Békés Megyei Népújság, 1983. január (38. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-13 / 10. szám
NÉPÚJSÁG Szovjet könyv Petőfiről A becsület vitéze címmel új könyv jelent meg Moszkvában Petőfi Sándorról. Jeremej Parnov, a könyv szerzője átfogó tanulmánnyal szolgál a szovjet olvasóknak a magyar költő életéről, egyéniségéről, munkásságáról és forradalmán tetteiről. A moszkvai Politizdat Könyvkiadó „Lánglelkű forradalmárok” című sorozatában kiadott mű szerzője jelentős mennyiségű dokumentumanyagból dolgozott, különösen Petőfi szellemi örökségét és a magyar költőről eddig megjelent szakirodalmat tanulmányozta gondosan — állapította meg a könyvről közölt értékelésében a Lityeraturnaja Gazeta legújabb száma. Arany János-est Mezöberényben (Tudósítónktól) A Mezőberényben működő értelmiségi klub az idén is gazdag programot kínál a művelődni és szórakozni vágyóknak. TIT-előadások, előadói konferenciák, irodalmi és előadói estek, vitakörök, kiállítások, különböző szórakoztató és klubprogramok szerepelnek terveik között. E program keretén belül szervezte meg a klub hétfőn este a művelődési központban az Arany Jánosestet. A műsorban fellépett Petrozsényi Eszter színművésznő és Pribojszki Mátyás citeraművész. Januárban egy családi nap megszervezését tervezik, amely a gyermekeknek és a felnőtteknek nyújt játékos és szórakoztató kikapcsolódást. Január 17-én dr. Somos András, a Kertészeti Egyetem tanára tart előadást a zöldségtermesztésről. Barna Mihály Milan Mravec kiállítása Budapesten Tegnap a Csehszlovák Kulturális és Tájékoztató Központban megnyílt Milan Mravec szlovákiai festőművész kiállítása. Festmények, grafikák mutatják be a kortárs szlovák festészet egyik jelentős alkotóját. A művek csak kis töredékét adják a művész munkásságának, amelyben meghatározó szerepe van gyermekkori élményeinek, szülőfaluja világának. Milan Mravec képei egis olyan alkotó világképét mutatják, aki tudja, hogy a művészet egyik alapvető küldetése az emberhez szólni, osztozni vele örömön és gondon. A művek tűnődő, gyakran tépelődő hangvétele az elgondolkodtatás szándékából ered, s gyakran a természet körforgásával összekapcsolódó ünnepekről, háborús szenvedésről, a mai kor veszélyeiről szól. Milan Mravec kiállítása a Csehszlovák Kulturális és Tájékoztató Központ bemutatótermében (Budapest VI., Népköztársaság útja 21.) tekinthető meg. Készül a húsleves a gyomaendrődi Körösi Állami Gazdaság üzemi konyháján. A központi kerületben korszerű ebédlőben étkezhetnek a gazdaság dolgozói, de más kerületekbe és a szántóföldekre is innen viszik az ebédet Fotó: Veress Erzsi Napirenden az anyaggazdálkodás Tegnap, szerdán délelőtt Gyomaendrődön, a fa- és építőipari szövetkezetben tartotta ülését a Békés megyei Építőipari Koordinációs Iroda anyaggazdálkodási szakbizottsága. Először a gyomaendrődi szövetkezet vezetői adtak áttekintést a szövetkezet munkájáról, anyaggazdálkodásáról. Tavaly 86 millió forint termelési érték elérését tervezték. E célkitűzésüket kevesebb létszámmal 6 millió forinttal túlszárnyalták. Az építőrészleg évente mintegy 23 millió forintnyi anyagot használ fel. Ezt követően a szakbizottság tagjai áttekintették a koordinációs iroda tagjainak anyaggazdálkodását. A 19 építőipari szervezet egymás közötti áruforgalma tisztázódott, kidolgozták a megállapodásokat, melyek az anyagellátást könnyítik. Több építőipari egységnél felmérték a készleteket, a fölöslegessé vált anyagokat börzéken értékesítették. Az elfekvő anyagok listáját a koordinációs irodának megküldik, igaz, egyelőre még nem rendszeresen. Az iroda munkájában az anyagforgalom koordinálásának további javítását tűzte célul. Az együttműködés tapasztalatai a hiányosságok ellenére kedvezőek. Tavaly a 19 tagvállalat egymás között mintegy 8,5 millió forint értékű építőipari anyagot cserélt, melynek többsége az apróbb, kis értékű szerelvényekből tevődött össze. Ezt követően az új beszerzési források lehetőségeit elemezték, s a további együttműködés lehetőségeit kutatták. Az ülés az idei munkaterv elfogadásával zárult. Évzáró közgyűlés a nagybánhegyesi tűzoltóknál (Tudósítónktól) A nagybánhegyesi önkéntes tűzoltó egyesület január 10-én, hétfőn tartotta a múlt évet záró közgyűlését. Az egyesület 1982. évi tevékenységéről Sztankó István, a községi tanács elnöke és Virányi István, a helyi egyesület parancsnoka számolt be. Nagy örömmel állapították meg, hogy a múlt évben szépen fejlődött az egyesület. Megoldódott egy régi gond: önálló klubhelyiséget kapott a szervezet, amely közgyűlések, oktatások és más szervezeti összejövetelek lebonyolításához ad lehetőséget. Ilyen fontos kellékekkel gyarapodott a szertár is. A helyi parancsnok szavaival élve: „Eljutunk odáig, hogy a jól felszerelt egyesületek közé tartozzunk!” Az anyagi és erkölcsi segítségért — amely nélkül nem tudták volna megvalósítani terveiket a tűzoltók — köszönetüket fejezték ki a megyei, a járási és a helyi szervek mindegyikének. Mile Ferenc Vitalij Lvovics Begunov: Sajtok könyve 2. változatlan kiadása A sajt az élelmiszerek gazdag választékában egyike azon keveseknek, amelyek bővelkednek a szervezet számára szükséges fehérjékben, zsírokban, ásványi anyagokban és vitaminokban. A sajtban megtalálható a tej valamennyi összetevője — a vízen kívül! A különböző sajtféleségek skálája rendkívül széles: az enyhe aromájától a fűszeresig, a lágytól, a keményig, a soványtól a zsírosig terjed. Sokan kedvelik a sajtokat, de talán kevéssé ismerik őket. Vajon el tudna-e igazodni Kedves Olvasó ebben a birodalomban, ha valamilyen alkalomra kellene választania a sok típus közül? A könyv célja, amely a Mezőgazdasági Könyvkiadó gondozásában jelenik meg, hogy megismertesse önt a hazánkban kapható különböző sajtokkal, némi képet adjon gyártásukról, fogyasztásuk és otthoni tárolásuk körülményeiről. A művet az eredeti szovjet kiadvány alapján, a szovjet vonatkozások rövidítésével adjuk közre. A magyar sajtfogyasztó és általában a jó ízeket és a könnyű táplálkozást kedvelő közönség számára hasznos ismeretekkel bővítve jelentetjük meg. Megalakult a fogyasztók városi tanácsa Szarvason Január 12-én, tegnap délután a közellátás javítására is jelentős esemény volt Szarvason. A Hazafias Népfront székházában létrehozták a fogyasztók városi tanácsát, s a 19 tagú testület elnöke Jelen Mihály, titkára pedig Batta Judit boltvezetők lettek. A szakmaközi bizottság és a NEB mellett képviseltetik magukat a különböző kereskedelmi, vendéglátóipari, szolgáltatóegységek, sőt a háztartásbeliek is. Az alakuló ülésen Steigerwald Györgynek, a fogyasztók megyei tanácsa elnökének tájékoztatója után a testület városi titkára ismertette az 1983. évi munkatervet. Értekezlet a zöldség forgalmazásáról Évente szokásos megbeszélésüket tartották tegnap, január 12-én Békéscsabán a zöldségtermesztésben, -feldolgozásban és -forgalmazásban érdekelt vállalatok, szervek képviselői. A megjelenteknek dr. Kácsor András, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának munkatársa vázolta a megyei zöldségtermesztés idén várható alakulását. Mint mondotta ,sajnálatos, hogy az idén tovább csökken a zöldségtermő terület a megyében, annál is inkább, mivel a feldolgozásra kerülő nyersanyagok húsz százalékát más megyéből kapják a vállalatok és ez csökkenti a nyereségüket, a szállítási költségek emelkedése miatt. A továbbiakban hozzászólók elmondták, hogyan sikerült megkötni ez évre szóló szerződéseiket, biztosítottak-e az ellátáshoz, feldolgozáshoz szükséges árumennyiségek? A Békéscsabai Hűtőház a tervezettnél kevesebb zöldborsóra szerződött, keveslik vezetői a szamócakínálatot; az idén több mint négyezer tonna zöldséget megyén kívülről hoznak. A megyei ZÖLDÉRT Vállalat a múlt évihez képest csökkentette árualapját. Ennek 80 százalékát nagyüzemekkel, fennmaradó hányadát ÁFÉSZ-ekkel és kistermelőkkel szerződte le. Primőrpaprika-termesztésre még most keresik a partnert. A Békéscsabai Konzervgyár is csökkenti felvásárlását: zöldbab- és zöldborsó-alapanyagukat nem tudták eddig leszerződni, a paradicsomot Csongrád megyében vásárolják fel. Az eszmecsere részvevői kifejezték aggodalmukat, mert a zöldborsónál és paradicsomnál már kritikusra csökkent a vetésterület, hasonló helyzet várható a zöldbabnál is. Gerendás Károly, MÉM munkatársa válaszában központi intézkedéseket ígért, melyek várhatóan javítanak az egyes növények helyzetén. m. sz. zs. Irodalomkedvelők Okányban (Tudósítónktól) Az okányi községi könyvtárban gyakran rendeznek irodalmi esteket. Résztvevői általában nagy megelégedéssel fogadják az elhangzó előadásokat, mind több idős és fiatal látogatja a rendezvényeket. Legutóbb Gyuricza Péter népművelő beszélt a felszabadulás utáni magyar irodalomról; ismertette a korszak hazai képviselőinek életútját, legjelentősebb verseit, regényeit. Az érdekes és színvonalas előadás után többen felszólaltak, az idősebbek Okány község felszabadulásáról is megemlékeztek. Oláh Ferenc 1983. január 13., csütörtök Iparunk számvetése Az idén immár harmadik esztendeje, január első napjaiban készült el az ipari zárszámadás. Érthető a sietség: minél gyorsabban öszszegezni az előző év tapasztalatait, hiszen nehéz év vár ránk 1983-ban. Az iparnak az idén az 1977. évinél kisebb beruházással, a gyártmányok importtartalmának csökkentésével kell a termelését növelnie, s a konvertibilis elszámolású exportját mintegy öt százalékkal bővítenie. Az említett számok nyilvánvalóan csak átlagokat jelölnek. Lesz, ahol túlszárnyalják az ipar elé tűzött célokat, s akad majd olyan vállalat is, ahol elmaradnak azoktól. Ahogy tavaly is történt. Az ipari vezetők legutóbbi országos tanácskozásán Méhes Lajos ipari miniszter elismerő hangon szólt például a szénbányászokról, hiszen 1982- ben 26 millió tonna „fekete gyémántot” küldtek a felszínre — annyit, amennyit a terv csak 1985-re tűzött ki célul. Az 1,2 millió tonnával több szénnek azonban nagy ára volt, hiszen a föld alatt dolgozók átlagosan tizennyolc szabadnapjukat áldozták fel energiagondjaink enyhítéséért. Számokkal az előzőnél kevésbé látványosan megjeleníthető, ám ugyancsak nagy súllyal esik a latba a mérlegkészítésnél az energiatakarékos termékek bővülő sora. Ide kívánkozik jó néhány vidéki vállalat gyártmánya, köztük a pápai Elekthermax hőtárolós kályhája, a Hajdúsági Iparművek vízmelegítője és Energomat mosógépe, a salgótarjániak széntüzelésű kályhája és gáztűzhelye. Annak pedig igazán csak az állami gazdaságokban, szövetkezetekben dolgozók a megmondhatói, hogy a mezőgépipar 1982-es kiemelkedő teljesítménye mennyivel mérsékelte a hazai alkatrészellátás nehézségeit... Lám, nem nehéz az iparban is kiugró eredményekre találni! S még az előbbieknél is többet mond két szám: tavaly az állami költségvetés vállalatoktól és szövetkezetektől származó 206 milliárdnyi tiszta bevételéből 106 milliárd forint az iparból származott. Az igazsághoz tartozik azonban az is, hogy a konvertibilis exporttervet öszszességében nem teljesítették az üzemek, sőt kivitelük az előző évihez képest csökkent. A kép azonban e területen is árnyalt. A könynyűipar például egészében visszaesett, de a Minőségi és a Szigetvári Cipőgyár, a Pápai Textilgyár, a Lenfonó- és Szövőipari Vállalat, a Váci Kötöttárugyár, valamint a Soproni Ruhagyár a termelését és a konvertibilis exportját egyaránt növelte. Hosszasan szegezhetnénk még egymással szembe a jó és a rossz példákat, ám a leegyszerűsített „leltárral” manapság nem sokra megy az ember. A mennyiségi számvetésnél jóval izgalmasabb, s előremutatóbb a gazdálkodás minőségi vonulatainak vizsgálata. Ide tartozik egyebek között az iparban meglevő szellemi energiák hasznosítása, a külföldi eredmények honosítása. Az például, hogy a Kecskeméti Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat eredményes licencátvétellel 200 millió forintot meghaladó árbevételt, a Nitrokémiai Ipartelepek pedig több millió dolláros devizamegtakarítást ért el. A számvetéshez tartozik: alig akadt az utóbbi másfél évtizedben olyan esztendő, amelyben ne esett volna szó a munkaerő-gazdálkodás ellentmondásairól. Az iparban foglalkoztatottak száma állandóan csökken, s a vállalatok vezetői szünet nélkül a munkaerőhiányra panaszkodnak. Csakhogy — állapította meg Méhes Lajos is — számítások és nemzetközi összehasonlítások igazolják: a legtöbb gyárban a főtevékenység 20—30 százalékkal kevesebb emberrel elvégezhető lenne. Mi másról lenne hát szó, ha nem belső, kihasználatlan és gyakran megmozdíthatatlan tartalékról! A kiugró eredmények, a gazdálkodási hiányosságok egyaránt a nemzetközi öszszehasonlításra buzdítanak. A magyar ipari vállalatoknak a fejlett országok átlagával kell mérniük teljesítményüket. Ebben az összefüggésben derülhet aztán fény például arra, hogy miért van még ma is 40—60 olyan vállalatunk (s ezek az ipar dolgozóinak 10—15 százalékát foglalkoztatják, amelyek alacsony hatékonysággal, alaphiányosan, illetve veszteségesen gazdálkodnak. Meglehet, azért, mert termékeikbe harmadával több anyagot öntenek, szerelnek be, mint a fejlett tőkés vállalatok. Vagy talán éppen amiatt, mert a külföldről megvásárolt technikával sem tudják „hozni” azt a termelékenységet, amit saját gyárában elér az eladó. Ám legyen szó a nemzetközi versenyképesség bármely vetületéről, vállalati nagyságról, az iránytű csakis egy irányba tájolhat. .. alapvető cél a jövőben is változatlan létbiztonságban, az elért életszínvonalat továbbra is lehetőleg őrizve dolgozzon-éljen ez az ország. Ehhez, a szocializmus építéséhez viszont nincs részletesen megírt kotta. Azt jó hallással, biztos kézzel, folyamatosan és közösen lehet csak megkomponálni, hogy minél kevesebb legyen a hamis hang az együttes muzsikálásban ... Mélykúti Attila 0 Kint a tanyán Fotó: Fazekas László