Békés Megyei Népújság, 1981. december (36. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-28 / 302. szám
Zeneszerző és pedagógus Emlékezés Szervánszky Endrére A Bartók-centenárikum évében egy másik magyar zeneszerzőre is emlékezünk. Hetvenesztendős lenne ez év decemberében Szervánszky Endre. Fiatalkori műve, az I. Vonósnégyes ősbemutatóján így nyilatkozott művéről: Bartók tanulmányozásának eredménye. A XX. századi zene ugyanis elképzelhetetlen Bartók Béla nélkül. Az epigonok, az utánzók sokaságából azonban kiemelkednek azok a művészek, akik egyéniségek, akik igazán tehetségesek, akiknek önálló mondanivalójuk és kifejezésformájuk van. Szervánszky Endre, aki a XX. század egyik legnagyobb mesterének tartotta Bartókot, sokat tanult tőle, ahogy a magyar népzenei hagyományokra is építkezett, művei azonban sajátosak. Első jelentős művének ősbemutatója öt esztendőt váratott magára. A kor jelentős kritikusa, Bartha Dénes így méltatta művét: „a hangverseny kimagaslóan legjelentékenyebb darabja Szervánszky Endre I. Vonósnégyese. Ez az egészen különlegesen megmunkált mű meggyőződésünk szerint... a mai magyar zene legjobb teljesítményei közé tartozik.” Zeneszerző volt és zenepedagógus. Szívesen és nagy kedvvel tanított. Tanulmányai befejezése után (Siklósi Albert professzornál tanult a Zenekadémián) zeneiskolában zeneelméletet tanított, majd a Nemzeti Zenedében (a Bartók Béla szakiskola elődje) partitúraolvasást, zeneszerzést. Ez utóbbit később a Zeneművészeti Főiskola professzoraként. Tanítási módszerére, de szókimondására és emberi magatartására is vall, amit Barna István, a Mai magyar zeneszerzők sorozatban 1965-ben megjelent könyvében írt. Egy zeneszerző növendéke mindig mindent nagy hangerővel játszott. Partitúraolvasási gyakorlatnál Szervánszky Endre egy ideig szótlanul tűrte egy Beethoven-műnek ezt a meggyalázását, majd így szólt: „Próbáljon meg tekintettel lenni a darab finomabb dinamikai árnyalataira is. Ha mindig hangosan játszik, akkor az olyan emberre hasonlít, aki azért kiabál egyre, mert nincs igaza. Mint Hitler.” Talán nem érdektelen megjegyezni, hogy mindez 1943-ban történt. Szerette a zenét. Legkedvesebb szórakozásai közé tartozott a zenehallgatás. Értékes hanglemezgyűjteménye volt. Bach, Haydn, Mozart, Beethoven, Schubert, Muszorgszkij, Debussy, Bartók, Kodály, Sztravinszkij, Berg műveit hallgatta a legtöbbet és a legszívesebben. Szerette az irodalmat is. A prózát is, a verset is. Mindez nemcsak a pihenését szolgálta, hanem témát is szolgáltatott. József Attila emlékére írott Concertója (1955), A Nyolc Petőfi-dal (1952), a Három dal (Tóth Árpád, Juhász Gyula verseire, 1955—56), Petőfi verseire írott kórusmű (többek között e művéért kapta meg másodízben a Kossuth-díjat 1955-ben), és kínai versekre is komponált kórusmű tanúsítja ezt. Alkotásai — melyekért kétszer kapott Erkel-díjat is — sok műfajúak: írt dalokat, kórusműveket, zenekari műveket, színpadi kísérőzenét, balettzenét, filmzenét (például: Akiket a pacsirta elkísér, Légy jó mindhalálig, Megöltek egy lányt), komponált zongorára, klarinétra, és természetesen írt pedagógiai műveket. Hosszú betegség után 1977 nyarán ragadta el a halál. (K. Gy.) A kopejka eredete Nagy értékű kincset, ezer darab kiváló minőségű, ezüstből vert kopejkát rejtő agyagperselyre bukkantak árokásás közben a pszkovi közműépítők. A XVI. századi Oroszországban — a lelet ebből a korból származik — a kopej- - ka volt a legnagyobb pénzegység. Ez a fizetőeszköz az 1534-es pénzreform után került forgalomba, s hivatalosan novgorodi pénznek nevezték. A később ráruházott ,,kopejka” név a pénzérmét díszítő Sárkányölő Szent György kezében látható kopjára utal. A kincset átadták a pszkovi történeti múzeum munkatársainak, akik azt vizsgálják, hol verhették az ezüst kopejkákat. Nincs kizárva, hogy Pszkovban készültek, hiszen a korabeli Oroszország három pénzverdéje közül az egyik ebben a városban működött. A másik két pénzverde Moszkvában és Novgorodban volt. Bibliotheca Bekensiensis, 21 A népdalkutató Bartók Béla A Bibliotheca Bekesiensis huszonegyedik köteteként jelent meg a közelmúltban „A népdalkutató Bartók Béla Békés, Arad és Bihar megyében" című kötet Csende Béla szerkesztésében. A szerkesztő az előszóban többek között rámutat arra, hogy: „Bartók Bélát egyetlen megyéhez sem fűzte annyi szál, mint éppen Békés megyéhez. Sehol sem gyűjtött annyi népdalt, mint ott. Népdalgyűjtő munkájához is azok a jó tapasztalatok serkentették, amelyeket ebben a megyében szerzett.” A szerkesztő először csak a Békés megyei vonatkozások bemutatását tűzte munkája céljául, kutatásai közben azonban kiderült, hogy nem hanyagolhatja el a környező tájegységeket sem, hiszen Bartók Béla gyűjtőmunkája azokra is kiterjedt. így bővült ki a kötet a bihari és Arad megyei anyagokkal, melyek — így együtt a Békés megyeivel — átfogóbb képet adnak Bartók népdalgyűjtő munkájáról. A kis kötet tartalma igen változatos és széles körű. Az első tanulmány szerzője, Márai György Bartók Békés megyei kapcsolatairól és az emlékhelyekről ír, Fasang Árpád pedig Bartók Békés megyei népdalgyűjtését veszi számba. Südy Ernőné Tevan Gizella tollából az „Emlékeim Bartók Béla békéscsabai hangversenyeiről, látogatásairól” című cikket közlik, majd Csende Béla adja közre a még fellelhető visszaemlékezéseket Bartók e vidéki útjairól. A következő tanulmány címe „Bartók Béla folklórgyűjtése Arad megyében”, szerzője Ioan T. Florea, ugyanő írta a „Bartók Béla népdalkutató tevékenysége Biharban” című tanulmányt is. A kötetet gazdag korabeli fényképanyag egészíti ki., (lass e.) Judy Hindley: így működik a tested . Mikor a múlt hetekben hallottam a könyvről, felnőtt voltam, mielőtt olvasni kezdtem, gondolatban időgépbe szálltam, hogy megpróbáljak gyermekké válni. Azzá, akinek készült ez a képeskönyv, olyan tízéves formává. Persze az út viszszafelé az időben teljesen csak a fantasztikus regényekben sikerül, a valóságban és ébren sokkal rögösebb, mert a mostani magunkat egészen kikapcsolni, hiábavaló vállalkozás. De talán így is a jó, ha az emberben a felnőtt és a gyermek együtt indul felfedező útra egy olyan könyv lapjain, amelyről eddig csak elmarasztaló véleményt hallott. Míg nem láttam benne aképszerűen és gépszerűen bemutatott embert, igencsak megvolt róla a véleményem. Sommásan az, hogy az ember olyan tökéletes konstrukció, amit csak költői szavakkal szabad leírni, hiszen kész csoda. A könyv azonban hamar meggyőzött arról, hogy a csoda akkor sem foszlik szét, ha merszebb megvilágítást kap. Ha az emberi test valóban csak géphez hasonlítható bonyolult, finom és remekül öszszehangolt egységeit mechanisztikus valóságukban mutatják meg. Hogy jobban érthető legyen nemcsak maga a működés, de az egészre jellemző célszerűség és az utolérhetetlen praktikussága a természetnek. A taszítást — már akiben van — nem is ez okozza, hanem a képek: a dobozok, huzalok, hengerek, üregek, kazánok, ilyen, amolyan edények, s a kisebb-nagyobb alkatrészek tömegei, s a robotot idéző illusztrációk. S főleg a kényes kérdések: a papa- és mamagép, meg a kisbaba története, a kezdet kezdetétől egészen a világra bukkanásig. A könyv befejező képei már hagyományosak: az emberi csontváz, véredények, idegek, izomzat stb. A szerző szándéka pedig jól találkozik a gyermeki fantáziával. Épít is rá. Tudja jól, hogy a világ, amelyben élünk, gépekkel teli, s ezt már korán megismerik a gyermekek. Közel áll hozzájuk, sőt vonzó számukra. És ami fő: bonyolult élettani fogalmakat és folyamatokat egyszerűségükben ragad meg, tesz érthetővé. Elég, ha csak az agy működését tekintjük át, vagy a gyomorét. De a többit is mind, hiszen a látás, hallás tapintás, vagy a vérkeringés stb. egyképp csodavilág, és mégis valami nagyon természetes, ha belelátunk, miként illeszkedik össze minden a maga helyén, és mi az eredménye. . A kényes kérdés jobb megoldásával még nem találkoztam. Úgy ábrázolja nagyon szellemesen, és úgy mondja el tudományos tárgyszerűséggel a valóságot, hogy okosabban már nem is lehetne. A titokról föllebben a fátyol, ez csak hasznára van mindenkinek. A gyermeki kombináció ködösségének eloszlatásához a szülő igazi segítséget kapott. E nagyon hasznos könyvnek csak egy hátránya van: drága. Vass Márta Elkészült Veszprémben az új Séd filmszínház. Az impozáns épület jól illeszkedik a belváros környezetébe. Az első emeleten alakították ki a nagy mozitermet, ahol a tervek szerint reggeltől estig fognak vetíteni. Az épületben egy 80 személyes kamaraterem is helyet kapott, ahol művészfilmeket vetítenek. Az új veszprémi mozi kiállítások, konferenciák és más kulturális rendezvények megtartására is alkalmas (MTI-fotó: Vida András felvétele — KS) MAI MŰSOR KOSSUTH RÁDIÓ 8.25: Mit üzen a Rádió? (ism.) 9.00: A hét zeneműve. 9.30: Petőfi Sándor versei. 9.42: Ki kopog? 10.05: Nyitnikék. 10.35: Pászthy Júlia operaáriákat énekel. 11.00: Cseh fúvósmuzsika. 11.22: „Tél jöttével tavaszt várunk . . 11.42: Glemba. 12.35: Válaszolunk hallgatóinknak. 12.50— 14.40: Zenei érdekességek az elmúlt hét műsorából. 14.40: A mi Józsi bácsink, (ism.) 14.54: Édes anyanyelvűnk, (ism.) 15.10: Gérard Souzay operaáriákat énekel. 15.28: Hétszínvirág. 16.05: Kóruspódium. 16.31: Világablak. 17.10: Bartók Béla zongorázik. 17.40: Az ismeretlenség homályából? 18.05: Nelsoh Eddy filmdalokat énekel. 19.15: Sajtókonferencia az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumban. 20.15: Hétfő esti muzsikaszó. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Szimfonikus zene. 0.10: Kovács Kati énekel. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Kovács Péter énekel. 8.20: Figyelmébe ajánlom! 8.33: Tíz perc külpolitika, (ism.) 8.43: Slágermúzeum. 9.30: Az év portréi, (ism.) 10.00— 12.00: Zenedélelőtt. 12.00: Népdalok, néptáncok. 12.33: Kis magyar néprajz. 12.38: Tánczenei koktél. 13.26: Zenés magyar Parnasszus. 14.00— 17.00: Kettőtől ötig. 17.00: Árverés. 17.30: Ötödik sebesség. 18.33: Újdonságainkból — könynyűzenei felvételek. 19.35: Rockhangversenyekből. 20.33: Társalgó. 22.00: Verbunkosok, nóták. 23.20: Operettrészletek. III. MŰSOR 9.00: Reneszánsz kórusmuzsika. 9.30: Kamaramuzsika. 10.20: Szonda, (ism.) 11.05: Verdi: A két Foscari. 13.07: Somogytúr festője. 13.27: A 10. szegedi dzsessznapok felvételeiből. 14.09: Zenekari muzsika. 16.09: Magyar szerzők kamarazenéjéből. 16.30: A hét zeneműve. 17.00: Harminc perc beat. 17.30: A puritánok. 18.22: Új lemezeinkből. • 19.05: Haydn: Az évszakok. 21.30: Ravel-művek. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Hírek. 17.05: Az év slágerei. tv. Közben: Új életet kezdek!... Braun Ágoston írása. 17.30: Kulturális figyelő. Szerkesztő : Pálréti Ágoston. 17.50: A Szigligeti Színház zenés játékaiból. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Táncmelódiája. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes. BELGRÁD, I. MŰSOR 13.15: Kicsik és nagyok — dokumentumadás. 13.40: Lakodalom Moravicában. 14.10: Meglátogattuk az Uckát — riport. 17.10: Magyar nyelvű tv-napló. 17.40: Hírek. 17.45: Gyermekműsor. 18.00: Népek és nemzetiségek meséi. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Kontra-ritmus — fiatalok műsora. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Ballada Sinisáról és a kópéról — tv-dráma. 21.20: Kiválasztott pillanat. 21.25: Ismerjük-e egymást eléggé a kulturális műsor. 22.25: Tv-napló. 22.40: Dokumentumfilm. .. MŰSOR 18.45: Telesport. 19.27 Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: A tudomány jegyében. 20.50: zágrábi körkép. 21.15: Filmsorozat. 22.15: Válogatás. BUKAREST A román televízió műsorát technikai okok miatt nem tudjuk közölni. MOZI Békési Bástya: 4 és 7 órakor: Katasztrófa földön-égen I—H. rész. Békéscsabai Szabadság: Szabadlábon Velencében. Békéscsabai Terv: Puska és bilincs. Gyulai Erkel: A Pogány Madonna. Gyulai Petőfi: 3 órakor: Robin Hood nyila. 5 és 7 órakor: A kése laguna. Orosházi Béke: 5 órakor: Volt egyszer egy Vadnyugat I—n. rész. 21 órakor: Nemzeti Vadászat. Orosházi Partizán: Vak. Szarvasi Táncsics: Vérvonal. Tanítási pincében Szarvason négy alsófokú oktatási intézmény működik: az 1-es, a 2-es, a 3-as iskola, a Szlovák Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Diákotthon. A négy iskolában összesen 2280 gyermek tanul, a tanulócsoportok száma 80. A személyi ellátottság jónak mondható, nincs képesítés nélküli nevelő, a szakos ellátottság pedig 95,4 százalékos. Korántsem ilyen kedvezőek azonban a tárgyi feltételek. Az épületek egytől egyig elavultak, kivétel csupán a befejezetlen szlovák iskola. A legtöbb gondot a korszerűtlen fűtés és a nem megfelelő világítás okozza. Sokat költ a tanács az úgynevezett „perifériás” iskolákra, amelyek kora gyakran a 100 évet is meghaladja. Legrosszabb körülmények között a 3-as iskolában folyik a tanítás, ahol még a pincében is vannak gyerekek. Ebben az ötéves tervben célul tűzték ki a város általános iskoláinak korszerűsítését. A felújítás mintegy 10 millió forintba kerülne, azonban ennél lényegesen kevesebb pénz áll rendelkezésre. Ez évre beütemezték a szigetelést, de eddig még — kivitelező hiányában — nem sikerült a tervet megvalósítani. Az új, 12 tantermes iskolát alapozzák, várhatóan 1984. szeptemberében már birtokukba vehetik a kisdiákok. A diákjóléti ellátottság kielégíti az igényeket. Napközis ellátásban 920-an részesülnek. Azoknak a tanulóknak, akiket nem tudnak beosztani a 18 napközis csoportba, 6 tanulószoba áll rendelkezésükre. A megnövekedett tanulólétszám miatt indított új tanulócsoportok elhelyezése nem kis gondot jelent. Az eszközellátottság 70 százalékos, évente összesen 100 ezer forint támogatást kapnak új felszerelés vásárlására. Ez azonban — az iskolák szétszórtsága miatt — nem elegendő. Ez évben például 250 ezer forintra lett volna szükség ahhoz, hogy az új nevelési, oktatási terveknek megfelelő szemléltetőeszközállományt beszerezzék. Nem ideálisak Szarvason az iskolai testnevelés és sport feltételei sem. Két iskolában van tornaterezet, sportudvart, alakítottak ki három intézményben. Kisajátították az 1-es iskola sportudvarának területét, s megvan már az a hely is, ahol felépítik majd a 2-es iskola tornatermét. G. K. A szerb aranyművesség A belgrádi képzőművészeti múzeumban megnyílt a szerb aranyművesség remekeit bemutató kiállítás. A szebbnél szebb XII. és XVII. század között készült darabok sorában eddig ismeretlen munkákat is bemutatnak. A kiállítás — nagy sikert aratva — megjárta London és Prága múzeumait is.