Békés Megyei Népújság, 1981. november (36. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-25 / 276. szám
1981. november 25., szerda Az igazság játékai, avagy a játékok igazsága Jancsó Miklós: A zsarnok szíve Jancsó Miklósnak az egyik kevésbé ismert szokása, hogy állandóan kifog a közönségen. Ha úgy tetszik, bolondot csinál belőlünk. Ennek az éremnek azonban van egy másik, általában a homályban maradó oldala: azért, mert hagyjuk magunkat. Pedig Jancsó — aki az idén ünnepli hatvanadik születésnapját! — nem olyan rémisztő-riasztó, mint ahogyan azt minden új alkotása megjelenésekor bemagyarázzuk magunknak. Alkotást írtam és nem filmet. Hiszen éppen megyénk az, amelyik tanúja volt Jancsó Miklós „egyéb irányú” ténykedésének is, nevezetesen az elmúlt évadi gyulai várjátékok idején előadott Hernádi-darab, a fura című V. N. H. M. rendezésére kell gondolni. Vagy a lassan nemcsak megerősödő, de meg is csontosodó Stúdió ’81 tavalyi kezdeteinek egy adása rendezésére, összeállítására, vagy éppen a Hernádi-portréfilmre. Hajlamosak vagyunk arra, hogy a hazai filmművészet ezen „fenegyerekére” ne tartsuk érvényesnek azokat a megszokott, vagy éppen elfogadott kategóriákat, amit másokra szentenciaként mondunk ki. Ez az ellentét azonban nem jelenti és nem jelentheti azt, hogy Jancsóra általánosítani kellene, hogy Jancsó érdemeit, a cannesit, a többi külföldit, az öszszes hazait, ne vennénk számításba. De mégis csak az lehet az igaz, hogy Jancsó Miklós több évtizedes művészi tevékenysége az egyetemes magyar film- és színművészet része, egy nem elhanyagolható darabja, extrémitása, különcködései ellenére, és azzal együtt is. S mindezek igazolására most kerül a mozikba a legújabb, olasz együttműködéssel készült színes és keskeny! !)-vásznú alkotása. A zsarnokszíve, avagy Boccaccio Magyarországon című. A csak 16 éven felülieknek ajánlott, hagyományos vetítési idejű film értékelhető és magyarázható a „hagyományos” Jancsó-módon, de másképpen, a dramaturgia és a filmesség örökére építve. A cím szerves része az alcím. Nem tudni, mit is rejt a „Boccaccio Magyarországon”. A Passolini-íz elveszik ebben a filmben, annak ellenére, hogy minden képvágásban mezítelen lányokasszonyok sokasága (páratlan számú!) látható. Mert Jancsónál ma már a meztelenség egyszerűen csak díszletelem, sajátos kellék. A pucérság elveszítette szexuális és erotikus töltését. Abszolút értékben mindegy, hogy a szereplő, vagy a statiszta korhű jelmezben, vagy semmi ruhában jelenik meg a kamera előtt. Talán csak úgy nem mindegy, hogy a hazai közönség hozzászokott a meztelenség fetisizálásához, s mert számára nem természetes, így vonzereje lehet magának a filmnek is. Amolyan közönségcsábítóként. A történet meséje soványka, és túlságosan általános. Giovanni Gagliardo írta, és a rendező Hernádi Gyulával dolgozta át „magyar változat”-ra. Zavaróak ezek a „magyarítások”: a magyar trikolór emlegetése, a magyar szent korona felhelyezése egyvalaki fejére, meglehetősen komikus, ha úgy tetszik, groteszk módon és körülmények között. A történetből kibomló mondanivaló, a, sajátságosan jancsói üzenet mégis eredeti, és a szövegforgatókönyv hiányosságai, lapossága ellenére sem szenvedett csorbát. Az alcím „avagyisága” kapcsán így foglalható össze ez a mondandó: az igazság játékai, avagy a játékok igazságai. Régi dramaturgiai szabály, hogy a közönség szeret mások kárán nevetni, sírni , tanulni. A közönség elvárja, hogy indirrekt módon machinálják, befolyásolják, és olykor még félre is vezessék. Hiszen, ami a színpadon (most: a vásznon) van, az játék, a valóság sokszor és egyénien áttranszformált mása. És az is a dramaturgia iskolapéldái közé tartozik, miszerint a történet elején elhitetjük a nézővel, hogy amit mondunk, igaz, aztán a végéig bebizonyítjuk, hogy talmi az egész. Nos, e kettőt lovagolja meg, és teszi filmes valósággá Jancsó Miklós. A keret, a foglalat középkori, például egy extremitásaival kirívó gazdag udvarház, kastély, vár. Az elmaradottságba csöppen egy fiatal és tettre kész, kiművelt férfiú, akinek a korabeli „káder utánpótlási terv” szerint vezetőnek kell lennie. A begyöpösödöttség azonban nemcsak lehetetlenné teszi, és egyedi praktikáival mármár a fizikai megsemmisítésére is törekszik, hanem ezt a kiműveltséget és világlátottságot fordítja ellenébe, üldözi önön csapdájába, pszichés öngyilkosságba. Hiszen hiába a jó és a haladás, a fejlődés szolgálni akarása, ha az a megcsontosodott és lehúzó formákat nem akarja magára aggatni, azokkal azonosulni. Ez a sztori igazi jancsói köntösben búvik elő. Játék ez. Ördögi és raffinált játék. A cél azonban egyértelmű és nagyszerű: az igazságra minél hirtelenebbül és kegyetlenebbül rádöbbenteni a közönséget. A játék igazságtartalmában annak fordítottja is benne van: az igazság játéka. Hiszen egyrészt lehet — ha nem is mindig szabad! — az igazsággal játszani, azt a játszadozásra felhasználni, másrészt az, igazság elviselésének, megemészthetőségének sokszor alapja és záloga a nemes ts céltudatos, gyógyító játék. Igen, ez kétélű és veszedelmes fegyver, apró, és patikamérlegen sem mérhető különbségek összekeveréséből halál és pusztulás, a földi pokol elszabadítása származhat. Ez (is) üzenete A zsarnok szívének. Mesterien, iskolaszerűen elkészített ez az alkotás. Kende János operatőr nagyszerű filmnyersanyagra dolgozott, és az önmagába minduntalan visszatérő felvételsorai, zárt egységeket képező közelképei legalább a siker és a tökély nagyszerűségének felét követelik maguknak. Az önmagukba viszszatérő képi felvonások rendszere éppen ezt az igazságjáték, játék-igazság itt és most megfordítható képletének szolgálatában állnak. Teresa Ann Savoy gyönyörű, babaszépségű nő, és semmi több. Gálffi László kitűnő színész, nagyszerű Jancsó-színész. Sziporkázhatott mellette filmbeli barátja Ninetto Davoli és segíthette őt Madaras József, Cserhalmi György, Márkus László. Talán Hegedűs D. Géza esetében érezhettük azt, hogy nemcsak a filmbéli, szerzetesi csuda, de a szerep is szúrta-marta a bőrét, lelkét, egyéniségét. A filmet a békéscsabai ifjúsági és úttörőházban —a közönség szokatlanul nagyarányú érdeklődésére való tekintettel — november 19- én vetítették. A legközelebbi, december 17-i alkalmon a mostanihoz hasonló, nagyszerű technikai feltételekkel Koltay Gábor A Koncert című alkotása kerül a nagyközönség elé, premiert megelőző vetítésben. Nemesi László . ------------—-------------------—------------—I^UdUKTiTcj A zenei szerkesztő: Csiba Lajos Ha statisztikát készítenénk a Rádió leghallgatottabb perceiről, a könnyűzenei műsorok igen rangos helyet foglalnának el. De vajon eszünkbe jut-e a 70—80 perces műsorok összeállítása hallatán a láthatatlanságba burkolózó szerkesztő? Ezúttal Csiba Lajos könynyűzenei szerkesztővel, a Rádió zenei főosztályának egyik munkatársával beszélgethettem önmagáról, műsorairól, törekvéseiről. A zene szeretetére családja tanította meg. Édesapja zenét tanított, s emellett a bányász fúvószenekarnak hangszerelt. Szülőfalujából, az Ózd melletti Királdról került Csiba Lajos a Miskolci Zeneművészeti Szakiskolába. Veszprémi Ilona, Kardos Pál, Frank Oszkár, Patkós Kálmán tanárok készítették fel a zenei pályára. A Zeneművészeti Főiskola trombitaszakára első alkalommal felvették, ami nem kis dolog, hisz, köztudott, a művészeti főiskolák túltelítettsége. A Zeneakadémián Lubik Imre, később Varasdy Frigyes tanítványaként végzett. Friss diplomával a zsebében tanítani kezdett, de nem hagyott fel a koncertezéssel sem. Amikor csak tehette, kisegített az Állami Hangversenyzenekar hangversenyein. De nemcsak a komolyzenét, hanem a könnyűzenét is szeretettel művelte. Hangszeri adottságánál fogva lehetőségei megvoltak a legnagyszerűbb könnyűzenei számok megszólaltatására. — Mind a komoly, mind a könnyűzene területén való muzsikálás, mind pedig a tanítás egyaránt komoly lekötöttséget jelentettek számomra. Aztán lehetőségem nyílt a Rádió Zenei Főosztályára egy könnyűzenei műsort szerkesztenem. Bármennyire is új volt számomra a rádiózás, úgy éreztem, mindennél érdekesebb feladat. Az első melódiakoktélomat szerencsére úgy minősítették: „Olyan, mintha már tíz éve ebben a szakmában dolgozna”. Felbátorodtam, s rádiós maradtam. — Miből áll a könnyűzenei szerkesztő munkája? — Ha csak zenés műsort állítok össze, legfontosabb szerkesztési elvemnek tartom az egymás után következő művek tempóbeli egyeztetését. A műsor első számának jellege megadja az egész összeállítás hangulatát. De szempont lehet a hangnemek megválasztása is, hiszen a kvintkörön belüli ide-oda cikázás nem szerencsés a hallgató számára sem. A hangszerelést sem lehet figyelmen kívül hagyni. Unalmassá válhat csak szólók, vagy esetleg csak zenekarok egymásutánja is. A felvett zenét a rádiós technika újszerű lehetőségeivel élve színesítjük. Akár csak zenei, akár zenés-prózai műsort kell összeállítani, örök versenyben állunk a percekkel. El kell döntenie a szerkesztőnek, kik azok, akikre mindig igényt tart a hallgatóság, így válogatni kell a már közkedvelt művészek produkciói, és az egészen új tehetségek felvételei között. — Nem hálátlan egy kicsit, hogy a szerkesztő mindig szótlanul marad a háttérben? — Igazság szerint módom lenne élő zenei műsorok vezetésére is, de úgy érzem, hogy bemondóink, színészeink alkalmasabbak erre a feladatra. Nagyobb figyelmet lehet fordítani a műsor rendezésére, vagy az élő adások lebonyolítására. A Hétvégi Panoráma, vagy a kétszáz adást megélt Zeneköreiben a hallható élő adások. Természetesen ezek a legizgalmasabbak. Lendületesnek és aktuálisnak kell lennie, s akkor jó érzéssel búcsúzhatunk az adás végén hallgatóinktól — Egy tanári és egy zenekari állást cserélt fel a rádiós munkáért. Megérte? — Feltétlenül! Bodor Éva Csiba Lajos, szerkesztő (Kanyó Béla felvétele — KS) A Kisalföldi Állami Gazdaság asztalosüzemében a napi munkán kívül az ügyes kezű mesteremberek faragott bútorokat készítenek. Munkájukban a táj népművészetét elevenítik meg, termékeiket a szövetkezeti kereskedelem hozza forgalomba (MTI-fotó — Matusz Károly felvétele — KS) „Lopótök” múzeum A maga nemében egyedülálló múzeumot rendezett be siklósi otthonában Oberritter Antal: a maga faragta használati eszközök, játékszerek és dísztárgyak mindegyike lopótökből készült. Az idős cipészmesternek nyugdíjba vonulásakor támadt az ötlete, hogy újraformálja a kertjében termett tököket, s az unaloműzőnek szánt tevékenységet évek során magas szintre emelte. Remekbe készült figuráival elismerést vívott ki a faragóművészet szakértői körében is. Legszebb munkája egy díszkulacs, rajta a siklósi vár képe, finom művű láncon csüng, az akasztója egy miniatűr bikafej — természetesen minden lopótökből van. A kis házi múzeumban lopótökből faragott csillár világít, lopótökből készített karnis tartja a függönyt, és lopótökből formált ingaóra mutatja az időt. MAI MŰSOR KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Diákfélóra. 8.57: A Tátrai vonósnégyes fát 9.38: Kis magyar néprajz. 10.05: Iskolarádió. 10.35: Szerpentin. 11.35: Angol asszony lánya. 12.35: Magvetők. 12.55: Operaslágerek. 13.25: Dzsesszmelódiák. 14.01: Kóruspódium. 14.29: Literatúra. 15.10: László Margit énekel. 15.28: MR 10—11. 16.10: Kritikusok fóruma. 16.20: Magyar előadóművészek. 16 50: Fényes Szabolcs filmdalaiból. 17.07: Közös pénznek milyen a háza? 17.32: Népdalfeldolgozásokból. 19.15: Kilátó. 20.03: A Rádió lemezalbuma. 21.19: Régi magyar dalok. 21.30: Külpolitikai klub. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Operanyitányok. 22.51: Viták a filozófiában. 23.06: Lehotka Gábor orgonaversenye. .0.10: Tolcsvay László dalaiból. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: A munkásőrség központi férfikara énekel. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: Idősebbek hullámhosszán. 9.28: Válaszolunk hallgatóinknak. 9.43: Magyar művek rézfúvókra. 10.00: Zenedélelőtt. II. 33: A Szabó család. 12.03: Énekszóval, muzsikával. 12.33: Tánczenei koktél. 13.30: Labirintus. 14.00: Kettőtől négyig . . . 16.00: Mindenki iskolája. 16.40: Fiataloknak! 17.30: ötödik sebesség. 18.33: Közvetítés az V. Dózsa— Bp. Honvéd bajnoki labdarúgó-mérkőzésről. 18.55: A hanglemezbolt könnyűzenei újdonságai. 19.15: Zenei Tükör. 19.45: A beat kedvelőinek. 20.33: Hubay Jenő—Farkas Gyula hangsz.: Azt mondják, nem adnak. 20.42: Magángyűjtemény. 21.45: A Rádió Dalszínháza. Gül Baba. 23.20: Nóták. III. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 9.30: Dzsesszfelvételeinkből. 9.46: Vladimir Askenazi Chopinműveket zongorázik. 11.05: Zenekari muzsika. 13.07: Brahms: Négy dal női karra, két kürtre, és hárfára. 13.26: Csajkovszkij: Az orléans-i szűz. Közben: 15.16: ,,Mi kell az élethez?” 15.36: Az operaközvetítés folytatása. 16.47: Öt földrész zenéje. 17.00: A véges végtelen. 17.30: Szabolcsi Bence rádióelőadásai Bartók Béláról. 17.52: Szimfonikus zene. 20.00: Külföldi tudósoké a szó. 20.15: A Rádiószínház bemutatója. Nem veszett a mi kutyánk? 21.10: Operaáriák. 21.50: Beethoven-felvételek. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Hírek. 17.05: Régi slágerek. 17.10: Téli piac. Braun Ágoston jegyzete. 17.20: A kecskeméti szimfonikus zenekar játszik. 17.30: Zenés autóstop. Szerkesztő: Vágási Kálmán. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Reggee ritmusok. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.30: Tévétorna (ism.) 8.35: Deltácska. (f.-f.) 9.35: Magyar nyelv (ált. isk. 1. oszt.) 9.50: Stop! 9.55: Delta. (ism.) 10.20: Ellery Quenn. A hóbortos feltaláló (ism.) 11.05: Lehet egy kérdéssel több? (ism.) (f.-f.) 13.45: Iskolatévé: stop! (ism.) 13.50: Szülök iskolája. (ism.) (f.-f.) 14.20: Magyar nyelv (ism.) 14.35: Deltácska (f.-f.) 14.55: Mindenki iskolája: biológia. (f.-f.) . 15.45: Hírek, (f.-f.) 15.50: az ember felemelkedése. 16.40: Reklám, (f.-f.) 16.50: Szerbia—Macedónia. 17.35: Lesz-e tornaterem Szomolyán? (f.-f.) 17.55: Reklám, (f.-f.) 18.05: Csúzli. 18.20: Játékvezető: Palotai, (f.-f.) 18.55: A közönségszolgálat tájékoztatója. (f.-f.) 19.00: Reklám. (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00 : Megsebbzett bolygó. 20.30: A kék fény New Yorkban. 21.20: Operabál 13. 22.25: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 20.01: Pécsi est. (f.-f.) Kb.: 21.00: Tv-híradó 2. BELGRÁD, I. MŰSOR 17.10: Tv-napló. 17.40: Hírek. 17.45: Gyermekműsor. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Zenebarátok. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Szabad szerda. 21.15: A forradalom alakjai. 22.00: Tv-napló. 22.15: Rockzene. II. MŰSOR 18.45: Művelődési műsor. 19.15: Kulturális szemle. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Szabadság — a szarajevói Nemzeti Színház előadása. 21.85: Zágrábi körkép. 21.55: Szerelem falusi módra. (ismétlés). BUKAREST 16.05: Iskola-tv. 17.10: Zenei figyelő. 18.05: Ismeretterjesztő műsor. 18.25: Népdalok. 18.50: A legkisebbeknek. 19.00: Tv-híradó. 19.30: Gazdasági figyelő. 19.50: Nők világa. 20.20: Csodálatos szerelem. Amerikai játékfilm. 22.05: Tv-híradó. SZÍNHÁZ 1981. november 25-én, szerdán, 15 órakor, Békéscsabán: A BRÉMAI MUZSIKUSOK Mici Mackó-bérlet. 1981. november 25-én szerdán, 19 órakor, Békéscsabán: BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT „E"-bérlet. 1981. november 26-án, csütörtökön, 19 órakor, Békéscsabán: A PÁRHUZAMOSOK A VÉGTELENBEN TALÁLKOZNAK. Móricz-bérlet. , MOZI Békési Bástya. 4 órakor: Csapda az erdőben. 6 órakor: A biztosan élő sárkány Lady. 8 órakor: Hamburgi betegség. Békéscsabai Szabadság: de. 10 órakor: Ballagó idő. 4, 6 és 8 órakor: A bíró és a hóhér. Békéscsabai Terv: fél 6 órakor: Mephisto I., II. rész. Gyulai Erkel: Az élet szép. Gyulai Petőfi: 3 órakor: A legszebb ló. 5 órakor: Pokoli torony. I., n. rész. Orosházi Partizán: ... És megint dühbe jövünk.