Békés Megyei Népújság, 1983. február (38. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-03 / 28. szám

NÉPÚJSÁG # A pihenni és gyógyulni kívánók ezrei fordulnak meg a gyu­lai várfürdőben ilyenkor, a téli hónapokban is. A fürdő ve­zetői gondoskodnak a vendégek kényelméről. E célt szol­gálják a társalgóban elhelyezett korszerű, új műanyag ülő­bútorok is, amelyek rendszerint mindig foglaltak­Fotó: Veress Erzsi Ügyvitel-korszerűsítés a mezőgazdaságban Az állami gazdaságok, ter­melőszövetkezetek ügyvite­lük korszerűsítésére mind nagyobb gondot fordítanak — ez derült ki a Mezőgazdasági Ügyvitelszervezési Irodának szerdán, a mezőgazdasági szövetkezetek házában meg­tartott igazgatótanácsi ülé­sén. Az elmúlt évi eredmé­nyeket és az idei feladatokat elemezve az igazgatótanács tagjai elmondták: évente a MÜSZI közreműködésével 10 —15 százalékkal növekszik a gépesített üzem- és ügyvitel­­szervezésre áttérő gazdasá­gok száma, s jelenleg már 1300 nagyüzemben e mód­szer segítségével gazdálkod­nak. Az ügyvitel korszerűsítése iránt fokozódó érdeklődés abból a sajátosságból adó­dik, hogy a mezőgazdaság­ban az ügyviteli munka nem tartott lépést a technika fej­lődésével, s az elavult ügy­vitel gyakran az eredményes gazdálkodás gátjává válik. Ezt felismerve a gazdaságok szívesen áldoznak a korsze­rűsítésre. E törekvésüket megkönnyíti az ipari háttér kialakulása. A MÜSZI létrehozta az el­ső tsz-számítóközpontot, ahol egy R22-es típusú, nagyobb teljesítményű számítógép 12 Budapest környéki termelő­­szövetkezet könyvelését, pénz-, anyag-, munkaerő- és energiagazdálkodását segíti. Amíg ugyanis a kisgépek jobbára a napi feladatok el­végzésére szolgálnak, addig a bonyolultabb elemző munká­hoz, a mérlegkészítéshez már a nagyobb gépre van szük­ség. Amennyiben az első tsz-számítóközpont beválik, úgy a tervek szerint az or­szág más körzeteiben is fel­állítanak hasonló komputere­ket. GYORSLISTát a február 1-én megtartott január havi lottó jutalomsorsolásról, melyen a 3. heti szelvények vet­tek részt. A gyorslistában az alábbi rövidítéseket használtuk: A vásárlási utalvány (1000 fo­rint). B Lada 1200 L típ. sze­mélygépkocsira utalvány. C Tra­bant Lim. Special típ. személy­­gépkocsira utalvány. D Videoton Hi-Fi-torony (29 900 forint). E színes tv (30 000 forint). F sze­rencseutalvány (30 000 forint). A nyertes szelvényeket febru­ár 25-ig kell a totó-lottó kiren­deltségek, az OTP-fiókok vagy a posta útján a sportfogadási és Lottó Igazgatóság címére (1875 Budapest V., Münnich Ferenc u. 15.) eljuttatni. G iparcikkutalvány (25 000 fo­rint). H otthon lakberendezési utalvány (25 000 forint). I zene­sarok-utalvány (20 000 forint). J televízió (10 000 forint). K vá­sárlási utalvány (10 000 forint). L vásárlási utalvány (9000 fo­rint). M vásárlási utalvány (7000 forint). N vásárlási utalvány (5000 forint). O vásárlási utal­vány (4000 forint). P vásárlási utalvány (3000 forint). R vásár­lási utalvány (2000 forint). A gyorslista (melyben a me­gyénkben vásárolt nyertes szel­vények számát közöljük) köz­vetlenül a sorsolás után készült, az esetleges nyomdai hibákért felelősséget nem vállalunk. Elfojtották a Hajdúszoboszlói gázkitörést A hajdúszoboszlói 77-es számú gázkút kitörésénél szerdán reggelre tervezték — csaknem kétnapos tervszerű, alapos előkészület után — a sérült csőfejrészek leszerelé­sét, majd utána az új záró­szerkezet felrakását. Szerdá­ra virradó éjszaka azonban váratlan akadály jött közbe: a nagy erővel feltörő gáz újabb két termelőcsövet do­bott ki a kútból. Az egyik öt méterre esett le, a má­sik pedig közvetlenül az elő­készített szerelőgödör mellett fúródott a földbe. Miután hasonló veszélyre lehet szá­mítani, az elhárító csoport szakemberei úgy döntöttek: védőpajzsot emelnek a kút­fej körül kialakított akna fö­lé, ahol biztonságosan dol­gozhatnak a sérült ré­szek­­eltávolításán, s majd a zárószerkezet felrakásán. A váratlan akadály elhárítása miatt a tervbe vett elzárási kísérletet néhány órával el­halasztották. Szerdán délután 15.37-kor a mentőcsapatoknak sikerült elzárniuk a nagyhegyesi 77- es gázkút kitörését. 12 óra előtt néhány perccel fordult a szerelőket segítő daru hosszú karja a 200 millimé­ter vastag gázoszlopot kilö­­velő kút fölé. 13.38-kor már leemelték a megrongálódott kútfejet. Utána a 10 tagú mentőcsapat tagjainak pre­cíz, pontosan kiszámított, összehangolt munkájával, két nagy daru és két lánctalpas traktor segítségével, a kút fölé emelték a csaknem há­rom tonna súlyú zárószerke­zetet. 3 óra után néhány perccel már ennek a nyílá­sán keresztül jött a gáz, majd a zárószelepek össze­húzása után a 4 napon át tartott erős morajlás és föld­gázkitörés 15.37-kor meg­szűnt. Országos kólótábor Pécsett Országos kólótábor kezdő­dött szerdán legnagyobb nemzetiségi megyénk — Ba­ranya — székhelyén, Pécsett. A balkáni népek híres kör­táncáról elnevezett találkozó résztvevői a magyarországi délszlávok néptánckultúrájá­val ismerkednek. Az ötnapos program házigazdája a Janus Pannonius Tudományegye­tem nemzetközi hírű Bara­nya táncegyüttese. Hazánk minden részéből százan gyűltek össze a Mecsekalján, nemcsak szerb, horvát és szlovén táncosok, hanem a nemzetiségi néptánc iránt ér­deklődő magyar szakembe­rek, együttesvezetők is. Az egész napos szakmai munkát követően esténként a város közönsége előtt is meg­nyílik a kólatábor: táncbe­mutatót, táncházat, hangver­senyt tartanak az érdeklő­dőknek. Tejsavó takarmányozásra A Sárréti Tejüzem szeg­halmi és békéscsabai üzemé­ben a tej feldolgozása, fő­ként a sajt- és túrógyártás során évente 14 millió liter savó keletkezik. A korábban használhatatlannak, értékte­lennek tartott melléktermék az üzem kezdeményezésére a sertéstenyésztés tömegtakar­mányává lépett elő. Napja­inkban ebből a tömegtakar­mányból hatmillió liternyit a nagyüzemeknek, a többit a kisgazdaságoknak értékesítik. A vállalat tankautói na­ponta Békés megye tizenkét községébe szállítják a gaz­dag bel­tartár­mű tömegtakar­mányt, amelynek literjét 16 —17 fillérért értékesítik a termelőszövetkezetekkel kö­zösen létrehozott elárusító­­helyeken. A kistermelők nap mint nap jutnak hozzá a friss takarmányhoz. A tejsavó felhasználásával nemcsak a környezetet vé­dik, miután azt nem enge­dik a szennyvízcsatorna-há­lózaton a folyókba, tavakba, hanem az üzem jelentős be­vételhez is jut. Ezzel együtt természetesen a sertéste­nyésztést is serkentik. Nap­jainkban Békés megyében mintegy 1,1 millió sertést tartanak, ennek közel 60 szá­zaléka a kisgazdaságokban hízik. A tejüzem autói szállítják ki a tejsavót Fotó: Szekeres András 1983. február 3., csütörtök Ügyeskedők címben árnyaltan fogalmaztam, ír­hattam volna azt is csalok. Szinte naponta találkozunk velük a hentes­üzlet, a zöldséges pultja mö­gött, az ABC-áruházak pénz­tárainál. Kezük villámgyor­san jár, fejben számolnak, kétszer ütik be a tizedik té­telt, gyerekeket csapnak be, ha rájövünk a hibára, dur­ván kioktatnak, vagy kö­zömbösen elnéznek a fe­jünk fölött. A nyájas vevő meg pironkodik, a sorban mindenki őt nézi. Az akadé­­koskodót, a kákán is csomót keresőt. Olykor még hango­san is szidalmazzák, miköz­ben a háta mögött levő nagyvonalúan odaszól a pénztárosnak, a többi a ma­gáé. Sietek hozzátenni, hogy nem a munka hevében té­vedő, becsületes emberek­ről, hanem a tudatosan, elő­re megfontolt szándékkal, kiszolgáltatottságunkat csú­nyán kihasználó kereskedők­ről beszélek. És nem csú­fyán róluk. Találkozhatunk csalókkal, ha úgy tetszik, ügyeskedőkkel a szolgálta­tások területén, a közleke­désben is. A minap egyik is­merősöm felháborodva nyi­tott be az irodámba. Szá­zassal fizetett a távolsági autóbuszon. A gépkocsiveze­tő széttárta a karját, mu­tatta az üres fiókot, nem tud visszaadni. Majd ha leszáll, jelentkezzen nála, odaadja a visszajáró pénzt. Rengetegen voltak, örült, hogy a cso­magjaival valahogy lekászá­lódott. Elúsztak a forintjai. Ügyes manipuláció. Ha na­ponta kétszer-háromszor megismétli, megvan a borra­való. Ugyanis elképzelhetet­len, hogy a több, mint 100 kilométeres szakaszon nem gyűlik össze elegendő apró­pénz, és mindenkinek a zse­bében százas, ötszázas lapul. A legnagyobb baj az: tet­tüket nem érzik igazi bűn­­cselekménynek, „csak" ügyeskedésnek. Aki bírja, marja! Vigyázzon mindenki magára. Miért nem figyelt oda jobban a számolásnál? Maholnap odajutunk, ha nem rendelkezünk ellenőri képességekkel, megnézhetjük magunkat. Mielőtt bárki is túlzással vádolna, hadd hi­vatkozzak a közelmúltban el­hangzott nyilatkozatra, ame­lyet a Fővárosi Tanács ke­reskedelmi főosztályvezetője mondott a rádióban. Arról beszélt, hogy azt szeretné: a „Leltár miatt zárva” táblák mintájára legyenek ilyen feliratok is: „Az üzletet be­zártuk, mert az eladók meg­károsították a vevőket.” Szokatlan az ilyen megfo­galmazás Magyarországon, de jelez valamit. Többek kö­zött azt, hogy nincs min­den rendben a kereskedelmi morál körül. Néhány éve olyan szemlélet ütötte fel a fejét, miszerint nem kell bántani a kereskedelmet, a vendéglátást, másutt is van­nak hibák, visszaélések. Fél­reértett, rosszul felfogott, se­hová se vezető érv a hiá­nyosságok elkenésére. Min­denképpen elszomorító, hogy vannak még ma is, akik nem vették észre, vagy nem akarják észrevenni: nincs bocsánatos csalás. Ugyan­akkor az sem elegendő, hogy a vizsgálati jelentéseket a fiókba zárják, kitöltsék a statisztikai jelentés rubri­káit és kész. A nyilvános­ságra hozott visszaélések­nek nagyobb hatásuk, visz­­szatartó erejük van, mint száz elfektetett ügyiratnak.­­ Más, nehezebb idővet élünk. A Legfelsőbb Bíróság állásfoglalása szerint: „A jelenlegi gazdasági körülmé­nyek­ között minden poszton fokozott követelményeknek kell eleget tenni. Minden olyan törekvés, amely arra irányul, hogy személyek­nek, vagy csoportoknak munka nélküli jövedelmet biztosítson, veszélyezteti azokat az erőfeszítéseket, amelyek a népgazdaság egészséges fejlődését kíván­ják elősegíteni.” Szerintem mást is veszélyeztetnek. A társadalom, a közélet tisz­taságát, a józanul gondolko­dó, az önzetlenül, becsüle­tesen dolgozó emberek hi­tét, erőfeszítését. Kétségte­len, mostani gazdasági kö­rülményeink kedveznek az ügyeskedőknek. Rengeteg a hiánycikk, egyre több a sza­badáras termék, gomba módra szaporodnak a buti­kok, a bazárok, a szerződé­ses üzletek. Emlékezhetünk még a karácsonyt megelőző hetekre, amikor a lábunkat lejárhattuk egyebek között Legóért. Az állami és a szövetkezeti boltokban csak ingatták a fejüket az eladók, míg a magánkereskedőknél volt, 500 forinttal drágáb­ban. Amikor a bejelentések nyomán elkezdték vizsgálni az ügyet, a maszekok arra hivatkoztak: szabadáras ter­mék. Szabadár — szabad csalás? Itt már tisztességte­len haszonról van szó. Igaz, a magánkereskedő is felszá­molhatja a kiskereskedelem költségeit, a tisztességes hasznot, de nem hagyhatja figyelmen kívül az arra a cikkcsoportra érvényes irányárrést. Az semmikép­pen nem fogadható el, hogy az állami és a szövetkezeti nagykereskedelem által megadott kiskereskedelmi fo­gyasztói áron felül 10—40 százalékos haszonra tegye­nek szert minden egyes ilyen játék eladásakor. Talán még ennél is felhá­­borítóbb az az eset, amelyet magánbeszélgetés során az egyik ellenőr mesélt. A szer­ződéses üzletvezető, némi se­gédlettel, a kiskereskedelmi üzletekből felvásárolta a ba­nánt, és jóval drágábban ad­ta tovább. Természetesen el­csúszott a banánhéjon. Mit gondolnak, mivel védeke­zett? Azzal, hogy az impor­tált gyümölcs is szabadáras! Nem tudom, mi lett a nóta vége, nem is ez az érdekes. Azt kellene már végre meg­állapítani: hol a határ? Ugyanis a szabadár, a tisz­tességtelen haszon nagyon tág fogalom. Sokszor még az ellenőrzéssel foglalkozó szer­vezetek sem tudnak mit kez­deni vele. Az Országos Ke­reskedelmi Főfelügyelőség szakembere is azt mondot­ta az újságíróknak: most alakítják ki a felelősségre vonás gyakorlatát, de eh­hez nagy körültekintésre, mérlegelésre, a hatóságok határozottabb állásfoglalá­sára van szükség. Ezért is tartom bátor­nak, és előremuta-t­­ónak a kereskedel­mi főosztályvezető szemlé­letét, magatartását. Még ak­kor is, ha tudom, még na­gyon sokáig nem tesszük ki azt a bizonyos táblát a kira­katba. Jelképnek azért nem rossz. Mert mások kárára ügyeskedni, csalni semmi­képp nem szabad. Semmi­lyen formában. Seres Sándor Olajipari számítóközpont A Kőolajkutató Vállalat szolnoki központjában szer­dán üzembe helyezték az al­földi olajipari számítástech­nikai rendszer első egységét, az R-10-es Videoton számí­tógépet. A feladata kettős: gyors és pontos információ­kat szolgáltat majd az orszá­gos bányászati nyersanyag­információs rendszer részé­re, továbbá elvégzi a válla­lati gazdálkodás naprakész értékelését, nyilvántartását, bevonják a kutató-, feltáró­munka elemzésébe is.

Next