Békés Megyei Népújság, 1982. május (37. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-12 / 109. szám
1982. május 12., szerda „Magyar verbunk, rajta...” A Balassi táncegyüttes — megyénk legrégebbi néptánccsoportja — hazatért Csehszlovákiából, ahol a középszlovákiai Breznón és környékén, közöttük Besztercebányán is, nagy sikerrel szerepelt. Ez a hatnapos — április 29.—május 4-ig tartó — turné utolsó programja volt annak a kétéves szerződésnek, mely a Megyei Művelődési Központ és breznói MOSTAR üzemi szakszervezeti művelődési ház között létrejött. Az út nagyon sokat nyújtott a természeti szépségekben gazdag Közép- Szlovákiában. Különösen feledhetetlen marad a vendéglátók által szervezett utazás a Magas-Tátra egyik legszebb vidékére, a Csorba tóhoz, ahol még egy kiadós hócsatára is sor került a fiatalok és kísérőik között. A csoport tagjai útközben megnézték a néhány évvel ezelőtti táncfesztivál színhelyét Vichodnán. A hatalmas amfiteátrumot, amely 50 ezer néző befogadására alkalmas. A hatalmas táncszínpad — most felújítás alatt — várja következő nagy nemzetközi néptáncfesztivál eseményeit. A legnagyobb sikerű fellépés Besztercebányán, a Tesla gyár művelődési házában volt, telt ház előtt, ahol több számot is megismételtetett az együttessel és szólistákkal , a lelkes közönség. Az együttes május elsején a breznói MOSTAR táncegyüttessel vonult fel. Előtte azonban megtanították a vendéglátó csoportot a csókos táncra, mely nagy sikert aratott a dísztribün előtt a nézők körében. A felvonulás végeztével pedig nagy sikerű műsort adtak a főtéren felállított szabadtéri színpadon. Breznón és Besztercebányánegyaránt tárgyalások folytak a kulturális kapcsolatok folytatásáról és bővítéséről. Az ottani vezetők részéről is felmerült az óhaj a kapcsolatok további folytatására és bővítésére, elkészültek a további együttműködés tervei. Az együttes május 4-én, kedden este érkezett haza, s azóta már folytatják a készülődést további programjaikra, a nyáron sorra kerülő franciaországi fellépésekre. A Balassi táncegyüttes most készül megalakulása 35. évfordulójának megünneplésére. Hagymási Sándor Tájékoztató a Szovjet Irodalom májusi számáról A Szovjet Irodalom májusi számában a Kis föld, az Újjászületés és a Szűzföld című művek után újabb önéletrajzi elbeszélésciklust ismerhet meg az olvasó Leonyid Brezsnyev tollából, Visszaemlékezések címmel. Családjának sorsa, kisgyermek- és ifjúkora élményvilága korábbi műveinek mélyebb gyökereit is feltárja. A próza rovatban Oleg Huncsar ukrán író A te hajnalod című regényének második, befejező részét közli a lap S. Nyirő József fordításában. A rovatban Viktor Tyelbugov Álmatlan éjszakák című elbeszélése szerepel még V. Németh Éva fordításában. Egy többször megsebesült második világháborús katona emlékezik vissza a háborúra, a gyötrelmes órákra. Az 1500 éves Kijevet 19 vers köszönti. Ukrán,orosz, moldvai, örmény, kirgiz, kazahsztáni költők vallanak az ősi városról. A versek elé Karig Sára írt Kijevről és a versek kapcsán az ukrán költészetről. Az OFOTÉRT Vállalat csaknem 200 darab 8 milliméteres filmfelvevőt és filmnyersanyagot ajándékozott fiatal amatőr filmeseknek. Az ajándékokat a Magyar Úttörők Szövetsége és a Pedagógusok Szakszervezetének képviselői vették át, hogy eljuttassák a filmkluboknak (MTI-fotó : Varga László felvétele — KS) Megyei népművészeti kiállítást rendeznek Gyulán A korábbi évek hagyományaként ebben az évben is megrendezik megyénkben a szövetkezeti népművészeti kiállítást. E rendezvény a 60. nemzetközi szövetkezeti nap keretében Gyulán, az Erkel Ferenc Művelődési Központban lesz. A kiállítás tartalmi gazdagsága a korábbiak mindegyikét felülmúlja. Ugyanis ez esetben a három szövetkezeti ágazat megyei szövetségei együttesen hirdették meg e kiállítás megrendezését. Alapvető célja a kiállításnak, hogy a fogyasztási, a mezőgazdasági és az ipari szövetkezetek tagjai, dolgozói bemutathassák népművészeti készségüket, hagyományt őrző munkáikat. Ugyanakkor segíteni is akarja e kiállítással a három szövetség a népi díszítőművészet ápolását, a díszítőkörök elterjedését. A három szövetkezeti ágazatból beérkezett tájjellegű hímzéseket, szőtteseket szakemberekből álló zsűri bírálja el. Vagyis, csak a zsűri által elfogadott kézimunkák kerülnek a kiállításra, melyek közül az arra legérdemesebb hímzéseket, szőtteseket díjazzák. — Balkus — IZUdUVfiTcl Hétfőn kezdődik az országos színházi találkozó A szolnoki Szigligeti Színház vendégjátékával május 17-én Budapesten megkezdődik az országos színházi találkozó; a csaknem három hétig tartó eseményen valamennyi vidéki színházunk részt vesz. Az utóbbi időben számos szakmai fórumon megfogalmazódott a korábban rendszeresen megtartott, majd megszüntetett országos találkozó újbóli összehívásának igénye, annál is inkább, mivel a tapasztalatok szerint a társulatok nem mindig kísérik figyelemmel mások munkásságát. A vidéki előadásokról pedig különösen nehezen nyerhetnek képet, hiszen vendégjátékokra is csak ritkán van mód. A produkciókat a Katona József Színházban, a Tháliában, a Víg- és a Pesti, valamint a Fővárosi Operettszínházban mutatják be. A rendezvényeken külföldi szakemberek is részt vesznek. Az országos színházi találkozó június 7-én egész napos záróértekezlettel fejeződik be, ahol összegzik a tapasztalatokat. A tervek szerint a találkozót a jövőben minden évben megtartják. Színházaink története 11 szegedi Nemzeti Színház Kétszáznegyvenhat évvel ezelőtt, 1735. augusztus 1-én avatták fel Szeged első színházát, egy tölgy- és fenyőgerendákból épített deszkaalkotmányt. Ebben az időben még nem hivatásos színészek, játszottak Szegeden, az előadott darabokat elsősorban az iskoladrámák folytatásainak tekintjük. Mégis igen fontos, hogy néhány olyan író nevével találkozhatunk a korabeli színlapokon, mint Erdődy János, Péchy Domonkos, Dugonics András, akiknek műveivel később a már hivatásos vándorszínész-társulatok járják az országot. 1800 tavaszán érkezett Szegedre Kelemen László színtársulata első ízben. 1803- ban igen nagy ünnepléssel fogadta Szeged népe Wesselényi Miklós híres kolozsvári színtársulatának vendégszereplését. 1806. október 18-tól kezdődően indul meg Szeged első teljes színi évada. De a színház iránti érdeklődést csak 1816-ban a kolozsvári társulat lendítette fel. A színészek egy része Szegeden is maradt, és felvette az Alföldi Nemzeti Játszó Társaság círrét. A reformkor politikai mozgalmainak hatása jótékonyan éreztette hatását Szegeden is, a színház a szó nemes értelmében közügy lett, a város valamennyi polgárának személyes ügye. 1848 új színeket, forradalmi lendületet vitt a város színházi életébe. Ez év őszén érkezett első ízben Szegedre Latabár Endre híres társulata, mely a későbbiek folyamán több alkalommal igen nagy sikerrel szerepel a szegedi közönség előtt. A város lakosságának lelkes hangulatára jellemző, hogy alig két hónap alatt megépült a nyári faszínház. Latabár kitűnő műsorpolitikájával értő színházi közönséget nevelt, ő volt az első színigazgató hazánkban, aki fix fizetést adott színészeinek. Társulatának vendégszereplése bizonyította be végérvényesen, hogy a szegedi közönség színház iránti érdeklődése valóban megérett arra, hogy önálló színházépületet emeljenek a városban. 1856. május 30-án megnyílt tehát az óhajtott színház, igaz ugyan, hogy fából készült, s hogy mindössze színpadtere volt fedett, de mégis saját otthonná válhatott volna. Hogy mégsem vált azzá, azelsősorban a politikai viszonyokban keresendő válságválságot követett. Egyetlen nemes színfoltja Molnár György igazgatása, aki példamutatóan bátor műsorpolitikát folytatott; a szabadságharc bukása után ő újította fel elsőnek Szigligeti II. Rákóczi Ferenc fogsága című drámáját, melyet Világos után letiltottak a színpadokról. Az 1879-es árvíz okozta átmeneti gazdasági visszaesés sem akadályozta meg a várost abban, hogy a híres, Magyarország legtöbb korabeli színházát építő Fellner- és Helmer-céggel 1883-ra elkészíttesse a vidék egyik legszebb és — akkori viszonylatban — legmodernebb kőszínházát. A színház történetében ezután viharos és virágzó korszakok követték egymást, de ez időben,európai színvonalú színházigazgatókkal is büszkélkedhet Szeged, hogy csak Makó Lajost, Krecsányi Ignácot, Janovich Jenőt említsük. Krecsányi, kiváló rendező lévén, igen nagy súlyt fektetett az operatársulat fejlesztésére. Az I. világháború tragikus eseményei a színházat is sújtják: 1915-ben a társulat csaknem minden férfitagja bevonul. Azonban már 1919. március 30-án megszületik a rendelet: hetenként két, igen olcsó helyárakkal megállapított munkáselőadást tartson a színház társulata (felelős: Juhász Gyula), vasárnap délelőttönként népszerű hangversenyek tartassanak, szintén olcsó helyárak mellett (felelős: Csányi Mátyás). Az okból pedig, hogy a munkásosztály figyelmét a könyvek, az irodalom iránt felkeltsék, a munkáselőadások mellett könyvismertető előadások megtartását rendelik el (felelős: Móra Ferenc). A következő években rendszeressé válnak a vendégjátékok, és ragyogó, később országosan is ünnepelt színésztehetségek bukkannak fel. 1927. és 1936. között elsősorban a következő neveket említenénk meg: Bilicsi Tivadar, Jávor Pál, Neményi Lili, Páger Antal, Zöldhelyi Anna, Rajz János, Patkós Irma, Szilágyi Aladár, Ajtay Andor, Dayka Margit, Kiss Manyi, Kovács Károly, Peéry Piri, Mészáros Ági, Komlós Juci. Szeged 1944. október 11-én szabadult fel, és igen érdekes, hogy már október 18-án ismét megkezdődtek a színházi előadások. A színház államosítására 1945 augusztusában került sor, melyet minden szempontból új, egyéni, saját arculatot kialakító színházépítő munka követett. Ekkor nevezték ki zeneigazgatónak Vaszy Viktort, aki magas színvonalú, mély zenei kultúrával rendelkező, összeforrott operaegyüttest alakított ki. Vaszy fedezte fel — többek között — Simándy Józsefet, Papp Júliát. Innen indult azóta is tartó budapesti, sőt, európai karrier felé például Moldován Stefánia, Komlóssy Erzsébet, Hankiss Ilona, Horváth József, Berdál Valéria. A felszabadulás utáni évtizedek legnagyobb teljesítménye volt az egységes társulatkialakítása, az egyedi tehetségeknek teret engedő, ám mégis együttest, összmunkát fémjelző színház profiljának kimunkálása. Igen sok kiváló színművészünk játszott, nagyszerű emlékeket hagyva a szegedi közönségben : Zentai Ferenc, Kollár Lívia, Koós Olga, Ladányi Ferenc, Bessenyei Ferenc, Lontay Margit, Papp Teri, Inke László, Kovács János, Sugár Mihály, Szemes Mari, Demján Edit, Káló Flórián és így tovább. Sajnálatos, hogy most, a színház átépítésével tagadhatatlanul háttérbe szorult a színészek és rendezők érdeklődése Szeged iránt. De a színház belső energiatartalékaira mi sem jellemzőbb, mint hogy ebben a nehéz helyzetben operatársulatát kitűnő színvonalon tartja . Horváth Zoltán kivételes rendezői kvalitásának köszönhetően —, s hogy a prózai társulat is lépést tart a legfrissebb magyar irodalom produktumaival. Révy Eszter A szegedi Nemzeti Színház (MTI-fotó — KS) Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Diákfélóra. ............. 8.57: Tudomány és bűnüldözés. 9.12: Haydn: D-dúr ,,Londoni" szimfónia. 9.44: Kis magyar néprajz. 10.05: Hangos, zenés olvasókönyv. 10.35: Hősök, gőzben. 11.21: Nótacsokor. 12.45: Magvetők. 13.05: Operaslágerek. 13.35: Dzsesszmelódiák. 14.29: Miska bácsi levelesládája. 15.05: A borsodi bányamunkásság zenei élete. 15.24: MR 10—14. 16.05: Wolff Spanyol daloskönyv. 16.51: Eper és vér. 17.05: szőröstül-bőröstül. 17.30: Pátria. 17.44: Dalok Kálmán Imre operettjeiből. 19.15: Kilátó. 20.00: Donizetti-ciklus. 21.00: Népzenekedvelőknek. 21.30: Külpolitikai klub. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Lemezmúzeum. 23.00: Viták a filozófiában. 23.15: Nóták. 0.10: Ihász Gábor táncdalaiból. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Muszty Bea és Dobay András énekel. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.35: Idősebbek hullámhosszán. 9.30: Válaszolunk hallgatóinknak. 9.45: Két operettnyitány. 10.00: Zenedélelőtt. 11. 35: A Szabó család. 12.05: Népdalok a Dunántúlról. 12.35: Tánczenei koktél. 13.30: Labirintus. 14.00: Kettőtől négyig . . . 16.00: Mindenki iskolája. 16.40: Fiataloknak! 17.30: ötödik sebesség. 18.35: Moszkvából érkezett. 19.05: Zenei Tükör. 19.35: Kállai Kiss Ernő klarinétozik. 19.45: A Ten C. C. együttes felvételeiből. 20.35: Az ugariti bikák pásztora. 21.24: Nosztalgiahullám. 22.06: Népdalok. 22.30: Fényes Szabolcs szerzeményeiből. 23.20: Zenés játékokból. III. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 9.30: Nádastavon. 9.36: Reimann: Lear király. 12.09: XIX. századi kamarazene. 13.07: Barokk muzsika. 14.48: A Bécsi Oktett tagjai játszanak. 16.02: Operanyitányok. 16.37: Öt földrész zenéje. 16.50: A véges végtelen. 17.20: A Magyar Rádió és Televízió énekkarának hangversenye. Közben: 18.05: Színhangok. 18.20: A hangverseny-közvetítés folytatása. 18.40: Népi hangszeres muzsika. 19.05: Iskolarádió. 19.35: Schumann: Szimfonikus etűdök. 20.00: A Cseh filharmonikus zenekar hangversenye. kb. 20.45: Külföldi tudósoké a szó. Kb. 21.00: A hangverseny-közvetítés folytatása. Kb. 21.40: George Malcholm Domenico Scarlatti-szonátákat csemballózik. 22.00: A Yes együttes összes felvétele. 23.05: Magyar zeneszerzők. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés, hírek, időjárás — Közlekedőknek. 17.20: Zenés autóstop. Közlekedési magazin. 15. évfolyam, 500. szám. 18.00: Alföldi krónika — Lapszemle. 18.25—18.30: Hírösszefoglaló és műsorelőzetes. Szerkesztő: Vágási Kálmán. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé. Fizika, (ált. isk. 6. oszt.) 9.05: Földrajz, (ált. isk. 5. oszt.) (ism., f.-f.) 9.40: Delta, (ism.) 10.05: Különös meglepetés, (ism.) 11.30: Lehet egy kérdéssel több? (ism., f.-f.) 13.50: Iskolatévé. Fizika (ism., f.-f.) 14.15: Földrajz, (ism., f.-f.) 14.50: összeállítás rövidfilmekből. 16.30: Hírek, (f.-f.) 16.35: Reklám, (f.-f.) 16.45: Egy született komikus. 18.20: Reklám, (f.-f.) 18.25: Ki, ha ők nem? (f.-f.) 18.50: A közönségszolgálat tájékoztatója. (f.-f.) 18.55: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. (f.-f.) 19.30: Tv-híradó. 20.00: Élő népdal: Villő. 20.10: Út a KEK-döntőig. 20.25: FC Barcelona—Standard Liege. Labdarúgó KEK- döntő mérkőzés. A szünetben: Reklám. (f.-f.) 22.15: Mozart: B-dúr zongoraverseny. 22.40: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 20.00: Fotó háher. (ism., f.-f.) 21.40: Tv-híradó 2. 22.00: Reklám. (f.-f.) 22.05: Rockpalota — Essen ’82. BUKAREST 16.00: Hírek. 16.05: Középiskolai érettségi. (2. fokozat.) 16.40: Élet egy gondolatért — George Baritiu. 17.00: A nők világa. 17.50: A legkisebbeknek. 18.00: Műsorzárás. 20.00: Tv-híradó. 20.25: Gazdasági aktualitások. 20.40: Politikai fórum. 21.05: Filmmúzeum. Ruth életéért. Angol film. 22.30: Tv-híradó. 22.40: Balettest. BELGRÁD, I. MŰSOR 17.10: Tv-napló. 17.30: Videooldalak. (Zg) 17.40: Hírek. (Zg) 17.45: A mese ideje. (Zg) 18.15: Tv-naptár. (Zg) 18.45: Aktualitások. (Bg) 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. (Zg) 19.27: Ma este. (Zg) 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. (Zg) 20.00: Sporthírek. 20.30: Barcelona: a Kupagyőztesek Európa Kupájának döntője. 21.15: Reklám. (Zg) 22.15: Vasilije Mokranjac zenéje. (Bg) 22.45: Tv-napló. II. MŰSOR 18.45: Kötetlenül. 19.27: Ma este. (Zg) 19.30: Tv-napló. 20.00: Drámaest — Gogol: Revizor. (Bg) 21.20: Zágrábi körkép. (Zg) 21.35: A kultúra ma. (Bg) 22.20: Könyvek és eszmék. (Zg) SZÍNHÁZ 1982. május 12-én, szerdán 15 órakor Békéscsabán: HAGYMÁCSKA Kinizsi-bérlet 19 órakor Békéscsabán: VIKTÓRIA Madách-bérlet 1982. május 13-án, csütörtökön 15 órakor Békéscsabán: VIKTÓRIA Arany J.-bérlet 19 órakor Békéscsabán: VIKTÓRIA Vörösmarty-bérlet MOZI Békési Bástya: 4 és 6 órakor: Egy pisztoly eltűnik, 8 órakor: Férfiak póráz nélkül. Békéscsabai Szabadság: de. 10 és du. 4 órakor: Halálos tévedés. 6 és 8 órakor: Libuskák. Békéscsabai Terv: fél 6 órakor: Keresztapa, I., II. rész. Gyulai Erkel: fél 6 órakor: Vak: fél 8 órakor: Víkendház nélkül nem élet az élet. Gyulai Petőfi: Szívzűr. Orosházi Partizán: Alma.