Békés Megyei Népújság, 1982. május (37. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-27 / 122. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1982. MÁJUS 27., CSÜTÖRTÖK Ara: 1,40 forint XXXVII. ÉVFOLYAM, 122. SZÁM A hatósági munkáról tárgyalt a békéscsabai Városi Tanács Tegnap, szerdán ülést tartott Sasala János elnökletével a békéscsabai Városi Tanács. Első napirendi pontként a város tanácstagjai megtárgyalták dr. Gally Mihály vb-titkárnak a hatósági munka helyzetéről szóló jelentését. Még 1980. április elején hozott a városi tanács határozatot az ügykezelési és egyéb adminisztrációs tevékenység csökkentésére, továbbá arra, hogy olyan konkrét intézkedéseket kell kidolgozni, melyek révén minél több állampolgárt lehessen bevonni a közügyek intézésébe. Határozat született arra is, hogy erősíteni kell az igazgatási tevékenység társadalmi hátterét. Az eltelt időszakban a városi tanács nagy figyelmet fordított a határozat megvalósítására. A központi iktatás bevezetésével az ügyiratok száma közel a felére csökkent. A határozat jellegű ügyiratok csökkenése összhangban áll az ágazati minisztériumok egyszerűsítési törekvéseivel. A megye más városait figyelembe véve csaknem minden második határozat békéscsabai. Ugyanakkor a megyében levő 1089 tanácsi ügyintézőből mindössze 112- en dolgoznak a békéscsabai tanács szakigazgatási szerveinél. Sikerült eredményeket elérni a határidőn túli ügyintézés területén is. Míg 1979-ben a megyében keletkező 30 napon túli ügyek több mint 31,1 százaléka békéscsabai volt, addig ez az arány a múlt évben 10 százalékra csökkent. Javult a különböző határozatok meggyőző ereje. Ennek tudható be, hogy csökkent a fellebbezések száma. Az elmúlt években nagy gondot fordított a város vezetése a korszerűbb és egyszerűbb igazgatás feltételeinek megteremtésére. A központi leíró és iktató kialakítása bevált. A megalapozottabb ügyintézést segíti az újfajta számítógépes és peremlyukkártyás nyilvántartás. Az idei év legfontosabb feladata a kibővített ügyfélszolgálati iroda kialakítása és beüzemelése. Társadalmi fejlődésünk jelenlegi szakaszában különös jelentősége van a szocialista demokrácia tartalmi kiszélesítésének, az állampolgárok bevonása az ügyintézésbe. Az elmúlt időszakban több kezdeményezés járt sikerrel a lakosság bevonására, egyes döntések előkészítésében, s a végrehajtás ellenőrzése is több területen jó tapasztalattal zárult. Szervezettebbé vált a szakigazgatási szervek és a kisebb közösségek érdekeit közvetítő lakó- és utcabizottságok kapcsolata. Az igazgatási tevékenység társadalmasításában különösen a lakásügyi, gyermek-és ifjúságvédelmi munkában, a kereskedelem és az árellenőrzés területén, valamint a tartási, életjáradéki, öröklési szerződések ellenőrzésében számottevőek az eredmények. A hatósági munka egyik fontos eleme az érdekek feltárása, elemzése, a közérdek elsőségének biztosítása. A kisajátítási eljárásban, az építési igazgatásban, a magánkereskedelem és a kisipar területén az új vállalkozási formák kialakításában a szakigazgatási szervek a politikai célkitűzéseknek, a tényleges társadalmi szükségleteknek megfelelően biztosították a közérdeket szolgáló döntéseket. A városi tanács tagjai hozzászólásokkal és javaslatokkal kiegészítve fogadták el a hatósági munka helyzetéről szóló jelentést. Ezután megtárgyalták Mészáros Gábornénak, a városi NEB elnökének a beszámolóját a Népi Ellenőrzési Bizottság tevékenységéről. A városi NEB tartalmas munkakapcsolatokat alakított ki a különböző politikai és társadalmi szervekkel. A múlt évben 66 gazdasági szervnél és intézménynél végeztek vizsgálatot. Ebbe a munkába 152 népi ellenőrt vontak be. A különböző vizsgálatok sok segítséget adnak az operatív munkához, a különböző szervek középtávú feladatainak kitűzésében, a döntések meghozatalában. A vizsgált szervek kollektívái is megvitatták az ellenőrzések tapasztalatait, s a lakosságot pedig különböző fórumokon tájékoztatták. A Népi Ellenőrzési Bizottság beszámolóját a városi tanács tagjai hozzászólásokkal fogadták el. Ezt követően városnézésen vettek részt. Megtekintették a városépítés eredményeit, s a folyamatban levő beruházásokat. S. J. Lázár György fogadta Ahti Pekkalát Lázár György, a Minisztertanács elnöke tegnap hivatalában fogadta Ahti Pekkala finn miniszterelnök-helyettest, pénzügyminisztert, aki Hetényi István pénzügyminiszter meghívására hivatalos látogatáson tartózkodik hazánkban. A szívélyes légkörű találkozón, jelen volt Hetényi István és Osmo Väinölä, a Finn Köztársaság budapesti nagykövete. Titkársági ülés az SZMT-ben A Textilipari Dolgozók Szakszervezete Központi Vezetőségének titkársága és a Szakszervezetek Békés megyei Tanácsa titkársága együttes ülést tartott tegnap, Szerdán Békéscsabán, az SZMT székházában. Először Írházi Lajosné, az SZMT vezető titkára üdvözölte a megjelenteket, majd dr. Martos Istvánné, a TDSZ Központi Vezetőségének főtitkára tájékoztatójában elsősorban a két szervezet közötti kapcsolat helyzetét elemezte. Hangsúlyozva, hogy igen jó az együttműködés, nemcsak közöttük, hanem az SZMT és a textilipari szakszervezet alapszervezetei között is. Nincs azonban olyan jó kapcsolat, amit ne lehetne tovább fejleszteni, és ez itt is érvényes főként az információ- és dokumentációcserékben. Hatékonyabb, tartalmasabb, keretében, módszereiben a napi követelményekhez jobban alkalmazkodó rendszerét kell kialakítani az ellenőrzési munkának is. A szakszervezetek belső munkájáról szólva dr. Martos Istvánné kiemelte a rugalmasság növelésének szükségességét. Nem vitatva az öt évre szóló feladattervek fontosságát, nagyobb teret kell engedni az aktualitásoknak, a dolgozókat foglalkoztató kérdéseknek. A fő elv a két szerv — SZMT, TDSZ KV — munkáját illetően továbbra is az, hogy tevékenységük az alapszervezeteknek a lehető legnagyobb segítséget nyújtsa mind tartalmilag, mind módszertanilag. — szt — II hatékonyabb gyepgazdálkodásért Bemutató Szarvason A 18 államilag elismert szarvasi fű- és pillangósfajta számottevően hozzájárul ahhoz, hogy a vetőmag 80 százaléka hazai eredetű legyen, s e fajták felhasználásával hatékonyabbá váljék a gyepgazdálkodás — állapították meg a szarvasi Öntözési Kutató Intézetbentegnap kezdődött háromnapos bemutató bevezető találkozóján. Az ország minden részéről érkezett szakemberek megismerhetik az eddig évente kétmillió dollár értékű vetőmag-behozatalt nagyobbrészt fölöslegessé tevő új, nemesített fajtákat, a szarvasiak által kikísérletezett gyepművelő gépeket, s a szarvasiak ajánlotta korszerű gyephasznosítási módokat. Az intézet kísérleti telepein a gazdaságok vezető szakemberei közvetlen tapasztalatokat szerezhetnek a magyar táji sajátosságokhoz alkalmazkodó, a külföldi fajtáknál jóval nagyobb termésre képes szarvasi gyepnövényekkel és művelésük legújabb módszereivel kapcsolatban. A szarvasi intézet mostanra kidolgozta azokat a módszereket, amelyekkel az üzemek a szántóföldek helyett a gyepeken termelhetik meg a szükséges nagy mennyiségű takarmányt. A szarvasiak ajánlata nyomán a felszabaduló szántókon gabonát és ipari növényt termeszthetnek. A szarvasi gyepnövényfajtákból az alföldi, valamint a dunántúli vetőmagtermelőrendszerek gazdaságai az idén már mintegy 230 vagon vetőmagot állítanak elő. Magyarország egymillió-háromszázezer hektár gyepterületéből félmillió hektár újítható fel viszonylag gyorsan a nagyobb termékenységű hazai fajtákkal. Tanácskozott a TIT Országos Elnöksége A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Országos Elnöksége tegnap a TIT természettudományi stúdiójában ülést tartott. A tanácskozáson megvitatták, azokat a beszámolókat, amelyeket június 26-án terjesztenek a TIT VIII. küldöttgyűlése elé. Így értékelték az elmúlt öt évben végzett munkát, öszszeállították a társulati ismeretterjesztés programját 1987-ig, javaslatot tettek az alapszabály módosítására, és tájékoztatót hallgattak meg a választmányi jogi testületeknek a VII. küldöttgyűlés óta választmányoknak, illetve a végzett tevékenységéről. Az elnökség az elmúlt 5 év kedvező változásai közé sorolta, hogy javult a lakosság iskolai végzettsége, erősödött a tömegkommunikációs szervezetek, valamint a könyvkiadás közművelődésiismeretterjesztő munkája. A megélénkülő társadalomtudományi, művelődési kutatások eredményei révén is szélesedtek a TIT lehetőségei. Ugyanakkor — mint a beszámoló megállapítja — a fejlődés ellenére még sok a közművelődés „fehér foltja”. Jó néhányan nem tudnak vagy nem akarnak élni semmilyen művelődési lehetőséggel, és megtorpanás, sőt visszaesés következett be a felnőttoktatásban. Az általános és a szakmai műveltség nem nőtt a kívánt mértékben, a szemléletformálás, a nevelés eredményessége elmaradt az ismeretszerzési lehetőségek bővülésétől. Mind az írásos, mind pedig az élőszavas ismeretterjesztésben érezhetővé vált, hogy megváltoztak az emberek művelődési irányai és szokásai. Az érdeklődés eltolódott a társadalomtudományok és a szakmaváltáshoz nélkülözhetetlen alkalmazott tudományok felé, a művészeteken belül pedig a képző- és a díszítőművészet került előtérbe. E tendenciák az elmúlt években tematikai, formai, módszertani változtatásokra késztették az ismeretterjesztő társulatot, melynek vezetői a jövőben is igyekeznek gyorsan reagálni, rugalmasan alkalmazkodni a kedvező és a kedvezőtlen hatásokra egyaránt. Magánlakás-építésről Kecskeméten Hat megye cserélt tapasztalatot Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár és Szolnok megye képviseltette magát azon a tegnapi kecskeméti ankéton, amelyet az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium hívott össze a magánlakás-építésben szerzett eddigi tapasztalatok közös elemzésére, a továbbfejlesztés lehetőségeinek megvitatására. A kecskeméti Technika Házában megtartott ankét elnökségének tagjait — köztük Kiss Sándort, a Békés megyei pártbizottság osztályvezetőjét —, valamint a tanácskozás résztvevőit, dr. Gajdócsi István, a Bács-Kiskun megyei Tanács elnöke köszöntötte. Az ankétot megnyitó ÉVM- miniszterhelyettes, Szilágyi Lajos rövid beszédében külön is felhívta a figyelmet arra, hogy a hatodik ötéves tervben megnövekszenek a magánlakás-építés arányai. Ebből következik, hogy a lakásellátás kiemelkedően fontos politikai célkitűzései csak akkor érhetők el, ha megteremtődnek a feltételek a magánlakás-építési előirányzatok teljesítéséhez. Ehhez az állami rendeletek mellett és a pénzügyi feltételek biztosításán túl, szükség van a helyi tanácsok nagyfokú rugalmasságára, aktív segítségadására is, s arra, hogy a megyék átadják egymásnak jó tapasztalataikat is, miként azt dr. Gádorosi Ferenc, a magánlakásépítés fejlesztése célprogrambizottság titkára is hangsúlyozta vitaindítójában. A vitaindítót követő korreferátumok sorát a Bács- Kiskun megyeiek ismertetője nyitotta meg, amelyben a jelenlevők a Kecskeméten megszervezett lakásépítési szolgálat tevékenységéről hallhattak. Békés megye eredményeiről dr. Takács János, a megyei tanács ÉKV- osztályának vezetője számolt be. Elmondta, hogy megyénk hosszabb távú lehetőségeket lát a helyi durvakerámia termékek másodlagos felhasználását megoldó energiatakarékos technológiák kidolgozásában. Ezenkívül részletesen szólt a megyei építőipari társulás szerepéről. A megyei tapasztalatokat összegző tájékoztatók után, a szakmai tanácskozás közönsége megtekintette a „Kapunyitás” című filmet, amely egy olyan budapesti lakótelepet mutatott be, amelyet építőipari „ vállalat állított össze, előre gyártott elemekből, magánlakásépítési akcióban, rendkívül változatos formákban, korszerű megoldásokkal, minden igényt kielégítően. Az egész napos ankét délután vitával folytatódott. A szünetekben a tanácskozás résztvevői a Technika Házában megrendezett gazdag kiállítást tanulmányozhatták. Ez a kiállítás, amelyen a hat megye magánlakásépítésének eredményeit mutatják be, s amelyen az Alföldi Tüzép Vállalat is felvonultatja termékeit, június 3-ig tekinthető meg. KÉP Az ankétot gazdag kiállítás tette színesebbé Fotó: Szekeres András