Békés Megyei Népújság, 1983. január (38. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-26 / 21. szám
NÉPÚJSÁG Újabb középiskolai katonai kollégiumok A Honvédelmi Minisztérium tájékoztatja az általános iskolák végzős fiútanulóit, szülőket és a pedagógusokat, hogy Győrött, Szegeden és Balassagyarmaton 1983. szeptember 1-től újabb középiskolai katonai kollégiumok fogadják a tiszti hivatás iránt érdeklődő, és a feltételeknek megfelelő fiatalokat. A felvett hallgatók a néphadsereg nyújtotta kedvező körülmények között tanulhatnak a középiskolában, majd azt követően a katonai főiskolán készülhetnek választott hivatásukra. Az érdeklődőnek a lakóhely szerint illetékes hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokságokon adnak részletesebb tájékoztatást. A kollégiumok elsősorban az érintett és a környező megyékből várják a tanulmányaikban és a magatartásban is példamutató fiatalok jelentkezését. A pályázati határidő — hasonlóan a már működő kollégiumokéhoz — 1983. február 20. (MTI) A Tarjányi család a közfigyelem előterében Alig néhány órával azután, hogy felröppent a világviszonylatban is rendkívülinek számító eseményről szóló hír , hétfőn Tarjányi Sándorné öt egészséges gyermeknek adott életet a Budapesti Orvostovábbképző Intézet szülészeti és nőgyógyászati klinikáján — hazánkban a közfigyelem előterébe került a Tarjányi család. Társadalmunk nemcsak érdeklődéssel kíséri őket, hanem a gondoskodás meganynyi jelével, segítőkészséggel igyekszik megkönnyíteni a lélekszámban igencsak megszaporodott család helyzetét. A Kiskunfélegyházán élő Tarjányiék egy szoba komfortos lakásban laknak. Ez, ameddig csak egy gyermekük volt — az 5 éves Brigitta — elegendőnek is bizonyult hármójuk számára. Most azonban természetesen meglehetősen szűkös lenne, ezért a kiskunfélegyházi Városi Tanács elhatározta, amire az apróságok hazaérkeznek legalább négyszobás családi ház várja a gyerekeket és a szülőket. A várhatóan jó lakáskörülmények azonban még nem oldanak meg minden gondot. Az öt apróságot füröszteni, öltöztetni, etetni egy ember számára szinte teljesíthetetlen feladat. Ezért a tanács biztosítja, hogy a gyermekek hazatérése után gondozónő segítsen az édesanyának a kisbabák ellátásában. Több gyár és üzem kollektívája ajándékokkal kedveskedik Tarjányiéknak. A Kecskeméti Konzervgyár például a gyermekek kétéves koráig ellátja az ikreket bébiétellel és -itallal, az Alföldi Cipőgyár pedig bébicipőket küld, egyelőre természetesen a legkisebb méretben. A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság 10—10 ezer forinttal ajándékozza meg Szilviát, Melindát, Hajnalkát, Sándort és Erikát. Az ötvenezer forintot néhány nap múlva adják át a Tarjányi szülőknek. Dr. Szigetvári Iván, az OTKI szülészeti klinikája adjunktusának kedd esti tájékoztatása szerint Tarjányi Sándorné, az ötösikrek édesanyja jól érzi magát, már egyedül sétál a klinika folyosóján. Meglátogatta a koraszülött osztályon gondozott újszülötteit, és nagy örömmel fogadta férjét, ötéves kislányát, a nagyszülőket, a rokonokat. Az öt újszülöttet továbbra is inkubátorban óvják. Számvetés és továbbképzés A TIT Békés megyei Szervezete ifjúságpolitikai munkabizottsága hétfőn délután, a békéscsabai KISZ- vezetőképző táborban plenáris ülést rendezett. A sajnálatosan kevés résztvevő előtt az ifjúságpolitikai munkabizottság elnökhelyettese, B. Sajti Emese számolt be a szakosztály elmúlt évadbeli tevékenységéről. Többek között megállapította, hogy egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek az úttörő korosztálynak rendezett ismeretterjesztő előadások, s különösen a baráti körök, szakkörök és nyelvi előkészítő tanfolyamok. A középfokú intézmények fiataljai számára nyújtott gazdag programválasztékkal egyre kevesebbet élnek az ipari szakmunkásképző iskolák. Különösen a gimnáziumok és szakközépiskolák, valamint a szakmunkásképzők közötti eltérés elgondolkoztató. A szakmunkástanuló fiatalok számára 1981-ben csak 25 előadást igényeltek, a középiskolások 623 TIT-rendezvényen vettek részt, mintegy 24 és fél ezren. A megye két főiskoláján — a jövő TIT-előadóira gondolva — két hallgatói TIT-csoport is alakult. A feladatok között az előadó elsősorban a KISZ- és az úttörőszervezetekkel kialakított korábbi kapcsolatok erősítését jelölte meg, valamint az ifjúságpolitikai szabadegyetemek rendszerének továbbfejesztését, s a fiatal értelmiség hatékonyabb bevonását a TIT- munkába. A jövő tennivalója lesz az ifjúsági klubok újra felfedezése is. A plenáris ülés ezután Nádor György, a Kulturális Kapcsolatok Intézete igazgatójának előadásával folytatódott, amelynek témája „Magyarország helye a világban” volt. Végezetül ifj. Herczberger Tibor, a szakosztály titkára ismertette a jövő évad programját. Ossy Gépkocsiátvételi sorszámok: 1983. JANUAR 25-ÉN Trabant Lim. Hyc. (Bp.) 13 265 Trabant Hyc. Combi (Bp.) 82 Trabant Lim. (Bp.) 11 928 Trabant Lim. (Győr) 10 853 Trabant Lim. (Debrecen) 8 257 Trabant Combi Sp. (Bp.) 4 925 Trabant Combi Sp. (Győr) 3 406 Wartburg Lim. (Bp.) 8 134 Wartburg Lim. (Győr) 4 923 Wartburg de Luxé (Bp.) 11147 Wartburg de Luxé (Győr) 5 954 Wartburg de L. tolót. (Bp.) 2.100 Wartburg Lim. tolót. (Bp.) 1 350 Wartburg Tourist (Bp.) 4 171 Wartburg Tourist (Győr) 1 612 Skoda 105 S (Bp.) 6 349 Skoda 105 S (Győr) 5 547 Skoda 105 S (Debrecen) 5 080 Skoda 120 L (Bp.) 11278 Skoda 120 L (Győr) 8 441 Skoda 120L (Debrecen) 7 111 Skoda 120GLS (Bp.) 304 Lada 1200 (Bp.) 19 280 Lada 1200 (Debrecen) 12 405 Lada 1200 (Győr) 5 844 Lada 1300 S (Bp.) 8 503 Lada 1300 S (Debrecen) 5 458 Lada 1300 S (Győr) 2 045 Lada 1500 (Bp.) 8 569 Lada 1500 (Debrecen) 5 785 Lada 1500 (Győr) 2 325 Lada Combi (Bp.) 4 585 Lada Combi (Debrecen) 2 397 Moszkvics 2140 (Bp.) 11 671 Polski Fiat 126 P (Bp.) 14 983 Polski Fiat 126 P (Győr) 4 432 Polski Fiat 1500 (Bp.) 3 532 Dacia (Bp.) 10 919 Dacia (Debrecen) 5 349 Zasztava (Bp.) 1 180 Eredményes volt a testápolási hónap A fogászati és testápolási hónap eredményeit értékelte nemrégiben a Vöröskereszt Békés megyei vezetősége. Megállapították, hogy az általános iskolákban népszerűek a testápolási hónap rendezvényei. A gyerekek nemcsak a Vöröskereszt által kiadott pályázati lapokat töltötték ki, hanem a KÖJÁL egészségnevelési osztályával közösen rendezett vetélkedőkön, kiállításokon és előadásokon is szívesen részt vettek. A megye őrseinek 40 százaléka, 1741 őrs töltötte ki, és küldte el a pályzati lapokat. A legaktívabbak a községi iskolák pajtásai voltak, a legtöbben a mezőkovácsházi, a szeghalmi, a szarvasi és a gyulai járásból pályáztak. A felső tagozatosok okos javaslatokkal is bővítették a pályázati lapokat, amelyeken jelezték, hogy főként a cselekedtető, ismeretgyűjtő feladatokat szeretik. A középiskolásokat ezúttal nem ösztönözték a pályázatra, de ezeknek a korosztályoknak is gondolkodnak a foglalkoztatásán a vöröskeresztesek. Az egészségnevelők feladata azonban nemcsak a pályázati lapok szerkesztése, hanem az is, hogy a pedagógusokkal közösen megváltoztassák a gyerekek ismeret- és magatartás-szintbeli különbségeit. A legtöbb fiatal ugyanis tudja, hogy a megfelelő fog- és testápolásért mit kellene tennie, de a gyakorlatban nem végzi el ezeket a feladatokat. B. Zs. fi tárgyalóteremből Az áruházi szarka Az áruházi lopások nem ritkák. Különösen az önkiszolgáló élelmiszerboltokban. Jóllehet az eltulajdonított áruk értéke nem nagy összeget tesz ki, annál inkább nyugtalanító az elkövetések gyakorisága. Egyesek a korábbi büntetésekből sem okulnak. Ilyen esetet tárgyalt a napokban a békéscsabai városi bíróság. Mészáros László, Békés, Táncsics út 26. szám alatti lakos már volt büntetve. Békésen kerékpárt lopott. Egy másik alkalommal a békési piacon egy magánkereskedő sátrából pulóvert tulajdonított el. A múlt év januárjában ítélte el a bíróság 6 hónap szabadságvesztésre. Június 16-án feltételesen szabadult. Szeptember 28-án ismét bűncselekményt követett el. A délelőtti órákat Békésen, a piactéren töltötte el. Közben öt féldeci pálinkát fogyasztott el. Ezután bement a békési ÁFÉSZ Széchenyi tér 8. szám alatt levő ABC-áruházába. Sürgöttforgott a gondolák között, majd egy óvatlan pillanatban egy üveg Napóleon-konyakot és néhány csomag deszszertet rejtett el. Az áruházból fizetés nélkül távozott. Az eladók a cselekményét felfedezték. A városi bíróság Mészáros Lászlót lopás vétsége miatt 6 hónap szabadságvesztésre ítélte. Mellékbüntetésként egy évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. A szabadságvesztést börtönben kell letöltenie. Feltételes szabadságra nem bocsátható. Gyermekrajz-és játékkiállítás Kecskeméten Kecskeméten a Szórakaténusz Játékműhely és Múzeum országos pályázatot hirdetett Petőfi Sándor születésének 160. évfordulója alkalmából , a költő verseinek és életének egyes mozzanataihoz kapcsolódó rajzok, játékok készítésére. A beérkezett 3200 alkotás közül a legszebb 330-ból kiállítást rendeztek, s a legsikeresebb 36 mű szerzőjét egyéni díjakkal jutalmazták. A kiállítást március 15- től Kiskőrösön is bemutatják. Kecskeméti tanulók a kiállításon A keceli Borbély Erika „Anyám .(MTI-fotó tyúkja” című alkotása (batik) — Karáth Imre felvételei — KS) 1983. január 26., szerda „Távol a családtól — közel a pohárhoz.. Művelődés a munkásszállásokon A közművelődési törvény végrehajtási utasítása kimondja, hogy az ezernél több dolgozót foglalkoztató üzemekben önálló közművelődési szakembert kell foglalkoztatni. Azonban az a tapasztalat, hogy az üzemek — a takarékosságra hivatkozva — ennek nem tesznek eleget. Egybevágnak ezzel annak a vizsgálódásnak a tanulságai, melyet nemrégiben a pécsi Városi Tanács művelődési osztálya folytatott a munkásszállásokon. Bár egyetlen város tapasztalatait összegezték, ám az Magyarország egyik legnagyobb városa, s a tanulságok minden bizonnyal kiterjeszthetők, megszívlelhető!?. Való igaz, hogy a munkásművelődésnek nem az egyetlen formája, kerete az, ami munkásságunk műveltségének jobbításáért a munkásszállásokon történik. Üzemeinkben számos helyen hoz eredményeket a szocialista brigádmozgalom, ennek kulturális vállalásait a legkülönbözőbb közművelődési mozgalmak segítik; sok helyütt gondoznak értelmes, hasznos tevékenységeket az üzemi művelődési bizottságok. Mégis úgy tűnik — mutatnak rá az említett vizsgálat tagjai is —, hogy a munkásszállásokon lakók művelődése, hasznos szabadidős szokásainak kialakítása érdekében az utóbbi időben kevesebbet teszünk, mint kellene. Pedig a munkásszállásokon lakók többet érdemelnek. Hátrányos helyzetűek a legkülönfélébb okokból. Sok köztük az elvált, a magányos, a családi gondokkal küzdő ember, vannak köztük cigányszármazásúak, és volt nevelőotthoniak. Hátrányos helyzetet teremt számukra már az is, hogy hetente száz kilométereket utaznak haza és vissza. Zömükben értelmes, jobbra törekvő emberek, most élik a munkással, városlakóvá válás korántsem problémamentes folyamatát. Céljuk: megkapaszkodni, letelepedni, új életet kezdeni. És ez nem megy simán. Jelzi a nehézségeket a munkásszállásokon elég nagy mértékű fluktuáció, meg az az állapot, amit a szállások vezetői, gondnokai ezzel a szólással jellemeznek: „Távol a családtól — közel a pohárhoz . . .” Kialakul egy sajátos munkásszállási életmód, melyet elsősorban a hazajárás és a többnyire három műszakos munka periódusai határoznak meg, kisebb mértékben pedig az, milyen barátokra talál az üzemben vagy a szálláson az illető, milyen művelődési lehetőségeket kínál neki környezete szállón belül és kívül. Előadásokat, találkozókat, klubesteket, tehát többnyire csoportos alkalmakat, amelyek nemcsak munkásszállásokon, hanem másutt sem eléggé sikeresek. Egy-egy üzemi — nem munkásszállási ! — klub viszonylag jól működik, több-kevesebb sikerrel szervezik a különböző át- és továbbképző tanfolyamokat, de a munkásszállásokon, szabad időben, délután, s esténként zajló művelődésnek elvétve akad megfelelő koncepciója, gyakorlata. Ami van: külterjes, tömegeket igénylő-mozgató munka. De nincs „rétegmunka”, azaz nincsenek egyéni célú, hasznú szolgáltatások, az egyéni problémák megoldásában segítő beszélgetések a társkeresésről, a jogról, a lélektanról, a szexualitásról stb. Vagyis a művelődés alig segíti a szocializációt, a társadalomba való beilleszkedést. Pedig van pénz a munkásszállási közművelődésre: sehol, még kivételképp sem említettek ilyen gondot! Több helyütt jelezték viszont: nem tudnak hol megfelelő, otthonos környezetben összejönni, beszélgetni, nincs térsportra, testedzésre. Olyan vadonatúj munkásszálló is akad, ahol megépítették ugyan a megfelelő művelődési helyiségeket, de más célra veszik igénybe. Az igazi gondok személyi és szemléleti természetűek. Vannak a munkásszállásokon folyó közművelődésért felelős aktivisták, megbízottak, de felelősségük csaknem mindenütt névleges, korlátozott. A kisebb, százszázötven fős szállókban egyáltalán nem alkalmaznak fizetett művelődési felelőst, s még a nagyobbakban is csak olyat, akinek e munka feladatainak töredéke. Ebből egyenesen következik a szemléleti hiba, a rossz gyakorlat. Ha ugyanis nincs megfelelően fizetett szakember, akkor szakértelem, ügyszeretet és számonkérés sincsen, a munkásszállási közművelődés pedig megreked olyan fokon, amit a szállón kívüli népművelés már túlhaladott. Bár a teljesség igénye nélkül ismertettem a vizsgálat tanulságait, a feladatok általánosabb érvénnyel is megfogalmazhatók. A legfontosabb: üzemenként, vállalatonként valamennyi érdekelt — és mindenekelőtt a munkásszállások lakóinak — együttműködésével felülvizsgálni a szállások művelődésének helyzetét, s érvényt szerezni a közművelődési törvény szellemének. Többet tenni (a kisebb üzemekben is legalább tiszteletdíjas szakembert alkalmazni) lehet — kevesebbet nem. Mert arról is ,többször, hangsúlyosan esik szó mostanában, hogy semmilyen gazdasági helyzetben sincs kibúvó, fölmentés a közművelődési törvény és a többi érvényes művelődéspolitikai határozat végrehajtása alól. Varga János Nincs fagykár a szőlőben Az idei enyhe tél eddig nem okozott lényeges kárt a szőlőkben, nem fagytak le a rügyek, s nem volt olyan magas sem az átlaghőmérséklet, hogy a mélynyugalmi állapotban levő növényben idő előtt megindult volna a tavaszi nedvkeringés. Ezt mutatják a rügy vizsgálatok is, amit a Kertészeti Egyetem Szőlészeti és Borászati Kutató Intézetének kecskeméti telepein az idei télen már második alkalommal végeztek el. A szakemberek szerint már csak egy hirtelen beálló, s több napig tartó 15— 20 fokos hideg ártana komolyabban a növényeknek. A mikroszkópos vizsgálattal azt is megállapítják, hogy menynyire termékenyek az ép rügyek, vagyis hány fürtkezdemény van bennük. A vizsgálatot fajtánként végzik el, ekként — ismerve egy-egy fajta teherbíró képességét — meghatározhatják, hogy metszés esetén hány rügyet célszerű meghagyni a tőkéken. Az intézet szolgáltatásait igénybe vevő gazdaságok így biztonságosabban, eredményesebben végezhetik el a fontos téli-tavaszi munkát.