Békés Megyei Népújság, 1982. június (37. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-25 / 147. szám

1982. június 25., péntek a Bartók vegyes kórussal Csehszlovákiában , Kladnó Csehszlovákia egyik legnagyobb ipari központja­­ként, és munkásmozgalmi hagyományai miatt vált is­mertté világszerte. Hogy az ipari városokra jellemző szürkeség és füstfelhő alatt gazdag kulturális élet folyik, azt márciusban már tapasz­talhattuk, a kladnói Smeta­na kórus megyénkben tett látogatásakor. Amolyan ba­­rátkereső út volt ez, hogy jó helyre jöttek északi baráta­ink, mi sem bizonyítja job­ban, mint az, hogy alig egy hete járta meg Kladnót a békéscsabai Bartók Béla ve­gyes kórus. Őszies nyárban ismerke­dett a várossal, és utazta be környékét a Rázga József karnagy vezette kórus. A fá­rasztó, majd­­ egyhetes út minden órája hozott valami kevéssé feledhető nagy él­ményt. Ilyen volt a várossal való találkozás is. Kladnó­­nak, a Prága szomszédságá­ban épült, több mint 60 ezer lakosú iparvárosnak bányái, és Európa egyik legnagyobb acélműve, a Poldi Művek, és munkásmozgalma hozta meg a világhírnevet. Mert a kladnói munkáspárt az elsők között szerveződött, és min­dig élen járt a harcban Csehországban. Egy sajátos, bennünket is érintő példa jól jellemzi ezt. A Magyar Tanácsköztársaság megtá­madását fontolgató köztár­sasági kormánytól követel­ték, hogy álljon el az inter­venciótól. Zápotocky, Cseh­szlovákia későbbi köztársa­sági elnöke szép, őszinte könyvet írt a század eleji Kladnóról és munkásmozgal­máról. A várost járva itt-ott még ránk köszönnek a könyvből ismert utcák. Pedig már földgyalura kárhoztatott a vizes falú, csatorna- és víz­vezeték nélküli múlt. Csak egyetlen régi városnegyed marad meg emlékeztetőül, a „Betlehem”, így hívták — földig érő tetejű, pásztor­kunyhóra emlékeztető házai­ról — a munkásnegyedet A város szélén már ott a je­len, emeletes, modern, a pa­nelekből is tetszetőssé épí­tett házaival. A .,vörös Kldanó” — így vonult be a város a csehszlo­vák nép tudatába. A jelzőt két dolognak köszönheti. Az izzó salaknak, amelyet a ko­hóból a hányóra öntöttek, s vörös fénybe burkolta a vá­rost, és a már említett har­r­cos munkásmozgalmának. A kohók helyén ma a 30 ezer embert foglalkoztató Poldi acélművek terpeszkedik. Az óriási üzem utcácskáit járva törpének érzi magát az em­ber. Benn, a gyár múzeumá­ban a kezdetektől nyomon követhető a vas- és acélgyár­tás története. A Poldi Művek világszert ismert emblémája egy női fej. A gyáralapító feleségének krómacélba for­mált arcmása — így tudja a világ. Leopoldina asszony — mert így hívták a híres fe­leséget —, tehát becenevét és arcvonásait adta a világ­hírnévhez. Csakhogy csaló a világ, gondolná az idegen, amint Leopoldina múzeumbeli fény­képéről nem finom vonású, hanem rút asszony tekint reá. Pedig csak annyi történt, hogy nemcsak a jó bornak, de a jó acélnak is kell a cé­gér, Poldi asszonynak meg már úgy is mindegy. Az első fellépés a mun­kásotthonban volt. Különös atmoszférája van ennek a háznak. Itt vitatkoztak, in­nen szervezték a munkásság harcait Zápotocky regényé­nek hősei, és itt alakult meg a valóságban is a Csehszlo­vák Kommunista Párt klad­nói szervezete. A termekben, a folyosókon hatalmába ke­ríti az embert a karnyújtás­nyira levő múlt. A­ kórus vendégszereplésére csaknem kétszázan jöttek el. Zömében a Smetana kórus tagjai, is­merősök, barátok jelentek meg. Nagy tetszéssel fogadták a XVI—XVII. századi olasz és francia mesterek madrigál­jait, Haydn, Rossini, Brahms és XX. századi magyar szer­zők kórusműveit. Az első igazi vastapsot egy cseh nyelven énekelt cseh népdal után kapta a kórus. Pál Ol­ga és Sajti Julia előadásában újabb cseh népdal követke­zett, s akkor sem akart szűnni a taps, amikor Sajti Julia Smetana Masenka áriá­ját adta elő, szintén cseh nyelven. A kétórás műsor alatt a közönség családias hangulatot teremtett. A zon­gorakíséretnél Kov­ács Pálné mellé odaült négykezesre Jiri Vyskocil, a Smetana együttes karnagya. Előzetes próbára nem sok idő ma­radt, mégis­ feledhetetlen volt ez a játék, élmény volt érezni, látni a zene határo­kat, nyelvi nehézségeket is áthidaló erejét. A közönség ünnepelte a kórust, s az elő­adás után alig akart elkö­szönni tőle. De ebben már a kladnói kórus csabai útján kötött barátságok és isme­retségek is szóhoz jutottak. Aligha akad ember, aki e kis csehországi falu nevét ne hallotta volna. A nácik 1942. júniusában a Heydrich SS- tábornok ellen Prágában el­követett sikeres merénylet után a földig rombolták. A község 173 férfilakosát agyonlőtték, a nőket és gyer­mekeket koncentrációs tá­borba hurcolták. Lidice jel­képpé vált, a fasizmus, a barbárság jelképévé. A falu a háború után újjáépült, és kapcsolatot tart más, hasonló sorsra jutott falvakkal is. Oradour, a nácik által ugyancsak elpusztított fran­cia kisközség, és My Lai, az amerikaiak által kiirtott vi­etnami falu tartozik többek között ebbe a szervezetté te­rebélyesedett közösségbe. Múltjukat figyelmeztetően ápolva, és az emberiség elé tartva, lelkiismeretünket akarják ébren tartani. Szakadó esőben érkeztünk Lidicébe. Dombtetőn épült újjá a falu. Szépen gondo­zott utcácskák, bűbájos há­zak között fák, bokrok és virágok ezerszínű sokasá­ga fogadott bennünket. Az évszázadok óta birtokolt bé­kének lehet ilyen szép, nyu­godt a képe. A falu végén völgybe hajlik a táj. Lenn, a dombok tövében állt az egy­kori Lidice. Ott ma emlék­mű, és a pokol házfala — ahol a kivégzések történtek — emlékeztet a szörnyű múltra. Óriási rózsakert ölel körbe bennünket. Az embe­riség hozta és ültette el ide virágait. A buszban egy szót sem lehetett hallani Kladnó­­ig. A kórus tagjait megülte a döbbenetes látvány, és em­lékezés fájdalmas élménye. Benn a városban plakátok. ..Lidicét elpusztították — Li­dice él”. (Folytatjuk) Árpási Zoltán Fellépés Klat­nóban Pihenő útközben Fotó: C­sohai László NÉPÚJSÁG Népművelők juliálisa Szarvason A Magyar Népművelők Egyesületének megyei terü­leti szervezete az idén jú­lius 10-én, szombaton ren­dezi meg a népművelők vi­dám juliálisát. A harmadik alkalommal sorra kerülő fesz­tivál jellegű rendezvénynek most a szarvasi Városi Ta­nács üdülője ad otthont. A programsorozatot délelőtt 10 órakor térzenével nyitják meg. Ezt követően játszóház lesz a felnőtteknek, majd ebéd után Boncz Géza és Lehr Ferenc humoristák lépnek a közönség elé. A kö­vetkező esemény a country­­koncert,­­majd főzőversenyt tartanak. Az este véget érő juliális szervezői tíztagú, korban, nemben és munka­köri beosztásban vegyes ösz­­szetételű csapatok jelentke­zését is várják. Operaházi rekonstrukció Utolsóként a díszletfestő műhely is kiköltözött az Operaházból, s így teljesen az építők vették birtokukba az épületet. A tervek sze­rint az épület teljes felújítá­sával két év múlva végez­hetnek, s akkor, 100. szüle­tésnapján, 1984. szeptember 28-án az Operaház ismét megnyithatja kapuit a nagy­­közönség előtt. Jelentős feladatokat kell az építőknek még elvégezni­ük: elavult vagy részben el­használódott az elektromos, a víz-, a fűtés- és a csator­nahálózat. A műszaki és az adminisztratív helyiségek­ben, az öltözőkben is nagy­arányú átalakítás szükséges.. A nézőtér korszerű szellőz­tetése szintén megvalósítás­ra vár. Felújítják a széke­ket, valamint a nézőtér fes­tését, aranyozását, kárpito­zását. A tetőszerkezet szin­tén alapos javításra szorul. Világosabb tónust kap az épület most sötét külseje is. Az átépítés idején körülte­kintően ügyelnek arra is, hogy megóvják a korábban helyreállított, műemléki ér­tékű helyiségeket, illetve dí­szítéseket : a főlépcsőt, a bü­fét, s a freskókat. Országos iparművészeti pályázat vállalati dolgozóknak A Szakszervezetek Országos Tanácsának kulturális, agitációs és propaganda osztálya az érin­tett országos és helyi szervek­kel közösen az idén negyedik alkalommal rendezi meg a szak­­szervezeti amatőr népi iparmű­vészek országos kiállítását és találkozóját Dunaújvárosban, 1983. február 5—6-án. Ezért a rendezők pályázati felhívást tet­tek közzé a vállaltoknál dol­gozó amatőr népművészek, nép­művészeti szakkörök részére. Az érdeklődök a különböző népművészeti, népi iparművésze­ti kategóriákban és népi kis­mesterségek körében személyen­ként legfeljebb három, alkotó­közösségenként pedig öt alko­tást küldhetnek be először te­rületi előzsűrizésre. Bács-Kis­­kun, Békés és Csongrád me­gyékből pályázó dolgozók jelent­kezését és munkáit a szegedi Juhász Gyula Művelődési Köz­pontba (6720 Szeged, Vörösmar­ty u. 5.) kell eljuttatni 1982. jú­lius 15-ig, illetve az alkotásokat ez év szeptember 1. és 15. kö­zött. A megyénkben alkotók részletes felvilágosítást kaphat­nak a Szakszervezetek Békés megyei Tanácsának kulturális osztályán, Békéscsabán. Rejtvények Gyuláról — hibákkal Mindig jólesik az embernek, ha szűkebb hazájáról olvas, informá­ciót hall másoktól. Most is így van ez, amikor a hírlappavilonokban látom a TOURINFORM rendszeresen megjelenő, 8+1 rejtvény című rejtvényes tájékoztatóját. Az új szám ezúttal a gyulai Várszínház programjával, a kisvárossal ismerteti meg a skandináv típusú ke­resztrejtvények szerelmeseit. Könnyűek a rejtvények, hamar megy a megfejtés. De aztán az öröm bosszankodássá változik. Hibákat, csúnya elírásokat találunk benne. Például a 6. oldalon az egyik sor kérdése: gyulai kortárs festőművész. S mi jön ki? Mogyorossy Já­nos. Pedig a gyulai járási-városi könyvtár névadója egyrészt nem kortárs, másrészt nem volt festőművész. 1805-ben született és 1893- ban hunyt el Gyulán. Helytörténész volt, aki kapcsolatot tartott a kor jeles művészeivel. 1868-ban magángyűjteményét a városi gim­názium múzeumának adományozta, e gyűjtemény képezte alapját az 1874-ben megszervezett Békés vármegyei múzeumnak.” — olvas­ható az 1969-es kiadású Magyar Életrajzi Lexikon II. kötetének 226. oldalán. De van még több hiba is. Az ötödik oldalon a színes kép a Sza­badság téri úgynevezett belvárosi katolikus plébániatemplomot áb­rázolja, amely megyénk egyik legszebb barokk műemléke. A kép­hez tartozó sor szerint ez a görögkeleti templom. A két gyulai mű­emlék közötti távolság jó egy kilométer . . . Jó dolog, ha megyénkkel, városainkkal, értékeinkkel foglalkoznak, így azonban kárt is okoz a jószándék, az ismeretterjesztésnek ez az önmagában is nagyszerű formája. Azaz: kár érte! (­silár) Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.25: Beszélgetés az üdülőkörze­tek repülőgépes szúnyogir­tásáról az OKI és a nö­vényvédelem szakemberei­vel. 8.35: Barokk, mesterművek. 9.37: Magyar mondák. 10.05: Verebes, a túlművelt bok­szoló. 10.20: Táncrend. 10.35: Somlyó Zoltán versei. 10.40: Népdalok. 11.00: Gondolat. 11.45: Indulok fúvószenekarra. 12.45: Örökzöld dallamok. 13.43: Étrendünkbe kerül-e a szója? 14.03: Emlékei szárnyain. 14.44: Magyarán szólva. 15.05: Operettdalok. 15.28: Barangoló Dominó. 16.00: Mit üzen a Rádió? 16.35: Nóták. 17.05: Otthon, vagy közös ma­gány? 17.30: Claude Debussy zongorá­zik. 18.15: Hol volt, hol nem volt . . . 18.25: Mai könyvajánlatunk. 19.15: Beethoven.: Hármasver­seny. 19.54: Hang a telefonban. 20.35: Operettkedvelőknek. 21.30: Hullik a vakolat. 22.15: Sporthírek. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Új Zenei Újság. 23.05: Gioconda. 0.10: Sporthírek. 0.15: Melódiakoktél. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Munkásdal-feldolgozások. 8.28: Tíz perc külpolitika. 8.35: Slágermúzeum. 9.36: Munkaidőben . 12.00: Zenedélelőtt. 11.35: Tánczenei koktél. 12.35: Édes anyanyelvünk. 12.40: Népi muzsika. 13.15: Gyermekeknek! 13.30: Új zenei felvételeinkből. 14.00: Kettőtől ötig . . . 14.00: Jó utat! 14.45: A Visage együttes felvéte­leiből. 15.30: Könyvről könyvért. 15.40: Egészségünkért! 15.45: Rivaldafényben. 17.00: Térkép és útravaló. 17.30: Ötödik sebesség. 18.35: Pophullám. 19.40: Nóta kedvelőknek. 20.35: Embermesék. 21.35: Újdonságainkból. 22.15: Táncházi muzsika. 22.30: Hol tartunk . . . 23.15: Sporthírek. 23.20: Tánczenei stúdiónk felvé­teleiből. III. MŰSOR 9.00: Dufay: Ave Regina Coelo­­rum. 9.45: Dzsesszarchívum. 10.03: Verdi: Rigoletto. 12.11: Zenekari muzsika. 13.07: Szeberényi Lehel: Arcok a folyó tükrében. 13.17: A kamarazene kedvelői­nek. 14.39: Rádiószínház. A város el­este. 15.24: Régi magyar lant- és gi­­tárm­usika. 15.40: Mahler: IX. szimfónia. 16.59: Hi-Figyelő. 17.30: Magyar művészek opera­felvételeiből. 18.25: Új Zenei Újság. 19.05: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót. Kb. 20.05: Köznapok fedélzetén. Kb. 20.25: A Chase együttes összes felvétele. Kb. 21.08: Népi hangszerszólók. 21.30: Opera-művészlemezek. 22.26: Magyar zeneszerzők. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés, hírek. 17.05: Ritmusrodeó. Szerkesztő: Zentai Zoltán. 17.35: Kulturális figyelő. Szer­kesztő : Pálréti Ágoston. 18.00—18.30: Alfödli krónika. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 16.15: Hírek. (f.-f.) 16.20: Öt perc meteorológia. 16.25: Keresztkérdés. 16.55: Reklám. (f.-f.) 17.05: Labdarúgó-világbajnok­ság. NSZK—Ausztria mér­kőzés. A szünetben: Rek­lám. (f.-f.) 19.00: Reklám. (f.-f) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Delta. 20.25: Zenés tv-színház. Lehár: Tavasz. 21.10: A hét műtárgya. 21.15: Az idegenek. 23.00: Ez a Maxim. II. MŰSOR 16.00: Veszprémi tévétalálkozó. Puccini: A köpeny. (ism.) 16.55: Közjáték Vichyben. Tévé­játék. (ism.) 18.15: Fóti Andor: Az utolsó al­kalom. Tévéfilm. (ism.) 19.30: Tv-híradó. 20.00­: Veszprémből jelentjük . . . 20.20: A nyírbátori református templom. 20.40: Reklám, (f.-f.) 20.50: Labdarúgó-világbajnok­ság. Spanyolország—Észak- Írország mérkőzés. A szü­netben: Reklám, (f.-f.) 22.45: Reklám, (f.-f.) BUKAREST 15.30: A volánnál. Autóvezetők­nek. 15.45: Német nyelvű adás. 17.50: A legkisebbeknek. 20.00: Tv-híradó. 20.30: Gazdasági figyelő. 20.40: Román tájakon. 21.15: Irodalmi összeállítás. 22.10: Tv-híradó. BELGRÁD. I. MŰSOR 15.45: Látóhatár. (Zg.) 16.00: Reklám. (Zg.) 16.05: Gijon. Labdarúgó VB: NSZK—Ausztria. (Zg.) 16.50: Reklám. (Zg.) 17.50: Videooldalak. (Zg.) 18.00: Hírek.­­(Zg.) 18.05: Tv-naptár. (Zg.) 18.15: Az udvar. 18.45: Rajzfilm. (Zg.) 18.51: Reklám. (Zg.) 18.57: Ma este. (Zg.) 19.00: Tv-napló. 19.25: Reklám. (Zg.) 19.30: Zenei adás. 19.45: Reklám. (Zg.) 19.50: Valencia. Labdarúgó VB: Spanyolország—Észak-Ír­­ország. (Bg.) 20.50: Tv-napló! 22.05: Pénteken 22-kor. (Bg.) 23.05: Hírek. (Bg.) II. MŰSOR 18.57: Ma este. (Bg.) 19.25: Reklám. (Bg.) 19.30: Művelődési adás. (Bg.) 20.­0: Zene 8-kor. (Bg.) 20.45: Reklám. (Zg.) 21.45: Filmműfajok: A játékfilm. SZÍNHÁZ 1982. június 25-én, pénteken 17 órakor Gyulán: HOGYAN HÁZASODOTT MEG PETRUSKA? 1982. június 25-én, pénteken 20 órakor Körösladányban: BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT MOZI Békési Bástya: Fél ház vőle­gény nélkül. Békéscsabai Építők Kultúrotthona: Blöff. Békéscsa­bai Kert: A vízesés fia. Békés­csabai Szabadság: de. 10 és 4 órakor: Szicíliai védelem, 6 és 8 órakor: Ez Amerika! Békés­csabai Terv: fél 6 órakor: Az anya, a lány és a szerető, fél 8 órakor: Luxusbordély Párizs­ban. Gyulai Erkel: A birodalom visszavág. Gyulai Kert: Árnyék­­lovas I., II. rész. Gyulai Petőfi: 4 és 6 órakor: Két utazás Las Palmasba. 8 órakor: Halálos ta­vasz. Orosházi Béke: Egy zseni, két haver, egy balek. Orosházi Partizán, fél 6 órakor: Hegyi emberek, fél 8 órakor: Persona. Szarvasi Táncsics: Szuperex­pressz.

Next