Békés Megyei Népújság, 1981. december (36. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-09 / 288. szám

1981. december 9., szerda T A népművészeti babakészítés nagy mestere Sipőcz Györgyné, kapuvári nyugdíjas. Több mint tíz éve hódol kedvenc hobbijának. Babái hűen őrzik a kapuvári népviselet hagyomá­nyt (MTI-fotó: Matusz Károly felvétele — KS) Deszkán áll még a Deszka­színpad? Orosházán az idén tavasz­­szal röppent fel a Deszka­színpad híre, melynek szer­vezője, rendezője, életrehí­­vója Pleskonics András, a Darvas József kollégium tanára. Akkor kollégiumi diákszínpadként indult, az EDVm sikert aratott, Kiss Anna A vár című­­ vásári komédiájával. Az orosházi közönség előtt júniusban mutatták be a darabot, amely tulajdonképpen ős­bemutatónak­­számított, hi­szen ez az amatőr társulat vitte színre először. Az elő­adás szellemes megoldásai­val, igazi játékosságával, az ötletes kellékek felmutatá­sával siker volt. Az ősbe­mutatón a szerző, Kiss An­na költőnő is jelen volt, s őszinte örömére szolgált, hogy viszontláthatta művét a színpadon. Egy hosszabb szünet szét­szórhat egy társaságot, így széledtek szét a hajdani sze­replők is, hiszen diákok voltak, akik többsége érett­ségi után elkerült Orosházá­ról. Mások iskolát változ­tattak, s kérdésessé vált, hogy lesz-e még „Deszka”. Egyedül Pleskonics András hitt a folytatásban. S lett újból „Deszka”, most már az orosházi Petőfi Művelődési Központ védnökségével Az új társulat hamar összeve­rődött, mert a jó hír csábító volt. Diákok és munkásfia­talok jelentkeztek, s a „deszkások” már hallattak is magukról. November végén két esemény kötődik nevükhöz. Részt vettek a megyei színjátszónapokon, ahol bronz minősítést kap­tak. Már Orosházán is lát­ták az új produkciót, Eörsi István: Bohóc a hídon című bölcseleti tréfáját. A Deszka-színpad — hűen önmagához —, a színpad elé helyezett deszkákon játszot­ta el a darabot. A jelképes hídon mutatták be a kö­zépkori francia franceá­k szellemét idéző bohózatot. A szereplők: Kecskeméti Ist­ván, Nagy Gábor, Fekete Gyula, Jelinek Olga, Rozs­­nyai Ildikó, Bartucz László, Tímár György, Csaprda Pál, Rideg László örömmel ját­szottak, s egy amatőr tár­sulat szellemét, eredményét, sikerét ez alapvetően meg­határozza. Persze a bohózat maga olyan műfaj, amely csábító lehetőségeket tartal­maz. De az ízléses mérték­­tartás követelmény itt is, tehát meghatározó kell, hogy legyen. A farced bo­hóckodás rutinja hiányzott talán, mert néha úgy tűnt, mintha a játék öncélúvá válna. Így aztán, nem is vált elég világossá, hogy a bölcseleti rész miként kap hangsúlyt, egyáltalán kellő mélységben tudták-e értel­mezni a szereplők a darab ilyetén oldalát. A közönség reagálását figyelve az tűnt ki, hogy éppen a bohózati túlzások kötötték le a fi­gyelmüket. Ez aratott nagy tetszést, s a tartalmi rész, a tanulság nem­­ lett egyértel­műen nyilvánvalóvá. Ebben a darabban a já­ték nem csupán azt a célt szolgálja, hogy a lélek fel­­szabadulásának forrása le­gyen. A szöveg és az apró mozgásgagok egymásra épültsége igen lényeges. Együttesen adja a csattanót, s bizony ebben még akad tennivaló. A Bohóc­­ kettős figurája, az istenné való át­­szellemülés és a maga földi valóságának ellentéte adja a mű filozófiai mélységét. En­nek jobb kimunkálása még feladata a szereplőnek (Kecskeméti István) és a rendezőnek is. Jó megoldás ellenben a fényeffektus (fénytechnikus Brovinszki Ferenc), de a tárgyi való­ság (itt a megjelenített bo­hóc) és a tükrözés ellen­tétét nem éreztem eléggé. Mindkettőt növelte a fény, pedig csak a torzó az iga­zán nagy, a többi kicsinyes, prózai és nevetséges. A ze­nei aláfestések hangulato­sak, kiemelőek — különösen a" dobszóló érdemel figyel­met (Pleskonics András) —, az elcsúszások azonban za­varnak (hangtechnika Or­bán József). A két csavargó, a nő, a bohócné alakításaiból a co­­media dell’ arte rögtönzései ötletesnek tűntek, de jobb kimunkálására időt kell még szakítani, akárcsak va­lamennyi szereplő szöveg­­mondására. Néha kifullad­nak, néha galuskásan be­szélnek, időnként hadarnak, de a legtöbb baj a tiszta, artikulált hangképzéssel van. A darabban különös, ket­tős szerepet töltenek be a hídfők, illetve a katonák, akik valójában váltogatják szerepüket. A katonák fe­szültségteremtő jelenlétét még fokozni kellene, en­nek igen erős funkciója van a végső mondanivaló kibon­tásában. Az újabb bemutatkozás ígéretes. Ennek a társulat­nak most működési tér kell, s erre a megyei klubok ki­válóan alkalmasak. (Az orosházi klubok minden bi­zonnyal gyorsan fognak élni ezzel a lehetőséggel.) A „deszkásokat” mindenkép­pen érdemes megnézni. Fü­l­­p Béla A Valcsev­­vonósnégyes hangversenye Gyulán A gyulai közönség mindig szívesen fogadja és hallgatja a bolgár vonós zeneművé­szeket, mert élmény volt számukra kiváló hangszertu­dásuk és stílusos muzsikálá­suk. Ez a rokonszenv akkor kezdődött, amikor egy bol­gár vonós kamarazenekar még a tanácsháza dísztermé­ben előadta Antonio Vival­di : A négy évszak című hí­res versenyművét. Az elmúlt évadban pedig forró sikert aratott Dóra Ivanova hege­dűművésznő, a szófiai zene­­akadémia tanára, aki Mozart, Csajkovszkij, Sztravinszkij és Pavel Vladigorov műveit muzsikálta. A Valcsev-vonósnégyes tagjai: Vaszil Valcsev I. he­gedű, Nikolai Gegov II. he­gedű, Georgi Sztojanov brá­csa és Veszeli­n­a Emanuilov gordonka. Ez a bolgár vo­nósnégyes 1973 óta működik, és kiválóan képviseli a már méltatott bolgár zenekultú­rát. Színes, minden szólam­ban kiegyensúlyozott, techni­kailag tökéletes muzsikálás jellemzi játékukat. Megérde­melten kaptak a Budapesten megrendezett­­ nemzetközi Weiner-vonósnégyes verse­nyen előkelő helyezést. Mű­soruk sokoldalúságuk bizo­nyítéka. Haydn: C-dúr vonósnégye­se volt a hangverseny nyitó száma. Ez a négytételes XVIII. századi remekműnek a lassú, II. tétele a kedvelt, mert a koráltéma felett vir­tuóz hegedűszólót hallunk; megjelenik a Menuetto a har­madik tételben és a negye­dik tételben lassú részek ve­szik körül a gyors témát, amit Bartók is szívesen al­kalmazott. Merész ellentét volt a hangverseny második számaként előadott Dimitrij Sosztakovics, VIII. c-moll vonósnégyese, amelynek öt tételében igazi XX. századi témák csendültek fel. Itt há­rom lassú tétel fogta körül a két gyors részt. Inkább a gordonkán felcsendülő szé­les szláv dallamok miatt kap­tak sok tapsot. Legsikerültebb volt a hang­verseny záró száma, Franz Schubert híres vonósnégye­se, „A halál és a leányka” című dalának a II. tételben történt felidézésével. E ro­mantikus műben feszülő drá­mai erő varázsos muzsikával magával ragadta a gyulai közönséget, mely lelkesen ünepelte a kitűnő bolgár muzsikusokat. A Schubert­­vonósnégyes zárótételének csodálatos témaanyaga bizto­san emlékezetes zenei él­mény volt. Az énekkari versenyek zsű­rijéből jól ismert Turcsányi Emil konferálása jelentős se­gítség volt az elhangzott mű­vek megértéséhez. Dr. Márai György Egy hír továbbgondolása A pályaválasztási felelősökből, igazgatóhelyettesek­ből álló Békéscsaba és környéke pályaválasztási munkaközösség az elmúlt héten Oroszlányban járt. A 34 pedagógust az Oroszlányi Szénbányák Válla­lat hívta meg azzal a céllal, hogy megismerkedjenek a bányászok életével, munkájával. A Békés megyei csopor­tot fogadta az oroszlányi pártbizottság titkára, Fejes Ist­ván, a vállalat munkaügyi osztályának két képviselője, Csányi Attila és Görgényi István. Ez utóbbiak szívvel­­lésekkel tájékoztatták­ a 234 méter mélyre alászálló pe­dagóguscsoportot a korszerű, fejlesztés alatt álló 22-es aknáról. A látogatás után nehezen tudtak ocsúdni az alföldi pedagógusok. Olyan hivatással ismerkedtek meg ugyan­is, amely csodálatra, elismerésre, s korábbi elképzeléseik átértékelésére késztette valamennyiüket. A hírhez még hozzátartozik, hogy erre a tanulmányi kirándulásra úgy került sor, hogy­­a munkaközösség vezetője, Bozó Dezső, Bencédi János szakfelügyelő, s a munkaközösség pat­­ronálója, Beke Gyula új­ utakat keresve e kis közösség tevékenységét élményszerűbbé, klubjellegűvé kívánják alakítani. Ez az út és a belőle levonható tapasztalatok bi­zonyítják elgondolásuk helyességét. * * * Kissé bőven fogalmazva ennyi a hír. Ami önmagá­ban talán nem bír semmiféle különlegességgel. Hogy mégis szóra érdemes, azt egyrészt a fogadók, az Orosz­lányi Szénbányák Vállalat magatartása, pályaválasztási tevékenysége, s a Békés megyei gyakorlat néhány meg­kérdőjelezhető vonása indokolja. Már az is mond valamit, hogy az oroszlányi válla­lattal megyénknek régebbi hagyományokra visszanyúló kapcsolata van. Pedig a vállalat nem ringatja magát il­lúziókba, hogy éppen egy alföldi megye fogja munkaerő­utánpótlását biztosítani. De nem sajnálja azért az évi néhány jelentkezőért sem ezt a tartalmas, pályabemu­tatókból, meghívásokból álló kapcsolatot fenntartani. (Hamarosan egy diákokból, szülőkből álló Békés megyei csoportot fogadnak.) No, és a módja a kapcsolattartásnak! Az üzemben nem lélektelen „ez meg ez történik” formában vezetik végig az érdeklődőket. Hogy úgy mondjam: megadják a módját. Látszik, a város párt-, állami vezetői is ma­gukénak érzik a vállalat é s természetesen, bányáról lévén szó, az ország — gondját. Nem erőszakoskodnak, nincs rákérdezés, hogy „ha már strapáljuk magunkat, akkor hány tanulót is várhatunk Békés megyéből?”, ha­nem úgy csinálják az üzemlátogatást, hogy mindent be­leadva, a’ látottakon keresztül fogják meg az érdeklődő­ket. (Munkaközösségünk tagjainál ez várakozáson felül sikerült.) A hír alapján felvetődő másik tanulság éppen a pá­lyaválasztással foglalkozó pedagógusokhoz kapcsolódik. Mindnyájan tudjuk — a jobb törekvések, eredmények ellenére is —, hogy az általános iskolákban folytatott pályaválasztási tevékenység még gyerekcipőben jár. De hogy is lehetne ez másként? Hiszen igazán jó eredmény­nyel — a csak szűk szavú prospektusok alapján — senki nem tudhat meggyőzően pályát, hivatást ajánlani. Illet­ve ajánlani még csak-csak, de Hatást is gyakorolni? Azt már aligha. Ehhez biztos pályaismeret, bensőből jövő, érzelme­ken alapuló meggyőződés kell. Amire például e kirán­dulás alapján szert tehettek a békéscsabai munkaközös­ség tagjai. Az élmény, amiben részük volt, olyan elemi erővel hatott, hogy ha pusztán ezt adják át, már nyert ügyük van. Valószínű, tudták ezt az oroszlányiak is. És ezzel el is jutottunk harmadik tanulságunkhoz. Magam is részt vettem néhány Békés megyei vállalat­nál pályaválasztással kapcsolatos üzemlátogatáson. Meg­érkeztek a gyerekek, s egy éppen soros szabad ember szinte végighajtotta őket az előre kijelölt gyártósoron. A gyerekek egymás között beszélgették meg a dolgokat, sokan oda sem figyeltek. Valahol tehát a módszerben van a hiba. Ha maga az üzem dolgozója nem lelkesedik, akkor — az őszinte érdeklődéssel az ismeretlen iránt — odaérkező kisdiá­kok mitől vonzódnának a látottakhoz? Különösen, ha nem túl népszerű szakmáról van szó. S­­ az oroszlányiaktól még egy ügyes fogást érde­mes lenne eltanulni. Először a pedagógust nye­rik meg — aki már forrásává válhat és válik is — a diákok érdeklődésének. S csak aztán, az így kiala­kult igények alapján hívják meg a pályaválasztás előtt álló kisdiákokat szüleikkel együtt. Nem nézve a statisz­tikát, hogy most és azonnal mi térülhet meg ebből a gondoskodásból. Hosszú távon bizonyára megéri nekik. S úgy hiszem, néhány megyebeli vállalatnak hasonlóan megérné. Mert elsősorban azért nekik szurkolunk. B. Sajti Emese MAI MŰSOR KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Világablak. 8.56: Olvasólámpa. 9.05: Kamaramuzsika. 9.14: Kis magyar néprajz. 10.05: Diákfélóra. 10.35: Zenekari muzsika. Közben: 11.10: Válaszolunk hallgatóink­nak. 11.25: A zenekari­­muzsika foly­tatása. 12.35: Környezetvédelem a Né­met Szövetségi Köztársa­ságban. 13.00: Operaslágerek. 13.30: Dzsesszmelódiák. 14.29: Kagylózene — Hódmező­vásárhelyen. 15.10: Coppelia. 15.28: MR 10—14. 16.10: Kritikusok fóruma. 16.20: Korondy György operett­felvételeiből. 16.40: Játék a végtelennel. 17.07: Mi olcsó, mi drága? 17.32: Népdalcsokor. 20.25: Török Erzsébet és Teke­res Sándor népdalfelvéte­leiből. 20.55: Haydn: D-dúr, ,,Óra”­szimfónia. 21.23: Yehudi Menuhin hegedül. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: A párizsi Polifon együt­tes Jahnequin-madrigálo­­kat énekel. 22.50: Szakértelem. 23.00: Operarészletek. 0.10: Magyar Csaba táncdalai­­ból az Expressz együttes játszik. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Tinódi Lakatos Sebestyén históriás énekeiből. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: Idősebbek hullámhosszán. 10.00: Zenedélelőtt. I­. 33: A Szabó család. 12.03: Énekszóval, muzsikával. 12.33: Tánczenei koktél. 13.30: Labirintus. 14.00: Kettőtől négyig . . . 14.00: Kapcsoljuk a 22-es stúdi­ót. 14.15: Ifj. Sánta Ferenc népi ze­nekara játszik. 14.35: Slágermúzeum. 15.39: Barátom Bunbury. 16.00: Mindenki iskolája. 16.40:­ Fiataloknak! 17.30: ötödik sebesség. 18.33: Nóták. 19.15: Zenei tükör. 19.45: A beat kedvelőinek. 20.33: Kíváncsiak Klubja. 21.23: A Rádió Dalszínháza. 22.48: A Magyar Rádió rézfúvós­ötöse Pezel-intrádákat játszik. 23.20: Könnyűzene Ránki György szerzeményeiből. III. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. . 9.30: Dzsesszfelvételekből. 9.49: Sosztakovics: Katyerina Iz­­majlova. 10.40 :A Dunánál. 11.05: Az operaközvetítés folyta­tása. 13.07: Zsebrádiószínház. 13.46: A Berlini Filharmonikus Zenekar játszik. 15.10: Reneszánsz kórusmuzsika. 15.38: A kamarazene kedvelői­nek. 16.49: öt földrész zenéje. 17.00: A véges végtelen. 17.30: Szabolcsi Bence rádióelő­adásai Bartók Béláról. 18.09: Orfeo. 19.05: Híres előadóművészek Brahms-felvételeiből. 20.35: Rolling Stones-nagyleme­­­zek. 21.35:..........eljuthatunk a derű­ig. . .” SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Hírek. 17.05: Két dal, egy előadó. Máté Péter felvételeiből. 17.15: Patika. Braun Ágoston jegyzete. 17.20: Új felvételeinkből.­­A Ti­­sza-parti gimnázium kóru­sa énekel. 17.30: Zenés autóstop. Szerkesz­tő: Vágási Kálmán.­A tar­talomból: Aszfaltmozaik — Ügyelet a KPM-nél — Programok télen. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Örökzöld melódiák. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé, fizika, (ált. isk. 6. oszt.) (f.-f.) 9.05: Földrajz, (ált. isk. 5. oszt.) (f.-f.) 9.35: Magyar nyelv. (ált. isk. 1. oszt.) 9.50: Stop! 10.00: Delta, (ism.) 10.25: Oidipusz király, (ism.) 12.00: A fény hegyei, (ism.) 12.30: Lehet egy kérdéssel több? (ism.) (f.-f.) 13.25: Fizika, (ism.) (f.-f.) 13.55: Szülők iskolája. 14.25: Fekete Péter, (f.-f.) 15.55: Mindenki iskolája: fizika, (f.-f.) (ism.) 16.35: Hírek, (f.-f.) 16.40: A szovjet televízió estje: bevezető, (f.-f.) 16.50: Kisfilmek a Szovjetunió­ból: ,,A címem mindig Tu­la”. 17.00: Tbiliszi. 17.25: Krasznojarszk. 17.45: A természet hangjai. 18.00: Gyógyszer helyett szauna. 18.15: Katyuzsáni anyák. 18.35: Legenda. 18.50: Az utolsó padban. 19.00: Idomított vonat. 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Bevezető. 20.05: Mi újság a szovjet televí­zió háza táján? 20.35: Az együtt élés viszontag­ságai. 22.05: A Kirov balett műsora. 22.40: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 17.55: Ganz-MÁVAG—Sebastiani Rieti (olasz) férfi kosár­labda-mérkőzés. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Elmúló mesterségek. (f.-f.) 20.20: A kispadon. (f.-f.) 20.50: Tv-híradó 2. 21.10: Reklám, (f.-f.) 21.20: Mesterséges színész. Bán­­hidi László, (f.-f.) 22.25: Reklám. (f.-f.) BUKAREST 16.05: Iskolatévé.. 17.15: Zenei figyelő. 18.05: Az egészséges életmód. 18.25: Népdalok. 18.50: A legkisebbeknek. 19.00: Tv-híradó. 19.25: Gazdasági figyelő. 19.45: Nőkről nőknek. 20.20: Hamlet. Angol film. (2. rész.) 22.10: Tv-híradó. BELGRÁD, I. MŰSOR 17.10: Magyar nyelvű tv-napló. 17.30: Tv-napló. 17.45: Örökzöld. 18.15: A zászló alatt. 18.15: Tv-naptár (Ig.). 18.45: Műkedvelők: Látogatóban. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Sportszerda. 22.30: Tv-napló. II. MŰSOR 17.15: Iskolai műsor. 18.45: Műsor, a hadsereg napja alkalmából. 19.15: Kis szórakoztató zenei koncert. 19.30: Tv-napló. 19.55: Ma este. 20.00: Ivo Vojnovic: Dubrovniki trilógia. 20.50: Huszonnégy óra. 21.10: Anno Domini 1573. SZÍNHÁZ 1981. december 9-én, szerdán dél­után 15 órakor Békéscsabán: A BRÉMAI MUZSIKUSOK Ludas M.-bérlet. Este. 19 órakor Dombegyházán: BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT. 1981. december 10-én, csütörtö­kön 19 órakor Békéscsabán: PÁRHUZAMOSOK A VÉGTELENBEN TALÁLKOZNAK Szentpéteri-bérlet. 1981. december 10-én, csütörtö­kön 15 órakor Orosházán. A BRÉMAI MUZSIKUSOK MOZI Békési Bástya: 4 és 6 órakor: Csatár a pácban. 8 órakor: Mi­ért lett R. úz ámokfutó? Békés­csabai Szabadság: minden elő­adáson: Néhány interjú magán­ügyben. Békéscsabai Terv: fél 6 órakor: A fekete város I., II. rész. Gyulai Erkel: fél 6 órakor: Harmadik típusú találkozások I., II. rész. Gyulai Petőfi: Man­hattan. Orosházi Partizán: fél 4 órakor: A szőke indián.­­Fél 6 és fél 8 órakor: Szabadlábon Ve­lencében. Szarvasi Táncsics: 6 órakor: A kígyótojás. 8 órakor: Főiskolás filmklub.

Next