Békés Megyei Népújság, 1983. március (38. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-31 / 76. szám
o 1983. március 31., csütörtök Megváltozott tsz-jogszabályok Beszélgetés dr. Drágán Iván jogtanácsossal, a megyei tsz-szövetség titkárhelyettesével — Legutóbb 1977-ben rendezték átfogóan a termelőszövetkezeti jogszabályokat, majd a múlt év végén. Miért vált szükségessé öt év után a módosítás? — Az utóbbi öt évben tovább fejlődött a szövetkezeti mozgalom, újabb szövetkezetpolitikai állásfoglalások születtek, nemcsak a jogalkotóknál, hanem a TOT IV. kongresszusán is. A társadalomban lezajlott gazdasági és politikai változások szükségessé tették, hogy nőjön a termelőszövetkezetek önállósága, az önkormányzati szervek hatásköre. Fokozódjon a jogszabályok keretjellege, ott szülessenek a döntések, ahol a legjobban látják a hatásukat. Szűnjön meg a sok túlszabályozás, a tag és a szövetkezet vagyoni kapcsolata erősödjön, korszerű formákat kapjon a háztáji gazdálkodás szabályozása. — Mennyiben nő a szövetkezetek önállósága és felelőssége? — Az új szabályozás szerint a közgyűléstől a küldöttgyűlés hatáskörébe kerül az év végi zárszámadás, a mérleg és a terv elfogadása stb. De hogy a közgyűlés vagy küldöttgyűlés dönt ezekről a kérdésekről, az a tagoktól függ. A lehetőség mindkét választásra adott. Úgy lehet fogalmazni, hogy a küldöttgyűlés megnőtt szerepével együtt több lehetősége lesz a szövetkezeti tagoknak arra, hogy megtalálják az optimális arányt a közvetlen és a képviseleti döntések között. Újdonság, hogy a vezetőségnek ezentúl csak évente hatszor kell összeülnie, szemben a korábbi tizenkettővel. A munkahelyi közösségek létszámát az új jogszabály nem korlátozza, a közösségek vezetőségébe és a küldöttgyűlésbe választott képviselők mandátuma kettő helyett öt évre szól. Az ellenőrző bizottság közvetlenebbül avatkozhat be a téesz ügyeibe, javasolhatja egyes vezetők felelősségre vonását, és ezentúl összehívhatja a közgyűlést, küldöttközgyűlést. — Mennyiben változik a szövetkezet és a tagok vagyoni kapcsolata? — A tagok részjegyet jegyezhetnek, maximum kéthavi keresetük nagyságáig, de ha ezt a közgyűlés kimondja, akkor mindenki köteles jegyeztetni. Célrészjegy szabadon jegyezhető bizonyos elképzelések közös megvalósítása érdekében. De fizethető egyéb, termelést fejlesztő hozzájárulás is. Ezeket az újszerű megoldásokat megfelelően ismertetni kell a tagokkal, és elfogadtatás után jól alkalmazni. Fontos az is, hogy a jogszabályoknak megfelelően bővüljenek a munkadíjazás rendszerének önkormányzati elemei. A téesz maga döntsön, milyen önelszámolási egységeket alakít ki, vagy például arról, hogy a kilépő tagnak kifizeti a munkában töltött hónapok után járó nyereségrészesedést, vagy nem, és hogy kap-e háztájit. Új az is, hogy a kilépés, vagy nyugdíj esetén felmenthetik a tagot a munkavégzés kötelezettsége alól, az átlagrészesedés folyósítása mellett. — Ezek szerint a szövetkezeti tagok jogviszonya ismét közelített az iparban dolgozó munkásokéhoz . . . — Igen, ez több módosításon is megfigyelhető. A betegségi segély alsó határa az eddigi 50 százalékról 65 százalékra emelkedett, a gyest a férfi téesz-tagok is igénybe vehetik, a munkaszüneti napokra átlagrétesedést kell fizetni. Megjegyzem, hogy a munkaidőre vonatkozó rendelkezések nem változnak. Emelkedett viszont a földjáradék címén fizethető térítés mértéke. A korábbi öt—tíz kilogramm helyett nyolc—tizenöt kilogramm búza állami felvásárlási árának megfelelő összeget lehet fizetni a szövetkezetekbe bevitt földek minden aranykoronája után. S ami nagyon fontos, megszűnt az „alaptevékenység”, „kapcsolódó tevékenység” megkülönböztetés. A szövetkezetek tevékenységi körébe tartozik minden, amit jogszabály nem tilt és gazdaságosan folytatható, jövedelmező tevékenység. Ebben a jövedelmezőséget hangsúlyoznám, hiszen a szövetkezeteknek egy-egy faluban népességmeghatározó szerepük is van, amely azt jelenti, hogy a foglalkoztatási gondokat is meg kell, hogy oldják. — Változott-e a háztáji gazdálkodás szabályozása? — A módosított rendelkezések szerint a termelőszövetkezetek csak azoknak a tagoknak adhatnak ingyenes háztáji juttatást, akik ténylegesen háztáji gazdálkodást folytatnak. Megszűnt annak a lehetősége, hogy a mezőgazdasági miniszter a háztáji föld- vagy terményjuttatás pénzbeli megváltásának tilalma alól bárkit felmentsen; ez elsősorban a főváros és környéki téeszeket érinti. — Módosul-e a tagsági viszony szabályozása? — Igen, a tagok ezentúl a munkaviszonyban álló dolgozókkal azonos feltételek szerint vállalhatnak munkát, vagy létesíthetnek más vállalattal, szövetkezettel tagsági viszonyt. Mint ismert, korábban csak háziipari szövetkezetbe léphettek be kettős tagság alapján téesz-tagok. Lehetőség nyílik arra, hogy a tag és a téesz megállapodjon a foglalkozási kötelezettség szüneteltetésére. — Mennyiben jelentenek egyszerűsítést az új jogszabályok? — A fentieken kívül abban, hogy a vezetőség a jövőben csak két szabályzat, a szervezeti és működési, valamint a munkaügyi szabályzat megalkotásával köteles foglalkozni. A többi, főként szakmai előírást tartalmazó szabályzat elkészítése a szakemberek feladata. — Milyen határidővel? — Az alapszabályokat június 30-ig, a szervezeti-működési és munkaügyi szabályt december 31-ig. — Segít-e ebben a megyei érdekvédelmi szerv a téeszeknek? — Igen, minden szabályzatra mintákat készítünk, ezzel segítjük a megalkotást. De szerintem az elkészítés nem a jogászok feladata, hanem a tagoké. A jogász munkája a tagok véleményének, közös akaratának helyes formába öntése. Már csak azért is, mert az új szabályok az ő életüket befolyásolják, ők választhatják meg, hogyan, milyen keretek között akarnak élni és dolgozni. M. Szabó Zsuzsa NÉPÚJSÁG Munkaszervezési vitákkal A szarvasi Bútoripari Szövetkezet még napjainkban sem tartozik az iparág legjobbjai közé. Igaz, nem is várta senki, hogy a mély válságból egy év alatt felemelkedjenek, és már az is elismerésre méltó, ami eddig történt. Néhány hibás beruházási döntés, egy-két téves fejlesztési elképzelés a csőd szélére sodorta a kicsiny szövetkezetet. Ezért, amikor 1981 végén új vezetés került a szövetkezet élére, sokan úgy gondolták: beletörik a feladatba a bicskájuk. Szigorúbb norma Hogy beletörik-e vagy sem, az néhány év múlva kiderül. Pusztai János, a szövetkezet elnöke mindenesetre bizakodó. — Képletesen szólva meszsze van még az alagút vége, de már látszik némi fény a sötétben. Az biztos, hogy nem lesz könnyű dolgunk, és ahhoz, hogy előbbre jussunk, néha népszerűtlen intézkedéseket is tennünk kell. Meg is magyarázza, mire gondol. Amikor megválasztották elnöknek, megegyezett a főmérnökkel, hogy létre kell hozni valamiféle munkaszervezést a szövetkezetben. Ki is dolgozták a szisztémát, de erről tavaly kiderült, hogy nem hozta meg a várt eredményt. Nőtt ugyan a tőkés export, a tervezett 22 millió forint helyett 24,5 millióra emelkedett a termelési érték is, de mégsem javultak annyit, mint remélték. Ezért már a múlt évben kellett néhány intézkedést hozni. Átlagosan 10 százalékkal szigorították a normákat. Az idén pedig néhány személyi változásra is sor kerül. — Hazudnék, ha azt mondanám, hogy tapsoltunk a normarendezésnek — mondja Szebegyinszky Pál csiszoló. — Nem hiszem, hogy van olyan bolond ember, aki örül annak, hogy ugyananynyi pénzért többet követelnek tőle. Volt is nagy mozgás az üzemben, de mit tudtunk mást tenni, beletörődtünk. Most jobban ráhajtunk egy kicsit, hogy meglegyen a megszokott pénz. — Nem bírtuk volna a versenyt normarendezés nélkül* — indokolja a döntést az elnök. Egyszerűen nem volt elegendő termékfedezete a kifizetett munkabérnek, amit az is bizonyít, hogy a normaszigorítás után is átlagosan 110 százalék feletti volt a teljesítmény. Népszerűtlen döntés Alig ültek el a normarendezés óta a hullámok, újabb változások borzolták fel a kedélyeket a bútoripari szövetkezetben. Mivel a tavalyi szervezési intézkedések nem hozták meg a várt eredményeket, újra lépni kellett. — Nem volt könnyű a döntés, de nem tehettünk mást, néhány személyi változást kellett végrehajtanunk. Az üzemvezetőt áthelyeztük a prototípusgyártás élére, helyére mást állítottunk. Tudom, hogy a régi vezető nagyon népszerű volt, és döntésünkkel sokan nem értenek egyet, de egy középvezetőnek nemcsak az a dolga, hogy beosztottai érdekeit képviselje fölfelé, hanem a munkát is meg kell követelnie tőlük. Ebben az esetben ez az utóbbi maradt el. Dávid Ernő nemrég még asztalosként kereste kenyerét, most már művezető. Ő is azok között van, akiket a személyi változások során neveztek ki. — Mindannyian szerettük a régi üzemvezetőt, nagyon rendes volt velünk, de most, hogy ebbe a beosztásba kerültem, egy kicsit másként látom a dolgokat. Az az igazság, hogy jószándékból nem lehet megélni. Nyilván nem leszek mindig népszerű, ha megkövetelem a precíz, pontos munkavégzést, de enélkül nem tudjuk fokozni a tőkés exportot, márpedig ez nekünk most létkérdés. Fokozódó termelés Megtudjuk azt is, miért létkérdés a tőkés export fokozása a szarvasi Bútoripari Szövetkezetben. Egyszerűen azért, mert enélkül szinte egyáltalán nem tudnak bért emelni. Tavaly sikerült egy 8,2 százalékos bérszínvonalnövelést elérni, az idén jó, ha két százalék lesz. Jövedelmezőségi mutatójuk meglehetősen alacsony, a fejlesztő beruházás még mindig nem fejeződött be. Hatékonyságjavulásra tehát csak később számíthatnak. Bérnövelésre azért csak az export fokozása adhat lehetőséget. Legalább egymillió forinttal akarnak több tőkés exportot elérni az idén, mint tavaly. Ennek érdekében komoly kockázatot is vállaltak. A múlt év vége felé még csak tárgyaltak az idei rendelésekről, amikor már saját felelősségükre hozzákezdtek az előgyártáshoz. Ennek köszönhetően már január végén és februárban is kész terméket tudtak szállítani. Ezzel nemcsak időt nyertek, hanem kapacitást is, és több munka elvégzésére lesznek képesek. Igaz, a leggondosabb tervezést is keresztülhúzhatja az anyaghiány, ilyen veszély is fenyeget. NSZK-exportra elemes fenyőbútort gyártanak, ehhez komoly mennyiségű fenyőfurnérra is szükség van. Nemrég kapták az értesítést, hogy megérkezett az év elejére várt mennyiség a fele. Most főhet a fejük, hogy honnan teremtsék elő a hiányzó mennyiséget. Éppen az anyaghiány miatt igyekeznek átalakítani termékválasztékukat. Saját tervezésű bútorokkal szeretnének megjelenni az exportpiacokon, olyanokkal, melyek kialakításánál fontos szempont volt az alapanyagellátás jelenlegi helyzete. Hogy ezt a tevékenységüket siker koronázza-e, az majd rövidesen kiderül. Egy dolog azonban már bebizonyosodott: érdemes volt vállalni a felzúdulást és végrehajtani az újabb változtatásokat. A termelés érezhetően fokozódott, és javult a minőség is. Ma még lehet, hogy a szövetkezet nem minden dolgozója látja ennek hasznosságát, de az eredmények nyilván őket is meggyőzik. Akkor pedig a későbbi intézkedéseket talán könnyebb lesz megtenni. Lónyai László Próbaüzem a cserépgyárban Az elmúlt évben hazánkban 94 millió tetőfedő cserép készült, ennek csaknem 70 százalékát a Békés megyei gyárak állították elő. A sajtolt cserép igen keresett termék, az igény ez évben meghaladja a 100 milliót. A békéscsabai 3-as számú cserépgyár pontosan 10 éve készült el, s a mostani rekonstrukció során mintegy 20 millió forintos költséggel korszerűsítik a rakodást és a csomagolást. A cserépgyárban is az utóbbi időben krónikussá vált a létszámhiány, ezért került sor arra a rekonstrukcióra, aminek során az új gépek megkezdték próbaüzemüket, hogy végleges üzembe helyezés után a további gyártást szinten tartsák. A korszerű gépek kapcsolódnak a korábban üzembe helyezett alapegységekhez, megszüntetik, csökkentik a nehéz fizikai munkát. Munkában az egységrakományt kötöző gép. A kép jobb felső sarkában pedig az automata gépsor irányító-vezérlő pultja látható Szalagon érkezik a cserép Fotó: Szekeres András Kedvezményes üdülések a belföldi túrák A Tourinform üdülési és túraajánlataiból. Kedvezményes üdülést kínál a Tolna Tourist Dombóvár-Gunarason április 15-ig, egyhetes turnusokban a Hotel Gunaras kétágyas, zuhanyfülkés szobáiban fél-, vagy teljes panzióval. Az IBUSZ ugyancsak kedvezménnyel kínálja egyhetes üdüléseit Dobogókőn a Nimród, Jósvafőn a Tengerszem, Szilvásváradon a Lipicai Szállóban, valamint a katalinpusztai Mini Motelben. A Magyar Camping és Caravanning Club április 2-től 10-ig kínál olcsó üdülést Sümegen és Harkányban két- és háromágyas, központi fűtéses szobákban félpanzióval, illetve teljes ellátással. Aki a csendes, természeti környezetben eltöltött pihenés híve, az falusi üdülésen vehet részt a Nógrád Tourist vendégeként Mátramindszenten, elhelyezés összkomfortos fizetővendég-szobákban. Ugyancsak a Nógrád Tourist ajánlja hangulatos délutáni folklórprogramjait csoportok részére Hollókőn. A programban például a falu és a vár megtekintése, valamint a hollókői nagydíjas asszonykórus népszokásokat bemutató műsora szerepel. Zirc—Pannonhalma és Fertőd—Sopron úticéllal szervez egynapos kirándulásokat a Duna Tours. A zirci programban részt vevők megtekintik a Ragály könyvtárat, sétát tesznek az arborétumban, s ellátogatnak a pannonhalmi apátságba is. A fertődi utazáson részt vevők az Esterházy-kastélyon kívül láthatják a soproni Storno-házat, és a város történelmi magját is. Vas megyei várakkal és városokkal ismerkedhetnek meg az érdeklődők a Savaria Tourist szervezésében háromnapos programokon; megtekintik Szombathely nevezetességeit, a romkertet, a Savaria Múzeumot, a jáki műemlék templomot, a kőszegi Jurisich-várat, a sárvári Nádasdi-várat, de belefér a programba egy rövid arborétum-látogatás is.