Békés Megyei Népújság, 1983. február (38. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-03 / 28. szám
NÉPÚJSÁG # A pihenni és gyógyulni kívánók ezrei fordulnak meg a gyulai várfürdőben ilyenkor, a téli hónapokban is. A fürdő vezetői gondoskodnak a vendégek kényelméről. E célt szolgálják a társalgóban elhelyezett korszerű, új műanyag ülőbútorok is, amelyek rendszerint mindig foglaltakFotó: Veress Erzsi Ügyvitel-korszerűsítés a mezőgazdaságban Az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek ügyvitelük korszerűsítésére mind nagyobb gondot fordítanak — ez derült ki a Mezőgazdasági Ügyvitelszervezési Irodának szerdán, a mezőgazdasági szövetkezetek házában megtartott igazgatótanácsi ülésén. Az elmúlt évi eredményeket és az idei feladatokat elemezve az igazgatótanács tagjai elmondták: évente a MÜSZI közreműködésével 10 —15 százalékkal növekszik a gépesített üzem- és ügyvitelszervezésre áttérő gazdaságok száma, s jelenleg már 1300 nagyüzemben e módszer segítségével gazdálkodnak. Az ügyvitel korszerűsítése iránt fokozódó érdeklődés abból a sajátosságból adódik, hogy a mezőgazdaságban az ügyviteli munka nem tartott lépést a technika fejlődésével, s az elavult ügyvitel gyakran az eredményes gazdálkodás gátjává válik. Ezt felismerve a gazdaságok szívesen áldoznak a korszerűsítésre. E törekvésüket megkönnyíti az ipari háttér kialakulása. A MÜSZI létrehozta az első tsz-számítóközpontot, ahol egy R22-es típusú, nagyobb teljesítményű számítógép 12 Budapest környéki termelőszövetkezet könyvelését, pénz-, anyag-, munkaerő- és energiagazdálkodását segíti. Amíg ugyanis a kisgépek jobbára a napi feladatok elvégzésére szolgálnak, addig a bonyolultabb elemző munkához, a mérlegkészítéshez már a nagyobb gépre van szükség. Amennyiben az első tsz-számítóközpont beválik, úgy a tervek szerint az ország más körzeteiben is felállítanak hasonló komputereket. GYORSLISTát a február 1-én megtartott január havi lottó jutalomsorsolásról, melyen a 3. heti szelvények vettek részt. A gyorslistában az alábbi rövidítéseket használtuk: A vásárlási utalvány (1000 forint). B Lada 1200 L típ. személygépkocsira utalvány. C Trabant Lim. Special típ. személygépkocsira utalvány. D Videoton Hi-Fi-torony (29 900 forint). E színes tv (30 000 forint). F szerencseutalvány (30 000 forint). A nyertes szelvényeket február 25-ig kell a totó-lottó kirendeltségek, az OTP-fiókok vagy a posta útján a sportfogadási és Lottó Igazgatóság címére (1875 Budapest V., Münnich Ferenc u. 15.) eljuttatni. G iparcikkutalvány (25 000 forint). H otthon lakberendezési utalvány (25 000 forint). I zenesarok-utalvány (20 000 forint). J televízió (10 000 forint). K vásárlási utalvány (10 000 forint). L vásárlási utalvány (9000 forint). M vásárlási utalvány (7000 forint). N vásárlási utalvány (5000 forint). O vásárlási utalvány (4000 forint). P vásárlási utalvány (3000 forint). R vásárlási utalvány (2000 forint). A gyorslista (melyben a megyénkben vásárolt nyertes szelvények számát közöljük) közvetlenül a sorsolás után készült, az esetleges nyomdai hibákért felelősséget nem vállalunk. Elfojtották a Hajdúszoboszlói gázkitörést A hajdúszoboszlói 77-es számú gázkút kitörésénél szerdán reggelre tervezték — csaknem kétnapos tervszerű, alapos előkészület után — a sérült csőfejrészek leszerelését, majd utána az új zárószerkezet felrakását. Szerdára virradó éjszaka azonban váratlan akadály jött közbe: a nagy erővel feltörő gáz újabb két termelőcsövet dobott ki a kútból. Az egyik öt méterre esett le, a másik pedig közvetlenül az előkészített szerelőgödör mellett fúródott a földbe. Miután hasonló veszélyre lehet számítani, az elhárító csoport szakemberei úgy döntöttek: védőpajzsot emelnek a kútfej körül kialakított akna fölé, ahol biztonságosan dolgozhatnak a sérült részekeltávolításán, s majd a zárószerkezet felrakásán. A váratlan akadály elhárítása miatt a tervbe vett elzárási kísérletet néhány órával elhalasztották. Szerdán délután 15.37-kor a mentőcsapatoknak sikerült elzárniuk a nagyhegyesi 77- es gázkút kitörését. 12 óra előtt néhány perccel fordult a szerelőket segítő daru hosszú karja a 200 milliméter vastag gázoszlopot kilövelő kút fölé. 13.38-kor már leemelték a megrongálódott kútfejet. Utána a 10 tagú mentőcsapat tagjainak precíz, pontosan kiszámított, összehangolt munkájával, két nagy daru és két lánctalpas traktor segítségével, a kút fölé emelték a csaknem három tonna súlyú zárószerkezetet. 3 óra után néhány perccel már ennek a nyílásán keresztül jött a gáz, majd a zárószelepek összehúzása után a 4 napon át tartott erős morajlás és földgázkitörés 15.37-kor megszűnt. Országos kólótábor Pécsett Országos kólótábor kezdődött szerdán legnagyobb nemzetiségi megyénk — Baranya — székhelyén, Pécsett. A balkáni népek híres körtáncáról elnevezett találkozó résztvevői a magyarországi délszlávok néptánckultúrájával ismerkednek. Az ötnapos program házigazdája a Janus Pannonius Tudományegyetem nemzetközi hírű Baranya táncegyüttese. Hazánk minden részéből százan gyűltek össze a Mecsekalján, nemcsak szerb, horvát és szlovén táncosok, hanem a nemzetiségi néptánc iránt érdeklődő magyar szakemberek, együttesvezetők is. Az egész napos szakmai munkát követően esténként a város közönsége előtt is megnyílik a kólatábor: táncbemutatót, táncházat, hangversenyt tartanak az érdeklődőknek. Tejsavó takarmányozásra A Sárréti Tejüzem szeghalmi és békéscsabai üzemében a tej feldolgozása, főként a sajt- és túrógyártás során évente 14 millió liter savó keletkezik. A korábban használhatatlannak, értéktelennek tartott melléktermék az üzem kezdeményezésére a sertéstenyésztés tömegtakarmányává lépett elő. Napjainkban ebből a tömegtakarmányból hatmillió liternyit a nagyüzemeknek, a többit a kisgazdaságoknak értékesítik. A vállalat tankautói naponta Békés megye tizenkét községébe szállítják a gazdag beltartármű tömegtakarmányt, amelynek literjét 16 —17 fillérért értékesítik a termelőszövetkezetekkel közösen létrehozott elárusítóhelyeken. A kistermelők nap mint nap jutnak hozzá a friss takarmányhoz. A tejsavó felhasználásával nemcsak a környezetet védik, miután azt nem engedik a szennyvízcsatorna-hálózaton a folyókba, tavakba, hanem az üzem jelentős bevételhez is jut. Ezzel együtt természetesen a sertéstenyésztést is serkentik. Napjainkban Békés megyében mintegy 1,1 millió sertést tartanak, ennek közel 60 százaléka a kisgazdaságokban hízik. A tejüzem autói szállítják ki a tejsavót Fotó: Szekeres András 1983. február 3., csütörtök Ügyeskedők címben árnyaltan fogalmaztam, írhattam volna azt is csalok. Szinte naponta találkozunk velük a hentesüzlet, a zöldséges pultja mögött, az ABC-áruházak pénztárainál. Kezük villámgyorsan jár, fejben számolnak, kétszer ütik be a tizedik tételt, gyerekeket csapnak be, ha rájövünk a hibára, durván kioktatnak, vagy közömbösen elnéznek a fejünk fölött. A nyájas vevő meg pironkodik, a sorban mindenki őt nézi. Az akadékoskodót, a kákán is csomót keresőt. Olykor még hangosan is szidalmazzák, miközben a háta mögött levő nagyvonalúan odaszól a pénztárosnak, a többi a magáé. Sietek hozzátenni, hogy nem a munka hevében tévedő, becsületes emberekről, hanem a tudatosan, előre megfontolt szándékkal, kiszolgáltatottságunkat csúnyán kihasználó kereskedőkről beszélek. És nem csúfyán róluk. Találkozhatunk csalókkal, ha úgy tetszik, ügyeskedőkkel a szolgáltatások területén, a közlekedésben is. A minap egyik ismerősöm felháborodva nyitott be az irodámba. Százassal fizetett a távolsági autóbuszon. A gépkocsivezető széttárta a karját, mutatta az üres fiókot, nem tud visszaadni. Majd ha leszáll, jelentkezzen nála, odaadja a visszajáró pénzt. Rengetegen voltak, örült, hogy a csomagjaival valahogy lekászálódott. Elúsztak a forintjai. Ügyes manipuláció. Ha naponta kétszer-háromszor megismétli, megvan a borravaló. Ugyanis elképzelhetetlen, hogy a több, mint 100 kilométeres szakaszon nem gyűlik össze elegendő aprópénz, és mindenkinek a zsebében százas, ötszázas lapul. A legnagyobb baj az: tettüket nem érzik igazi bűncselekménynek, „csak" ügyeskedésnek. Aki bírja, marja! Vigyázzon mindenki magára. Miért nem figyelt oda jobban a számolásnál? Maholnap odajutunk, ha nem rendelkezünk ellenőri képességekkel, megnézhetjük magunkat. Mielőtt bárki is túlzással vádolna, hadd hivatkozzak a közelmúltban elhangzott nyilatkozatra, amelyet a Fővárosi Tanács kereskedelmi főosztályvezetője mondott a rádióban. Arról beszélt, hogy azt szeretné: a „Leltár miatt zárva” táblák mintájára legyenek ilyen feliratok is: „Az üzletet bezártuk, mert az eladók megkárosították a vevőket.” Szokatlan az ilyen megfogalmazás Magyarországon, de jelez valamit. Többek között azt, hogy nincs minden rendben a kereskedelmi morál körül. Néhány éve olyan szemlélet ütötte fel a fejét, miszerint nem kell bántani a kereskedelmet, a vendéglátást, másutt is vannak hibák, visszaélések. Félreértett, rosszul felfogott, sehová se vezető érv a hiányosságok elkenésére. Mindenképpen elszomorító, hogy vannak még ma is, akik nem vették észre, vagy nem akarják észrevenni: nincs bocsánatos csalás. Ugyanakkor az sem elegendő, hogy a vizsgálati jelentéseket a fiókba zárják, kitöltsék a statisztikai jelentés rubrikáit és kész. A nyilvánosságra hozott visszaéléseknek nagyobb hatásuk, viszszatartó erejük van, mint száz elfektetett ügyiratnak. Más, nehezebb idővet élünk. A Legfelsőbb Bíróság állásfoglalása szerint: „A jelenlegi gazdasági körülmények között minden poszton fokozott követelményeknek kell eleget tenni. Minden olyan törekvés, amely arra irányul, hogy személyeknek, vagy csoportoknak munka nélküli jövedelmet biztosítson, veszélyezteti azokat az erőfeszítéseket, amelyek a népgazdaság egészséges fejlődését kívánják elősegíteni.” Szerintem mást is veszélyeztetnek. A társadalom, a közélet tisztaságát, a józanul gondolkodó, az önzetlenül, becsületesen dolgozó emberek hitét, erőfeszítését. Kétségtelen, mostani gazdasági körülményeink kedveznek az ügyeskedőknek. Rengeteg a hiánycikk, egyre több a szabadáras termék, gomba módra szaporodnak a butikok, a bazárok, a szerződéses üzletek. Emlékezhetünk még a karácsonyt megelőző hetekre, amikor a lábunkat lejárhattuk egyebek között Legóért. Az állami és a szövetkezeti boltokban csak ingatták a fejüket az eladók, míg a magánkereskedőknél volt, 500 forinttal drágábban. Amikor a bejelentések nyomán elkezdték vizsgálni az ügyet, a maszekok arra hivatkoztak: szabadáras termék. Szabadár — szabad csalás? Itt már tisztességtelen haszonról van szó. Igaz, a magánkereskedő is felszámolhatja a kiskereskedelem költségeit, a tisztességes hasznot, de nem hagyhatja figyelmen kívül az arra a cikkcsoportra érvényes irányárrést. Az semmiképpen nem fogadható el, hogy az állami és a szövetkezeti nagykereskedelem által megadott kiskereskedelmi fogyasztói áron felül 10—40 százalékos haszonra tegyenek szert minden egyes ilyen játék eladásakor. Talán még ennél is felháborítóbb az az eset, amelyet magánbeszélgetés során az egyik ellenőr mesélt. A szerződéses üzletvezető, némi segédlettel, a kiskereskedelmi üzletekből felvásárolta a banánt, és jóval drágábban adta tovább. Természetesen elcsúszott a banánhéjon. Mit gondolnak, mivel védekezett? Azzal, hogy az importált gyümölcs is szabadáras! Nem tudom, mi lett a nóta vége, nem is ez az érdekes. Azt kellene már végre megállapítani: hol a határ? Ugyanis a szabadár, a tisztességtelen haszon nagyon tág fogalom. Sokszor még az ellenőrzéssel foglalkozó szervezetek sem tudnak mit kezdeni vele. Az Országos Kereskedelmi Főfelügyelőség szakembere is azt mondotta az újságíróknak: most alakítják ki a felelősségre vonás gyakorlatát, de ehhez nagy körültekintésre, mérlegelésre, a hatóságok határozottabb állásfoglalására van szükség. Ezért is tartom bátornak, és előremuta-tónak a kereskedelmi főosztályvezető szemléletét, magatartását. Még akkor is, ha tudom, még nagyon sokáig nem tesszük ki azt a bizonyos táblát a kirakatba. Jelképnek azért nem rossz. Mert mások kárára ügyeskedni, csalni semmiképp nem szabad. Semmilyen formában. Seres Sándor Olajipari számítóközpont A Kőolajkutató Vállalat szolnoki központjában szerdán üzembe helyezték az alföldi olajipari számítástechnikai rendszer első egységét, az R-10-es Videoton számítógépet. A feladata kettős: gyors és pontos információkat szolgáltat majd az országos bányászati nyersanyaginformációs rendszer részére, továbbá elvégzi a vállalati gazdálkodás naprakész értékelését, nyilvántartását, bevonják a kutató-, feltárómunka elemzésébe is.