Békés Megyei Népújság, 1981. április (36. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-29 / 99. szám
1981. április 29., szerda Úttörő irodalmi színpadok bemutatója Vasárnap már reggel nyolc órakor gyereksereg népesítette be az építők művelődési házának nagytermét. Ha valaki odacsöppen, aligha tudja kitalálni, miért öltözött jelmezekbe a közönség. Pedig a válasz egyszerű: a nézők többsége egyben szereplő is volt azon a bemutatón, amelyen — a megyei úttörő kulturális szemle keretében — irodalmi színpadok, színjátszócsoportok mérték öszsze ügyességüket, felkészültségüket. Fél kilencre minden kész volt, felgördült a függöny, és a vésztői gyerekek játszani kezdtek. Pár perc múlva már mindenki elfelejtette, hogy színpadon van, és nem az iskola udvarán. A kis csapat önfeledten szavalt, táncolt, énekelt, s meg is kapta a megérdemelt tapsot. Tíz úttörő színjátszó csoport adta elő legjobb műsorát a délelőtt folyamán. A vezetők többsége jól választott, nem hagyta figyelmen kívül a gyerekek korát, érdeklődési körét. A legtöbben mesét, játékos összeállítást mutattak be, de akadt az életből ellesett iskolai történet is. A csoportok vezetői láthatóan arra törekedtek, hogy a szereplők lehetőleg önmagukat adják, számítva a természetes gyermeki kíváncsiságra, játékosságra. A legjobb csoportmunkák akkor születtek, amikor nem megértetni, hanem megéreztetni sikerült a szándékot a színjátszókkal. A leggyengébbnek pedig akkor bizonyult a produkció, amikor az egyes szereplők tőlük idegen, felnőttes szerepekbe kényszerültek. Amikor valamennyi csoport előadta műsorát, a háromtagú zsűri visszavonult, hogy elvégezze a — nem is olyan könnyű — értékelő munkát. Az izgalom akkor hágott tetőfokára, amikor Rencz Antal, a Jókai Színház főrendezője, a zsűri elnöke tolmácsolta a döntést. A legjobbnak három csoportot ítéltek. A békéscsabai 1-es számú iskola színjátszó-csoportja (Ungár Tamás vezetésével) képviseli majd megyénket az országos bemutatón. Kiemelkedően szerepeltek még a vésztőiek (vezetőjük Kurucsó Zsigmondné) és a doboziak (V. Horváth Edit vezetésével). Természetesen mindegyik résztvevő csapat kapott tárgyjutalmat, de a verseny legszebb és legmaradandóbb jutalma a közös játék öröme volt. — gubucz — A tótkomlósi szlovák iskolások „Játszani akarunk” című műsorukat adják elő Fotó: Martin Gábor Somogyi Márton amatőrfilmes az orosházi alkotókörben Harmadik összejövetelét tartotta a márciusban megalakult orosházi alkotókör április 27-én, hétfőn este a Fegyveres Erők Klubjában. Ez alkalommal Somogyi Atton amatőrfilmes volt a kör vendége, akivel Fülöp Béla, a gimnázium igazgatóhelyettese beszélgetett. Szó volt a pályakezdésről, Somogyi Márton kifejezetten fotográfusi időszakáról, amikor különböző kiállításokon rendszeresen szerepelt, majd az amatőrfilmezésről, melyet közel két évtizede művel sikeresen. — Az első időben — említette a vendég —, a környező táj, a város változó arca ragadott meg, ezt fényképeztem. Első filmjeim is innen indultak, de már egyre tudatosabban kerestem az emberi sorsok alakulásának hű bemutatását, érdekes életek feltérképezését, átfogalmazását a film formanyelvére ... Amikor az amatőr filmesek országos szövetsége újjáalakult, tagja lettem, és szinte minden filmszemlén részt veszek. Legutóbb — néhány hete — a Sopronban megrendezett 28. amatőrfilmszemlén szerepeltem „Árvíz után” című filmemmel. A házigazda ezután a sajátos szakmai kérdésekről faggatta Somogyi Mártont, aki közben a kör tagjainak kérdéseire is részletesen válaszolt. Többen érdeklődtek a televízió „Pergő képek” című műsorában bemutatott filmjeiről, mások pedig újabb terveiről kérdezték a vendéget. A találkozóvetítéssel fejeződött be. Az orosházi alkotókör tagjai láthatták a két év előtti országos szemlén bemutatott „Boldogságaim” című kisfilmet Csaress Jánosné csorvási naiv festőről, az „Olajkutatók”-at, mely Orosháza határában készült, és a Sopronban vetített „Árvíz után’,rt. Ez a film a békési árvíz pusztításának megrázó dokumentuma, egyszerű, keresetlen eszközökkel hozza a nézők elé azt a gyötrelmes helyzetet, melyet az árvíz sújtotta emberek átéltek, és amelynek súlyát ma is viselik. A bemutató vetítést a szerző 50 perces amerikai útifilmje zárta, melyet tavaly tavaszszal forgatott New Yorkban, Washingtonban és a Niagara-vízesésnél. Az alkotókor következő összejövetelét május 18-án tartják, erre a helyi múzeum nyugdíjas igazgatóját, a néprajzkutató Nagy Gyulát hívják meg. (zsdn) Buzuki hangja szólt... Odakinn épp eleredt az eső, ellensúlyozva a felhőtlenül kék egű görög tájakat. Amelyeket, sajnos, csak diaképekről csodálhattunk. Azért az illúzió megvolt, s aki némi fantáziával megáldott, máris az Akropolisz lábaihoz, Delphoi sóstemplomába, vagy épp az epidauroszi színház lépcsőire képzelhette magát. Pedig csak Békéscsabán voltunk, csütörtökön, álmos, esős hétköznap délután, a Csaba sarki presszójában. Mindenki valamiféle varázslatra várt. Arra, hogy egy vagy másfél óra alatt eljusson egy olyan országba, amely mindenkit érdekel. Hiszen nemcsak a szebbnélszebb görög tájakat, műemlékeket fedezték fel az utóbbi években mind többen, hanem a görög népzenét is. Így lett diszkósláger a szirtakiból, a buzukiból. (Ez utóbbi tánc is, hangszer is.) Talán emiatt érdeklődött jó néhány tinédzser a Megyei Művelődési Központ klubrendezvénye iránt, amely meghívójában így jelölte a programot : „ ... Hazánkban élő görög tinik énekelnek, táncolnak, zenélnek .. A négy görög tulajdonképpen csak három volt, hisz az énekes, Juhász Kati, szőkeségével nehezen tudta volna ezt elhitetni magáról. A görög nép dalait viszont olyan hűséggel tolmácsolta, mintha az anyatejjel szívta volna. Lehudisz Andreásznak és két társának már könnyebb dolga volt. Bár ők már ezen a földön születtek, azért a „vérükben van” a görög zene. Talán apáiktól, nagyapáiktól tanulták a szép szultánéról, a hűtlen Máriáról, a gyászról, vidámságról, szerelemről szóló dalokat. És azt, hogy más hazában is őrizzék népük zenei hagyományait. A tiniklub csütörtöki közönsége dicsekedhet azzal, hogy szirtakit táncolt. Igaz, az egyszerűbb változatot, de hát valahol el kell kezdeni. Az egyórás zenélést tánc követte, s nem táncolókban, hanem inkább helyben volt hiány. Kép, szöveg: Gubucz Katalin A csuhécsipke bűvöletében A tavaszi szél lódít egyet a doboz tetején levő csuhédarabokon. Érdekes. Mintha megelevenedtek volna, s most kínálnák magukat a szorgos ujjak közeledtére. Aztán, mikor végre rájuk kerül a sor — ősz óta várnak erre —, zizzenésük, mint egy sóhaj, úgy száll a rájuk hajoló arc felé. A ház verandáján csak a levelek surrogása veri fel a csendet. A végegyházi Tepliczki Istvánné ilyenkor éli át legderűsebb, legnyugodtabb pillanatait. Mikor a megálmodott kézimunka keze alatt valósággá válik ... Emlékezik. Szavai nyomán a kézművesség kialakulásáról tanultak jutnak az eszünkbe. Eleinte az önellátó gazdálkodás, aztán az árufölösleg, így az adott tevékenységi forma megélhetési lehetősséggé vált. Később mindez elvesztette szerepét, s maradt a munka, a hagyományőrzés gyönyörűsége, a népművészet másodvirágzása. Nos, Tepliczkiné — vagy ahogy ismerősei nevezik, Vica néni — élete ezt a sok évtizedes fejlődést idézi fel bennünk. Cseppet sem haragszik, hogy megzavartuk meghitt magányában. Sőt! Fürgén hordja ki mindazt, amit éppen otthon talál. Fonott táska, szék, papucs, cseréptartó... — Lehettem vagy 10 éves, mikor megtanultam csuhét fonni. Aztán elmaradt, kutyának sem kellett az ilyesmi. Később, valamikor a világháború idején megint divatba jöttek ezek a táskák. Na, gondoltam, csinálok én azoknál különbet is, és belevágtam. Előbb csak magunknak, a barátoknak, aztán eladásra is. A férjem elvolt a háborúban, hát kellett az a kis kereset, így aztán hol Orosházán, hol Makón köszöntvissza az én táskám más kezében. Mutatja, hogy kell csinálni. Kezét érdesre szabta a csuhé és a sok munka, mert ő gondoskodik a kertről, a jószágról, s a házról is. Ám derűjét ez cseppet sem töri meg. Hisz ha gyorsan végez, már veszi elő a csuhét és sodorja, fűzi egyre. Míg kész nincs, „nem hagyja nyugodni”. — Ma már csak kedvtelésből csinálom. Kell a gyerekeknek, az unokáknak, meg küldöm is ilyen-olyan pályázatra. Felpattan, ősz haját meghazudtoló fürgeséggel eltűnik a szobában, majd oklevelekkel a hóna alatt tér vissza. Ezt itt kapta, amazt ott. Sorolja a sok elismerést. — Mondja a párom, ha hazajön este: „Feküdj le! Pihenj! Ne kínlódj annyit!” De hogy is tehetném, ha ez az egyetlen szórakozásom? Szól a tévé, én meg csak néha nézek rá, kézimunkázok inkább. Nem könnyű elfoglaltság. Bár cseppnyi bosszúság sem búvik meg hangjában, mégis tudjuk, sok fáradtság az ára leheletfinom csuhécsipkék megszületésének. Mert csípős a szél, ha szedi a kukorica csuhéját. Ha kell, a szomszédba is átkopog, hogy „leszedné a hozott kukoricáról ...” És a fakeret beszerzése! Az csak a nagy gond. Az asztalos jó pénzért megcsinálja, de vajon jól-e? Úgy, ahogy elképzelte, vagy másként? Van azzal is bosszúság elég. Szerencse, hogy hébe-hóba a férje is segít. — Hajaj. Hányan mondták már: „Vica néni! Csináljon ilyet nekem is!” Én meg nem győzöm! De átadom, amit tudok, tanulják el. Szedjenek fosztást, és jöhetnek. Igen ám, de ehhez már ■nem fűlik a foguk. A kultúrba is hívtak, hogy vezessek szakkört. No, de vasárnap délelőtt? Mikor jön a család? Meg alig látszok ki a munkából? Talán majd jövő télen. Én szívesen átadom a tudományom. Nekem annyi örömöt szerzett, mert ne találná meg benne a nyugalmát más is? Nagy Ágnes Fotó: Gál Edit MAI MŰSOR KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Világablak. 8.56: Olvasólámpa. 9.06: Zenekari muzsika. 9.42: Kis magyar néprajz. 10.05: Diákfélóra. 10.35 : Válaszolunk hallgatóinknak. 10.50: Adolf Busch hegedül, Rudolf Serkin zongorázik. 11.25: Nóták. 12.35: Hangulatjelentés. 12.55: Operaslágerek. 13.25: Dzsesszmelódiák. 14.29: Kagylózene. 15.10: Monteverdi, Sestina. 15.28: MR 10—14. 16.10: Kritikusok fóruma. 16.20: A Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekara játszik*. 17.07: Drágán adni — olcsón venni. (ism.) 17.32: Hangverseny a Mindenki zeneiskolája hallgatóinak. 18.02: Filmzene. 19.15: Utas és holdvilág. 19.59: Brahms: e-moll szonáta. 20.24: A Magyar Rádió nemzetiségi népzenei fesztiválja Békéscsabán. Megnyitó hangverseny. Közben: 21.04: Szeretkező szavak. 21.19: A nemzetiségi népzenei fesztivál megnyitó hangversenye közvetítésének folytatása. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Palestrina-madrigálok. 22.45: Szellem és történelem. 23.10: XX. századi angol operákból. 0.10: Illés Lajos és Bródy János táncdalaiból. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Mai dalok. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: Idősebbek hullámhosszán. 9.28: A 04, 05, 07 jelenti. 10.00: Zenedélelőtt. 11.33: A Szabó család. 12.03: Énekszóval, muzsikával. 12.33: Tánczenei koktél. 13.30: Labirintus. 14.00: Kettőtől négyig . . . 16.00: Mindenki iskolája. 16.40: Fiataloknak! 17.30: Ötödik sebesség. 18.33: Népdalkörök országszerte. 18.53: Zenei Tükör. 19.23: Tolnay Klári és Mensáros László énekel. 19.35: Előszó a „Gondolkodó magyarok” könyvsorozathoz. 19.45: A beat kedvelőinek. 20.33: Kíváncsiak Klubja. 21.23: Melis György operettekből, daljátékokból és zenés játékokból énekel. 22.00: Kellemes pihenést,. III. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 9.30: A Magyar Rádió és Televízió énekkara Bárdos Lajos műveiből énekel. 9.51: Kamaramuzsika. 10.19: A kísértetkastély. 11.05: A Dunánál. 11.25: Zenekari muzsika. 13.07: Vladimir Askenazi Mozartfelvételeiből. 13.55: Emlékezés Molnár Gáborra. 14.15: Új operalemezeinkből. 15.07: A Magyar Állami Hangversenyzenekar hangversenye. 15.46: Bach-felvételek. 16.22: Vonzások és változások. 16.52: Öt földrész zenéje. 17.00: A véges végtelen. 17.30: Újdonságainkból. 18.10: Bruno Walter vezényli a Columbia szimfonikus zenekart. 19.59: Magyarország 1514-ben. 20.46: Chopin-felvételek. 21.28: 2000 felé. 22.03: A munkadal. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Hírek. 17.05: A mezőtúri ifjúmunkáskórus népdalokat énekel. 17.15: „Tejes” siker. Riporter: Dalocsa István. 17.30: Zenés autóstop. Közlekedési magazin. Szerkesztő: Vágási Kálmán. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Örökzöld melódiák. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna,ism.18.05: Iskolatévé. Fizika. (Ált. isk. 6. oszt.) (f.-f.) 8.35: Magyar nyelv. (Ált. isk. 1. oszt.) oszt.) 9.05: Élővilág. (Ált. isk. 7. 9.20: Delta. (ism., f.-f.) 9.45: A hazudós lány. (ism.) 11.25: Lehet egy kérdéssel több? 14.55: Iskolatévé. Magyar nyelv. 15.15: Élővilág. (ism.) 15.30: Fizika, (ism., f.-f.) 16.00: Hírek, (f.-f.) 16.05: Gólyavári esték, (ism.) 16.55. ..Életet az éveknek.” (f.-f.) 17.28: Tízen Túliak Társasága. 18.05: Staféta, (f.-f.) 18.15: Világpolitika, ifjúság. 18.55: A Közönségszolgálat tájékoztatója. 19.00: Reklám. 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. (f.-f.) 19.30: Tv-híradó. 20.00: Játék három percben. 20.05: Madame Bovary. 21.00: Hatvanhat. 22.00: Bűn. 23.05: Tv-híradó 3. 23.25: Tv-tükör. (f.-f.) II. MŰSOR 20.01: Az ifjú bajnokok. (f.-f.) 20.30: Reklám. 20.35: Anglia—Románia. VB-selejtező labdarúgó-mérkőzés. A szünetben: kb. 21.30: Tv-híradó 2. BUKAREST 16.05: Iskolatévé. 17.15: Fórum. 17.50: Népzene. 18.00: Japán. 18.30: Irodalmi összeállítás. 18.50: A legkisebbeknek. 19.00: Tv-híradó. 19.25: Mezőgazdasági hírek. 20.10: A következő év. Amerikai játékfilm. Főszerepben: Spencer Tracy. 21.40: Anglia—Románia labdarúgó-mérkőzés. A szünetben: Tv-híradó. BELGRÁD, I. MŰSOR 17.25: Mi újság a tető alatt? 17.55: Labdarúgás: Jugoszlávia— Görögország. 19.50: Rajzfilm. 20.30: Szabad szerda. 21.45: Dokumentumműsor. 23.05: Pop-poligon. II. MŰSOR . 17.15: Iskolai műsor. 18.45: Sasa és Vesna. (ism.) 19.15: Kis koncert. 19.30: Iskolai műsor. 19.55: Ma este. 20.00: Az idősebb fiú. 21.15: Huszonnégy óra. 21.35: A színpad fényei. SZÍNHÁZ 1981. április 29-én, szerdán délután 15 órakor. SEGÍTSÉG, VÁLUNK! 611-es sz. Szakm. Int. ea. MOZI Békési Bástya: 4 órakor: Hófehér és rózsapiros, 6 órakor: Ripacsok, 8 órakor: Caddie. Békéscsabai Szabadság: minden előadáson: Ballagás. Békéscsabai Terv: Psyché II. rész. Gyulai Erkel: Az emberevő medve. Gyulai Petőfi: Kaszkadőrök. Orosházi Partizán: Münchhausen báró csodálatos kalandjai.