Békés Megyei Népújság, 1983. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-13 / 10. szám

NÉPÚJSÁG Szovjet könyv Petőfiről A becsület vitéze címmel új könyv jelent meg Moszk­vában Petőfi Sándorról. Je­­remej Parnov, a könyv szer­zője átfogó tanulmánnyal szolgál a szovjet olvasóknak a magyar költő életéről, egyéniségéről, munkásságá­ról és forradalmán tetteiről. A moszkvai Politizdat Könyvkiadó „Lánglelkű for­radalmárok” című sorozatá­ban kiadott mű szerzője je­lentős mennyiségű doku­mentumanyagból dolgozott, különösen Petőfi szellemi örökségét és a magyar köl­tőről eddig megjelent szak­­irodalmat tanulmányozta gondosan — állapította meg a könyvről közölt értékelésé­ben a Lityeraturnaja Gazeta legújabb száma. Arany János-est Mezöberényben (Tudósítónktól) A Mezőberényben működő értelmiségi klub az idén is gazdag programot kínál a művelődni és szórakozni vá­gyóknak. TIT-előadások, előadói konferenciák, irodal­mi és előadói estek, vitakö­rök, kiállítások, különböző szórakoztató és klubprogra­mok szerepelnek terveik kö­zött. E program keretén be­lül szervezte meg a klub hétfőn este a művelődési központban az Arany János­­estet. A műsorban fellépett Petrozsényi Eszter színmű­vésznő és Pribojszki Mátyás citeraművész. Januárban egy családi nap megszervezését tervezik, amely a gyermekeknek és a felnőtteknek nyújt játékos és szórakoztató kikapcsoló­dást. Január 17-én dr. So­mos András, a Kertészeti Egyetem tanára tart elő­adást a zöldségtermesztésről. Barna Mihály Milan Mravec kiállítása Budapesten Tegnap a Csehszlovák Kultu­rális és Tájékoztató Központban megnyílt Milan Mravec szlová­kiai festőművész kiállítása. Festmények, grafikák mutat­ják be a kortárs szlovák festé­szet egyik jelentős alkotóját. A művek csak kis töredékét ad­ják a művész munkásságának, amelyben meghatározó szerepe van gyermekkori élményeinek, szülőfaluja világának. Milan Mravec képei egis olyan alkotó világképét mutatják, aki tudja, hogy a művészet egyik alapve­tő küldetése az emberhez szól­ni, osztozni vele örömön és gondon. A művek tűnődő, gyak­ran tépelődő hangvétele az el­­gondolkodtatás szándékából ered, s gyakran a természet körfor­gásával összekapcsolódó ünne­pekről, háborús szenvedésről, a mai kor veszélyeiről szól. Milan Mravec kiállítása a Csehszlovák Kulturális és Tájé­koztató Központ bemutatóter­mében (Budapest VI., Népköz­­társaság útja 21.) tekinthető meg. Készül a húsleves a gyomaendrődi Körösi Állami Gazdaság üzemi konyháján. A központi kerületben korszerű ebédlő­ben étkezhetnek a gazdaság dolgozói, de más kerületekbe és a szántóföldekre is innen viszik az ebédet Fotó: Veress Erzsi Napirenden az anyaggazdálkodás Tegnap, szerdán délelőtt Gyomaendrődön, a fa- és építőipari szövetkezetben tar­totta ülését a Békés megyei Építőipari Koordinációs Iro­da anyaggazdálkodási szak­­bizottsága. Először a gyomaendrődi szövetkezet vezetői adtak át­tekintést a szövetkezet mun­kájáról, anyaggazdálkodásá­ról. Tavaly 86 millió forint termelési érték elérését ter­vezték. E célkitűzésüket ke­vesebb létszámmal 6 millió forinttal túlszárnyalták. Az építőrészleg évente mintegy 23 millió forintnyi anyagot használ fel. Ezt követően a szakbizott­ság tagjai áttekintették a koordinációs iroda tagjainak anyaggazdálkodását. A 19 építőipari szervezet egymás közötti áruforgalma tisztá­zódott, kidolgozták a meg­állapodásokat, melyek az anyagellátást könnyítik. Több építőipari egységnél felmérték a készleteket, a fö­löslegessé vált anyagokat börzéken értékesítették. Az elfekvő anyagok listáját a koordinációs irodának meg­küldik, igaz, egyelőre még nem rendszeresen. Az iroda munkájában az anyagforga­lom koordinálásának továb­bi javítását tűzte célul. Az együttműködés tapasztalatai a hiányosságok ellenére ked­vezőek. Tavaly a 19 tagvál­lalat egymás között mintegy 8,5 millió forint értékű épí­tőipari anyagot cserélt, mely­nek többsége az apróbb, kis értékű szerelvényekből te­vődött össze. Ezt követően az új beszer­zési források lehetőségeit elemezték, s a további együttműködés lehetőségeit kutatták. Az ülés az idei munkaterv elfogadásával zá­rult. Évzáró közgyűlés a nagybánhegyesi tűzoltóknál (Tudósítónktól) A nagybánhegyesi önkéntes tűzoltó egyesület január 10-én, hétfőn tartotta a múlt évet zá­ró közgyűlését. Az egyesület 1982. évi tevé­kenységéről Sztankó István, a községi tanács elnöke és Virá­nyi István, a helyi egyesület parancsnoka számolt be. Nagy örömmel állapították meg, hogy a múlt évben szépen fejlődött az egyesület. Megoldódott egy régi gond: önálló klubhelyiséget kapott a szervezet, amely köz­gyűlések, oktatások és más szer­vezeti összejövetelek lebonyolí­tásához ad lehetőséget. Ilyen fon­tos kellékekkel gyarapodott a szertár is. A helyi parancsnok szavaival élve: „Eljutunk­ odá­ig, hogy a jól felszerelt egye­sületek közé tartozzunk!” Az anyagi és erkölcsi segítségért — amely nélkül nem tudták volna megvalósítani terveiket a tűz­oltók — köszönetüket fejezték ki a megyei, a járási és a he­lyi szervek mindegyikének. Mile Ferenc Vitalij Lvovics Begunov: Sajtok könyve 2. változatlan kiadása A sajt az élelmiszerek gazdag választékában egyi­ke azon keveseknek, ame­lyek bővelkednek a szerve­zet számára szükséges fehér­jékben, zsírokban, ásványi anyagokban és vitaminok­ban. A sajtban megtalálha­tó a tej valamennyi össze­tevője — a vízen kívül! A különböző sajtféleségek ská­lája rendkívül széles: az enyhe aromájától a fűszere­sig, a lágytól, a keményig, a soványtól a zsírosig terjed. Sokan kedvelik a sajtokat, de talán kevéssé ismerik őket. Vajon el tudna-e iga­zodni Kedves Olvasó ebben a birodalomban, ha valami­lyen alkalomra kellene vá­lasztania a sok típus közül? A könyv célja, amely a Mezőgazdasági Könyvkiadó gondozásában jelenik meg, hogy megismertesse önt a hazánkban kapható külön­böző sajtokkal, némi képet adjon gyártásukról, fogyasz­tásuk és otthoni tárolásuk körülményeiről. A művet az eredeti szov­jet kiadvány alapján, a szov­jet vonatkozások rövidítésé­vel adjuk közre. A magyar sajtfogyasztó és általában a jó ízeket és a könnyű táp­lálkozást kedvelő közönség számára hasznos ismeretek­kel bővítve jelentetjük meg. Megalakult a fogyasztók városi tanácsa Szarvason Január 12-én, tegnap dél­után a közellátás javítására is jelentős esemény volt Szarvason. A Hazafias Nép­front székházában létrehoz­ták a fogyasztók városi ta­nácsát, s a 19 tagú testület elnöke Jelen Mihály, titkára pedig Batta Judit boltveze­tők lettek. A szakmaközi bi­zottság és a NEB mellett képviseltetik magukat a kü­lönböző kereskedelmi, ven­déglátóipari, szolgáltatóegy­ségek, sőt a háztartásbeliek is. Az alakuló ülésen Steiger­wald Györgynek, a fogyasz­tók megyei tanácsa elnöké­nek tájékoztatója után a tes­tület városi titkára ismertet­te az 1983. évi munkatervet. Értekezlet a zöldség forgalmazásáról Évente szokásos megbeszé­lésüket tartották tegnap, ja­nuár 12-én Békéscsabán a zöldségtermesztésben, -fel­dolgozásban és -forgalmazás­ban érdekelt vállalatok, szervek képviselői. A megje­lenteknek dr. Kácsor András, a megyei tanács mezőgazda­­sági osztályának munkatársa vázolta a megyei zöldség­­termesztés idén várható ala­kulását. Mint mondotta ,saj­nálatos, hogy az idén tovább csökken a zöldségtermő terü­let a megyében, annál is in­kább, mivel a feldolgozásra kerülő nyersanyagok húsz százalékát más megyéből kapják a vállalatok és ez csökkenti a nyereségüket, a szállítási költségek emelke­dése miatt. A továbbiakban hozzászó­lók elmondták, hogyan sike­rült megkötni ez évre szóló szerződéseiket, biztosítottak-e az ellátáshoz, feldolgozáshoz szükséges árumennyiségek? A Békéscsabai Hűtőház a tervezettnél kevesebb zöld­borsóra szerződött, keveslik vezetői a szamócakínálatot; az idén több mint négyezer tonna zöldséget megyén kí­vülről hoznak. A megyei ZÖLDÉRT Vál­lalat a múlt évihez képest csökkentette árualapját. En­nek 80 százalékát nagyüze­mekkel, fennmaradó hánya­dát ÁFÉSZ-ekkel és kister­melőkkel szerződte le. Pri­­mőrpaprika-termesztésre még most keresik a partnert. A Békéscsabai Konzervgyár is csökkenti felvásárlását: zöld­bab- és zöldborsó-alapanya­gukat nem tudták eddig le­szerződni, a paradicsomot Csongrád megyében vásárol­ják fel. Az eszmecsere részvevői kifejezték aggodalmukat, mert a zöldborsónál és para­dicsomnál már kritikusra csökkent a vetésterület, ha­sonló helyzet várható a zöld­babnál is. Gerendás Károly, MÉM munkatársa válaszában központi intézkedéseket ígért, melyek várhatóan javítanak az egyes növények helyze­tén. m. sz. zs. Irodalomkedvelők Okányban (Tudósítónktól) Az okányi községi könyvtár­ban gyakran rendeznek irodal­mi esteket. Résztvevői általában nagy megelégedéssel fogadják az elhangzó előadásokat, mind több idős és fiatal látogatja a ren­dezvényeket. Legutóbb Gyuricza Péter népművelő beszélt a fel­­szabadulás utáni magyar iroda­lomról; ismertette a korszak ha­zai képviselőinek életútját, leg­jelentősebb verseit, regényeit. Az érdekes és színvonalas elő­adás után többen felszólaltak, az idősebbek Okány község fel­­szabadulásáról is megemlékez­tek. Oláh Ferenc 1983. január 13., csütörtök Iparunk számvetése A­z idén immár har­madik esztendeje, január első nap­jaiban készült el az ipari zárszámadás. Érthető a si­etség: minél gyorsabban ösz­­szegezni az előző év tapasz­talatait, hiszen nehéz év vár ránk 1983-ban. Az iparnak az idén az 1977. évinél ki­sebb beruházással, a gyárt­mányok importtartalmának csökkentésével kell a ter­melését növelnie, s a kon­vertibilis elszámolású ex­portját mintegy öt száza­lékkal bővítenie. Az említett számok nyil­vánvalóan csak átlagokat jelölnek. Lesz, ahol túl­szárnyalják az ipar elé tű­zött célokat, s akad majd olyan vállalat is, ahol elma­radnak azoktól. Ahogy tavaly is történt. Az ipari vezetők legutóbbi országos ta­nácskozásán Méhes Lajos ipari miniszter elismerő hangon szólt például a szén­bányászokról, hiszen 1982- ben 26 millió tonna „fekete gyémántot” küldtek a fel­színre — annyit, amennyit a terv csak 1985-re tűzött ki célul. Az 1,2 millió ton­nával több szénnek azon­ban nagy ára volt, hiszen a föld alatt dolgozók átlago­san tizennyolc szabadnapju­kat áldozták fel energia­gondjaink enyhítéséért. Számokkal az előzőnél kevésbé látványosan meg­jeleníthető, ám ugyancsak nagy súllyal esik a latba a mérlegkészítésnél az ener­giatakarékos termékek bő­vülő sora. Ide kívánkozik jó néhány vidéki vállalat gyártmánya, köztük a pápai Elekthermax hőtárolós kály­hája, a Hajdúsági Iparmű­vek vízmelegítője és Ener­­gomat mosógépe, a salgótar­jániak széntüzelésű kályhája és gáztűzhelye. Annak pe­dig igazán csak az állami gazdaságokban, szövetke­zetekben dolgozók a meg­mondhatói, hogy a mező­gépipar 1982-es kiemelkedő teljesítménye mennyivel mérsékelte a hazai alkat­részellátás nehézségeit... Lám, nem nehéz az ipar­ban is kiugró eredményekre találni! S még az előbbiek­nél is többet mond két szám: tavaly az állami költ­ségvetés vállalatoktól és szö­vetkezetektől származó 206 milliárdnyi tiszta bevételé­ből 106 milliárd forint az iparból származott. Az igazsághoz tartozik azonban az is, hogy a kon­vertibilis exporttervet ösz­­szességében nem teljesítet­ték az üzemek, sőt kivitelük az előző évihez képest csök­kent. A kép azonban e te­rületen is árnyalt. A köny­­nyűipar például egészében visszaesett, de a Minőségi és a Szigetvári Cipőgyár, a Pápai Textilgyár, a Lenfo­nó- és Szövőipari Vállalat, a Váci Kötöttárugyár, va­lamint a Soproni Ruhagyár a termelését és a konverti­bilis exportját egyaránt nö­velte. Hosszasan szegezhetnénk még egymással szembe a jó és a rossz példákat, ám a leegyszerűsített „leltárral” manapság nem sokra megy az ember. A mennyiségi számvetésnél­ jóval izgalma­sabb, s előremutatóbb a gazdálkodás minőségi vonu­latainak vizsgálata. Ide tar­tozik egyebek között az iparban meglevő szellemi energiák hasznosítása, a külföldi eredmények hono­sítása. Az például, hogy a Kecskeméti Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat eredményes licenc­­átvétellel 200 millió forintot meghaladó árbevételt, a Nitrokémiai Ipartelepek pe­dig több millió dolláros de­vizamegtakarítást ért el. A számvetéshez tartozik: alig akadt az utóbbi másfél évtizedben olyan esztendő, amelyben ne esett volna szó a munkaerő-gazdálkodás el­lentmondásairól. Az iparban foglalkoztatottak száma ál­landóan csökken, s a válla­latok vezetői szünet nélkül a munkaerőhiányra panasz­kodnak. Csakhogy — állapí­totta meg Méhes Lajos is — számítások és nemzetközi összehasonlítások igazolják: a legtöbb gyárban a főtevé­kenység 20—30 százalékkal kevesebb emberrel elvégez­hető lenne. Mi másról len­ne hát szó, ha nem belső, kihasználatlan és gyakran meg­mozdíthatatlan tartalék­ról! A kiugró eredmények, a gazdálkodási hiányosságok egyaránt a nemzetközi ösz­­szehasonlításra buzdítanak. A magyar ipari vállalatok­nak a fejlett országok átla­gával kell mérniük teljesít­ményüket. Ebben az össze­függésben derülhet aztán fény például arra, hogy miért van még ma is 40—60 olyan vállalatunk (s ezek az ipar dolgozóinak 10—15 szá­zalékát foglalkoztatják­, amelyek alacsony hatékony­sággal, alaphiányosan, illet­ve veszteségesen gazdálkod­nak. Meglehet, azért, mert termékeikbe harmadával több anyagot öntenek, sze­relnek be, mint a fejlett tő­kés vállalatok. Vagy talán éppen amiatt, mert a kül­földről megvásárolt techni­kával sem tudják „hozni” azt a termelékenységet, amit saját gyárában elér az el­adó. Ám legyen szó a nem­zetközi versenyképesség bármely vetületéről, válla­lati nagyságról, az iránytű csakis egy irányba tájolhat. .. alapvető cél a jö­vőben is változatlan létbiztonságban, az elért életszínvonalat tovább­ra is lehetőleg őrizve dolgoz­­zon-éljen ez az ország. Eh­hez, a szocializmus építésé­hez viszont nincs részlete­sen megírt kotta. Azt jó hallással, biztos kézzel, fo­lyamatosan és közösen lehet csak megkomponálni, hogy minél kevesebb legyen a hamis hang az együttes mu­zsikálásban ... Mélykúti Attila 0 Kint a tanyán Fotó: Fazekas László

Next