Békés Megyei Népújság, 1980. december (35. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-17 / 295. szám

1980. december 17., szerda Egy kiállítás képei Vélemények egy orosházi tárlatról Egy kiállítás sokféle érzel­met­ elindíthat az emberben. Gyönyörködhetünk, megrö­könyödhetünk vagy éppen elcsodálkozhatunk az adott anyagot szemlélve, ki ho­gyan viszonyul a látottak­hoz. Ám nem mindenki egy­formán érez, vélekedik, s ez van rendjén. . Még inkább így van ez, ha egy település történetét, fejlődését hiva­tott bemutatni a kiállított gyűjtemény. Nos, Orosházán tanúi lehettünk mindennek a közelmúltban, amikor egy délutánt töltöttünk a Szán­tó Kovács Múzeum „Régi Orosháza — új Orosháza” című kiállításán. Előbb magunkon mérhet­tük le a bemutatott térké­pek, régi fotók és a maket­tek hatását. Az utcák, a már lebontott épületek, a neves emberek képei — akiknek Orosházához kötő­dik életük — és a régi, ezernyolcszázas térképek különösebb érzelmi vihart nem okoztak. Csupán csak érdekességként, unikumként szemlélgettük a letűnt háza­kat, a régi módi szerint öl­tözött embereket... A Szántó Kovács János Múzeum, a Békés megyei Levéltár, valamint Koszorús Oszkár anyagából összeállí­tott gyűjtemény minden­esetre viszonyított, láttatta velünk, mennyit gyarapo­dott, fejlődött, s még mennyi mindent kíván elérni a vá­ros. Ennyi. És még valami: úgy tűnt nem egyszer, az anyag válogatása s rend­szerbe rakása gondot jelent­hetett ... Hiszen az „Oros­háza a legjobb búza földje” című tablóra nem feltétlen a régi korcsolyapályát áb­rázoló kép illett, s talán a jövő Orosházájának nagyobb hangsúlyt kellett volna kap­nia, legalább az elrendezés­nem is érthetjük az itt látot­tak üzenetét. Ám az a két idősebb ember, akiket végig­kísértünk a termekben, másként, értőbben nézett kö­rül ... — Az Erzsébet királyné utca mára Kossuth Lajos utca lett. És itt a régi szín­ház! Itt volt a polgári kör is. Hú, de régi kép! — for­dul Süle Sándorhoz. — Em­lékszik még a Rajz-villára ? — és mutatja azt is. Az evangélikus torony ké­pe mellett is elidőznek. A képen egy férfi áll, szájához emelt kürttel. Mesélik, hogy az égtájak felé fordulva je­lezte az időt. Itt a beszélgetésbe bekap­csolódik a múzeum igazga­tója, dr. Hévvizi Sándor is: — Ez a kürt a földszinti állandó kiállításunkon lát­ható. Érdemes megnézni, hi­szen szervesen kapcsolódik a lenti anyag mindehhez — és maga köré mutat.. Tovább sétálunk. Szilá­­gyiné eltéved­ cseppet. A volt művelődési házat nézi. Sóhajt, ben... Aggályaink azonban ha­mar szertefoszlottak. A lá­togatókat elnézve, elbeszél­getve velük láttuk, mi, akik nem itt éltünk, akik nem lehettünk tanúi, része­sei a letűnt évtizedeknek. — Tudja, kit ábrázolt ez a szobor? Komjáthy Leót, aki megteremtette a vízilab­dasportot nálunk. Hm. Most valakinek a padlásán poro­sodik ... Szilágyiné az utcarészlete­ket böngészi. Süle Sándor és Szilágyi Sándorné tősgyökeres oros­házinak vallják magukat. A képek előtt meg-megáll­­nak... A látvány zsilipet nyit emlékeiknek. Ennél élőbb, érdekesebb tárlatve­zetést elképzelni sem le­het ... — Nahát, a Diana für­dő... Hol van már ez a medence! Valamikor ebben meg a mögötte levőben ta­nultam meg úszni! — emlé­kezik Süle Sándor. — Vízi­labdaedző voltam — teszi hozzá magyarázatként. Később, az egyik képen parkrészlet, rajta egy szo­bor... Rámutat ujjával: — ... egyszeresak arra éb­redtünk, hogy ropog, pattog valami. Leégett a művelődé­si ház, hallottuk aztán. Hej, pedig de sok lakodalmat tar­tottak ott. Szép, parkettás nagyterme volt. Még gyerek voltam, belestünk a konyhá­jába is. Közben sparheltek voltak, ott főtt a sok lako­dalmas étel. Akkoriban fe­hér lovas kocsival vitték a menyasszonyt. A kocsin vi­rágfüzér volt, amit feltettek később az ünnepi asztalra is... így volt ez szokás ré­gen. Fiatalok jönnek, mezőgaz­dasági szakközépiskolások. Előbb tétován végigballag­nak a termeken, aztán né­­hányan felfigyelnek a beszél­getésre, csatlakoznak hoz­zánk. A jövőt sejtető ma­kettasztalt már együtt néz­zük velük. Ez már az övék is lesz. Az álmok valóra vál­tásának talán már ők is ré­szesei lesznek.... Nagy Ágnes Szembesítés a jövővel­Fotó: Gál Edit , tősgyökeres orosházinak vallják magukat” Továbbtanulási tájékoztató 1981—82. évre Ezekben a napokban kap­ták meg megyénk általános iskolái a Békés megyei Pá­lyaválasztási Tanácsadó In­tézet Továbbtanulási tájé­koztató — 1981—82. tanév című kiadványát. A köz­hasznú narancssárga borí­­tós füzet a nyolcadikosok­nak, illetve szüleiknek nyújt segítséget a pályaválasztás nem kis gondjában. Iskola­típusonként adja közre a kö­vetkező tanév felvételi ke­retszámait, az oktatandó szakmák sokaságát. De nem­csak Békés megye középfo­kú tanintézeteinek pontos címjegyzéke szerepel a tá­jékoztatóban, hanem a szomszédos megyék azon iskolái is, amelyek Békés megye szakemberszükség­letének megfelelően foly­tat képzést. A füzet szerint 13 gimnáziumunk 30 első osztályába 1080 most nyol­­cadikot végző tanulót vár. A megyei szakközépiskolák 36 első osztályába a követ­kező év szeptemberétől 1170- en tanulhatnak tovább. A szakmunkástanuló intéze­tekben 2468 hely van. Ezen­kívül még a gyulai egész­ségügyi szakiskola, valamint a békéscsabai és az orosházi gép- és gyorsíróiskola is várja, elsősorban a lányok jelentkezését. A szomszédos megyék­ iskoláiban a követ­kező tanévben körülbelül 150—200 megyénkben diák szerezhet új ismereteket A kiadvány a jelentkezé­sek módját, a határidőket, továbbá a jelentkezések el­bírálásának­ sorrendiségét,­­ a művészeti és a katonai kö­zépfokú iskolákba való je­lentkezés tudnivalóit is közli. Mellékletünk „illusztrátora” Orlai Petrich Soma Mezőberényben született Lapunk mai számának mellékleteként találhatták meg olvasóink a hagyomá­nyos falinaptárat. Az 1981. évre szólót Orlai Petrich So­ma egy kevésbé ismert zsá­nerképének, a Lopott csók címűnek a reprodukciójával díszítettük. Orlai Petrich Soma (ko­rábbi írással: Orlai-Petrics Soma) megyénk szülötte, 1822-ben Mezőberényben született. A városkörnyékivé lett nagyközség tanácsának helyén állt az Orlai Petrich család háza, ahol Petőfi Sán­dor rokonként is több alka­lommal megfordult, ahonnét utolsó útjára elindult. A gyászos eseményt emléktáb­la is megörökíti a tanácshá­za falán, amelyet az utókor 1899. július 30-án állított. Orlai Petrich fiatal évei­ben, mint pesti jurátus (jog­hallgató) Petőfi és Jókai társaságában még írónak ké­szült. Huszonnégy esztendős korában előbb Marastoni Jakab, majd egy év múlva Bécsben F. Waldmüller fes­tőiskolájának tanítványa lett. 1847 telén készült el el­ső kompozíciója, az István király és az orvgyilkos cí­mű történelmi festménye. A szabadságharci élményeit li­tográfiasorozatban örökítette meg. Mezőberényi szülőhá­zában festi meg utolsó Pető­­fi-képét, amelyet az érdek­lődők ma a budapesti, éppen a nagy költőről elnevezett irodalmi múzeumban lát­hatnak. A forradalom és szabad­ságharc leverése után, 1850- ben Münchenben, a világ akkori akademista festésze­tének fővárosában Kaulbach­­nál tanul. Egy év múlva — egy esztendővel Székely Ber­talan előtt! — festi meg 11. bajos holttestének megtalá­lása című képét. Később Debrecenben portréfestészet­ből él, de életképeket — mint a Magyar Nemzeti Galériában kiállított Lopott csók —, történeti kompozí­ciókat is alkot. Illusztráció­val is foglalkozott, többek között Petőfi Bolond Istók című elbeszélő költeményé­hez is készített grafikákat. 1880. június 6-án Budapes­ten halt meg a reformkori művészet e jelentős alakja. A Lopott csók a bieder­meier valamennyi stílusje­gyeit magán viselő festmény. A szabadságharc bukását követő években a magyar festészet alkotói tudatosan fordultak a népi témákhoz, amelyeket viszonylag nagy méretűben, aprólékosan, már-már finomkodóan dol­goztak ki. A tudatosság a „néma ellenállás”-nak az irodalomból is közismert el­vével, a deáki gyakorlattal magyarázható. Orlai Petrich művészetének teljességéhez azonban szervesen hozzátar­toznak azok a történeti ké­pek, amelyeket ezekben az években is festett, így a Zách Felicián, a Vak Béla, a Martinuzzi meggyilkoltatása, a Czillei és Hunyadi, az Ónodi országgyűlés, vagy ép­pen a Milton lányainak toll­ba mondja az Elveszett pa­radicsomot című képet. S nem utolsósorban életművé­nek talán legbecsesebb alko­tása az a portré, amelyet anyjáról készített. Orlai Pet­rich több művét a Nemzeti Galéria világhírű gyűjtemé­nye őrzi. (N. L.) Megérkezett a postás a Kereki-Kenderföldek tanyáira Fotó: Gál Edit Mill MŰSOROK KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Világablak. 8.56: Beszélni nehéz. 9.08: zenekari muzsika. 9.44: Kis magyar néprajz. 9.49: Tarka mese, kis mese. 10.05: Kagylózene. 10.35: Válaszolunk hallgatóink­nak. 10.50: Kritikusok fóruma. 11.00: Kamaramuzsika. 11.30: Gencsy Sári és Svéd Sán­dor operettfelvételeiből. 12.35: Házunk tája. 12.50: Operaslágerek. 13.20: Dzsesszmelódiák. 14.10: Kóruspódium. 14.31: Így láttam Bartókot. 15.10: Bemutatjuk új felvételein­­ket. 15.26: MR 10—14. 16.10: Érdemes-e beülni — avagy művezetők az iskolapad­ban. 16.35: Magyar fúvószene. 17.07: A délutáni rádiószínház. 17.36: Szimfonikus zene. 18.15: Hol volt, hol nem volt... 18.25: Mai könyvajánlatunk. 20.00: Gondolat. 20.45: Népdalest. 21.35: Ilosfalvy Róbert opera­­áriákat énekel. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Kodály: Gordonka-zongo­ra- szonáta. 22.51: „Tervezzük az ember mi­nőségét”. 23.06: Barokk versenyművek. 0.10: Várkonyi Mátyás és Mik­lós Tibor táncdalaiból. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Könnyűzene­i hangszer­szólók. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: Idősebbek hullámhosszán. 9.28: Színes népi muzsika. 10.00: Zenedélelőtt. 11.30: A Szabó család. 12.00: A Magyar Rádió népi ze­nekara játszik Lakatos Sándor vezetésével. 12.33: Tánczenei koktél.­­ 13.20: Két otthon között. 13.30: Színes szőttes. 14.00: Kettőtől négyig ... 14.00: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót. Horváth Eszter énekel. 14.15: Csárdások. 14.35: Slágermúzeum. 15.26: Dunajevszkij operettjeiből. 16.00: Mindenki Iskolája. 16.35: Néhány perc tudomány. 16.40: Könnyűzenei stúdiónk fel­vételeiből. 17.10: Tallózás. 17.30: Ötödik sebesség. 18.33: Rip van Winkle. 19.25: Külföldről érkezett... 19.45: A beat kedvelőinek. 20.33: 139-660. 22.30: Szórakoztató zene éjfélig. HI. MŰSOR 9.00: Etika és filozófia közép­­iskolásoknak. 9.30: Matuz István fuvolázik. 9.44: Zenekari muzsika. 11.05: Mai lapp költők versei. 11.25: Nabucco. 12.35: Melis György nótákat éne­kel, Kállai Kiss Ernő kla­­rinétozik. 13.07: A kamarazene kedvelői­nek. 14.39: Regényírás — szolgálati szabályzat nélkül? íróven­dégünk: Kardos G. György. 15.13: Szimfonikus zene. 16.51: Öt földrész zenéje. 17.00: A mathézis a gyertya. 17.30: Magnóról magnóra. 18.15: Szöktetés a szerájból. 19.05: Iskolarádió. 19.40: Kapcsoljuk a Magyar Tu­dományos Akadémia kong­resszusi termét. Közben: kb. 20.25: Dr. Krupa Andrással, a TIT Békés megyei titkárá­val Pálréti Ágoston beszél­get. 20.45: A hangversenyközvetítés folytatása. 21.20: Dzsesszfelvételekből. 21.45: Otto Klemperer vezényli a Philharmónia és az Új Philharmónia zenekart. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Hírek. 17.05: Farmer és nyakkendő. If­júsági magazinműsor. Szer­kesztő : Gulyás Ferenc. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: A tegnap slágereiből. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap-és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.30: Tévétorna (ism.). 8.35: Iskolatévé. Angol nyelv (középisk. IV. oszt.). 9.05: Rajz (ált. isk. 1—4. oszt.). 9.25: Delta (ism.) (f.-f.) 9.45: Sándor Mátyás VI/2. rész. (ism.). 10.45: Lehet egy kérdéssel több? (ism.) 11.15: Margot Werner műsora. (ism.) 15.05: Iskolatévé. Rajz. (ism.). 15.30: Kamera (középiskolások­nak) (f.-f.). 16.20: Hírek (f.-f.). 16.25: Monidlo. Lengyel film. 17.00: Reklám (f.-f.). 17.10: Felkínálom (f.-f.). 17.50: Che kézjegye (f.-f.). 18.05: Az Országházból jelent­jük ___ 18.55: A Közönségszolgálat tájé­koztatója (f.-f.). 19.00: Reklám (f.-f.). 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese (f.-f.). 19.30: Tv-híradó. 20.00: Az Angyal visszatér. A diplomata lánya. 20.50: Szépteremtő kaláka (f.-f.). 21.50: Tisztelendők. Libanon. 22.50: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 19.05: Nas Ekran — A mi kép­ernyőnk (f.-f.). 19.30: Tv-híradó. 20.00: Farkas Ferenc 75 éves. (ism.). 21.05: Tv-híradó 2. 21.25: A. Gelman: Éjszakai uta­zás (f.-f.). 23.00: Reklám (f.-f.). BUKAREST 14.00: Szovjetunió — Finnország jégkorongmérkőzés. 16.25: Köznevelés. 17.00: A román orvostudomány történetéből. 17.4­5: Zenei újdonságok. 18.2­5: Nyelvművelés. 18.50: A legkisebbeknek. 19.00: Tv-hiradó. 19.25: Gazdasági figyelő. 19.45: Lányok,asszonyok. 20.25: Román tájakon. 20.45: Shakespeare: „Ahogy tet­szik”. 2. rész. 22.05: Tv-hiradó. BELGRÁD, I. MŰSOR 17.10: Magyar nyelvű tv-napló. 17.45: Kis sláger. 18.15: Művelődési adás. 18.45: Zenebarátok. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 20.00: Aktuális szerda. 21.30: Pop non stop. 22.30: Dokumentumfilm. II. MŰSOR 17.30: Dokumentumfilm. 18.30: Tanya Mali Ritben. 19.55: Ma este. 20.00: Bíróság — színházi elő­adás, felvételről. 21.15: Huszonnégy óra. 21.35: Válogatás az iskolateleví­­zió műsorából. 22.05: Zenei műterem. MOZI Békési Bástya. 4 órakor: Detek­tív két tűz között. 6 órakor: A pap, a kurtizán és a magányos hős. 8 órakor: Filmklub. Békés­csabai Szabadság, de. 10, 4 és 6 órakor: Circus Maximus, 1 órakor: Gondviselés. Békéscsa­bai Terv: Kaliforniai lakosztály. Gyulai Erkel: fél 6 órakor: Fé­lénk vagyok, de hódítani aka­rok. Fél 8 órakor: Férfiak pó­ráz nélkül. Gyulai Petőfi: 3, 5 és 7 órakor: Pofonok völgye, avagy Papp Lacit nem lehet legyőzni. Orosházi Partizán: fél 4 órakor: A vadnyugat hőskora. I., H. rész. Fél 8 órakor: Csúfak és gonoszak.

Next