Békés Megyei Népújság, 1982. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-03 / 28. szám

1982. február 3., szerda „Táncra, vigalomra ” Nem kell ahhoz különö­sebb képzettség, hogy gyö­nyörködni tudjunk a tánc, az emberi mozgás szépségé­ben. Ez lehet az egyik oka annak, hogy megyénkben mindig van közönsége a né­pi táncnak, a másik ok pedig valószínűleg az Alföld gaz­dag, és tiszteletre méltó né­pi hagyományaiban keresen­dő. Nem csoda hát, ha a Belügyminsztérium nagy ne­vű Duna Művészegyüttesé­nek fellépését hirdető plaká­tok január 29-én, pénteken este szép számú közönséget vonzottak a békéscsabai if­júsági és úttörőházba. Nagy múltú együttes ez (még az ötvenes években alakult), színvonalát pedig a Vörös Csillag érdemrenden kívül 20—30 sikeres külföldi vendégszereplés fémjelzi. A megyeszékhely néptáncked­velő közönsége joggal várt hat „Táncra, vigalomra” cí­mű műsoruktól valami egé­szen különleges látványt. Ezt azonban csak részben kapta meg. A műsor összeállításában nem volt hiba. Igen változa­tosan telt el ez a bő két óra. A tánckar igyekezett szintézisét adni tudásának, egyúttal udvariasan felvo­nultatva néhány környékbeli táncot: dél-alföldi ugróst, méhkeréki tapsost, magyar és román lánytáncot. Ugyan­akkor ízelítőt kaphattunk hazánk más tájegységeinek néptáncaiból a zempléni, a somogyi motívumokat fel­dolgozó koreográfiák révén. Nemcsak élményben, lát­ványban is rendkívül gaz­dag volt a műsor, hisz ilyen ragyogó ruhákat ritkán cso­dálhatunk meg a színpadon. Ügyesen hidalták át az öl­tözködéssel járó szüneteket, ilyenkor ugyanis a tíztagú, Mészáros Tivadar vezette népi zenekar kötötte le szín­vonalas válogatással, ám nem mindig színvonalas já­tékkal a közönség figyelmét. Bizony, előfordult, hogy nem voltak „együtt” a zenészek, egy-két hangszer kilógott a sorból. Hibájukul róható fel még, hogy néha nem fi­gyeltek a táncra, pedig a táncszámok közben aláren­delt szerepet kellett volna játszaniuk. De nézzük a tánckar tel­jesítményét. Az összeállítás­ban — a már említett tán­cokon kívül — szerepelt pá­ros tánc, néhány szóló, üve­ges és menyecsketánc, amely valóban a népi tánckultúra koreografált színpadi meg­jelenítésére volt hivatott. Akadt azonban olyan pro­dukció is, amely kissé eltá­volodott a hagyományoktól, afféle „műtánc” lett belőle. Ilyen volt például az Allegro öt férfitáncosra, vagy a So­mogyi páros tánc, amelyet szépen, jól betanultan, de nem kellő átéléssel interpre­táltak a táncosok. 99 A tánckar egyébként vál­tozó teljesítményt nyújtott: néha igazi örömmel, való­ban együtt táncoltak, más­kor szinte elemeire hullott szét az együttes. Pedig szín­padhoz szokott, nagy tudású, gyakorlott táncosokról van szó. A mintegy tíz táncszám­ból talán a legjobban sike­rült a méhkeréki tapsos, az üveges menyecsketánc (Tar­­czi László, illetve Nádházi László koreográfiája), a le­­gényes, amelyet Szabó Fe­renc adott elő, és a záró­tánc, a Foltin Jolán koreog­ráfiájára készült zempléni táncok. Táncra, vigalomra: ez volt a műsor címe, s valóban a vidámság jegyében zajlott le ez a két óra. Bár az emlí­tett szépséghibák miatt él­vezetünk nem volt teljesen zavartalan, a színpompás látvány, és a néhány igazán jól sikerült tánc valóban nem hagyott helyet a rossz­kedvnek. — gubucz — Legényes Fotó: Fazekas László Kikapós menyecskék vidám üveges tánca Dorottya virágkötészeti verseny A farsangi napok kereté­ben Kaposváron a Killián Ifjúsági és Úttörő Művelő­dési Központban február 5- én 8 órakor kezdődik a „Dorottya” virágkötészeti verseny, amelyre az ország különböző részeiből huszon­két versenyző érkezik. A versenyzők munkáiból délután 3 órakor kiállítás nyílik, amely február 6-án és 7-én tekinthető meg. Görög edénytartó állvány A Szépművészeti Múzeum új szerzeménye, egy agyag­ból készült görög edénytartó állvány a hónap műtárgya februárban. Csere útján, Münchenből került a múzeum antik osz­tályára. Lelőhelye ismeret­len. Egyik példánya az ere­detileg főként bronzból ké­szült, majd mind gyakrab­ban agyagban is utánzott edénytartó állványoknak, amelyekre alul félgömb ala­kú széles üstöt helyeztek. Az állványokat így főzéshez vagy forraláshoz is használ­hatták, de leginkább foga­dalmi ajándékul valamely szentélyben állították fel, vagy halott kísérőjeként a sírba tették. Ritkábban a házban őrizték dísz- vagy emléktárgyként, akár maguk­ban, akár a rájuk helyezett edénnyel együtt. A múzeum példányán nincs nyoma sem­miféle égésnek, ez arra utal, hogy dísztárgyként használ­ták. A Magyar Nemzeti Ga­lériában Mihály Rezső Izol­da című tusrajzát állították ki a hónap műtárgyaként. Mihály Rezső a gödöllői mű­vészcsoport tagja, a szecesz­­szió sajátos magyarországi változatának képviselője. A századforduló táján autonóm műfajjá vált grafika e mű­vésztelepen is vezető szere­pet kapott. Az illusztrációs rajz nagy mesterei: Kőrös­­fői-Kriesch Aladár, Nagy Sándor és Kozma Lajos mel­lett érett grafikussá Mihály Rezső. Grafikai stílusa a gödöllőieken kívül az angol Beardsley művészetéhez kö­tődött erősen. A Trisztán és Izolda történetét felelevenítő, 1910 előtt készült tusrajzso­­rozatának egyike a hónap műtárgyaként kiállított Izol­da. A 40 X 29 centiméteres tusrajz halvány színezése el­lentétpárt alkot a háttér ko­mor feketeségével, így ér­zékeltetve a közelgő tragé­diát. Könyvtárak és olvasók Tények, adatok, számok so­kasága bizonyítja, hogy a Né­met Demokratikus Köztársaság — az olvasó emberek hazája. Az ország könyvtáraiban mint­egy 100 millió kötetet őriznek. A kiadók jóvoltából a választék évente mintegy 6 ezer új könyv­vel bővül. Ezek példányszáma eléri a 148 milliót. A statisztika adatai szerint az NDK-ban csaknem minden har­madik ember könyvtári olvasó. Szívesen látogatják a könyvtá­rakat a fiatalok: a gyermekek 70, a fiatalok 58 százaléka rend­szeresen olvas. Gyarapodnak a magánkönyvtárak is: a 17 mil­liós ország lakói személyenként évente átlagosan 8 könyvet vá­sárolnak. A könyvtárak látogatása in­gyenes. Szolgáltatásaik sokszí­nűek és széles körűek. Rendel­keznek lemez- és kazettatárral, valamint rajz- és reprodukció­­gyűjteményekkel is. A 13 ezer könyvtáron kívül ugyanennyi szak- és tudományos könyvtár működik, továbbá 5 ezer szak­­szervezeti könyvtár áll az olva­sók rendelkezésére. Az NDK legnagyobb könyvtárai: a csak­nem 7 millió kötetet őrző lip­csei Német Könyvtár és a 6,6 milliós állománnyal rendel­kező berlini Német Állami Könyvtár. Turgenyev levele pécsi ismerőséhez . Az orosz irodalom klasszikusainak eddig számon nem tartott fordításaira bukkantak a korabeli pécsi sajtóban. Mint a kutatások nyomán kiderült: a mecsekaljai város polgársága mindig is különös érdeklődést tanúsított a kortárs orosz írók és költők művei iránt. Ennek köszön­hetően a XIX. és a XX. században sok orosz irodalmi alkotást fordítottak magyarra Pécsett, s több mű minden más magyarországi fordítást és közlést megelőzően ju­tott el a város olvasóközönségéhez. Hajzer Lajos docens, a tanárképző főiskola orosz nyelvi tanszékének munkatársa egy évtizede kutatja már az orosz, illetve az orosz-szovjet irodalom jelentkezését a pécsi sajtóban, s több irodalomtörténeti érdekességű felfedezést tett. Megtalálta Turgenyev 1873-ban Karls­­badban írt és a Pécsi Napló által 1926-ban közzétett né­met nyelvű levelét, amelyet addig a szovjet irodalom­­történészek sem ismertek. A levelet Jánosi Engel József pécsi gyárosnak küldte, akivel a híres üdülőhelyen is­merkedett meg. Tudomásunk szerint ez az egyetlen is­mert kapcsolat a nagy orosz író és egy magyar ember között. A pécsi kutató kereken nyolcvan olyan írást talált az 1945 előtti pécsi sajtóban, amelyek Tolsztojhoz kap­csolódtak. Többségük híradás a nagy orosz író életéről vagy recenzió egy-egy jelentős művéről, továbbá több elbeszélés is olvasható a lapokban. A tanárképző főis­kola kiadta a Hajzer Lajos által összeállított Tolsztoj­­bibliográfiát. Ebből kitűnik, hogy a magyar vidéki vá­rosok közül talán sehol sem fogadták olyan élénk ér­deklődéssel a Háború és béke szerzőjének műveit a szá­zadfordulón és századunk elején, mint a Mecsekalján. A bibliográfia megemlít olyan Tolsztoj-elbeszéléseket is, amelyeknek magyar fordításai eddig ismeretlenek voltak. Az évtizedes kutatómunka eddigi eredménye: Tolsz­toj három, Gorkij és Andrejev kettő-kettő, Puskin, Cse­hov, Garsin és Nyekraszov egy-egy művének olyan ma­gyar fordítása, amelyekről korábban nem tudott a szak­­irodalom. Szalagavató bálák Gyulán Gyulán a szalagavató bálák sorát a román gimnázium növendékei nyitották meg a múlt héten pénteken este hagyományosan a Park étteremben. A szalagok feltűzése után a romániai Pécskáról érke­zett zenekar húzta a talpalávalót. Az idén 10 fiú és 17 leány érett­ségizik, már az új gimnáziumban Szombaton az Erkel Művelődési Központban az Erkel Gimnázium A és C osztályosai kezdtek. Ugyanis az idén a gimnáziumban négy negyedik osztály végez. A búcsúzókat az iskola igazgatója, Janecskó János köszöntötte, majd a bálát hagyományosan a társastáncosok nyitották meg Fotó: Béla Ottó. Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Világablak. 8.56: Olvasólámpa. 9.06: Kamarazene. 9.45: Kis magyar néprajz. 10.05: Diákfélóra. 10.35: Válaszolunk hallgatóink­nak. 10.50: Szimfonikus zene. 12.35: Közösen. 12.55: Operaslágerek. 13.25: Dzsesszmelódiák. 14.29: Kagylózene — Kecskemé­ten. 15.05: A vök iskolája. 15.28: MR 10—14. 16.08: Kritikusok fóruma. 16.18: Jeney Zoltán (fuvola) fel­vételeiből. 16.48: Kórusművek 17.07: Tégla — olajiszapból. 17.32: Opera-művészlemezek. 19.15: „Szép vagy Alföld...” 20.25: Arturo Toscanini felvéte­lei. 21.21: Színes népi muzsika. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Eberhard Weber dzsessz­­felvételeiből. 22.45: Viták a mai filozófiában. 23.00: Orosz kamaramuzsika. 0.10: Aldobolyi Nagy György táncdalaiból. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Indulók fúvószenekarra. 8.20: Tíz perc külpolitika. (ism.) 8.33: Idősebbek hullámhosszán. 9.28: A 04, 05, 07 jelenti. 10.00: Zenedélelőtt. II. 33: A Szabó család. 12.03: Énekszóval, muzsikával. 12.33: Tánczenei koktél. 13.25: A belpol. rovat műsora. 13.30: Labirintus. 14.00: Kettőtől négyig . . . 16.00: Mindenki iskolája. 16.40: Fiataloknak! 17.30: ötödik sebesség. 1­8.33: A hanglemezbolt könnyű­zenei újdonságai. 18.55: Zenei Tükör. 19.25: Könnyűzene Spanyolor­szágból. 19.45: A Spandau Balett felvéte­leiből. 20.33: Kíváncsiak klubja. 21.23: A Rádió Dalszínháza. A hóember. 21.59: Sanzonslágerek. 22.30: Nóták. 23.20: Szimfonikus könnyűzene. III. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 9.30: Mendelssohn: II. szimfó­nia, „Dicsőítő ének”. 10.41: A Masina dzsessztrió ját­szik. 11.05: A Dunánál. 11.35: Kabaré. 12.05: Keönch Boldizsár (ének), Bálint Mária (Hegedü) és Jandó Jenő (zongora) hangversenye Eunescu mű­veiből. 13.07: Barokk zene. 14.45: Új operalemezeinkből. 16.51: Öt földrész zenéje. 17.00: A véges végtelen. 17.30: Mozart: B-dúr szerenád. 18.24: Új magyar zene a rádió­ban — a közönség és a kritikusok 1981. évi díjá­ért. 19.05: Ókori mítoszok és mon­dák. 19.35: Chopin, b-moll szonáta. 20.00: Külföldi tudósoké a szó. 20.15: A grófnő. 21.10: Az amatőr orgonaépítő. 21.30: Új kamarazene-felvétele­inkből. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Hírek. 17.05: Frank Sinatra slágereiből. 17.15: Hazai holmi. Körmendi Lajos írása. 17.20: Új kórusfelvételeinkből. A szolnoki járműjavító fér­fikara énekel. 17.30: Zenés autóstop. Szerkesz­tő : Vágási Kálmán. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Örökzöld melódiák. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé: Fizika, (ált. isk. 6. oszt.) (f.-f.) 9.05: Földrajz, (ált. isk. 5. oszt.) (f.-f.) 9.50: Stop! 10.00: Delta, (ism.) 10.25: Charlie angyalai, (ism.) 11.10: Vezényel: Erich Leins­dorf. (ism.) 11.55: „Életet az éveknek.” (ism.) (f.-f.) 12.25: Lehet egy kérdéssel több? (ism.) (f.-f.) 14.00: Iskolatévé: Szülők iskolá­ja. (ism.) 14.30: Stop! (ism.) 14.40: Földrajz, (ism.) (f.-f.) 15.10: Fizika, (ism.) (f.-f.) 15.55: Hírek, (f.-f.) 16.00: Zeman őrnagy. 17.10: Reklám, (f.-f.) 17.15: Alpesi sívilágbajnokság. 18.25: Helyünk a világban. (f.-f.) 18.55: A közönségszolgálat tájé­koztatója. (f.-f.) 19.00: Reklám. (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó. 20.00: Omlet. Ivo Bresan szín­művének tévéváltozata. 21.25: A hét műtárgya. 21.30: Műkorcsolya Európa-baj­­nokság. Kb. 22.30: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 20.01: Shakespeare: Macbeth. 21.20: Tv-híradó 2. BUKAREST 16.30: Zenei újdonságok. 16.50: Úttörőhíradó. 17.00: Nők világa. 20.00: Tv-híradó. 20.25: Gazdasági figyelő. 20.40: Az ékszer. Francia—olasz játékfilm. 22.15: Tv-híradó. BELGRÁD. I. MŰSOR 16.45: Síelő-világkupa. 17.10: Tv-napló. 17.40: Hírek. 17.45: Májusi játékok. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Aktualitások. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Komoly­zene. 20.25: Lyon, műkorcsolya EB. 22.30: Tv-napló. II. MŰSOR 18.45: Dokumentumadás. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Találkozások. 20.45: Reklám. 20.50: Zágrábi körkép. 21.05: Színházi előadás. SZÍNHÁZ 1982. február 3-án, szerdán ,19 órakor Békéscsabán: ORESZTÉSZ C bérlet. (Klubszínház). 1982. február 3-án, szerdán 15.30 órakor Orosházán: BARANGOK 1982. február 4-én. csütörtökön 19 órakor Békéscsabán: BARANGOK Madách-bérlet MOZI Békési Bástya. 4 és 6 órakor: Szeleburdi család. 8 órakor: Az élet szép. Békéscsabai Szabad­ság. de. 10 órakor: Münchhausen báró csodálatos kalandjai. 4 órakor: Moszkva nem hisz a könnyeknek. I., II. rész. 8 óra­kor: Butch Cassidy és a Sun­­dence kölyök. Békéscsabai Terv: Kopaszkutya. Gyulai Erkel: fél 6 órakor: A Jó, a Rossz és a Csúf. I., II. rész. Gyulai Petőfi: 3 órakor: Koldus és királyfi. 5 órakor: Fehér telefonok. 7 óra­kor: Bonnie és Clyde. Orosházi Partizán: fél 4 órakor: Keresztül a nagy vízválasztón. Fél 6 óra­kor: Katasztrófa földön, égen I., II. rész.

Next