Békés Megyei Népújság, 1981. december (36. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-28 / 302. szám

Zeneszerző és pedagógus Emlékezés Szervánszky Endrére A Bartók-centenári­­k­um évében egy másik magyar zene­szerzőre is emlékezünk. Het­­venesztendős­ lenne ez év decemberében Szervánszky Endre. Fiatalkori műve, az I. Vo­nósnégyes ősbemutatóján így nyilatkozott művéről: Bartók tanulmányozásának eredménye. A XX. századi zene ugyanis elképzelhetet­len Bartók Béla nélkül. Az epigonok, az utánzók soka­ságából azonban kiemelked­nek azok a művészek, akik egyéniségek, akik igazán tehetségesek, akiknek önálló mondanivalójuk és kifeje­zésformájuk van. Szervánsz­ky Endre, aki a XX. század egyik legnagyobb mesteré­nek tartotta Bartókot, sokat tanult tőle, ahogy a magyar népzenei hagyományokra is építkezett, művei azonban sajátosak. Első jelentős művének ős­bemutatója öt esztendőt vá­ratott magára. A kor jelentős kritikusa, Bartha Dénes így méltatta művét: „a hang­verseny kimagaslóan legje­lentékenyebb darabja Szer­vánszky Endre I. Vonósné­gyese. Ez az egészen külön­legesen megmunkált mű meggyőződésünk szerint... a mai magyar zene legjobb tel­jesítményei közé tartozik.” Zeneszerző volt és zene­­pedagógus. Szívesen és nagy kedvvel tanított. Tanulmá­nyai befejezése után (Siklósi Albert professzornál tanult a Zenekadémián) zeneiskolá­ban zeneelméletet tanított, majd a Nemzeti Zenedében (a Bartók Béla szakiskola elődje) partitúraolvasást, ze­neszerzést. Ez utóbbit ké­sőbb a Zeneművészeti Főis­kola professzoraként. Taní­tási módszerére, de szóki­mondására és emberi ma­gatartására is vall, amit Bar­na István, a Mai magyar ze­neszerzők sorozatban 1965-ben megjelent könyvében írt. Egy zeneszerző­ növendé­ke mindig mindent nagy hangerővel játszott. Partitú­raolvasási gyakorlatnál Szer­vánszky Endre egy ideig szótlanul tűrte egy Beetho­­ven-műnek ezt a meggyalá­­zását, majd így szólt: „Pró­báljon meg tekintettel len­­ni a darab finomabb dina­mikai árnyalataira is. Ha mindig hangosan játszik, ak­kor az olyan emberre ha­sonlít, aki azért kiabál egy­re, mert nincs igaza. Mint Hitler.” Talán nem érdekte­len megjegyezni, hogy mind­ez 1943-ban történt. Szerette a zenét. Legked­vesebb szórakozásai közé tartozott a zenehallgatás. Értékes hanglemezgyűjte­ménye volt. Bach, Haydn, Mozart, Beethoven, Schubert, Muszorgszkij, Debussy, Bar­tók, Kodály, Sztravinszkij, Berg műveit hallgatta a leg­többet és a legszívesebben. Szerette az irodalmat is. A prózát is, a verset is. Mindez nemcsak a pihené­sét szolgálta, hanem témát is szolgáltatott. József Attila emlékére írott Concertója (1955), A Nyolc Petőfi-dal (1952), a Három dal (Tóth Árpád, Juhász Gyula ver­seire, 1955—56), Petőfi ver­seire írott kórusmű (többek között e művéért kapta meg másodízben a Kossuth-díjat 1955-ben), és kínai versekre is komponált kórusmű tanú­sítja ezt. Alkotásai — melyekért kétszer kapott Erkel-díjat is — sok műfajúak: írt dalokat, kórusműveket, zenekari mű­veket, színpadi kísérőzenét, balettzenét, filmzenét (pél­dául: Akiket a pacsirta elkí­sér, Légy jó mindhalálig, Megöltek egy lányt), kompo­nált zongorára, klarinétra, és természetesen írt pedagógiai műveket. Hosszú betegség után 1977 nyarán ragadta el a halál. (K. Gy.) A kopejka eredete Nagy értékű kincset, ezer darab kiváló minőségű, ezüstből vert kopejkát rejtő agyagperselyre bukkantak árokásás közben a pszkovi közműépítők.­­ A XVI. századi Oroszor­szágban — a lelet ebből a korból származik — a kopej- - ka volt a legnagyobb pénz­egység. Ez a fizetőeszköz az 1534-es pénzreform után ke­rült forgalomba, s hivatalo­san novgorodi pénznek ne­­­vezték. A később ráruházott ,,kopejka” név a pénzérmét díszítő Sárkányölő Szent György kezében látható kop­­jára utal. A kincset átadták a pszko­vi történeti múzeum mun­katársainak, akik azt vizs­gálják, hol verhették az ezüst kopejkákat. Nincs ki­zárva, hogy Pszkovban ké­szültek, hiszen a korabeli Oroszország három pénzver­déje közül az egyik ebben a városban működött. A má­sik két pénzverde Moszkvá­ban és Novgorodban volt. Bibliotheca Bekensiensis, 21 A népdalkutató Bartók Béla A Bibliotheca Bekesiensis huszonegyedik köteteként jelent meg a közelmúltban „A népdalkutató Bartók Bé­la Békés, Arad és Bihar megyében" című kötet Csen­de Béla szerkesztésében. A szerkesztő az előszóban töb­bek között rámutat arra, hogy: „Bartók Bélát egyet­len megyéhez sem­­ fűzte annyi szál, mint éppen Bé­kés megyéhez. Sehol sem gyűjtött annyi népdalt, mint ott. Népdalgyűjtő munkájá­hoz is azok a jó tapasztala­tok serkentették, amelyeket ebben a megyében szerzett.” A szerkesztő először csak a Békés megyei vonatkozá­sok bemutatását tűzte mun­kája céljául, kutatásai köz­ben azonban kiderült, hogy nem hanyagolhatja el a környező tájegységeket sem, hiszen Bartók Béla gyűjtő­munkája azokra is kiter­jedt. így bővült ki a kötet a bihari és Arad megyei anyagokkal, melyek — így együtt a Békés megyeivel — átfogóbb képet adnak Bar­tók népdalgyűjtő munkájá­ról. A kis kötet tartalma igen változatos és széles körű. Az első­­ tanulmány szerzője, Márai György Bartók Bé­kés megyei kapcsolatairól és az emlékhelyekről ír, Fa­­sang Árpád pedig Bartók Békés megyei népdalgyűjté­sét veszi számba. Südy Er­­nőné Tevan Gizella tollából az „Emlékeim Bartók Béla békéscsabai hangversenyei­ről, látogatásairól” című cikket közlik, majd Csende Béla adja közre a még fel­lelhető visszaemlékezéseket Bartók e vidéki útjairól. A következő tanulmány címe „Bartók Béla folklórgyűjtése Arad megyében”, szerzője Ioan T. Florea, ugyanő­ írta a „Bartók Béla népdalkutató tevékenysége Biharban” cí­mű tanulmányt is. A kötetet gazdag korabeli fényképanyag egészíti ki., (lass e.) Judy Hindley: így működik a tested . Mikor a múlt hetekben hallottam a könyvről, fel­nőtt voltam, mielőtt olvasni kezdtem, gondolatban idő­gépbe szálltam, hogy meg­próbáljak gyermekké válni. Azzá, akinek készült ez a képeskönyv, olyan tízéves formává. Persze az út visz­­szafelé az időben teljesen csak a fantasztikus regé­nyekben sikerül, a való­ságban és ébren sokkal rö­gösebb, mert a mostani ma­gunkat egészen kikapcsolni, hiábavaló vállalkozás. De talán így is a jó, ha az em­berben a felnőtt és a gyer­mek együtt indul felfedező útra egy olyan könyv lap­jain, amelyről eddig csak elmarasztaló véleményt hal­lott. Míg nem láttam benne a­­képszerűen és gépszerűen bemutatott embert, igencsak megvolt róla a véleményem. Sommásan az,­ hogy az em­ber olyan tökéletes konstruk­ció, amit csak költői szavak­kal szabad leírni, hiszen kész csoda. A könyv azonban hamar meggyőzött arról, hogy a csoda akkor sem foszlik szét, ha merszebb megvilágítást kap. Ha az emberi test valóban csak géphez hasonlítható bonyo­lult, finom és remekül ösz­­szehangolt egységeit mecha­nisztikus valóságukban mu­tatják meg. Hogy jobban érthető legyen nemcsak ma­ga a működés, de az egész­re jellemző célszerűség és az utolérhetetlen praktikus­sága a természetnek. A taszítást — már akiben van — nem is ez okozza, ha­nem a képek: a dobozok, huzalok, hengerek, üregek, kazánok, ilyen, amolyan edények, s a kisebb-nagyobb alkatrészek tömegei, s a ro­botot idéző illusztrációk. S főleg a kényes kérdések: a papa- és mamagép, meg a kisbaba története, a kezdet kezdetétől egészen a világra bukkanásig. A könyv befe­jező képei már hagyomá­nyosak: az emberi csontváz, véredények, idegek, izomzat stb. A szerző szándéka pedig jól találkozik a gyermeki fantáziával. Épít is rá. Tud­ja jól, hogy a világ, amely­ben élünk, gépekkel teli, s ezt már korán megismerik a gyermekek. Közel áll hozzá­juk, sőt vonzó számukra. És ami fő: bonyolult élettani fo­galmakat és folyamatokat egyszerűségükben ragad meg, tesz érthetővé. Elég, ha csak az agy működését tekintjük át, vagy a gyomorét. De a többit is mind, hiszen a látás, hallás tapintás, vagy a vérkeringés stb. egyképp cso­davilág, és mégis valami nagyon természetes, ha be­lelátunk, miként illeszkedik össze minden a maga he­lyén, és mi az eredménye. . A kényes kérdés jobb megoldásával még nem ta­lálkoztam. Úgy ábrázolja nagyon szellemesen, és úgy mondja el tudományos tárgyszerűséggel a valósá­got, hogy okosabban már nem is lehetne. A titokról föllebben a fátyol,­­ ez csak hasznára van mindenkinek. A gyermeki kombináció kö­dösségének eloszlatásához a szülő igazi segítséget kapott. E nagyon hasznos könyv­nek csak egy hátránya van: drága. Vass Márta Elkészült Veszprémben az új Séd filmszínház. Az impozáns épület jól illeszkedik a belvá­ros környezetébe. Az első emeleten alakították ki a nagy mozitermet, ahol a tervek szerint reggeltől estig fognak vetíteni. Az épületben egy 80 személyes kamaraterem is helyet ka­pott, ahol művészfilmeket vetítenek. Az új veszprémi mozi kiállítások, konferenciák és más kulturális rendezvények megtartására is alkalmas (MTI-fotó: Vida András felvétele — KS) MAI MŰSOR KOSSUTH RÁDIÓ 8.25: Mit üzen a Rádió? (ism.) 9.00: A hét zeneműve. 9.30: Petőfi Sándor versei. 9.42: Ki kopog? 10.05: Nyitnikék. 10.35: Pászthy Júlia operaáriákat énekel. 11.00: Cseh fúvósmuzsika. 11.22: „Tél jöttével tavaszt vá­runk . . 11.42: Glemba. 12.35: Válaszolunk hallgatóink­nak. 12.50— 14.40: Zenei érdekességek az el­múlt hét műsorából. 14.40: A mi Józsi bácsink, (ism.) 14.54: Édes anyanyelvűnk, (ism.) 15.10: Gérard Souzay operaáriá­kat énekel. 15.28: Hétszínvirág. 16.05: Kóruspódium. 16.31: Világablak. 17.10: Bartók Béla zongorázik. 17.40: Az ismeretlenség homá­lyából? 18.05: Nelsoh Eddy filmdalokat énekel. 19.15: Sajtókonferencia­­ az Épí­tésügyi és Városfejlesztési Minisztériumban. 20.15: Hétfő esti muzsikaszó. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Szimfonikus zene. 0.10: Kovács Kati énekel. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Kovács Péter énekel. 8.20: Figyelmébe ajánlom! 8.33: Tíz perc külpolitika, (ism.) 8.43: Slágermúzeum. 9.30: Az év portréi, (ism.) 10.00— 12.00: Zenedélelőtt. 12.00: Népdalok, néptáncok. 12.33: Kis magyar néprajz. 12.38: Tánczenei koktél. 13.26: Zenés magyar Parnasszus. 14.00— 17.00: Kettőtől ötig. 17.00: Árverés. 17.30: Ötödik sebesség. 18.33: Újdonságainkból — köny­­nyűzenei felvételek. 19.35: Rockhangversenyekből. 20.33: Társalgó. 22.00: Verbunkosok, nóták. 23.20: Operettrészletek. III. MŰSOR 9.00: Reneszánsz kórusmuzsika. 9.30: Kam­aramuzsika. 10.20: Szonda, (ism.) 11.05: Verdi: A két Foscari. 13.07: Somogytúr festője. 13.27: A 10. szegedi dzsessznapok felvételeiből. 14.09: Zenekari muzsika. 16.09: Magyar szerzők kamaraze­néjéből. 16.30: A hét zeneműve. 17.00: Harminc perc beat. 17.30: A puritánok. 18.22: Új lemezeinkből. • 19.05: Haydn: Az évszakok. 21.30: Ravel-művek. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Hírek. 17.05: Az év slágerei. tv. Köz­ben: Új életet kezdek!... Braun Ágoston írása. 17.30: Kulturális figyelő. Szer­kesztő : Pálréti Ágoston. 17.50: A Szigligeti Színház zenés játékaiból. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Táncmelódiája. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes. BELGRÁD, I. MŰSOR 13.15: Kicsik és nagyok — do­kumentumadás. 13.40: Lakodalom Moravicában. 14.10: Meglátogattuk az Uckát — riport. 17.10: Magyar nyelvű tv-napló. 17.40: Hírek. 17.45: Gyermekműsor. 18.00: Népek és nemzetiségek meséi. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Kontra-ritmus — fiatalok műsora. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Ballada Sinisáról és a kó­péról — tv-dráma. 21.20: Kiválasztott pillanat. 21.25: Ismerjük-e egymást elég­gé a kulturális műsor. 22.25: Tv-napló. 22.40: Dokumentumfilm. .. MŰSOR 18.45: Telesport. 19.27 Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: A tudomány jegyében. 20.50: zágrábi körkép. 21.15: Filmsorozat. 22.15: Válogatás. BUKAREST A román televízió műsorát tech­nikai okok miatt nem tudjuk közölni. MOZI Békési Bástya: 4 és 7 órakor: Katasztrófa földön-égen I—H. rész. Békéscsabai Szabadság: Szabadlábon Velencében. Békés­csabai Terv: Puska és bilincs. Gyulai Erkel: A Pogány Ma­donna. Gyulai Petőfi: 3 órakor: Robin Hood nyila. 5 és 7 óra­kor: A kése laguna. Orosházi Bé­­ke: 5 órakor: Volt egyszer egy Vadnyugat I—n. rész. 21 órakor: Nemzeti Vadászat. Orosházi Par­tizán: Vak. Szarvasi Táncsics: Vérvonal. Tanítás­i pincében Szarvason négy alsófokú oktatási intézmény műkö­dik: az 1-es, a 2-es, a 3-as iskola, a Szlovák Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Diákotthon. A négy iskolá­ban összesen 2280 gyermek tanul, a tanulócsoportok szá­ma 80. A személyi ellátott­ság jónak mondható, nincs képesítés nélküli nevelő, a szakos ellátottság pedig 95,4 százalékos. Korántsem ilyen kedvező­ek azonban a tárgyi feltéte­lek. Az épületek egytől egyig elavultak, kivétel csupán a befejezetlen szlovák iskola. A legtöbb gondot a korsze­rűtlen fűtés és a nem meg­felelő világítás okozza. So­kat költ a tanács az úgyne­vezett „perifériás” iskolákra, amelyek kora gyakran a 100 évet is meghaladja. Leg­rosszabb körülmények kö­zött a 3-as iskolában folyik a tanítás, ahol még a pin­cében is vannak gyerekek. Ebben az ötéves tervben célul tűzték ki a város ál­talános iskoláinak korszerű­sítését. A felújítás mintegy­ 10 millió forintba kerülne, azonban ennél lényegesen kevesebb pénz áll rendelke­zésre. Ez évre beütemezték a szigetelést, de eddig még — kivitelező hiányában — nem sikerült a tervet meg­valósítani. Az új, 12 tanter­mes iskolát alapozzák, vár­hatóan 1984. szeptemberében már birtokukba vehetik a kisdiákok. A diákjóléti ellátottság ki­elégíti az igényeket. Napkö­zis ellátásban 920-an része­sülnek. Azoknak a tanulók­nak, akiket nem tudnak be­osztani a 18 napközis cso­portba, 6 tanulószoba áll rendelkezésükre. A megnö­vekedett tanulólétszám mi­att indított új tanulócsopor­tok elhelyezése nem kis gon­dot jelent. Az eszközellátottság 70 szá­zalékos, évente összesen 100 ezer forint támogatást kap­nak új felszerelés vásárlásá­ra. Ez azonban — az iskolák­­ szétszórtsága miatt — nem elegendő. Ez évben például 250 ezer forintra lett volna szükség ahhoz, hogy az új nevelési, oktatási terveknek megfelelő szemléltetőeszköz­állományt beszerezzék. Nem ideálisak Szarvason az isko­lai testnevelés és sport fel­tételei sem. Két iskolában van tornaterezet, sportudvart, alakítottak ki három intéz­ményben. Kisajátították az 1-es iskola sportudvarának területét, s megvan már az a hely is, ahol felépítik majd a 2-es iskola tornatermét. G. K. A szerb aranyművesség A belgrádi képzőművészeti múzeumban megnyílt a szerb aranyművesség re­mekeit bemutató kiállítás. A szebbnél szebb XII. és XVII. század között készült dara­bok sorában eddig ismeret­len munkákat is bemutatnak. A kiállítás — nagy sikert aratva — megjárta London és Prága múzeumait is.

Next