Békés Megyei Népújság, 1983. január (38. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-03 / 1. szám
1983. január 3., hétfő Egy vendéglátás krónikája Nyírbátor és Békés testvérkapcsolatának ápolásaként december harmadikán a nyírbátori ÁFÉSZ Tinódi vegyes kara adott nagy sikerű hangversenyt a békési Városi Tanács dísztermében. December 22-én a békésiek kulturális küldöttsége utazott a tízéves városi múlttal rendelkező Nyírbátorba, hogy karácsonyi koncert keretében közös műsort adjanak vendéglátóikkal. A szabolcsi erdők között kanyargós út vezet Nyírbátorba. A két Ikarus gyorsan szeli a kilométereket, az akácligetek után rendezett almáskertek jelzik, hogy közeledünk úticélunk felé. A magunk mögött hagyott helységekben karácsony előtti nyüzsgés, sokadalom, az üzletek kirakata villódzó fényeivel az ünnepet idézi. A hangulatunk is ünnepivé válik, amint a nyírbogáti autóscsárdánál igazi vendéglátóként régi ismerősök, a nyírbátori ÁFÉSZ-elnök, a művelődési osztály vezetője és a zeneiskola igazgatója jönnek elénk. A fogadtatás őszinte és baráti, Kákai István szövetkezeti elnök szívélyes szavai után a társaság jóízűen lát a finom falatokhoz. Ebéd után nem titkolt kíváncsisággal érkezünk a zeneiskolába. Szabolcsi Miklós igazgató a feldíszített nagyterembe kalauzol bennünket, ahol Jánvári Tibor tanácselnök köszöntője után az ütőtanszak hangszeres bemutatóját hallgatjuk meg. Ügyesek a gyerekek, szemmel láthatóan ők is nagyon élvezik a ritmikus műveket. A frappáns, zenei ízelítő végeztével utunk Nyírbátor egyik büszkeségéhez, a Báthori Múzeumhoz vezet. Megilletődve járjuk végig az eredetileg kolostorként használt épület gazdagon berendezett szárnyait a múzeum állami díjas igazgatója részletesen bemutatja nekünk több évtizedes gyűjtőmunkájának felbecsülhetetlen értékű kincseit. Csoportunk fotós megszállottai felvételeket készítenek Báthori fejedelem karjáról, a piszkei vörös márvány oszlopmaradványokról és az olasz reneszánsz stílusú stallumsorról, melynek párja Budapesten, a Nemzeti Múzeumban található. A szomszédos katolikus templomból már a Tinódi vegyes kar éneklése hallatszik, a híradó számára készülő tévéfelvételük próbája folyik odaát. A templom bejáratánál tabló hirdeti az esti hangverseny műsorát, Bach, Vivaldi, Brahms, Glinka és Kodály műveit, a hazai kórus mellett a békési ÁFÉSZ és művelődési központ munkáskórusát és kamarazenekarát, valamint a karmesterek, Fejes Antal, Kökéndy József és Szabolcsi Miklós nevét. Mi is készülődünk. A kollégiumban még harapunk egyet a híres szabolcsi almából, s kórusunk, zenekarunk máris a próbára siet. A fűtött templomban ámulatba ejtenek a régi oltárképek, elidőzünk az aranyozott Madonna-szobrok előtt, s izgalommal várjuk a bemutatkozást. Este hét órakor már talpalatnyi hely sincs a hatalmas csarnokban, a karzatról fanfár hangjai köszöntik az egybegyűlteket. Az első sorokban Nyírbátor és Békés párt- és állami vezetői foglalnak helyet, majd utánuk szorosan mindazok, akiket szintén a zene szeretete, a két város barátsága, a karácsonyi koncert híre hozott e helyre. És felhangzik a műsor, a hangok követik egymást, vonós, énekes és zenekari muzsika a bátori és a békési együttesek előadásában, Bach Allemandja, Szuszanyin áriája száll fölfelé, s a templom falai megzengetik a harmóniákat. A sikernek együtt örülnek a szereplők, a barátság és a szeretet jó érzése tölt el mindenkit. Erről beszél Jánvári Tibor tanácselnök is a koncertet követő vacsorán, amikor díszes memorandum kíséretében átadja Nyírbátor városának kulcsát, Kiss Sándor szobrászművész alkotását Pap István tanácselnök-helyettesnek, a békési küldöttség vezetőjének. Ez a gesztus a két város testvérkapcsolatának további lehetőségeit nyitja, a közös cél: megismerni egymás múltját, jelenét, tanulni egymástól, tapasztalatokat gyűjteni, s politikai, társadalmi és kulturális téren kamatoztatni a látoottakat. A jelenlevő Szabolcs-Szatmár megyei vezettők hosszan beszélgetnek erről vendégeikkel. A békésiek csoportjával másnap délelőtt a Csepel Vas- és Fémművek Fúrógyárába látogatunk. A hatalmas szerelőcsarnokok, a külföldi exportra gyártott fúrógépek méretei lenyűgöznek, épp úgy, mint a gazdasági igazgatónő ismertetője, aki közérthető alaposságával szinte kedvet csinál a szakmához. A gyárban megtartott nyári koncertek híre a békésiek fantáziáját is megmozgatja. Röpködnek a kérdések, sok érdekeset megtudunk a kihelyezett gyáregységről, a munkafolyamatokról, a szakember-utánpótlásról. A látogatás végén természetesnek tűnik, hogy a munkáskórus tagjai jó barátként búcsúznak gyári vendéglátóiktól, s dallal köszönik meg a szíves fogadtatást, az ajándékokat. Városnéző utunk következő állomása az 1511-ben épült református templom, melynek fából készült harangtornya Nyírbátor jelképévé vált. A késő gótika és a korai reneszánsz Magyarországon egyedülálló remekének fő nevezetessége Báthori István erdélyi fejedelem síremléke, mely a templom kiemelt helyén látható. Belépésünkkor csengő gyerekhangok köszöntenek, a 2-es számú általános iskola ének-zene tagozatosai énekelnek, szépen, tisztán, kedvesen. A Báthori-várkastélyhoz épített Tinódi-pince ősrégi, eredeti állapotú épületében ódon falépcsők vezetnek a mélybe, penészes, idő este, vastag falak árulkodnak a középkorról. Házigazdáink újabb figyelmességgel szolgálnak, az előző esti koncert fényképeit és hangfelvételét adják ajándékul a pince kóstolója mellé. Együtt idézzük Tinódi „Sokféle részögösök” versét, melyet Farkas Ferenc zeneszerző hangszerelésében a zenei napok szignáljaként jól ismerünk. A Nyírbátor fennállásának 700 éves évfordulójára soron kívül elkészült nevelési központ 16 tantermes iskolájában Medgyesi Gyula igazgató fogad bennünket, a tágas aulában az úttörőruhás gyerekkórus Kodály-művekkel kedveskedik. Míg végigsétálunk a folyosókon, megtudjuk, hogy az iskolához százhelyes óvoda és nyolcvan személyes bölcsőde csatlakozik, konyháján ezer gyereket étkeztetnek. A gazdag történelmi múlttal rendelkező bátoriak méltán lehetnek büszkék erre a létesítményükre. A társadalmi segítséggel épült nevelési centrum méltó szimbóluma a város összefogásának. Ezt a közösségi gondolkodást, annak kisugárzását érezzük a búcsú pillanataiban is, amikor a város vezetői egy emberként integetnek a távolodó Ikaruszok után. Sötétedik, mire meglátjuk Békés fényeit. Az elmúlt huszonnégy óra felejthetetlen élményét gondolatban a karácsonyi ajándékok mellé sorakoztatjuk. F. Pálfy Zsuzsa A békésiek fellépése a minorita templomban Petőfire emlékezett a szülőváros Petőfi Sándorra emlékezett pénteken a szülőváros, Kiskőrös. A költő születésének 160. évfordulója alkalmából megrendezték a hagyományos fáklyás felvonulást és emlékünnepséget, melyen Lencsó László, a Petőfi Irodalmi Múzeum osztályvezetője mondott ünnepi beszédet. Az ünnepség résztvevői koszorút helyeztek el a Petőfi-szobor talapzatán és a város központjában levő szülőházon. Az emlékmúzeum melletti kiállítóteremben bemutató nyílt a költőnek idehaza és külföldön kiadott könyveiből, illetve a műveket illusztráló rajzokból. A kiállítást, amely március 15-ig látható, Biró Zoltán, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója nyitotta meg. Új könyvek a Móra Kiadó gondozásában 1982 utolsó napjaiban több érdekes könyvvel bővült a Móra Kiadó kínálata. Elsősorban a kamaszoknak szól Berkes Péter Katonamesterség című írása, amelyben a katonaéletet mutatja be: a kiképzés mindennapjaitól a különböző alakulatok egymástól gyakran merőben eltérő tevékenységéig. Köpeczi Béla válogatta és szerkesztette a világirodalom gyöngyszemei sorozat új kötetét, a román költők antológiáját. Nemcsak a műköltészet régi és kortárs kiválóságainak lírájából ad válogatást, de megismerteti az olvasót a román népköltészet sokszínű termésének legjavával is. Szintén a sorozat új darabja a Szovjetunió kelet-ázsiai népeinek költészetéből készített összeállítás, az Aranykert. Sivatagok világa a címe Balázs Dénes kötetének, amelynek sok színes ábrája, szebbnél szebb fényképe tudományos alapossággal, ugyanakkor igen élvezetesen, közérthetően mutatja be a sivatagok korántsem olyan sivár világát, növényi és állati élőlény-együtteseit. Nemzetközi szerzőgárda alkotása az első ízben NSZK-beli kiadónál megjelent és most magyarra is lefordított Az állatvilág titkai című kötet. Alcíme sokat elárul a témáról: Az egysejtűtől az emlős állatig. Sok színes felvétel és lapszéli jegyzet segíti a közérthető leírások még jobb megértését. Kedvelt madarunk, a gólya életét hozza közel az olvasóhoz Mödlinger Pál műve. Szép felvételekkel kíséri a szöveget Kapocsy György a Gólya, gólya hazaszállj! című kötetben. A szerzők még őszi vándorútukra is elkísérték a madarakat, egészen Egyiptomig követve költözésüket. Régi feljegyzések Magyarországról a címe Tardy Lajos történelmi ismeretterjesztő írásának. Múlt századok utazóinak, kereskedőinek leveleiből, útinaplóiból vett részletekkel mutatja be hazánk fejlődését vagy éppen — mint a török korban volt — hanyatlását. A fiatalok érdeklődésére tarthat számot Steve Dunleavy érdekes, megrázó könyve, amelyet a hajdani rockkirály önpusztító életéről írt, Mi történt, Elvis? címmel. Délutáni séta Fotó: Fazekas László Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.25: Az Állami Népi Együttes felvételeiből. 9.00: A hét zeneműve. 9.30: A reményhez. Nemes Nagy Ágnes versei. 9.41: Ki kopog? 10.05: Nyitni kék 10.35: Mendelssohn: X. szimfónia. 11.05: Tamássy Zdenkó dalaiból. 11.20: Mestere volt egykor . . . Céhes legénysorban. 11.40: Jósika Miklós: Emlékirat. 12.45: Válaszolunk hallgatóinknak. 13.00: Zenei érdekességek az elmúlt hét műsorából. 14.37: A hűtlen asszony, Szomory Dezső novellája. 15.05: Melis György operettdalokat énekel. 15.28: Barangoló Dominó. 16.00: Zenekari muzsika. 16.30: Világablak. 17.10: Kodály kórusművészete. 19.15: BUBK — 1983! 21.29: Évszázadok mesterművei. 22.30: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót. Kb. 23.30 : Operaáriák. 0.10: Virágénekek. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Fúvószene táncritmusban. 8.35: Figyelmébe ajánlom! 8.50: Slágermúzeum. 10.00: Zenedélelőtt. 12.00: Fátyol József klarinétozik, Vörös Kálmán népi zenekara játszik. 12.40: Tánczenei koktél. 13.25: Muzsika gyermekeknek. 14.00: Kettőtől ötig. 17.30: Ötödik sebesség. 18.35: Hangadó. 19.30: Sportvilág. 20.00: Operettmúzeum. 20.35: A lőporsziget lakói. 21.05: Tip-top parádé. 21.35: Rádiószínház. A lyukasztás bérlet. 22.30: Bágya András szerzeményeiből. 23.20: Nóták. III. MŰSOR 9.00 : Operarészletek. 9.40: Barokk versenyművek. 10.45: Fekete-Afrika zenéjéből. 11.05: Bécsi klasszikus muzsika. 12.35: Schumann: Spanyol daljáték. 13.07: A Reneszánsz rézfúvós együttes játszik. 13.30: Poppea megkoronázása. 14.18: Zenekari muzsika. 16.00: Dzsesszfelvételeinkből. 16.30: A hét zeneműve. 17.00: Falco felvételeiből. 17.30: Zenekari operarészletek. 18.04: Népdalkórusok, hangszerszólók. 18.23: Az új magyar zene a Rádióban. 19.05: A Nyugat mozgalma. 19.50: A Stuttgarti Rádió szimfonikus zenekarának hangversenye. 21.16: Olasz művészek operahangversenye. 22.15: Magyar Gregoriánum. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Nyugdíjasok magazinja. Szerkesztő: Palatínus István. 18.00—18.30: Alföldi krónika. BELGRÁD, I. MŰSOR 9.50: Hírek. 10.00: Gleccser-róka. 11.30: Adás gyermekeknek. 12.00: Paca de Lucia gitáros hangversenye. 13.00 : Dánia. 13.45: Viva Las Vegas. 15.15: Szórakoztató adás. 15.45: Lipicai varázslók. 16.30: Piros, sárga, zöld. 16.45: Semmiségek. 17.00: A helyőrség. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Vígjáték. 20.30: A cigányok zenéje. 21.00: Harmonikus család. 22.30: Tv-napló. II. MŰSOR 13.00: Péter ifjúsága. 14.00: A zöld szemű. Rockopera. 15.00: Válogatás a szarajevói, az újvidéki és a titográdi tv újévi műsorából. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Futurológia. 21.30: Hírek. 21.35: Tudományos műsor. SZÍNHÁZ 1983. január 3-án, hétfőn 19 órakor Békéscsabán: KÖRTÁNC A Kner Nyomda előadása 15 és 19 órakor Mezőkovácsházán: JÁNOS VITÉZ 1983. január 5-én, szerdán 19 órakor Békéscsabán: JÁNOS VITÉZ Bérletszünet MOZI Békési Bástya: Rohanj velem! Békéscsabai Szabadság: de. 10 és du. 4 és 6-kor: Kenyér, arany, fegyver, 8-kor: Őrült nők ketrece. Békéscsabai Terv: fél 6-kor: Lány tengeri kagylóval, fél 8-kor: Kísérlet a szabadulásra. Gyulai Erkel: Alma. Gyulai Petőfi: Szuperzsaru. Orosházi Béke: Seriff és az idegenek. Orosházi Partizán: Elvis Presley. Szarvasi Táncsics: szelíd vadnyugat.