Békés Megyei Népújság, 1981. december (36. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-23 / 300. szám

1981. december 23., szerda I Gyermeksorsok I. — Emlékszel még a ta­valyi karácsonyra? A­ fiúcska sötét szeme fö­lött ijedten rebbennek meg hosszú, fekete szempillái. — Jó volt — mondja szűkszavúan. Aztán a bizta­tásra akadozva, tőmondatok­ban beszélni kezd. — Díszítettük a karácsony, fát... Anyukának vettem ajándékot... illatszert, meg ilyesmit... Este ott volt az egész család ... — Apukádnak mit vettél? — Neki semmit — süti le a szemét. Oláh Jancsiék Gyulán lak­nak, kétszoba-konyhás la­kásban. Ő úgy mondja, „sa­ját házban”, de — mint ki­­derül — ez a saját tulajdon­képpen tanácsi. Szülei el­váltak, testvéreivel, anyjá­­val, és annak élettársával él. A lakásban szénnel fűtenek. — Mit szeretsz csinálni? — Kőműveskedni — élén­kül fel egy pillanatra. Aztán mégis úgy kell belőle kihúz­­ni mindent. — Kőműves az édes­apám ... meg a mostoha is.... — Szoktál segíteni neki? — Igen. Homokot hordunk az utcán, rakjuk a téglákat, maltert keverünk. — És édesanyádnak? — Segítek neki is — eme­li fel keskeny arcocskáját. — Szeretek sepregetni, aztán mosogatni... — töri a fejét, mit is mondjon még. — Édesapáddal mikor ta­lálkoztál? A kérdés váratlanul éri, talán azért válaszol olyan gyorsan: — Tegnap is találkoztam vele a piacon. Adott pénzt... — És azelőtt? Sokáig gondolkodik. — Hát... tavaly nálunk volt karácsonykor. Mindnyá­junknak hozott ajándékot. Lehet, hogy ott lesz az idén is. — Meg szoktak verni? A kérdést csöppet sem ér­zi megalázónak. — Persze, ha valami rosz­­szat csinálok — vágja rá természetesen. Arra azonban már nem vá­laszol, kitől és miért kapott ki utoljára. Oláh Jancsi cigánygyerek, másodikos és közepes tanu­ló. Nem szereti a számtant, a nyelvtant. Édesanyja taka­rítónő, gyakran érdeklődik utána az iskolában. II. Makocsai Sanyi göndör, szőke hajfürtjei vidáman táncolnak a feje búbján. A szeme kajánul villan akkor is, amikor komoly. — Ki a barátod? — Attila. Meg a nevelő­­szüleim gyerekei — teszi gyorsan hozzá. — Egy nyol­cadikos lányuk és egy hato­dikos fiuk van. A srác olyan idős, mint én. — Mit szoktatok játszani? — Hát... mindenfélét. A téli szünetben például szán­kóztunk. Aztán amikor ná­luk vagyok, segítek a kert­ben, vagy a garázst takarí­tani ... — Gyakran vagy náluk? — Az idén kéthavonta le­het haza menni. — Termé­szetes hangsúllyal mondja, hogy „haza”. Arra azonban már nem tud válaszolni, ho­gyan szólítja a nevelőszüleit. — Tegezem őket — vonja meg a vállát. De hogy „anyu” vagy „apu”, azt nem mondja ki. — Gondolsz-e az igazi szü­leidre? Most is vidáman villan a szeme, csak ha lehet, még tömörebben válaszol. — Egyáltalán nem gondo­lok! Nem is ismerem őket. Csak annyit tudok, hogy Pesten születtem. — Milyen otthonokban voltál eddig? — Először Eleken, aztán Fáspusztán, most pedig Re­metén vagyok. — Hol volt a legjobb? — Fáspusztán. — Sajnáltál eljönni? — Rossz volt, de muszáj megszokni — mondja kato­násan. Sanyit még Eleken „fe­dezték fel” békéscsabai ne­velőszülei. Azóta sok időt töltött velük. Nyáron Szig­­ligetre küldték nyaralni, s várják karácsonyra. Tavaly kvarcórát kapott ajándékba, büszkén hordja most is. Az idén diplomatatáskát kért. Négyes tanuló, és nagyon szereti az autókat. III. — A szüleim elváltak. Anyuka Orosházán, apuka Alsópákon él. A Balaton mellett — halkan, alig ért­hetően mondja mindezt a szőke, lófarkas nagylány. — Miért váltak el a szü­leid? Sokáig nem szólal meg, aztán kitérő választ ad. — Édesapám Jugóban dol­gozott. Nem törődött ve­lünk ... — bizonytalanul mondja ezt, úgy, mintha a felnőttek véleményét vissz­hangozná. — Mikor kerültél állami gondozásba ? — Másodikos koromban. Sokat sírtam akkoriban ... — Kit szeretsz legjobban? Sokáig rágódik a kérdésen. — A felnőttek közül — segítek. — Az osztályfőnökömet... meg a délutáni tanárnőmet. — Édesanyáddal gyakran beszélgetsz? — Hát, amikor találko­zunk ... de vele ,nem tudok úgy beszélgetni. Én inkább apuhoz húzok — böki ki szégyenlősen. — Most egy új házat épít. Ha kész lesz, szeretne magához venni — válik közlékenyebbé, de azért még nem mer igazán örülni. — Mit kívánnál az új év­re? — arra gondolok, talán kimondja, ha megszűnne az állami gondozás. De ehe­lyett csak­­ennyit mond: — Talán... ha javulna a tanulmányi eredményem. Ruzsinszky Ági kedves arcú, szelíd tekintetű lány. Mindenkivel jól kijön az osztályban is, de az intézet­ben is. Szereti a húgát, aki szintén állami gondozott. Óvónő szeretne lenni, és né­ha óvatosan arra gondol, hogy egyszer eljön kocsival az édesapja és magával vi­szi. IV. Fábián Editnek hét test­vére van. De nemcsak test­vérből, szülőből is több ju­tott neki, mint másoknak. Mégsem túl vidám. Sőt, ko­­moran-konokul néz, amikor megkérdezem: —■ Hol­­töltöd az idei téli szünidőt? — Kondoroson, a brigád­nál. Editet ugyanis a SERKÖV egyik brigádja patronálja. És ugyanúgy, mint tavaly, meg tavalyelőtt, az idén is elvi­szik — másodmagával. — Mit csináltál az elmúlt karácsonykor? — Marika néniéknél vol­tam. Kaptam ajándékot, szappant, mesekönyvet... aztán tévét néztünk, volt házi diszkó is — élénkül fel a madárarcú, fekete kislány. — Két napig voltam náluk, aztán máshoz mentem — harapja el gyorsan az él­ménybeszámolót. — Hol szeretsz lenni leg­jobban? — Bodoréknál. Van két lányuk, velük szoktam ját­szani. Tollasozni, babázni... — Mit tudsz a szüleidről, a testvéreidről? Elkomorodik. — Szeghalmon laknak — csak ennyit mond, aztán kes­­kenyre zárja a száját. Szin­te áthatóan néz rám. — Szeretnél náluk lenni karácsonykor? — kockáz­tatom meg. A tekintete már szinte vádol, ahogy odavág­ja: — Nem! — A testvéreiddel szoktál találkozni? Fejrázás a válasz. Aztán rövid szünet után mondja: — Még ketten vannak ál­lami gondozásban. Velük szeretnék találkozni... V. — Virág József — mutat­kozik be a mosolygós, feke­te, huncut szemű srác. Az­tán katonásan kivágja a lakcímét is: Gyula, Budapest körút... házszám ... eme­let... ajtó. — Milyen a lakásotok? — Jó. Kétszobás... az egyik szoba a gyerekeké. A másik anyukámé. — És apuka ... ? — ő meghalt — komoro­­dik el. A seb még friss, és láthatóan mély is. Nem len­ne jó felszakítani. A nyolc gyerekből már csak három van otthon. A többiek dolgoznak, férjhez mentek, megnősültek. El­kerültek otthonról. Jóska, a legkisebb, 19 és 16 éves báty­­jaira van bízva. A testvérei közül Pistát szereti a legjob­ban. Ő 19 éves, és sokat se­gít neki. Az édesanyjuk ta­karítónő. — Szoktál zsebpénzt kap­ni? — Á, nem — könnyedén mondja, mint aki semmiféle értéket nem tulajdonít a pénznek. Az igazság kedvé­ért azért hozzáteszi: — A bátyáimtól néha. Ha kérek. — Hogy telik egy napod? — Hát... — veszi sorra a napi teendőit — napközis va­gyok. Későn kerülök haza, akkor még átnézem a lec­két, segítek a lakást takarí­tani, meg ilyesmit... Aztán vacsorázunk. Legjobban raj­zolni szeretek, ha van időm, azt is szoktam. — Anyukával kirándultál már valamerre? — Igen. Tavaly voltunk Kecskeméten. Ott lakik az egyik nővérem. — Nyáron mit fogsz csi­nálni? — Az idén napközis tá­borban voltam, jövő nyáron is oda megyek — válaszol vi­dáman. VI. Ennek a szemüveges kis­fiúnak jellegzetes, eminens külseje van. Nem csalódom: Argyelán Gyuri valóban jó tanuló. Méghozzá — legtöbb társával ellentétben — kü­lönösen a matematikát sze­reti. Kérdéseimre röviden válaszol, szemüvege mögé jól elrejtve érzelmeit. — Feldíszítettük a kará­csonyfát. Nagy volt, úgy há­rom méter. Díszeket, csokit, szaloncukrot tettünk rá ... Aztán minden osztály ka­pott ajándékot. Mi sakkot, varrógépet, meg más játé­kokat kaptunk. Mindenki műsorral készült. A mi osz­tályunk énekelt. — Mindig Remetén kará­­csonyoztál ? — Egy kivétellel. Két éve otthon, Újkígyóson. — Miért kerültél állami gondozásba? — Apukának műtötték a lábát... — további magya­rázatra nem hajlandó. — Mostanában miért nem voltál otthon? — faggatom tovább. — Nem engedélyezték — süti le a szemét. Hogy szerinte miért,­ arra nem ad választ. — Mikor voltak itt a szü­leid? — Ebben az évben. Egyik vasárnap. Beszélgettünk, megmutattam az intézetet. Tetszett nekik. — Szeretsz itt lenni? — Megszoktam — fogal­maz tömören, egy felnőtt közönyét erőltetve a hang­jára. — Karácsonyra hazamen­nél? A közöny megtörik. Visz­­szafojtott vágy veszi át a he­lyét. — Igen. A zsebpénzemből vennék valami ajándékot a szüleimnek. — Szereted őket? — Igen — mondja maka­csul. — Egyformán mind a kettőt — erősíti meg. — És ha neked gyereked lesz, odaadnád állami gon­dozásba ? A szemüveg mögött szinte szikrázik a tekintete, ahogy vékony hangját fölemelve mondja: — Nem! — Valahogy elmegy a kedvem a további kérdezős­­ködéstől. Gubucz Katalin Fotó: Martin Gábor MAI MŰSOR KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Diákfélóra. 8.57: A cornevillei harangok. 9.44: Kis magyar néprajz. 9.49: Tarka mese, kis mese. 10.05: Képek és jelképek. 10.35: Szerpentin. 11.35: A Hamburgi Monteverdi kórus énekel. 12.20: Ki nyer ma? 12.35: Magvetők. 12.55: Operaslágerek. 13.25: Dzsesszmelódiák. 14.29: Litera­túra. 15.10: Hang­ár a kopasz kaktusz ellen. 16.10: Kritikusok fóruma. 16.20: A Melos vonósnégyes le­mezeiből. 17.07: Fogyasztók fóruma. 17.32: Nóták. 18.15: Hol volt, hol nem volt. . . 18.25: Mai könyvajánlatunk. (ism.) 19.15: Gondolat. 20.00: Arturo Toscanini vezényli az NBC szimfonikus zene­kart. 21.01: Népdalok. 21.30: Külpolitikai klub. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: A Svájci Olasz Rádió ének­kara Marenzio-madrigálo­­kat énekel. 22.45: Viták a mai filozófiában. 23.00: Hegyek alján. 0.10: Melódiakoktél. PETŐFI RADIO 8.05: Ezio Pinza operaáriákat énekel. 8.20: Párizs tíz év után. 8.33: Idősebbek hullámhosszán. 9.28: Válaszolunk hallgatóink­nak. 9.43: A Stúdió 11 felvételeiből. 10.00: Zenedélelőtt. 11. 33 :A Szabó család, (ism.) 12.03: Énekszóval, muzsikával. 12.33: Tánczenei koktél. 13.30: Labirintus. 14.00: Kettőtől négyig. 16.00: Mindenki iskolája. 16.35: Néhány perc tudomány. 16.40: Fiataloknak! 17.30: Ötödik sebesség. 18.33: Hétvégi Panoráma. 19.55: Slágerlista. 20.33: Rádiószínház. 21.43: Válogatott felvételek. 22.33: Verbunkosok, nóták. 23.20: Zenés játékokból. III. MŰSOR 9.00: Világhírű előadóművészek felvételeiből. 11.05: „Emberből — EMBERRÉ”. 11.41: Nagy Péter zongorahang­versenye. 13.07: A Budapesti madrigálkórus hangversenye. 13.54: A Liszt Ferenc kamaraze­nekar játszik. 14.56: Rossini: Angliai Erzsébet. 17.21: Öt földrész zenéje: San Marino. 17.30: Szabolcsi Bence rádióelő­adásai Bartók Béláról. 18.23: Beethoven kamaraművei­ből. 19.40: Operaáriák. 20.16: Külföldi tudósoké a szó. 20.31: Újdonságainkból. 21.01: Téli kórusmuzsika. 21.26: Zenekari muzsika. 22.47: Bemutatjuk új felvételein­ket. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Hírek. 17.05: Két dal, egy előadó. Sió énekel. 17.10: A kiskertek kedvelőinek. Szerkesztő: Zentai Zoltán. 17.20: Virágénekek. 17.30: Zenés autóstop. Szerkesz­tő : Vágási Kálmán. (Ke­­rekasztal-beszélgetés köz­lekedési és szerviz szak­emberekkel az új év ter­veiről.) 18.00: Alföldi krónika. 18.15: örökzöld melódiák. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, mű­sorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna. (ism.) 8.05: Nas Ekran — a mi képer­nyőnk. (ism., f.-f.) 8.25: Iskolatévé: orosz nyelv, (ált. isk. 6. oszt.) 8.45: Szünidei matiné. 1. A banda ellen. (ism.) 2. Lehetetlen történetek. 3. Technika. 9.50: Pályán maradni. (f.-f.) 10.30: Delta. (ism.) 10.55: Minden róla szól. (ism.) 12.05: A történelem lapjairól. (ism.) 12.55: Lehet egy kérdéssel több? (ism., f.-f.) 15.20: Hírek, (f.-f.) 15.25: Az ember felemelkedése, (ism.) 16.15: Süsü, a sárkány, (ism.) 17.10: Tévébörze, (f.-f.) 17.20: Szülők iskolája. 17.50: Reklám, (f.-f.) 17.55: A közönségszolgálat tájé­koztatója, (f.-f.) 18.00: Ablak, (f.-f.) 19.00: Reklám. (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: A megsebzett bolygó. 20.30: A névtelen vár. 21.30: Kockázat. 22.00: Párbeszéd a dialógusról. (ism.) 22.55: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 20.01: Szemtől szembe Willy Brandt-tal. (ism.) 20.55: Tv-híradó 2. 21.15: A szófiai kamarazenekar 21.35: Reklám. (f.-f.) 21.40: Minden róla szól. BUKAREST 16.00: Hírek. 16.05: Iskolatévé. 17.10: Zenei újdonságok. 17.40: Ügyeljünk ... a figyelmet­lenségekre. 18.00: Költészeti körkép. 18.25: Technikai útmutató. 18.50: A legkisebbeknek. 19.00: Tv-híradó. 19.40: Az asszonyok világa. 20.10: Filmmúzeum: „Nagy szí­nészek sorozat”. A híd túlf­elén. Főszerepben: Rod Steiger. 21.45: Tv-híradó. 22.10: Folklórműsor. BELGRÁD, I. MŰSOR 17.10: Tv-napló. 17.40: Hírek. 17.45: Gyermekműsor. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Műkedvelők. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Szerdai válogatás. 21.15: Forradalmárok arcképei. 22.00: Tv-napló. 22.15: Popzene. .. MŰSOR 18.45: Művelődési műsor. 19.15: Kulturális szemle. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: T. Petraszov—Maranich: Antigoné Thébai királynő. 21.15: Reklám. 21.20: Zágrábi körkép. 21.40: Kapelai tüzek. (ism.) SZÍNHÁZ 1981. december 23-án, szerdán este 19 órakor Békéscsabán: BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT „H” bérlet (Klubszínház) 1981. december 23-án, szerdán délután 15 órakor Mezőhegyesen: A BRÉMAI MUZSIKUSOK 1981. december 30-án, szerdán este 19 órakor Békéscsabán: BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT „I” bérlet (Klubszínház) MOZI Békési Bástya: 4 órakor: A cár­lány és a hét dalia, 6 órakor: Jöjjön el egy kávéra hozzánk, 8 órakor: Nemzeti vadászat. Bé­késcsabai Szabadság: de. 10 és du. 4 órakor: Korai darvak, 6 és 8 órakor: A 3. számú űrbázis. Békéscsabai Terv: fél 6 órakor: A kölcsönkért gyufa, fél 8 óra­kor : Félelem a város felett. Gyu­lai Erkel: Kramer kontra Kra­mer. Gyulai Petőfi: 3 órakor: Vak, 5 és 7 órakor: A piros pu­lóver. Orosházi Partizán, fél 4 órakor: Elektromos eszkimó, fél 6 és fél 8 órakor: Hét tonna dol­lár.

Next