mint a munkásbecsület, a szocia­lista életmód, vagy a maga­tartás, beilleszkedés, érvé­nyesülés ... A művészeti ne­velést legalább annyira ma­gáénak érzi az ifjúsági ház, azaz — mit beszélek! — Gá­bor Károly, mint a világné­zetet. A bábszakkör két cso­portjába a gyerekek, s a vá­ros óvónői járnak. A szín­játszó szakkörbe kevesen je­lentkeztek, úgy hogy ezt nem tudta elindítani. A jö­vőben kerámiaszakkört sze­retne indítani. Szőnyegszö­vésre és kosárfonásra is le­hetőség nyílik majd, ha két­hetenként megtartják a szombati gyermekfoglalko­zásokat. Mindezek mellett még nem beszéltünk a Color és az ifjúvezetők klubjáról sem... A lehetőségeket figyelem­­bevéve, művelődési, szórako­zási lehetőséget biztosítottak a város fiatalságának. Tán­cos rendezvények, amatőr és hivatásos együttesek, művé­szek műsora, játszási és ol­vasási lehetőségek színesítik a programokat... — A városi KISZ-bizottság a közeljövőben elköltözik, így üresen marad a ház ... — sóhajt, mintha azt latol­gatná, mit is mondjon ki az elképzelésekből, aztán így folytatja: — Éppen a múlt héten adtam le a költségve­tést. Aztán, hogy ebből mit kapunk meg, és mit nem? Jó lenne, ha több segítséget kapnánk a helyi üzemektől, intézményektől... Szóval, rendbe kell majd hozni a tetőszerkezetet, mert most hol itt, hol ott csurog be az eső. Aztán a klubszoba sem a legideálisabb. Legalább fo­teleket kapnék. És akkor a külső, belső festésről még nem is beszéltem. No, és jó lenne, ha kapnék majd kise­gítőket is. Itt elakad az elbeszélésben. Mit is­­ mondhatna még? Eszembe jut, hogy egyszer az utcán láttam, plakátot ra­gasztott, mert ezt is ő csinál­ja ... Elmondom, mire elmo­solyodik. — Volt, hogy segítettek a srácok, csak a baj ott kez­dődött, mikor oda is tettek, ahová nem kellett volna. De a propaganda már könnyeb­ben megy, mióta nem ma­gam írom a plakátokat, mert olyan is volt. A Hidasháti Állami Gazdaság KISZ-esei társadalmi munkában készí­tettek egy fénymásolót, s ez sokban könnyíti a munkát... Még körülnézünk a ter­mekben. Barátságtalan hi­deg mindenütt. Látva lehan­­goltságunkat, még hozzáteszi: — Azért délután van itt élet mindig. Jönnek a srá­cok játszani, olvasgatni... Próbálja bebizonyítani, hogy igenis szükség van az ifjúsági és úttörőházra — mondta beszélgetésünk kez­detén. Nos, a bizonyíték már megvan... Nagy Ágnes Itt tartjuk táncos rendezvényeinket Gábor Károly Fotó: Gál Edit A közérdekű magány költészete Sárándi József: A barbárság kora A furcsa vers- és kötet­eim korunkra utal, amely­ben szerzőnk rosszul érzi magát. Mondhatnánk erre azt is, hogy magánügy, de azt is, hogy nincs egyedül, mindkét állítás igaz lenne. De mert költővel van dol­gunk, aki a magánügyeit is úgy tudja megfogalmazni, hogy az közüggyé válik, min­den sommás ítélkezés hamis volna. Mert mit sem ér a költészet, amely nem sze­mélyes és alanyi, amelyből nem derül ki, hogy a szer­zőnek mi a véleménye a vi­lágról, milyen a viszonya azzal. Ha két fogalommal kíván­­nók jellemezni a kötet és a szerző létélményeinek pólu­sait, akkor az árvaság és a szeretetéhség szavakat kell leírnunk. Az árvaságot — esetünkben — a szó szoros értelmében kell vennünk. Szülő- és társnélküliséget je­lent, Sorsot, amely mint egy stigma jelölte meg Sárándi életútját. Aki egyedül van, az sérülékenyebb és ingerül­tebb, mint szerencsésebb sorsú embertársai. A nagy kérdés az, hogy a felfokozott érzékenység mi­lyen töltést kap. Nos, Sárán­­dinak csaknem minden sora közéleti elkötelezettségű. Nem tud ettől szabadulni — panaszolja Az ösztön anató­miája című versében — még a szerelemben sem. Szerel­mesverseiben pőrére vetkőz­ted önmagát, kapcsolatait, ám van ebben valami önkín­zás, önmutogató mazochiz­­mus is. A szerelmi siker ugyanis nem jelent egyszer­smind beteljesülést, boldog­ságot is. A diadalmas férfi­ban mindig ott sír a magá­nyos kisfiú, aki mérkőzésre kényszerül ott, ahol felol­dódni szeretne. Ez a kisfiús dac fedezhető fel a költő igazságkeresésében is. Nem érti, s mert nem érti, dühös, hogy a társadalomban nem mindig az egyértelmű igaz­ság érvényesül. Úgy véli, hogy az igazság — a társa­dalmi, emberi — olyan evi­dencia, amelyet mindenki­nek és önként alá kellene rendelnie önmagát. Néhány éve nagy vihart kavart azzal a riportjával, amelyben Leányfalu és kör­nyéke ivóvizéről írt. Az otta­ni kutaknak olyan nagy a nitráttartalma, hogy az már mérgező, emberi fogyasztás­ra alkalmatlan. A kézenfek­vő megoldás az lenne, hogy minden település jó ivóvizet kapjon. Ehelyett a szerző ka­pott támadásokat a Hivatal­tól... Persze, lesz jó vize Leányfalunak is, mint aho­gyan a költőt igazolja az is, hogy a téma a legmagasabb fórumokon is napirendre ke­rült. A következő ötéves ter­vek településfejlesztési tervei kiemelt feladatként jelölik meg a községek ivóvízellátá­sát, s egyáltalán az emberibb körülmények megteremtését. Ám a költő ettől egy percig sem érez önelégültséget, a „lám, nekem lett igazam” elégtételét. Plebejus indulat­tal újabb és újabb pereket harcol végig, olykor „vesz­tesként” hagyva el az „Igaz­ságosztó Hivatalt”. Termé­szetesen ezekből az élmé­nyekből is vers lesz, tovább építve a mitológiáját, és gyűjtve haragosait. (Egy ön­­sorsrontó monológja, avagy a sorsrontók önkiteljesítő jós­lata; Kiterített párbeszéd; A törvény előtti egyenlőségről; Utószezon stb.). Kétségtelen, hogy van eb­ben a költészetben­­ valami hetyke kihívás, és némi, alig titkolt polgárpukkasztás is. Vagy nevezzük inkább naiv­­ságnak? De hiszen a legna­gyobb alkotók, Platóntól Lev Tolsztojig, mindenkor „nai­vak” voltak. Hittek a világ megváltoztathatóságában, ab­ban, hogy két pont között legrövidebb út az egyenes. Ám ez a tétel csak a geo­metriában érvényes. Az élet, az életünk tele van görbe­­séggel, fonáksággal és ká­tyúkkal. Oly­annyira hozzá­juk is szoktunk, hogy alig vesszük észre, vagy egy le­gyintéssel napirendre térünk fölöttük. Nem így a költő! Panaszkodik és dühöng, más­kor undorral kiköp. Népsze­rűtlen cselekedetek, meg is róják érte a szerzőt: „visel­kedjen rendesen”. Mi mást tanácsolnánk neki: lazítson öncsonkító magányán, lépjen ki a kertjéből, házából, s ne magánügyként élje meg azt, ami közügy. Mert nincs egyedül a düheivel, megol­dást azonban csak közösen találhatunk a bajára, baja­inkra. (Szépirodalmi Könyv­kiadó, Budapest, 1980.) Horpácsi Sándor Gyermekprogramok Gyomán Gazdag programot ígér a gyomai Katona József Művelő­dési Ház a gyerekeknek hét vé­gére. Ma, szombaton délután 3 órától a Háziipari Szövetkezet Télapó-ünnepségére gyűlnek össze az apróságok. A műsor­ban fellép a Gyomai Endrőd utánpótlás néptáncegyüttes. Másnap, december 7-én a Kner Nyomda rendez Télapó-ünnep­séget a dolgozók gyerekei részé­re. Ide kívánkozik a felnőtteknek is egy rendezvénye, december 9-én, este 8 órai kezdettel ren­dezik meg az irodalmi klub kö­vetkező előadását, melyen Ju­hász Jácint színművész lép fel. MOZI Modern Robinson és családja Ha valakinek épp mosta­­­nában jut eszébe, hogy mo­ziba vigye nagyobbacska gyermekét, nyugodtan vá­sároljon jegyet a „Modern Robinson és családja” című amerikai filmre. Bár felnőt­teknek készült a produkció, a romantikus és valljuk be, néhol gyermekded történet sokkal inkább az ifjabb korosztály igényeit elégíti ki, mint a felnőttekét. Már a történet ifjúsági regénybe illő: Travis és gyermekei (két kislány) világkörüli út­ra indulnak jachtjukkal. Velük utazik Kelly, az új­ságírónő, és tudtukon kívül a hajóra szökött néger kis­fiú, Jesse. A kellemesnek induló utazást vihar szakít­ja meg, s így — menekülve a süllyedő hajóról — a kis család egy elhagyott partra vetődik. Hogyan élnek meg a mostoha vidéken, hogyan szereznek élelmiszert, építe­nek tetőt a fejük fölé, ho­gyan harcolnak a félelme­tes barnamedvével? — erről szól dióhéjban a film. Csodálatos vidékeket, ér­dekes állatokat filmez a ka­mera, s kiváló szereplőket választott a rendező, Ste­wart Raffil. A kissé giccses forgatókönyvet (amelyet ugyancsak ő írt), valame­lyest ellensúlyozza a dicsé­retet érdemlő gyermeksze­replők őszinte játéka­ A két felnőtt színész, a nálunk is kedvelt Robert Logan és a kevéssé ismert Mikki Jami­son Olsen érdeme, hogy megpróbálta hitelessé tenni a szituációkat. Nem az ő hibájuk, hogy ez gyakran nem sikerült. Csúnya ren­dezői baki volt például, hogy az egyetlen ruhában, tépetten, csatakosan partra vetett hajótöröttek jelene­tenként új öltözékben pom­páztak, s az éhség sem raj­zolt arcukra szenvedést. Mindvégig vidám, és alig hihetően optimista maradt a kis csapat, beleértve az 5­­6 éves Samanthát is. Csu­pán akkor tükröződött sze­mükben őszinte rémület, amikor két lábra állt előt­tük a három ember magas­ságú mackó, amely még szelídített állatkerti­ lakó­ként is félelmetes jószágnak tűnt-Minden hiányossága mel­lett akadt értéke is a pro­dukciónak. Legfőbb érdeme a jól választott helyszín­­ volt, s az, hogy némi isme­retterjesztő jelleget is „be­levittek” a készítők. Ha nem az esti időpontban, „nagy­­film”-ként vetítenék, hanem délután, egészen jó szórako­zást nyújtana, így — a mást, komolyat váró felnőtt nézőknek — csupán csaló­dást okoz, és egy elfuserált este bosszúságát. — gubuez — MAI MŰSOROK KOSSUTH RÁDIÓ 8.30: Lányok, asszonyok. 8.55: Tipegő. 9.30: Játék a könyvtárban. 10.05: Lemezmúzeum. 11.02: A Magyar Rádió esztrád­­zenekara játszik. 11.11: Vajúdások kora. 12.20: Zenei anyanyelvünk. 12.30: Magyarán szólva . . . 12.45: A Magyar Néphadsereg művészegyüttesének fér­fikara énekel. 13.00:.........én bízom a napsü­tésben!” 14.00: Egy kis figyelmet kérek! 14.10: Kozák Gábor József népi zenekara játszik. 14.30: Haltenyésztésünk jelene, jövője. 15.05: Új zenei újság. 10.00: 168 óra. 17.30: Pierre Boulez Ravel-mű­­veket vezényel. 18.45: Világszínház. Közben: 20.00: A Ray Conniff együttes felvételeiből. 21.30: Anton Dermota operaáriá­kat énekel. 22.15: Világjáró zenekarok. 23.23: Heinz Holliger oboázik, Edith Picht-Axenfeld csem­balón játszik. Marcal Cervera gordonkázik. 0.10: Melódiakoktél. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Békedalok. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: Elisabeth Schumann és Pataky Kálmán operett­felvételeiből. 8.50: Ritmus! 9.20: Válaszolunk hallgatóink­nak. 9.35: Hétvége. 11. 40: Fiataloknak! 12.33: Jó ebédhez szól a nóta. 13.30: A gyermekeknek írta: Bartók Béla. 14.00: Körkapcsolás bajnoki lab­darúgó-mérkőzésekről. 15.00: Orvosi tanácsok. 15.05: Újdonságainkból. 15.30: Tihanyi József népdalo­kat énekel. 15.47: Elveszett a Télapó. 16.33: Dzsesszfelvételekből. 16.45: Tudósítás bajnoki labda­rúgó-mérkőzésekről. 16.50: Pophullám. 17.40: Kékség. 18.00: Népzenekedvelőknek. 18.33: Magnósok, figyelem! 19.18: Cigányszerelem. 19.55: „Keresd a csöndben ön­magad ...” 20.38: Slágermúzeum. 21.28: A Belügyminisztérium Du­na Művészegyüttesének népi zenekara játszik. 22.00: Miskolci zenei hét. III. MŰSOR 7.30: A miskolci körzeti stúdió szlovák nyelvű nemzetisé­gi műsora. 8.08: Fordulók a líra történeté­ben. 8.38: Szunyogh Balázs művei­ből. 9.10: Berlioz: Faust elkárhozása — részletek a drámai le­gendából. 10.00: Szombat esti diszkó. 11.05: A zeneirodalom remek­műveiből. 11.45: Opera-művészlemezek. 13.07: Hangfelvételek felsőfokon. 14.03: Matróz Jack — 2. rész. 15.02: Károlyi Pál: I. Linus szvit. 15.15: Zsebrádiószínház. 15.35: Harminc perc beat. 16.05: Miskolci zenei hét. Közben: kb. 16.55: László Anna írásai. 17.15: A hangversenyközvetítés folytatása. Kb. 17.55: Slágerlista. Kb. 18.30: Kritikusok fóruma. Kb. 18.40: Operaáriák. 19.05: Goldmark. Vonósnégyes. 19.35: Miskolci zenei hét. Közben: 20.25: Pillantás a nagyvilágba. (ism.) 21.45: Négy apának egy leá­nya. 22.59: Napjaink zenéje. SZOLNOKI STÚDIÓ 9.00—9.30: Hét végi kaleidosz­kóp. Szerkesztő: Dalocsa István. (Hírek — Lap­szemle — Vendégünk a Télapó — Utinform — Sporthírek — Kulturális program — Piaci séta — Krónika heti és hét végi eseményekről.) 9.30: Kedvelt melódiák Demis Roussos felvételeiből. 9.50: Bélyeggyűjtők. Riporter: Zentai Zoltán. 10.05: Melódiagyűjtemény Hor­váth Jenő dalaiból. 10.25—10.30: Műsorzárás BUDAPEST, I. MŰSOR 8.05: Tévétorna, (ism.) 8.10: Világnézet, (f.-f.) 8.50: „Életet az éveknek”, (f.-f.) (ism.) 9.20: Reklám, (f.-f.) 9.25: Tetthely. Minden hiába. (ism.) 10.55: Keresztkérdés, (ism.) 11.25: Nemzetközi zenés turmix. 11.50: Egészségünkért! 14.35: A rajzfilmek kedvelőinek. 15.05: A négy páncélos és a ku­tya. (ism.) (f.-f.) 16.00: Hírek, (f.-f.) 16.05: Reklám, (f.-f.) 16.15: Idesüss! (f.-f.) 16.40: Magyar tájak. 17.05: Idősebb Pieter Brueghel. 17.50: Főzőcske — de okosan! 18.15: Századunk lírája. 18.40: Reklám. 18.50: Egymillió fontos hangjegy. 19.10: Tévétorna. 19.15: Olvassatok mindennap! . 19.20: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Vers — mindenkinek. 20.05: Georges Feydeau: Zsákba­macska. (f.-f.) 22.15: Tv-híradó 3. 22.25: Egy szökött tinédzser. II. MŰSOR 15.25: Vakáción a Mézga család. (ism.) 15.50: Reklám. (f.-f.) 16.00: Csehszlovákia—Olaszország Tenisz Davis Kupa döntő. 19.00: A Niagara-vízesés. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Vers — mindenkinek. 20.05: Vörösmarty Mihály: Cson­gor és Tünde. (ism.) Közben: 21.25: Tv-híradó 2. BUKAREST 9.10: Filmmúzeum, ism. 10.40: Írjunk, olvassunk helyesen. 12.00: Szombati mozaikműsor. Kultúra, művészet, sport. 17.10: Finnország. Az 1000 tó or­szága. 17.35: A hét fontosabb esemé­nyei. 17.50: Esti mese. 18.00: Tv-híradó. 18.20: Barangolás az országban. 18.45: Tévéenciklopédia. 19.30: Folyt. film. Álomkereske­dők. 2. rész. 20.05: Varieté-műsor. 21.10: Tv-híradó. 21.30: „Arany krizantém”. XIII. románcfesztivál. BELGRÁD, I. MŰSOR 11.45: Val d’Isére: műlesiklás, (felvételről). 12.30: Labdarúgás: Radnicki— Hajdúk. 15.30: Csata a Billy-mocsárnál. 17.15: Jugoszláv kosárlabda-baj­nokság. 18.45: Szórakozás az egész csa­ládnak. 19.15: Rázsfilm. 19.27: Ma este. 20.00: Buck és a prédikátor. 22.00: Szombat este. II. MŰSOR 17.15: Hét tv-nap. 17.45: Külföldi dokumentummű­sor. 18.30: Dallal mondjam meg ne­ked. 19.00: Válogatás. 19.55: Ma este. 20.00: Francis Bebe — modern sanzon. 20.50: Huszonnégy óra. 21.00: Dokumentumfilm. 21.30: Sportszombat. SZÍNHÁZ BOLHÁBAL Békéscsabán, 19 órakor: Katona­bérlet. MOZI Békési Bástya: 4 órakor: Négy bandita, tiz áldozat. 6 és 8 óra­kor: Naplemente délben. Bé­késcsaba, építők kultúrotthona. 5 órakor: A Nagy Medve fiai. 7 órakor: Ragadozó madarak. Békéscsabai Szabadság, de. 10 órakor: Modern Robinson és családja. 3 órakor: Filmklub. 6 és 8 órakor: Modern Robinson és családja. Békéscsabai Terv: A kétbalkezes és az örömlány. Gyulai Erkel: A kofa és a köl­tő. Gyulai Petőfi: 3 órakor: A szultán fogságában. 5 és 7 óra­kor: Lavina. Orosházi Béke: 5 órakor: Félénk vagyok, de hó­dítani akarok. 7 órakor: Good­bye és ámen. Orosházi Partizán: fél 4 és fél 6 órakor: Konvoj, fél 8 órakor: A pisztrángok.

Next