Békés Megyei Népújság, 1981. augusztus (36. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-19 / 194. szám

Fúrók helyett mikrokapcsolók A szövetkezet fő erénye — ahogy mondani szokták — a gyors és rugalmas al­kalmazkodás. Ez a felszínen maradás kulcsa a Medgyes­­egyházi Fa-, Vasipari Szö­vetkezetben is. A körülbelül 60-féle termék időről időre, a megrendelések függvényé­ben cserélődik. Most példá­ul az eddig főterméknek számító kézi mellfúrók gyártását hagyták abba a piac telítődése miatt. He­lyette 300 ezer mikrokap­­csolót készítenek majd éven­te. A szerszámos dobozok ter­melését vizsont azért nem folytatják — noha igény lenne rá —, mert előállítása nem elég gazdaságos. Job­ban megéri az úgynevezett troxzárak készítése, en­nek ugyanis rövidebb az át­futási ideje, és jóval jöve­delmezőbb. Emellett némi kapacitás is felszabadult, mert míg a dobozok előállí­tása öt műhelynek adott munkát, a zárak egy mű­helyben készülnek. A mun­kások pedig többféle termé­ket, kábelsarukat, csiga­fúródobozokat, alkatrésze­ket gyártanak. De vannak olyan termé­keik is, amelyeknek hosz­­szabb a piaci életgörbéje. Ilyenek például a cipőipari kisgépek (cipőtágító, ringli­­ző stb.), vagy a vákuumfor­mázó gépek vázszerkezetei, amelyet az Orosházi Vas- Műanyagipari Szövetkezet­nek készítenek kooperáció­ban. A szövetkezet — mint ahogy Pintér Imre műszaki vezető elmondta — mindig azt szálít, amit rendelnek tőle. És mivel új üzletfelei nemigen vannak, a régi part­nerek pedig tudják, mire képesek, még nem fordult elő, hogy valamely igényt ne tudtak volna kielégíteni. Igaz, hogy az elaprózott­ság, a gyakran változó ter­mékek nem kedveznek a termelékenység, a hatékony­ság növelésének, de a szö­vetkezetektől éppen a kis szériák, az egyedi megren­delések gyors teljesítését várják. Ennek pedig eleget tesz a szövetkezet: a jöve­delmezőségi mutató 8 szá­zalék körül mozog. Sz. I. A zárkészítés jövedelmezőbb Hagyományos termékük a cipőtágító gép Fotó: Veress Erzsi 1981. augusztus 19­, szerda0 Biztató jelek és kezdeti sikerek az energiagazdálkodásban Beszélgetés Papp Istvánnal, az Energiagazdálkodási Intézet igazgatójával Energia. E fogalomnak egy idő óta megkülönböztetett rangja van, jobban odafigye­lünk rá, mint korábban, a „Lassabban gyorsíts!” nép­szerű plakátja nem puszta reklám a számunkra; a szó szoros értelmében és képle­tesen is óvatosabban adagol­juk a gázt, mintha valóban törékeny tojás volna a tal­punk és a gázpedál között. A VI. ötéves terv energia­gazdálkodási kormányprog­ramja szerint az energiafel­használás népgazdasági szin­ten évente csak két száza­lékkal növekedhet, ezzel szemben az új tervidőszak első félévében energiafo­gyasztásunk — a háromszá­zalékos gazdasági növekedés mellett — két százalékkal csökkent! E tény jelentősé­géről beszélgettünk Papp Istvánnal, az Energiagazdál­kodási Intézet igazgatójával, az országos energiagazdálko­dási hatóság vezetőjével. — Az olaj világpiaci ára az utóbbi néhány esztendő­ben megtízszereződött, most pedig csökkenőben van. Vé­leménye szerint kivédte-e a világ az olajárrobbanás kö­vetkezményeit? — Az olajárváltozásokra a világ többféleképpen reagált, de mert a gazdasági növe­kedés korlátai egyszerre ész­revehetőbbekké váltak, álta­lános tendencia lett a féke­zés. A növekedés lassításá­nak mértéke nem egyforma, mert az országok helyzete sem egyforma az olajárrob­banás következményeinek ki­védése tekintetében. A világ energiahelyzetében minden­esetre új elem, hogy az olaj­­tól való függés némileg csökkent, mert az energia­felhasználást világszerte ra­cionalizálták, s kiderült, hogy óriási tartalékok vannak mind a fogyasztásban, mind a termelésben. — Hogyan reagált a mi gazdaságunk az olajárrobba­násra? — Későn. Az első, az 1973 —74-es olajárrobbanás ide­jén elterjedt nézet volt ná­lunk, hogy ennek következ­ményei nem, vagy csak ke­véssé érintenek bennünket. Annak ellenére, hogy már az 1974-es decemberi párthatá­rozat előtérbe állította az anyag- és energiatakarékos­ságot, a határozat végrehaj­tását enyhén szólva megne­hezítette az olcsó energia korára jellemző, csak az el­látás biztonságára törekvő gyakorlatunk. Születtek ugyan jó kezdeményezések ebben az időszakban is, de ezek nem találtak megfelelő fogadtatásra, mert a régi gyakorlat alapján kialakult szemlélet lefegyverezte azo­kat, akik a hatékonyabb energiafelhasználás érdeké­ben tenni akartak valamit. — A késedelmes reagálás­nak ezek szerint elsősorban szemléletbeni oka volt? — Igen. El kellett jutnunk az 1978-as pazarlási csúcs­hoz, amikor egy százalék nemzetijövedelem-növeke­­désre két százalék energiafo­gyasztás-növekedés jutott, hogy a Központi Bizottság 1978. decemberi határozata rendet teremthessen a fejek­ben. De a továbbiakban még meg kellett szervezni a cse­lekvést, mind a tervezésben, mind a végrehajtásban, na­gyobb összegeket kellett biz­tosítani az energiamegtakarí­tást eredményező beruházá­sokhoz tehát az energiagaz­dálkodás intenzív útjára kel­lett átvezetni az országot.­­ Milyen gyakorlati ered­ményei­k vannak a szemlélet­­változásnak? — Amíg korábban a vál­lalatoknál az olcsó energia a legtöbb esetben pazarló meg­oldásokhoz és pazarló üzem­vitelhez vezetett, ez a gya­korlat most megváltozott. Az árintézkedések hatására sok helyen átértékelték saját termékstruktúrájukat és ter­melési, technológiai rendsze­rüket is. Az anyagi ösztön­zés eszközeit helyesen hasz­nálták fel például a közle­kedésben az üzemanyag-ta­­karék­osság, jó néhány ter­melő üzemben pedig az energiafelhasználás javításá­nak érdekében. Vállalatok, termelőszövetkezetek, brigá­dok és az egyes emberek is nagyon sok jó javaslatot dol­goztak ki, részint beruházás­sal, részint azonban beruhá­zás nélkül, szervezéssel megvalósítható, energiameg­takarítást eredményező in­tézkedésekre. Mindemellett ma már megfigyelhető bizo­nyos együttműködési törek­vés is az egyes vállalatok között, ami biztató jele a szemléletbeli változásnak. Kooperációk létesülnek a hulladékhő hasznosítására, így például a Győri Szesz­gyár hulladékhőjével textil­üzemet fűtenek, a Tiszai Ve­gyiművek hulladékhőjének felhasználása révén kommu­nális, mezőgazdasági célú energiahasznosítást tervez­nek. Az ilyen jellegű te­rületi kooperációk és ágazati együttműködések szervezésé­ben az Ipari Minisztérium­nak van — és kell is, hogy legyen — jelentős szerepe. — Az ésszerűbb energia­­gazdálkodás a szemléletvál­tozáson kívül az olajfeldol­gozás szerkezeti változását is igényli... — Kétségtelenül. Igaz, hogy az utóbbi félévben technológiai változtatás nél­kül is kevesebb kőolajat tü­zeltünk el, mint­ korábban, s ezáltal sikerült csökkenteni a kőolajtermékek felhasználá­sát, és importját, de az új krakkoló megépítésével meg­valósítjuk a kőolaj-feldolgo­zás intenzív módját, vagyis egységnyi kőolajból nagyobb értékű termékeket állítunk elő.­­ Mi a jelentősége annak, hogy az idén az első félév­ben a tervezett kétszázalékos növekedéssel szemben az energiafelhasználás két szá­zalékkal csökkent? — Ennyi energiát nem ta­karíthattunk volna meg a vállalatoknak a viszonylag kis pénzügyi eszközökkel, jó­részt szervezéssel és gyor­san megvalósított energiafel­­használás­ racionalizáló intéz­kedései nélkül, s általában a technológiai fegyelem meg­szilárdítása nélkül. Ebben az is megmutatkozik, hogy az energiagazdálkodásnak ma­gában a termelésben vannak nagy tartalékai, hogy a ter­mék- és technológiakorszerű­sítés, az ésszerűbb szervezés, a rendszeres veszteségfeltáró munka, tehát mindez együtt ígér további jelentős ered­ményeket. A magasabb fo­kú termelési kultúrára való törekvés ugyanis azt is je­lenti, hogy a magas ener­giatartalmú termékek, így például a műtrágya, a hen­gereltáru, a cement haté­kony felhasználását jobban megszervezzük. Az persze gazdaságpolitikai kérdés, hogy a mainál viszonylag ki­sebb energiatartalmú kész­termékeket igyekezzünk ex­portálni, így is csökkentvén gazdaságunk energiaigényes­ségét. Az energiafelhasználás csökkenése a tartalékok to­vábbi forrását is jelzi, neve­zetesen azt, hogy a másod­lagos nyersanyagokat vissza kell vinnünk a termelési fo­lyamatba. A kezdeti sikerek többek között arra utalnak, hogy érdemes ösztönözni a korszerűsítési javaslatokat, hogy azokat gyorsabban kell elbírálni és megvalósítani, s hogy mindez rendszerszemlé­letet igényel, tehát az ész­szerű energiagazdálkodás ér­dekében a folyamat egészét kell nézni, és nem csak az egyes részeket, így például át kell hidalni azt­ a hely­zetet, hogy manapság átme­neti pénzügyi zavar hátrál­tatja a már kifejlesztett energiatakarékos háztartási készülékek gyártását és for­galmazását, hiszen ezek al­kalmazása révén a lakosság energiafogyasztása csökken­het ... összességében az ed­­digi biztató eredmények leg­főbb jelentősége szerintem az, hogy részint nyilvánvaló­vá teszi az energiagazdálko­dási kormányprogram által kitűzött célok elérhetőségét, részint azonban nyilvánvaló­vá teszi azt is, hogy a prog­ramban megfogalmazott reá­lis célok elérése nem lehet kampányfeladat, hogy tehát a megvalósítás az indulásnál tapasztalt intenzitást folya­matosan és hosszú távon igényli. Aczél Gábor Öt új anyagot mutatnak be az őszi BNV-n Lágy tapintású, könnyű kelmék, finom, elegáns szí­nek és minták , nagy­anyáink kedvelt ruhaanya­gait idézik a Magyar Se­lyemipari Vállalat legújabb, az őszi Budapesti Nemzet­közi Vásár gyártmányfej­lesztési pályázatára készített termékei. A fogyasztási cik­kek nemzetközi seregszem­léjén öt új anyaggal mutat­koznak be, amelyeket min­den bizonnyal az öltözködési divatban is hódító nosztal­giahullám ihletett. A Viola fantázianevű anyag a régi pikére emlé­keztet, divatos blézer, nad­rág, kosztüm egyaránt ké­­szülhet belőle. Mintája a csíkos minden változata. A Regina és a Luxor a krepp­re hasonlít. Az egyik sima, a másik a zsúrmintás. Külön­legesen szép az Ida nevű, zsorzsett hatású anyag, amely szinte leheletkönnyű, egy négyzetméter belőle mindössze 76 grammot nyom. Az ötödik új anyag a Poli­na nevet kapta. Terjedelme­­sített poliészterszál fel­­használásával készült, s megtévesztésig hasonlít a shantungra. Nemzetközi növénytermelési szimpózium Nemzetközi növényterme­lési szimpoziont rendez Deb­recenben augusztus 31. és szeptember 3. között a Ma­gyar Agrártudományi Egye­sület, a Nádudvari Kukori­ca- és Iparinövény-termelési Együttműködés és a Debre­ceni Agrártudományi Egye­tem. A szimpozion célja: a búza, a kukorica, a rizs, a cukor­répa és a napraforgó teljesen gépesített és kemizált, ipar­szerű termelési rendszerének szakmai bemutatókkal egy­bekötött ismertetése, a ta­pasztalatok értékelése és a továbbfejlesztés lehetőségei­nek feltárása. A tanácskozá­son több mint kétszáz hazai, 14 országból 64 külföldi szak­ember vesz részt. Hét szek­cióülésen mintegy száz elő­adást hallgatnak meg. Műanyag textília a mezőgazdasági épületek fedésére Napjaink beruházásainak alapvető követelménye, hogy olcsó, rövid határidővel kivi­telezhető és gyorsan megté­rülő legyen. Ezeknek a fő követelményeknek maradék­talanul megfelel Borbély Ist­vánnak, a bányai Március 15. Mgtsz elnökének és Vörös Fe­­rencnek, a Kaposvári Mező­­gazdasági Főiskola igazgató­­helyettesének találmánya a könnyűszerkezetes, lágyhéja­­lású építés tárgykörében. A könnyűszerkezetes, lágy­­héjalású építési móddal léte­sített mezőgazdasági jellegű épületek alkalmazási terüle­te igen sokrétű. A mezőgaz­daság szinte bármilyen célú épülete kivitelezhető az új építési móddal. Építhetők kö­tött és szabadtartásos szarvasmarha-istállók, elle­tőistállók, sertéshizlaldák, fiaztatók, kocatartó épületek, juhhodályok, terménytárolók, gépszínek, műtrágyatárolók, nedvestakarmány-tárolók stb. Az építmények színes ponyvafedései igen tetszető­­sek, esztétikusak. Célszerűen kétféle módon építhetők meg: csőíves és feszített kötéltartá­­sos megoldással. A csőíves épületek 8—8,5 m fesztávval építhetők. Lé­nyege, hogy a hagyományos épülettetők helyett „PÁSZ­TÓ—72” típusú csővázkeret­re feszített műanyag ponyvá­val fedik. A feszített kötéltartásos épületek 15—30 m fesztávval létesíthetők. Ezek lényege, hogy három oszlopsorra fe­szített kötélzet tartja a héja­zatnak alkalmazott műanyag ponyvát. Az építési mód kidolgozói az elmúlt évben az Alkotó Ifjúság pályázat megyei fő­díját nyerték el munkájuk­kal. Az Alkotó Ifjúság pályá­zat országos döntőjén II. dí­jat nyertek, majd az 1981. évi BNV különdíját is el­nyerték. Az egyenként 1500 tonnás iker tároló

Next