Békés Megyei Népújság, 1981. szeptember (36. évfolyam, 204-229. szám)
1981-09-16 / 217. szám
1981. szeptember 16., szerda Költészet és játék — nem csak gyermekeknek! Lukácsy András: Kiment a ház az ablakon A költészettel kétféleképpen találkozik az ember gyermekkorban: játék közben, majd az óvodában, és az iskolában. Fogas és sürgősen megfejtendő kérdés a pedagógusoknak, hogy az, ami önfeledt játék a szavakkal ismerkedő, gügyögő gyereknek, miért válik kínzó, gyötrelmes penzummá az iskolában? Magyarán: miért idegenednek el a gyerekek a költészettől, ahogyan előbbre haladnak a tanulmányaikban, közelednek az érettségihez? Az egyik (lehetséges) válasz adódik Lukácsy András kötetének alcíméből is. A mindenáron elemzés és értelmezés miatt fokozatosan elhalványul a tudatban, hogy a költészet játék, s marad a száraz, élvezhetetlen esztétizálás és „eszmei mondanivaló”. Ezt pedig igen nehezen és kelletlenül fogadja el és be a serdülő lélek. Mindezt pedig azért tartom szükségesnek elmondani Lukácsy András kötetéről szólván, mert éppen a fentebbiek adják meg e könyv praktikumát, használati értékét. Lehetetlen, ezt az öt és fél száz oldalt egyhuzamban elolvasni. Nem is szabad, nincs is rá szükség. De ott a helye minden iskolai könyvtárban, minden magyartanár és kezdő költő asztalán. Különösen az utóbbiaknak ajánljuk melegen a kötet alapos áttanulmányozását, mert ha meg nem is tanulhatják belőle a „szakmát", de szerénységet mindenképpen. Rádöbbenhetnek arra, hogy a világirodalom története olyan kincsesbánya, amelyben már szinte „mindent kitaláltak”, az ad abszurdumig kikísérleteztek, végigpróbáltak. Az igazi tehetség formákat, ötleteket vehet át, a szerényebb tehetség esetleg elkedvetlenedik, de ez se olyan nagy baj. Sőt! Talán komolykodónak tűnhet, hogy a költészet mesterség jellegét hangsúlyozom, de ez sem véletlen, hiszen nincsen játék szabály nélkül. Lukácsy András két szempont szerint tekinti át a világlíra történetét: a műfajok szerint és történetiségükben. A két szempont természetesen nem választható el mereven. Kiindulási alap a népköltészet, a gyermek és a gyermeki kedély játékai. Valamire való költő nem lehet meg a népköltészet ismerete nélkül. A kötet címadó verse és elemzése, valamint az utolsó fejezetek, amelyekben a modern költészet (dada, szürrealizmus, nonszensz stb.) elemzése ezen a ponton találkozik. A nyelv úgy is, mint hangzók sora, úgy is, mint a fogalmak, jelenségek jelzései, szinte felkínálja önmagát a játékra. A költészet (eredete szerint) egyszerre ráolvasás és megnevezés, egyik lehetséges mód (a tudományok előtt), hogy az ember birtokba vegye a dolgokat, a világot, önmaga sorsát. Ez a misztikából, vallási hiedelmekből eredő kimondási szándék végül is fölébe nő a dolgoknak. Maga a jelenség, a költészetet „előhívó” ok már régen eltűnt, megszűnt, de megmaradt maga a vers, mint a szellem játékának és győzelmének produktuma. A csodálatos ebben az, hogy a kései utókor, anélkül, hogy átélné és megértené magát a kort, az ihlet forrását, a verset magát mégis érti. Sőt, s éppen ez élteti, teszi meg nem szűnő folyamattá, a líra történetét: a játékos elme vissza-visszanyúl régi korok metrumaihoz, formai megoldásaihoz, így újrafogalmazza, átalakítva azt a saját mondandójához. Így lesz maga az irodalomtörténet, a műveltség ihletforrása újabb alkalom a (költői) játékra. Szinte a lehetetlenre vállalkozik az, aki ezt a folyamatot akár csak jelzésszerűen is le akarja írni. Az egyik csapda és csábítás az, hogy a szerző belevész a részletekbe. Érezhetően csábította ez Lukácsy Andrást is. Azokra az átfedésekre, ismétlésekre gondolunk itt, amelyek az egyes műfajok, versformák ismertetésénél adódnak. A szakemberek (e sorok írója nem az) nyilván találnak más vitatható részt is a könyvben. Nem lesz könnyű dolguk, mert Lukácsy András félelmetes nagy anyagbőséggel dolgozik (csak a bibliográfia a sűrűn szedett oldal), s ember legyen a talpán az, aki minden utalásnak, hivatkozásnak utána akar járni. A laikus olvasó hiányérzete az utolsó fejezeteknél, éppen az avantgarde tárgyalásánál, elemzésénél támad fel. Szívesebben vettünk volna ebből többet, akár az ókori, középkori anyag rovására is. Sokszor leegyszerűsítően sommásnak érezzük a megfogalmazásait. A világért se a verselemzést hiányoljuk, hiszen éppen az a rokonszenves Lukácsyban, hogy nem akarja mindenáron szétszedni a költeményt. De talán, ha több és változatosabb példákkal illusztrálja korunk lírájának útkereséseit, hasznosabb kézikönyvet kaphatna a szakember és a laikus is. (Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1981.) Horpácsi Sándor Székesfehérvár történelmi városrészének egyetlen épségben maradt középkori, gótikus épülete a Szent Anna-kápolna, amelyet fél évezrede építtetett a város nagy hírű humanista prépostja, Kálmáncsehi Domonkos. Feltételezések szerint ez volt Karakas pasa dzsámija. A kápolna belső falán török kori feliratok és falfestmények is láthatók (MTI-fotó — Szabó Imre felvétele — KS) Nemzetiségi oktatás Tótkomlóson Tótkomlóson már óvodás korban megkezdik a szlovák nyelv oktatását. Heti 2-3 alkalommal tartanak valamennyi óvodában anyanyelvi foglalkozást, amelyet szakképzett óvónők vezetnek. Az óvodás korú gyermekek közel fele vesz részt a szlovák nyelv oktatásában, s így két nemzetiségi csoport jött létre ezekben az intézményekben. Az anyanyelvet elsajátító gyermekek nagy része a Szlovák Tanítási Nyelvű Általános Iskolában kezdi meg tanulmányait. A tanulók létszáma itt évek óta 150 körül van. Az elmúlt tanévben kevesebb volt az első osztályos, mint az előző időszakban, de az idén ismét több mint húszan jelentkeztek a szlovák iskolába. Tizennégy jól felkészült nevelő látja el az oktatási-nevelési feladatokat. A szlovák nyelv és irodalom, valamint a szlovák nyelven tanított tantárgyak új tantervét később fogják bevezetni, a magyar nyelven oktatott tárgyakat viszont az új tervek szerint tanítják. Az iskola tankönyvekkel és segédeszközökkel való ellátása pár évvel ezelőtt még nem volt megfelelő, de az utóbbi időben e téren javulás tapasztalható. Még mindig gondot jelent az, hogy egyes tankönyveket, segédeszközöket a szomszédos országokból kell beszerezni. A nevelés-oktatás tárgyi feltételei elavultak az intézményben, bár az utóbbi években, így az idén is, a szocialista brigádok segítségével jelentős korszerűsítés történt. Viszonylag kevesen tanulnak tovább a szlovák iskola végzős diákjai közül. Az elmúlt tanévben hatan jelentkeztek gimnáziumba (közülük öten nemzetiségibe), heten szakközépiskolába, négyen pedig szakmunkástanulók lettek. G. K. Hétköznapi mozimatiné Jó film, sztárszereplős olasz film megy a moziban. Délelőtt tízkor kezdődik az első előadás. A mozibejáró előtti járdaszakaszon, az előcsarnokban ráérős, „dekkoló” tinik tömege. Vakációs csendélet, noha tart már a suli. Vagy az órák, vagy a kötelező részvételt megkívánó úgynevezett őszi munka a téeszben, a konzervgyárban, másutt... És ők meg itt!.... „Ti nem jártok suliba?” A kopott farmeros-pulcsis, műkócos lánykáról lefejtődik két hasonlóan topis srác. (Érdekes! A film témája is hasonló ...) Megszeppenve kérdeznek vissza: „Te ki vagy? Miért fontos ez?” Aztán megállapodunk az inkognitóban. Lassan kisebb csődület támad körülöttem... „Nekem orvosi igazolásom van mára” — mondja bizonytalanul az állítólagosan elsős szakmunkástanuló kislány, de nem hajlandó a mai „lógás” ellensúlyozóját, azt a bizonyos igazolást megmutatni. „Nálunk akkora a zűrzavar a munkában, hogy leléptünk” — bátorodik fel egy srác. Hogy melyik suliba járnak, s hogy most hol dolgoznak, arról egy szót sem akar mondani. Aztán a többiek is „meggyónnak”, hasonlóan bizalmatlanul. Megszólal a matiné kezdetét jelző csengő. Beülünk a hűvös vetítőterembe. Négyet nyugdíjas férfi, egy nagymama 4-5 éves unokájával (a film 14 éven aluliaknak nem ajánlott!), és az első hat-nyolc sorban zsivajogvahangoskodva az előbbi rögtönzött közvélemény-kutatásom alanyai. Sokuk ölükbe rakják a tanszereket, füzeteket és tankönyveket rejtő, fekete és bordó diplomatatáskákat ... S amíg a nem túl érdekes híradó pereg, az jut eszembe, hogy talán túl korán kezdik el a lógást. Meg az, hogy annak az igazolásnak mekkora is lehet a hitele. És hogy ezeket a srácokat miért nem keresi senki? (silár) Képzőművészeti világhét: szeptember 27.— október 4. Szeptember 27. és október 4. között hetedik alkalommal rendezik meg hazánkban a képzőművészeti világhét eseménysorozatát. Az idei világhét mottójaként a „Világunk tükre a művészet” jelmondatot választották, s a rendezvénysorozat egyik fő eseményeként ezzel a címmel elméleti konferenciát rendeznek. Szeptember 27-én háromnapos tanácskozás kezdődik, s ezen építészek, szociológusok, művészek a közművelődés és településfejlesztés kapcsolatát vitatják meg a szentendrei művelődési otthonban. A világhét eseményeinek másik központja Kaposvár. •Szeptember 27-én a Somogyi Képtárban nyitják meg a IV. dunántúli tárlatot. Megelőzőleg a rendezők felhívtak mintegy kétszáz, a Dunántúlon élő művészt, hogy pályázzanak alkotásaikkal. Csaknem másfél százan mintegy 350 művel jelentkeztek, s a zsűri végül 90 alkotó 163 alkotását tartotta kiállításra méltónak. A megnyitáskor első ízben adják át a Dunántúli Művészetért emlékplakettet, Borsos Miklós alkotását. A kaposvári tárlathoz kapcsolódva dokumentációs kiállításon mutatják be a dunántúli művésztelepek életét, tevékenységét, így a dunaújvárosi vasszobrász, a nagyatádi fafaragó, a siklósi keramikus, a villányi kőfaragó és a zalaegerszegi belsőépítészeti, környezetalakító telepek munkáját. Ezzel egy időben tanácskozást rendeznek a művésztelepek munkájáról, lehetőségeiről, jövőjéről. Ugyancsak Somogy megye székhelyén, a Rákóczi tér 2. számú házban állandó kiállítás nyílik Bernáth Aurélnak a városban őrzött alkotásaiból, illetve a mester ajándékaként Kaposvárra került művekből. Budapesten október 3-án a Munkásmozgalmi Múzeumban kiállítást rendeznek Olcsai Kiss Zoltán szobrászművész alkotásaiból. Biológiai plenáris ülés A TIT Békés megyei szervezetének biológiai szakosztálya szeptember 22-én, kedden délután plenáris ülést rendez Békéscsabán, az értelmiségi klubban. Az ülés célja az, hogy a szakosztály tagjai találkozzanak, értékeljék a szakosztály ismeretterjesztő tevékenységét, s elmondják véleményüket arról, hogyan lehetne ezt a munkát még színvonalasabbá tenni. Elsőként a vezetőség tart beszámolót, majd a tagok „A természet- és környezetvédelem az oktatásban” címmel hallhatnak előadást. MAI MŰSOR KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Világablak. 8.56: Olvasólámpa. 9.06: Dankó-nóták. 9.41: Kis magyar néprajz. 10.05: A Hobbi Dominók Kecskeméten. 10.35: Válaszolunk hallgatóinknak. 10.50: Rudolf Serkin zongorázik, Adolf Busch hegedül, Hermann Busch gordonkázik. 12.35: Házirend. 12.55: Operaslágerek. 13.25: Kritikusok fóruma. 13.35: Dzsesszmelódiák. 14.29: Kagylózene. 15.10: Vaughan Williams: A rétek virága. 15.28: MR 10—14. 16.10: OIRT-hangjátékfesztivál. 17.07: Táblacsere, és ami mögötte van. 17.32: Két filmdal. 17.43: Kiss Gyula zongorázik. 19.15: ..Szép vagy, Alföld . . .” 20.25: Operaáriák. 20.35: Lapok a hidegháború történetéből. 20.55: Debussy: A tenger. 21.19: Népzenei Hangosfjság. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Pro Musica. — Nemzetközi rádióműsor-verseny. 23.08: A rejtőzködő olaj nyomában. 23.23: Závodszky Zoltán Wagner operáiból énekel. 0.10: Havasy Viktor táncdalaiból. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Dzsesszfelvételekből. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: Idősebbek hullámhosszán. 9.28: A 04. 05. 07 jelenti. 10.00: Zenedélelőtt. N. 33: A Szabó család. 12.03: Énekszóval, muzsikával. 12.33: Tánczenei koktél. 13.30: Labirintus. 14.00: Kettőtől négyig . . . 16.00: Közvetítés a Tatabánya— Real Madrid UEFA-kupa labdarúgó-mérkőzés II. félidejéről. 17.00: Háztartás-tan. 17.30: Ötödik sebesség. 18.33: Zenei tükör. 19.00: Közvetítés az FTC—Bánik Ostrava BEK, és a Rapid Wien—Videoton UEFA-kupamérkőzésről. 20.53: Kíváncsiak Klubja. 21.43: A beat kedvelőinek. 22.28: Zenés játékokból. 23.15: Verbunkosok, nóták. III. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 9.30: Mexikói szimfonikus zene. 9.55: Operaegyüttesek. 11.05: A Dunánál. 11.25: Zenekari muzsika. 13.07: A Londoni Régi Zene együttesének Susato-felvételeiből. Vezényel: David Munrow. 13.35: Fidelio. 14.30: Ránki Dezső zongorázik. 15.35: Kander zenés játékaiból. 16.31: A finn rádió kamarakórusa Bergman-műveket énekel. 16.52: Öt földrész zenéje. 17.00: A véges végtelen. 17.30: Szimfonikus zene. 19.05: Margarita Lilova dalestje. 20.10: Külföldi tudósoké a szó. 20.25: Sárai Tibor: Krisztus, vagy 20.53: Újdonságainkból — külföldi táncdalok. 21.23: Költészet és valóság. 21.53: Kincses Veronika és Gulyás Dénes operaáriákat énekel. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Hírek. 17.05: Görög varázslat. A Bouzcuki Disco Band játszik. 17.18: ,,Cselédházból összkomfortba... Braun Ágoston jegyzete. 17.25: A túrkevei Kovács Sándor citerán. Mandel Róbert tekerőn játszik alföldi népdalokat. 17.30: Zenés autóstop. Szerkesztő: Vágási Kálmán. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Egyperces dallamok. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes. BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna. (ism.) 8.05: Iskolatévé. Fizika. (Ált. isk. 6. oszt.) (f.-t.) 9.05: Földrajz. (Ált. isk. 5. oszt.) (f.-f.) 9.35: Magyar nyelv.(Alt. isk. 1. oszt.) 9.50: Stop! 9.55: Delta. (ism.) 10.20: A főmegbízott. (ism.) (f.-f.) 11.50: „Életet az éveknek”. (ism.) (f.-f.) 12.20: Lehet egy kérdéssel több? (ism.) (f.-f.) 14.00: Iskolatévé: Stop! (ism.) 14.10: Magyar nyelv, (ism.) 14.25: Földrajz, (ism.) (f.-f.) 14.45: Fizika, (ism.) (f.-f.) 15.20: Neveléslélektan, (f.-f.) 16.15: Hírek, (f.-f.) 16.20: Reklám. 16.20: Tatabányai Bányász—Real Madrid. UEFA Kupa labdarúgó-mérkőzés. A szünetben: Reklám, (f. (f.-f.) 18.15: Testünk, (ism.) 18.45: Első séta. 18.55: A Közönségszolgálat tájékoztatója. (f.-f.) 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Polgár András: Kettős helyszín, (f.-f.) 22.05: Tv-híradó 3. 22.15: Egy óra Pátzay Pállal, (ism.) (f.-f.) 23.10: Reklám, (f.-f.) n. MŰSOR 18.55: FTC—Banik Ostrava. Bajnokcsapatok Európa Kupája labdarúgó-mérkőzés. A szünetben: Reklám, (f.-f.) 20.45: Tv-híradó 2. 21.05: Reklám, (f.-f.) 21.10: Képek a Párizsi Opera balettnövendékeinek életéből. 21.40: Súlyemelő Világbajnokság. BUKAREST 16.05: Iskolatévé. 16.35: Mexikói képek. 16.55: Universitatea Craiova— Olimpiakos Pireus labdarúgó-mérkőzés. 18.50: A legkisebbeknek. 19.00: Tv-híradó. 19.25: A nők világa. 20.00: Az Enescu-fesztiválról. 20.45: IV. Henrik. (2. rész.) 22.10: Tv-híradó. BELGRÁDI MŰSOR 17.10: Tv-napló. 17.45: Fogpiszkáló. 18.45: Műkedvelők. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Ma este. 20.00: Sportszerda. 22.15: Rockzene. II. MŰSOR 18.45: Művelődési műsor. 19.15: Kis koncert. 19.27: Ma este. 20.00: BITEF. (Belgrádi színházművészeti fesztivál). 21.35: Zágrábi körkép. 21.55: Szerelem falusi módra. MOZI Békési Bástya: 4 órakor: Kirándulás gyilkossággal, 6 és 8 órakor: Vadember. Békéscsabai Szabadság: Minden előadáson: A Pogány Madonna. Békéscsabai Terv: fél 6 órakor: Nyári rét, fél 8 órakor: örökség. Gyulai Erkel: fél 6 órakor: Hintő géppuskával, fél 8 órakor: Méreggel. Gyulai Petőfi: 4 órakor: A sah táncosnője. 6 és 8 órakor: Szöktetés. Orosházi Partizán: Majmok bolygója. Szarvasi Táncsics: 6 és 8 órakor: Kóma. 22 órakor: Mindenkinek a maga keresztje.