Békés Megyei Népújság, 1982. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-20 / 16. szám

1982. január 20., szerda Mindig műfajt kell váltani Zsurzs Éva rendezői hitvallásáról A rádióból szerző­dött át a televízió­hoz akkor, amikor a születő műfajhoz toboroztak bábáskodókat, 1957-ben. Ment, mert élt benne a szín­pad iránti vágy, amely az­óta sem teljesedett be, de ma már nem is vonzza. Zsurzs Éva munkáival több milliós nézősereghez szól. Úgy is mondhatnánk, az ő rendezésében készült pro­dukciókat — emlékezzünk csak A fekete városra vagy az Abigélre — telt házak előtt játsszák. Ez pedig meg­közelítően hárommillió csa­ládot jelent. — Rendezői tervekkel lép­tem be a televízióba, de itt más feladattal vártak. Megbíztak, találjunk ki, és dolgozzunk ki Mátai László kollégámmal egy műsorrend­szert, hiszen akkoriban már hetente három estén sugá­rozta adását a Magyar Te­levízió — emlékezik Zsurzs Éva. — A terveket elkészí­tettük, feladatunkat megol­dottuk, s közben engem egy­re inkább izgatott, hogy mi­kor rendezhetek már. Az­tán egyszer így fogadott egyik munkatársnőm: „Éva, te most már csak közönsé­ges rendező leszel?" Hogyan is magyarázhattam volna meg neki, hogy úgy kellett volna mondania: „Éva, elér­kezett az idő, hogy te végre rendező leszel, csinálhatod, amire vágysz, ami érdekel. Végre búcsút mondhatsz az adminisztratív munkának”. — Hogyan élnek emléke­zetében első rendezői mun­kái? — Vegyes érzelmekkel gondolok ezekre vissza. Van egy lidérces emlékem. Iro­dalmi összeállítást csináltam az „Egy gondolat bánt en­­gemet” című Petőfi-versből. Minden szó alá egy filmsnit­tet vágtam be. Szörnyű volt. Remélem, a televízió akko­ri 5000 előfizetője el tudta felejteni. Ha jó a memóri­ám, első műsorom verses összeállítás volt a Váci út­ról. Kezdetben sok mindent csináltam. Rendeztem az „Élő újság”-ot, a falusi mű­sorokat,­­ készítettem portré­kat például Neményi Liliről és Latabár Kálmánról, kü­lönböző irodalmi összeállí­tásokat, vezettem helyszíni közvetítést, a többi között a nemzetközi vásárról, s ren­deztem kabarét. Ezt soha nem felejtem el. A Madách Kamaraszínházban állítot­tunk színpadra a televízió részére egy vidám jelene­tekből összeállított műsort. A felvétel előtt megjelent egy bizottság. Mereven, ki­mérten helyet foglaltak, én állandóan kérdezgettem, jó lesz-e így, vagy úgy, ők fel­­sőbbrendűen bólintottak. Az­­tán kiderült, hogy ezt a mű­fajt ők is csak most tanul­ják, és később bevallották, hogy azért nem mertek szól­ni, csak bólogatni, mert ne­kik sem volt fogalmuk ar­ról, hogyan is kell csinálni. — Hány esztendeig tartott a tanulóidő? — 1958—59-ben vegyesen dolgoztam. Sok mindent pró­báltam, csináltam. A szük­ség hozta így, de azért na­gyon hálás vagyok. Valamit örökre megtanultam: min­dig műfajt kell váltani, mert megcsontosodik az em­ber. Ma is, ha drámát ren­dezek, utána vidám darabot keresek. Egy romantikus történet után egy modern írást. Egy kosztümöst kö­vetően mai tárgyú forgató­­könyvet. Amikor befejeztem például Jókai regényének, A névtelen várnak hatrészes változatát, megrendeztem Bertha Bulcsú Fehér rozsda című írásának tvváltozatát. — Csaknem száz tévéjáté­kot, tévéfilmet rendezett 1958 óta. Melyek a kedvenc munkái? — Sok van, amit szeretek. Első munkámat, amelyet 1958-ban Várkonyi Zoltán­nal rendeztem közösen, Gyárfás Miklós Papucs cí­mű írásából, az első igazi nagy sikert, az 1959-ben be­mutatott Vitézek és hősöket, amelyet még élőben sugáro­zott a tévé, de volt már egy felvevőgépünk, és az adást megörökítette. Szívesen em­lékszem vissza az 1961-ben vetített Nő a barakkban cí­mű tévéjátékára, amely már külföldön is sikert ara­tott, több díjat nyert. Vagy A helység kalapácsára és természetesen a sorozatokra, A fekete város, a" Felelet, az Abigél és a most bemuta­tott A névtelen vár című több részes filmekre. — Volt-e olyan álma, am­it nem sikerült megvalósítani? — Nagyon szerettem volna megrendezni O’Neill Ameri­kai Elektráját, de nem kap­tuk meg a televízióra vitel jogát, aztán Szabó Magda Öz című kisregényének tele­víziós változatát, amelyhez az írónő nem járult hozzá, és volt egy nagy vágyam, Móricz Zsigmond Erdélyé­nek feldolgozása. De ez utób­bi már egy más nemzedékre vár. Ehhez már nincs­ erőm. Életem utolsó sorozatát ta­vasszal kezdem, Mikszáth Kálmán Különös házasság című regényéből forgatok négyrészes televíziós filmet. — Érdekli a közönség vé­leménye? — Egy-egy filmnek a be­mutatása után napokig re­megő lábakkal megyek ki az utcára, és hallgatózom az autóbuszon. Megtanultam már, ha valami tetszik, ar­ról az emberek utazás köz­ben beszélnek. — Nő létére színészekkel vagy színésznőkkel szeret-e jobban dolgozni? — Hosszú évek tapaszta­lata : akkor a legnehezebb a munka, amikor vagy csupa nő, vagy csupa férfi szere­pel. Mert akkor a férfiak, ha magukban vannak, legalább olyan érzékenyek, sértődéke­­nyek, mint a nők. Egyébként nagyon szeretem és tisztelem a színészt. Tudom, a filmké­szítés elsősorban a rendezőn múlik. De ha a színész nem adja bele a munkába tehet­ségét, szegényebb lesz a produkció. Vannak színé­szek, akikkel szemben lelki­­ismeret-furdalásom van. Ke­tyeg felettük az óra, és mi nem keresünk számukra igazán nagy szerepet. Vétek, hogy nem építünk produk­ciókat például Gobbi Hil­dára, Sulyok Máriára, Day­­ka Margitra, Kovács Károly­ra, Kálmán Györgyre, vagy Mensáros Lászlóra. — Gyűjti-e munkáinak dokumetumait, fotókat, cik­keket, emlékeket? — Amíg élt Marika lá­nyom, ő albumokba ragasz­totta a rólam, vagy mun­káimról megjelent írásokat, fotókat. Azóta nincs aki ezt gondozza. Másik lányom, a színésznő Kati, nagyon el­foglalt. — Sikeres embernek tart­ja-e magát? — Ez nem tévés sajátosság. Ma ünnepelhetek, holnap megbukhatok. Nem volt könnyű az életem. Időnként belém rúgtak. De szerettem, amit csinálhattam, s boldog vagyok, hogy ily sok éven át hódolhattam szenvedé­lyemnek, a rendezésnek. Sebes Erzsébet Zsurzs Éva Ráday Mihály operatőrrel Hat alkotás a filmklubok műsorán A Megyei Moziüzemi Vál­lalat szervezésében tovább folytatódik az őszi, nagy si­kerű filmklubok sorozata. Február 6. és április 19. kö­zött megyénk három városá­ban további hat, az egyete­mes filmművészet legmaga­sabb színvonalát reprezen­táló alkotást vetítenek le a bérletet váltó közönség előtt. Bizonyára sokan ismerik Emily Bronte nagy vihart kavart regényét, az Üvöltő szelek címűt. A belőle ké­szült amerikai film fősze­replője Laurence Olivier és Merle Oberon. A francia Kútásó lánya hamisítatlan dél-amerikai környezetben játszódik, s a feledhetetlen Fernandes a főszereplője. Gina Lollobrigidát és Ge­rard Philippe-t láthatjuk is­mét Az éjszakai szépei cí­mű, ugyancsak francia film­ben. Lola Montez Liszt Fe­rencnek és a bajor királynak is kedvese volt: az életét megörökítő francia film egyik szereplője Peter Usti­nov. Húsz évvel ezelőtt for­gatta Űrvacsora című alko­tását a svéd Ingmar Berg­man, melynek szerepeit Ingrid Thulin mellett Max von Syttow játssza. A hulla­égető csehszlovák alkotás, a Juraj Herz rendezte film alapjául szolgáló kisregényt hazánk olvasói is megismer­hették. A „Felejthetetlen filmek — felejthetetlen színészi ala­kítások” című új filmklu­b­­sorozat alkotásait a kijelölt napokon a csabai Szabadság mozi 16 órától, az orosházi Partizán fél 4 órától, a gyu­lai Petőfi filmszínház pedig este 9 órától vetíti. (nn) Túrórudit adtak belépőnek... „Kicsi volt a Balassi...” Bizonyára másokkal is előfordult, hogy valamely teendőjüket átvitték az óévből az új évbe. Nos, a Békés megyei Művelődési Központ is így járt, bár nem teljesen önhibájából: szerve­zési gondok miatt december 12. helyett január 16-án, az elmúlt szombaton délután 3 órától rendezték meg a „Zajcsatát”. A kicsit fura cím több mint fél ezer békéscsabai óvodás és általános iskolás korú gyerek néhány órás nagyszerű élményét jelenti. A közművelődés megyei központja — az Országos Közművelődési Tanács anyagi és a Népművelési Intézet erkölcsi-módszertani segítségnyújtása mellett — két esztendeje foglalkozik az úgynevezett játszóházakciók­kal. 1980-ban még esetlege­sen, tavaly már rendszere­sen tartottak ilyen progra­mokat a békéscsabai ifjúsági és úttörőházban, valamint Békésen és Orosházán. A „csatát” az ötnapos munka­hét bevezetése döntötte el. Például a megyeszékhelyen az idén már minden szom­baton rendeznek játszóházat a város valamelyik közmű­velődési intézményében. A „nyitány” a Zajcsata volt, a „Balassiban” . . . A még tovább részletez­hető, szerteágazó­­felépítésű szervezést igénylő újszerű közművelődési forma előz­ményismertetése után nézzük meg, mi is volt ezen a hí­res-neves Zajcsatán, amelyre igen sok 3—14 éves csabai gyerek volt kíváncsi. Belé­pőt nem kellett fizetni, sőt, mindenki egy-egy túrórudit kapott ajándékba. S a kis érdeklődők máris benne ta­lálták magukat a Luther utcai központ forgatagában. A tejipari vállalat csabai üzemének kiállítása és kós­tolója éppúgy vonzó volt, mint a néptánc, a népmese helyszíne. A filmvetítés is sokakat vonzott, amelyen a két játékfilm mellett meg­annyi közegészségügyi felvi­lágosító kisfilmet is láthat­tak a gyerekek. És közben azt is nyomon lehetett kö­vetni, hogy mi zajlik az emeleten: zártláncú tévé­adás közvetítette a földszint­re az eseményeket... S nem hiába fogyott el több mint negyed hektoliternyi rostos üdítő ital a kólabár­ban . .. Nos, a hangulatot nem­csak ez biztosította, hanem az az izgalom is, amit az egészségügyi tesztlapok ki­töltése jelentett. S aki jól ki­töltötte, az ajándékot is ka­pott. Aztán az emelet! Raj­­zolósdi a nagyteremben, szőrméből játék, és díszké­szítés, no meg játszási le­hetőség a legújabb típusú társasjátékokkal. Igen, ez csak a kezdet! A legközelebbinek a szervezők — a Megyei Művelődési Központ népművelői és a szervezésben úgymond „oroszlánrészt vállaló” gye­rekeik (nem szégyen ez — mondták) — már elkészítet­ték a legközelebbi játszóházi programot. A február 6-i szombaton farsangi ötletvá­sár lesz, amelyen az arcki­készítés, a frizuraalakítás és a jelmezkészítés fortélyait éppúgy elleshetik az érdek­lődő gyerekek, mint a játé­kok összeállítását. És ter­mészetesen lesz diszkó is, no meg a gyermek-társas­­táncklub bemutatója. És még néhány, vonzó meglepetés .. . N. L. Egyre népszerűbb a békéscsabai vasútállomáson működő bejárók klubja. Az elmúlt évben havonta, átlagosan mintegy 2700 utas fordult itt meg, hogy könyvek, újságok olvasásával hasznosan töltse a várakozás perceit, óráit Fotó: Fazekas László Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Diákfélóra. 8.57: Romantikus kamarazene. 9.46: Kis magyar néprajz. 10.05: Gyermekvilág. 10.35: Hangos, zenés olvasó­könyv. 10.35: Szerpentin. 11.35: Simonffy Kálmán nótáiból. 12.35: Magvetők. 12.55: Operaslágerek. 13.25: Dzsesszmelódiák. 14.29: Litera­túra. 15.05: Operaáriák. 15.28: MR 10—14. 16.08: Kritikusok fóruma. 16.18: Glenn Gould zongorázik. 17.07: önmagad bírája. 17.32: Színes népi muzsika. 19.15: Nicanor Zabaleta hárfázik. 19.35: A Magyar Rádió és Tele­vízió szimfonikus zeneka­rának és énekkarának hangversenye az ifjúság­nak. Közben: kb.: 20.40: Korunk és a római jog. Kb.: 21.00: A hangverseny-közvetítés folytatása. 22.20: Tíz perc külpolitika. Kb.: 22.30: Benkő Dániel Bakfark­feldolgozásokat játszik, lanton. 22.45: Viták a mai filozófiában. 23.00: Anyegin. 0.10: Gábor S. Pál táncdalaiból. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Fúvószene. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: Idősebbek hullámhosszán. 9.28: Válaszolunk hallgatóink­nak. 9.43: Cigánydalok, cigánytán­cok. 10.00: Zenedélelőtt. 11. 33: A Szabó család. 12.03: Énekszóval, muzsikával. 12.33: Tánczenei koktél. 13.30: Labirintus. 14.00: Kettőtől négyig . . . 16.00: Mindenki iskolája. 16.40: Fiataloknak! 17.30: Ötödik sebesség. 18.33: A hanglemezbolt könnyű­zenei újdonságai. 18.55: Zenei Tükör. 19.25: Sanzonok. 19.45: Az Earth Wind and Fire együttes felvételeiből. 20.33: Színház. 20.58: A tegnap slágereiből. 21.30: Operettfelvételek. 21.59: Halló Pozsony! — Halló Budapest! 23.20: Nóták. III. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 9.30: Új dzsesszfelvételeinkből. 9.53: Zenekari muzsika. 11.05: Norma. 12.10: Bach-művek. 13.57: Marssal társalkodó Murá­nyi Vénus. Avagy annak emlékezete, miképpen az gróf Wesselényi Ferenc csudálatosképpen megvette a híres Murány várát. 14.27: Nagy mesterek — világhí­rű előadóművészek. 16.18: Simon István versei. 16.23: XVIII. századi orosz kó­rusmuzsika. Az Orosz Ál­lami férfikar énekel. 16.46: Öt földrész zenéje. 17.00: A véges végtelen. 17.30: Medea. 18.22: Új magyar zene a Rádió­ban. 19.05: Ausztrál bigband dzsessz­­fel­vételekből. 19.30: Külföldi tudósoké a szó. 19.45: Szovjet művészek opera­felvételeiből. 20.10: Aluljárók. 21.11: Félóra népzene. 21.41: Elisabeth Schwarzkopf dalfelvételeiből. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Hírek. 17.05: Pár perc dzsessz. A Tom­­sits együttes játszik. 17.20: Új felvételeinkből. A tö­rökszentmiklósi Liszt Fe­­renc-kórus énekel. 17.30: Zenés autóstop. Szerkesz­tő: Vágási Kálmán. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: A tegnap slágereiből éne­kel a Rubettes-együttes. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.30: Tévétorna, (ism.) 8.35: Iskolatévé: Fizikai kísérle­tek. (középisk. 2. oszt.) 9.05: Magyar irodalom (ált. isk. 8. oszt.). (f.-f.) 9.50: Stop! (f.-f.) 10.00: Delta, (ism.) 10.25: Minden róla szól. (ism.) 11.30: Lehet egy kérdéssel több? (ism.) (f.-f.) 14.40: Iskolatévé: Szülők iskolá­ja. (ism.) (f.-f.) 15.10: Stop! (ism.) 15.20: Fizikai kísérletek. (ism.) 15.30: Magyar irodalom. (ism.) 16.00: Mindenki iskolája: Fizika. 16.40: Hírek, (f.-f.) 16.45: Az ember felemelkedése, (ism.) 17.35:­­Egészségünkért! 17.45: A nyelv világa, (f.-f.) 18.25: A kisvállalkozások, (f.-f.) 18.55: A közönségszolgálat tájé­koztatója, (f.-f.) 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Jogi esetek, (f.-f.) 20.40: Reklámújság, (f.-f.) 20.50: Szomszédok. 21.25: Műteremben. 22.00: Grand Balett de Marti­nique. 22.55: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 20.01: Tévéhangverseny a Zene­­akadémián. 20.35: Egy ősi mesterség. (ism.) 20.50: Tv-híradó. 2. 21.10: Rendező: Lakatos Vince. 1. Passió Rimócon. (f.-f.) 2. Paradicsom és pokol.­­ Századok és bútorok. BELGRÁD, I. MŰSOR 17.10: Tv-napló. 17.40: Hírek. 17.45: Májusi játékok. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Aktualitások. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Szórakoztató szerda: Mes­terműhely. 21.30: R. Bruci: Katariba Ismai­lova. 22.15: Tv-híradó. II. MŰSOR 18.45: Riport. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Kultúra az objektívben. 20.45: Reklám. 20.50: Zágrábi körkép. 21.05: Nem-formális színházak, vagy csoportok előadásai — I. Rusan: Caruga. BUKAREST 16.05: Iskolatévé. 18.00: Úttörő híradó. 18.25: Köznevelési konzultáció. 18.50: A legkisebbeknek. 19.00: Tv-híradó. 19.30: Gazdasági figyelő. 19.50: Nőkről — nőknek. 20.20 : A Kindler-dosszié lezárult. Amerikai játékfilm. 21.45: Tv-híradó. 22.05: Sport és zene. SZÍNHÁZ 1982. január 20-án, szerdán. 15 órakor, Békéscsabán: A BRÉMAI MUZSIKUSOK. IV.—VIII. sz. ált. isk. e. a. 19 órakor, Békéscsabán: BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT! ,,J” bérlet. (Klubszínház). 1982. január 21-én, csütörtökön, 19 órakor, Békéscsabán: TÉVEDÉSEK VÍGJÁTÉKA Vörösmarty-bérlet. MOZI Békési Bástya. 4 órakor: Mackó Misi és a csodabőrönd. 6 órakor: A fáraó. I., II. rész. Békéscsa­bai Szabadság. de. 10 órakor: A fekete kutya. 4 és 6 órakor: A macska rejtélyes halála. 8 óra­kor: Moulin Rouge. Békéscsabai Terv: A fekete kard románca. Gyulai Erkel: Majmok bolygója. Gyulai Petőfi: 3 órakor: Seriff az égből. 5 órakor: Don Juan. I., II. rész. Orosházi Partizán: fél 4 és fél 6 órakor: Sivatagi show. Fél 8 órakor: Bonnie és Clyde.

Next