Békés Megyei Népújság, 1983. február (38. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-16 / 39. szám
1983. február 16., szerda Százhúsz éve született Justh Zsigmond „Mindenre, ami szent, kérem, maradjon birtokán, ne akarjon egy pohár vízben vihart támasztani. Van Budapesten elég boldogtalan pályatévesztett ember. Aki nem az, Magyarországon ne adja magát íróságra. Ha megírnám a magyar irodalom történetét, ■jeligéül Vörösmarty sötét refrénjét használnám: nincsen remény.” Ezekkel a sorokkal igyekszik 1885-ben Reviczky Gyula a huszonkét éves arisztokratát eltanácsolni, megóvni a magyar, irodalmi élettől. A fiatalember azonban tántoríthatatlan. Mi több, „Párizsi séták és képek” címen cikket ajánl Reviczkynek, akit a következő esztendőben, 1886-ban meg is hív otthonába, a Békés vármegyei pusztaszenttornyai birtokára. Itt született 1863. február 16-án Justh Zsigmond. A Justh család felvidéki mágnás família volt.Fiaikat az arisztokrata ifjúság jól kitaposott útjain járatták. Mint abban az időben szokásban volt, a Justhszülők is politikai pályán szerették volna látni fiukat. Ennek megfelelően tehát Zsigmond pesti iskolái után Zürich, majd Kiel egyetemeire került. Itt jogi és nemzetgazdasági tanulmányokat folytatott. 1882-ben Párizsba utazhatott. Ekkor, mint korábban már annyian mások, ő is Párizs évenként visszatérő szerelmesévé válik. Olyanynyira, hogy a párizsi társasági életben való forgolódásáról naplót is vezetett, amelyet honi naplójával és a világ harminc tájáról küldözgetett leveleivel együtt legutóbb 1977-ben a Szépirodalmi Kiadó jelentetett meg. Justh Zsigmond rengetegen utazott. Megfordult Itáliában, Dél-Franciaországban, Korzikán, Algírban és Egyiptomban is, de az írásra késztetettséget mindenhová magával vitte. Távoli országokban tett utazásairól megpihenni mindig Pusztaszenttornyára tért Többnyire az egész nyarat itt töltötte. Később irodalmi leveleinek — amelyekből nála csak Kazinczy írt többet — datálása szerint már tavasszal megérkezett szülőfalujába. Justh Zsigmond vonzódott a békési parasztemberekhez, érdeklődéssel fordult a gányóknak gúnyolt dohányföldi munkások élete felé. Gányó Julcsa című regényében az akaratgyenge, beteges arisztokráciával szemben a lelki egészség példáját, Gányó Julcsát, s parasztnőt állítja. Egy másik regényében, a Furmusban, a megyerendszer egymás között házasodó, a tisztségeket egymást közt megosztó, dekadenciába hulló arisztokratáit ábrázolta. Justh szerette a parasztembert. Részükre és részvételükkel 1890-ben parasztszínházat szervezett, ahol évről évre mutattak be, főként klasszikus darabokat, Arisztophanész, Plautus, Shakespeare, Moliere került színre. De tervezte a fiatal kortárs írók műveinek bemutatását is. Színészei gádorosi, pusztaszenttornyai, orosházi szegény emberek voltak, akik Justhnak egy lelkes hangú naplóbejegyzése szerint: „szeretettel csüggnek szerepeiken, tudják mint a karikacsapás, megérzik, meglatolgatják minden betűjét”. Justh Zsigmond a magyar századvég dezilluzionista nemzedékének volt tagja. Saját lelkében élte meg osztályának akkor már oly nyilvánvaló hanyatlását. Arisztokrata származása ellenére társadalmi tapasztalatai a polgári progresszió íróképviselői felé sodorták. Justh Zsigmond harmincegy éves volt, amikor 1894 októberében Cannes-ban meghalt. Tüdőbeteg volt. Egy korán sírba szálló, írónak induló nemzedék fiatalon elhunyt érdemes tagja. Egy nemzedéké, amelynek hullása láttán Ady Endre a következőket írta: „Szörnyűséges nézni. Harmincéves alig múltam, s egy isteni generáció veszett ki mellőlem. Reviczky Gyula, Justh Zsigmond, Iványi Ödön, Hrabovszky Lajos, Fórizs Pista és még egy egész csapat... És én gondolkoztam rajta, miért halt ki ez a dicső gárda? Miért élt boldogtalanul? Miért élő, halott, aki itt maradt? Valamennyit az ereje tette boldogtalanná. A mai magyar társadalom összetör minden erős egyéniséget. Nádszál derék, nem önálló fej. Ami forrongó, zavaros viszonyaink közt megbecsülhetetlen adomány. Persze ezt hiába magyarázták volna szegényeknek.” Csobai László Zalkalamajka Örménykúton „Háromszoros kalaplengetés és hurrá mindenkinek abból az alkalomból, hogy mi, vagyis a Zalkalamajka megszülettünk! Biztos emlékeztek rá, hogy hol volt, hol nem volt, volt egyszer Tőserdőn innen, Örménykúton túl egy „Tisza Túra ’81” akciónk, s annak volt egy szenzációs napilapja: „ÖRMÉNYET KERÉKPÁROS NÉPE”.... Az egykori túrázók közül most négyen elhatározták (úgy mint Abonyi Szilárd, Dobozin Emese, Szebegyinszki Zoltán és Szenes János), hogy megkötjük a „hírszerződést”... E fenti, vidám sorok Szervusztok! címmel jelentek meg az 5304. sz. örménykúti Zalka Máté úttörőcsapat 1982/1. lapjának címoldalán. Azóta már a második szám is napvilágot látott — kéthavonta jelenik meg a Zalkalamajka —, s a lelkesedés egy cseppet sem veszített régi lendületéből. A lap hangja gyermeki derűvel, lelkesedéssel és valami utánozhatatlan frisseséggel bilincseli le az olvasót. Már csak azért is helyeselni tudjuk az említett cikk első oldalát, mármint a háromszoros kalaplengetést, mert nem csupán a lap olvasóinak, de készítőinek is élvezetes és hasznos felütni a stencilezett lapokat. De erről valljon a lap felelős szerkesztője, Szenes János, aki egyben az iskola csapatvezetője is. — Nagy segítség ez a megfelelő propaganda elérésére. Az egyes akciók, pályázatok meghirdetésére, az évfordulókról való megemlékezésre, a legmegfelelőbb ez a módszer. A csapatmunkáról is itt vezetünk krónikát. S milyen lelkesek a gyerekek ... Abonyi Szilárd és Szebegyinszki Zoli állandóan rágták a fülünket, hogy legyen ilyen lap. Ők, mint ifivezetők vesznek most részt a szerkesztő bizottság munkájában. Szarvason tanulnak, de délutánonként szinte mindennap bejönnek, s elmondják, mi újságot hallottak. És milyen viták alakulnak ki egy-egy ilyen bizottsági ülésen. Kérdezze csak meg Emesét... Dobozin Emese eddig némán hallgatta a beszélgetést, s válaszként most készséggel bólogat. Ő, mint az úttörőtanács titkára, egyben a szerkesztő bizottság tagja is. Igaz, orvos vagy tanár szeretne lenni, de élvezettel mesél riporterélményeiről. — Csapathagyomány nálunk, hogy szeptemberben megrendezzük a csapatzászló ünnepét, főzőversennyel, vetélkedőkkel, futballmecscsel. . . Az idén még tábortűzi diszkó is volt. Rengeteg élmény gyűlt össze, amelyeket közösen írtunk meg. Emese szívesen emlékezik a lap indulására, ő is részt vett ebben a munkában, hiszen Zánkán látta, milyen keletje van a maguk által szerkesztett lapoknak a gyerekek között. Lassan az iskola diákjai közül is egyre több akadt, aki munkatárssá szegődött a laphoz. Gyűjtögetnek játékokat, találós kérdéseket. Leírják az iskolában elhangzott vidám elszólásokat. Hruska Anikó a Télapóünnepről tudósított. Socó Edit, mikor Zánkán járt, a hallott vicceket lejegyezte, s aztán az iskola lapjában tette közzé. Molnár Ildi is a vidámság híve, ám ő megtörtént eseteket ír le. Ilyeneket: „Gizi megdorgálja barátnőjét, Ildit: — Próbálj meg már késsel-villával enni! — Igen, de akkor melyik kezembe veszem a húst?” Akinek új ötlete, kívánsága van, ám nem érez magában elég ügyességet megírni, elhelyezheti óhaját az ötletládában. A javaslatok, s a lapok fogadtatása egyre inkább bizonyítják, a Zalkalamajkát szívesen látják az iskolában, s a községben egyaránt. A szerkesztő bizottság rezidenciájára, az úttörőszobába is ellátogatunk. Most hideg van az aprócska szobában, ám az itt eltöltött órák emléke, s a kislányok beszélgetése hamar barátságossá varázsolja az először ridegnek tűnő helyiséget. Ha nem megfontolt felnőttek lennénk, tán valóban háromszoros kalaplengetéssel, s persze hurrával üdvözölnénk a szorgos kollektíva — vagy ahogy ők mondják, a nagy család — nemes erőfeszítéseit. Így — s kalap híján — meg kell elégedniük búcsúzóul szerencsekívánatainkkal, hiszen igazán dicsérendő, hogy ilyen kis iskolában lap született, s nem is akármilyen. Nagy Ágnes Az úttörőszobában Fotó: Gát Edit NÉPÚJSÁG Siker volt Cyrano: Barbinek Péter Elült a taps, legördült a függöny. A közönség hazaindult, s ezen az esten — legalább a ruhatárig — mindenki jobb ember lett. Később, a színésszel azt az időt próbáljuk visszaidézni, amikor az előadás végén meghajolt a nézőtér előtt. Mit érzett Cyrano a taps idején? — Sűrítetten, sok mindent kell átélni azokban a percekben — mondja Barbinek Péter. — Mindig kétségeim vannak, ha hivatásomra gondolok. Férfiember ugyanis alkotni, építeni született. Igen, ha valaki felépít mondjuk egy katedrálist, munkája végeztével megadatik számára, hogy gyönyörködjék a műben. A színész nem láthatja saját alkotását, lemérni is csak a visszaverődő fényt, mások reagálását lehet. A taps idején kell „eltávolodni” önmagunktól, s megtudni, mire jutottunk. — Cyrano megformálása jó mulatság, férfimunka volt. — Magam is úgy érzem. És hálás vagyok a sorsnak, hogy éppen most, a legjobb pillanatban lehettem Cyrano. Egy évvel ezelőtt talán még korai lett volna, jövőre esetleg késő. Most én vagyok Cyrano! Semmi kétségem sincs a színpadi figura igazságáról. Elmondhatatlan boldogság, hogy érzem: a közönség együtt rezdül a nemes lelkű lovag tetteivel. Mindnyájunkban szunnyad a vágy a szépre, a jóra, a nemes cselekedetre. A színház, a színész feladata, hogy felmutassa a közönségnek az ember jó arcát. Feszültségektől terhes világunkban reményt sugároz a kép: lehet élni-halni szépen, emberhez méltóan. — Milyen előzményei voltak e sikeres találkozásnak? — Talán egész eddigi életem. A gyerekkori esték, amikor édesapámtól ismertem meg Vörösmarty, Petőfi, Arany János verseit. Ifjúságom csapongó évei, a Thália szolgálatában töltött 16 esztendő. Színészi harcaim, amikor már-már hírhedett, „összeférhetetlen” figurája lettem a társulatoknak. Két éven át nem is volt szerződésem, ekkor önálló estekkel jártam az országot. (Békés megyében is szívesen fellépnék műsorommal.) Aztán megkerestek a Jókai Színháztól, s úgy érzem, itt most szeretnek. Azonos lehettem Rostand hősével, zenés színpadon játszhatom Cyranot. Négy-öt álmom volt, amelyek kedvéért színész lettem. Álmaim egyike most megvalósult. — A színészi munka nem csupa álomélet. Várják még bizonyára nem ilyen testre szabott feladatok is. — Természetesen. Ez a hivatásunk egyik izgalma, szépsége. A rút, ellenszenves figuráknak is meg kell keresni a saját igazságait. Bőrükbe bújva megütközni másokkal, igazabb igazságokkal, s ha kell, bukni e harcon. Ettől lesz drámai a küzdelem, ezért érdemes vállalni a színészsorsot. — Hogyan tovább? — Ha jól számolom, eddig nyolc társulatnál dolgoztam. A Cyrano bemutatója után újabb színházak kerestek meg kecsegtető ajánlatokkal. Valamennyi hívásra nemet mondtam. Szikrázó konfliktusaim után megtaláltam végre a derűs munka örömét. Tamási Áron hőse kérdezi: miért vagyunk e világban? Hogy valahol otthon legyünk benne. Én a Jókai Színháznál otthonra leltem. Andódy Tibor fi Társulás Filmstúdió sajtótájékoztatója Kedden a kora hajnali órákban ért véget az a sajtótájékoztató, amelyet a Társulás Stúdió vezetői tartottak a budapesti Vörös Csillag filmszínházban, azt követően, hogy a 15. magyar játékfilmszemlén bemutatkoztak a MAFILM legfiatalabb alkotóműhelyének produkciói. A stúdió első jelentkezése a magyar filmek seregszemléjén nagy érdeklődést váltott ki, délutáni és esti vetítései nagy számú közönséget vonzottak. Schlett István, a stúdió vezetője röviden ismertette a társulás történetét, majd kötetlen beszélgetés keretében ismerkedtek a megjelentek a hazai dokumentarista filmkészítési irányzat több képviselőjével. Elsősorban a filmek társadalmi fogadtatásáról érdeklődtek, alkotói módszerekről, a szociológia és a dokumentumfilmezés lehetőségeiről tájékozódtak a vendégek. Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Világok meséi. 8.57: Bevallom magának. 9.12: Öt Albinoni-hegedűverseny az Op. 5-ös sorozatból. 10.05: Diákfélóra. 10.35: Mit ér a nevem? 10.45: Rádiószínház. Csendes ügyelet. 11.16: Muszorgszkij muzsikájából. 12.45: Magvetők. 13.05: Operaslágerek. 13.35: Dzsesszmelódiák. 14.29: Miska bácsi levelesládája. 15.05: Verbunkos muzsika. 15.28: MR 10—14. 16.03: Kritikusok fóruma. 16.13: Előadja a szerző. 16.35: Két szimfónia. 17.05: Nem az igazi, de... 17.30: Pátria — népzenei hanglemezsorozat. 17.45: A Lipcsei Rádió fúvószenekara játszik. 18.00: Van új a Nap alatt. 19.15: Rendezte: Cserés Miklós dr. Rossz asszony. Veres Péter regénye. 20.02: Külpolitikai klub. 20.31: Örökzöld dallamok. 21.29: Nóták. 22.30: A Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének énekkara Liszt-műveket énekel. 22.40: Polémia a történelemmel. 23.00: Hegyek alján. Részletek D’ Albert operájából. 0.10: Pödör Péter táncdalaiból. PETŐFI RÁDIÓ 8.35: Idősebbek hullámhosszán. 9.30: Válaszolunk hallgatóinknak. 9.45: Citera- és furulyamuzsika. 10.00: Zenedélelőtt. 12.05: A Magyar Rádió népi zenekara játszik. 12.35: Tánczenei koktél. 13.25: Néhány szó zene közben. 13.30: Labirintus. 14.00: A Petőfi rádió zenés délutánja. 16.00: Mindenki iskolája. 16.40: Fiataloknak! 17.30: Ötödik sebesség. 18.35: A hanglemezbolt könnyűzenei újdonságai. 19.00: Zenei Tükör. 19.45: Frida felvételeiből. 20.35: Rádiószínház. Előléptetés. 21.36: Könnyű házimuzsika. 23.20: Bágya András szerzeményeiből. III. MŰSOR 9.00 : Iskolarádió. 9.30: Lala Kovacsev ,,Balkan Jazz” együttese játszik. 9.57: Zenekari muzsika. 11.05: Operafinálék. 12.05: Vivaldi: Hat szonáta. Op. 13. ,,A hűséges pásztor.” 13.07: Bertolt Brecht versei. 13.13: Leonard Bernstein vezényel. 15.10: Mascagni: Fritz barátunk. 16.50: Öt földrész zenéje. Mongólia. 17.00: Iskolarádió. 17.30: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót. Kb. 18.10: Dzsesszfelvételeinkből. 18.20: Új lemezeinkből. 19.05: Iskolarádió. 19.35: A Magyar Állami Hangversenyzenekar hangversenye. 22.00: Benkő Dániel Bakfarkfeldolgozásokat játszik. 22.23: Kósa György szerzői estje. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Pat Boone énekel. 17.15: Napjaink. Palatínus István jegyzete. 17.20: A szolnoki Kilián—Verseghy kamarakórus új felvételeiből. 17.30: Zenés autóstop. Szerkesztő : Tamási László. 18.00—18.30: Alföldi krónika. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna. (ism.) 8.05: Iskolatévé. Orosz nyelv. (Alt. isk. 6. oszt.) 8.30: Magyar irodalom. (Alt. isk. alsó tagozat.) 9.00: Magyar irodalom. (Alt. isk. 5. oszt.) (f.-f.) 9.20: Magyar irodalom. (Alt. isk. alsó tagozat.) 9.35: Fizikai kísérletek. 9.50: Stop! Közlekedj okosan! 9.55: Delta. (ism.) 10.20: Majd a Leontine! (ism.) 11.35: A Csendes-óceánon, (ism.) 12.45: Képújság, (f.-f.) 13.15: Iskolatévé. Stop! (ism.) 13.20: Fizikai kísérletek, (ism.) 13.30: Magyar irodalom. (Alt. isk. alsó tagozat.) (ism.) 13.45: Magyar irodalom. (Alt. isk. 5. oszt.) (ism., f.-f.) 14.15: Régi idők focija. 15.45: Hírek, (f.-f.) 15.50: Hír az újságban. NDK tévéfilm. 17.20: Egészségünkért! (f.-f.) 17.30: Hogy volt! 18.20: Képújság, (f.-f.) 18.25: Helyünk a világban, (f.-f.) 18.55: A Közönségszolgálat tájékoztatója. (f.-f.) 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Kisfilmek a nagyvilágból. A skorpió. 20.25: A bioszféra. 21.10: A hét műtárgya. 21.15: Krónika. A 2. magyar hadsereg a Donnál. (f.-f.) 22.25: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 20.00: Peter Buckman: . . . most mind együtt! Közben: 21.00: Tv-híradó 2. 22.10: Képújság, (f.-f.) BUKAREST 16.05: A mezőgazdaságban dolgozóknak. 16.35: Forradalmi dalok. 17.00: Nőkről nőknek. 17.50: A legkisebbeknek. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Történelem. 20.50: Irodalmi összeállítás. 21.40: Tv-híradó. 21.50: Könnyűzene. BELGRÁD, I. MŰSOR 17.00: Tv-napló. 17.15: Videooldalak. 17.25: Igman: Sí Világkupa, északi összetett verseny. 17.40 : Hírek. 17.45: Kuka kapitány kalózai. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Népi muzsika. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Szórakoztató szerda. 21.00: Reklám. 21.05: Zenei események. 21.50: Tv-napló. II. MŰSOR 18.15: Művelődési adás. 18.45: Szerdai körkép. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Album. SZÍNHÁZ 1983. február 16-án, szerdán 15 órakor Békéscsabán: CYRANO A 611-es SZMKI előadása 19 órakor Békéscsabán: KÖRTÁNC A DÉLÉP előadása 1983. február 17-én, csütörtökön 15 órakor Békéscsabán: CYRANO A 635-ös SZMKI előadása 19 órakor Békéscsabán: SZÍNHÁZ, SZERELMEM A munkásőrség előadása MOZI Békési Bástya: 4 és 6-kor: Kenyér, arany, fegyver, 8-kor: Filmklub. Békéscsabai Szabadság : Egy zsaru bőréért. Békéscsabai Terv: Elvis Presley. Gyulai Erkel: Katonadolog. Gyulai Petőfi: Bulldogok és cseresznyék. Orosházi Partizán: fél 4-kor: Vuk, fél 6-kor: A postás mindig kétszer csenget I., II. rész.