Békés Megyei Népújság, 1983. augusztus (38. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-24 / 199. szám

NÉPÚJSÁG fiz Omega Gyulán Nincs kegyelem... Mintha népünnepély lett volna. A gyulai vár környé­két szinte elöntötte a gépko­csi- és emberáradat. A több­ségében tizenéves rockrajon­gók mellett nagyapák és böl­­csis gyerekek is kíváncsiak voltak az itthon rég nem, vagy ritkán látott Omegára, no meg a látványra, ami minden fellépésük szerves része. Tehát a jól ismert ze­ne mellett a közvetlen ta­lálkozás ritka élménye és a rendező, Jancsó Miklós neve csábította a múlt szerda esti koncertre a több mint négy­ezer nézőt. A színpad, akár egy mű­szerekkel tömött betonerő­dítmény. S akkor hirtelen,­ még sötét színpadon elemi erővel kitört a „szinetizátor­­zene”. Idegenül, pontosan, keményen. A színpad előte­rében ácsorgó mintegy öt­ven tinin kívül mély hallga­tásba burkolózott a mozdu­latlanná dermedt tömeg. A fények kísérteties színbe vonták az alig látható zené­szeket. Igen, ez az Omega. Az elektronikus, már-már komputerizált rockzene ha­zai meghonosítói. Kíméletle­nül fegyelmezett, nagytudá­sú zenészek. Benkő László, a billentyűsök professzora; Molnár György virtuóz gi­táros; az ezerkezű dobos Debreceni Ferenc; Mihály Tamás basszusgitáros és új­donsült billentyűs, no és a Mecky, azaz Kóbor János énekes, mutatványos show­­men. A szintetizátoros zenei blokk után — Jancsó keze lehet benne — mint egy várostrom utáni győzelmi himnusz, valami szignálféle dübörgött fel, s felvonták az Omega-lobogót. S aztán fel­zúgott Wagner Tanhauser nyitánya. Kitűnő feldolgo­zásban. A XI. hanglemezén is túljutott, immár az euró­pai élvonalba tartozó Ome­ga, koncertjének felén túl­jutva, felidézte a néhány év­vel ezelőtti Omegát. Na­gyobb sikerrel az újhullá­mos beütésű, újszerű ritmus­­képleteket, hangzásvilágot, szerkesztést tartalmazó szá­maiknál, vagy az újra di­vatját élő rock and roll sa­játosan omegás, ki­keményí­tett változatának egyetlen dalánál. Kóbor pedig közben kóbo­rolt a színpadon. A dalok tartalmát jól egészítette ki a fény és füstköd ügyesen variált, forgatott, sejtelme­sen elfüggönyözött és villód­­zó fényekkel kombinált együttese. A többnyire ko­mor, figyelmeztető hangú dalszövegeket a túlelektro­nizált, gránitkeménységű dallamok és ritmus már-már fenyegetővé tették. Talán ezért is volt úgy, hogy a közönség feloldódás helyett csak fegyelmezett figyelésre volt képes. Csak? De hiszen az Ome­ga nem akar elringatni! A kemény rock legkeményebb változatának zenei megteste­sítőit pedig lehet nem sze­retni — magam is így va­gyok vele —, de nem észre­venni, kivonni magunkat a hatása alól — azt már nem lehet. Az alig kétórás­­ koncert — talán éppen ezért — rövid­nek tűnt. Vártuk a felol­dást, a Gyöngyhajú lányt, a Trombitás Frédit. . . De az Omega nem kegyelmezett. Ahogyan az az életben is szokott lenni... B. Sajti Emese Fotó: Béla Ottó A Gyomaendrőd és Vidéke ÁFÉSZ gyógyfürdő melletti kempingjét sokan keresték fel már idáig. Nemcsak me­gyénkből, hanem az ország különböző részeiből is fogadtak vendégeket. Képünkön: budapestiek egy csoportja a bónom­­zugi holtágban horgászik Fotó: Sztanyik Károly Gépkocsiátvételi sorszámok: 1983. AUGUSZTUS 23-ÁN Trabant Hyc. Lim. (Bp.) 995 Trabant Hyc. Combi (Bp.) 71 Trabant Lim. (Bp.) 17 761 Trabant Lim. (Debrecen) 13 048 Trabant Lim. (Győr) 17 370 Trabant Combi Sp. (Bp.) 7 309 Trabant Combi Sp. (Győr) 3 580 Wartburg Lim. (Bp.) 9 703 Wartburg Lim. (Győr) 5 684 Wartburg de Luxé (Bp.) 12 835 Wartburg de Luxé (Győr) 7 519 Wartburg de L. tolót. (Bp.) 3 034 Wartburg Lim. tolót. (Bp.) 1886 Wartburg Tourist (Bp.) 5 072 Wartburg Tourist (Győr) 1 710 Skoda 105 (Bp.) 6 991 Skoda 105 (Debrecen) 5 352 Skoda 105 (Győr) 5 832 Skoda 120 (Bp.) 13 796 Skoda 120 (Debrecen) 8 568 Skoda 12« (Győr) Skoda 120 GLS (Bp.) 304 Lada 1200 (Bp.) 23 778 Lada 1200 (Debrecen) 15 633 Lada 1200 (Győr) 8 419 Lada 1300 (Bp.) 9 939 Lada 1300 (Debrecen) 6 822 Lada 1300 (Győr) 2 535 Lada 1500 (Bp.) 8 770 Lada 9 854 Táncegyüttesek Csehszlovákiából Megyénkben ezekben a napokban több külföldi ven­dégegyüttes mutatkozik be a közönség előtt. Békésre a csehszlovákiai Iglóról érke­zett , a Cacina tánccsoport. Békés és Igló között az évek óta kialakult baráti kapcso­lat keretében gyakori a mű­vészeti csoportok és delegá­ciók cseréje. A tánccsoport csütörtökön, augusztus 18-án érkezett a városba, augusztus 19- én Gyulán, a vár előtti tószínpadon táncolt. Augusz­tus 20-án Békésen, a Dózsa­ligeti szabadtéri ünnepségen léptek fel. A délután folya­mán megtekintették a vész­­tő-mágori ásatásokat, majd baráti találkozón vettek részt a békési munkáskórus és citerazenekar tagjaival. Orosházára augusztus 19- én érkeztek táncosvendégek. Csehszlovákiából jött Okoli­­cina és Ostroveből a Tátika gyermek néptáncegyüttes, Hodek Mária vezetésével. El­ső fellépésük augusztus 20- án tizenhat órakor volt Gyo­­párosfürdőn a Közalkalma­zottak Szakszervezetének sportnapján az orosházi Al­föld néptáncegyüttessel kö­zösen. Vasárnap, augusztus 21-én 16 órakor a vendég­együttes Csanádapácán adott önálló műsort, majd 23-án, kedden este 19 órakor a Pe­tőfi Művelődési Otthonban Orosházán az Alföld együt­tessel egy műsorban léptek közönség elé. Augusztus 24- én, szerdán reggel utazik ha­za a Tátika gyermek nép­táncegyüttes. A nagybánhegyesi Petőfi Sándor Művelődési Ház, va­lamint a­ 270 tagú nyugdíjas­klub meghívására augusztus 20- án a csehszlovákiai Vág­­farkasdról érkeztek vendé­gek a községbe. Itt-tartóz­­kodása első napján már be­mutatót tartott a 100-tagú csoport. Az est táncosren­dezvénnyel fejeződött be, melyen a­­ talpalávalót a vágfarkasdi ifjabb Sárközi Aladár és zenekara szolgál­tatta. Másnap Szegedre ki­rándultak a vendégek, ahol este megtekintették a Háry János című dalművet. Viharkárok Békés megyében Hétfőn a késő délutáni órákban Békés megye dél­keleti részén vihar vonult át, amelyet kiadós eső, és sajnos jég is kísért. A nagy erejű szél és a galambtojás nagyságú jég jelentős káro­kat okozott a békési Egyet­értés Tsz mintegy ezer hek­táron levő kukorica-, napra­forgó-, szója-, paprika- és paradicsomtábláiban. Ugyan­csak jelentős a jégverés ál­tal okozott kár a dobozi Pe­tőfi Tsz-ben, ahol több mint 400 hektár kukorica és 220 hektár napraforgó 50 száza­lékát tette tönkre a vihar. 160 hektár szóját pedig tel­jes egészében elvert. A do­bozi közös gazdaságban ked­den délelőtt megtartott elő­zetes kárfelbecslés 5,6 mil­lió forintos veszteséget álla­pított meg. A teljes kár meg­állapítása az Állami Bizto­sító szakértőinek bevonásá­val folyik. Feldolgozzák a mellékterméket is Az Orosházi Baromfifeldolgozó Vállalat zártrendszerű mellék­termék-feldolgozó üzemet léte­sít, amelyben naponta 15 tonna állati takarmányt fognak előál­lítani. A berendezések magyar szabadalom alapján készülnek. A takarmányt 5 környékbeli té­­esz sertéstelepén használják majd fel. Szerződést már kötöt­tek rá. Az új üzem előnye, hogy a feldolgozás igen gazdaságos, a vállalat jelentős bevételre tesz szert, és nagyon fontos környe­zetvédelmi szempontból is. 1983. augusztus 24., szerda) Szövetségben a közboldogulásért a­z MSZMP Központi Bizottságának áprilisi ülése — mint ismeretes — átfogó, reális értékelést adott a kongresszus óta eltelt idő munkájáról. A valóságos helyzetnek megfelelően szólt­ a szocializmus építésében elért eredmények­ről, a jelentkező gondokról. A sikeres munka legfőbb záloga, hogy töretlenül érvényesült a párt vezető szerepe. To­vábbra is fontos feladat ennek állandó, folyamatos erősítése. Egyik legfontosabb tényező, hogy pártszervezeteink, párttag­jaink az eddiginél még jobban törekedje­nek arra, hogy konkrét tettekkel minél több embert nyerjenek meg a szocializ­mus ügyének. A vezető szerep töretlen érvényesülésé­nek alapja pártunk negyedszázada foly­tatott helyes, a gyakorlatban bevált po­litikája, a párt és a tömegek kölcsönös bizalma és jó kapcsolata. A vezető szerep érvényesülését a szocializmus építésének olyan eredményei jelzik, mint a termelő erők nagyarányú fejlődése, elért gazdasá­gi sikereink, életkörülményeink, kulturá­lis vívmányaink javulása. Fejlődésünk jelenlegi szakaszában a párt vezető szerepének érvényesülését nagyban előre lendíti helyes szövetségi politikája. Emellett az a vele összefüggő törekvés, hogy következetesen a szocia­lista demokrácia szélesítésén dolgozik. A tömegek — a szocializmus építése ered­ményeinek hatására, a tömegszervezetek és mozgalmak közreműködésével — sok­oldalúan kapcsolódtak be a politika ala­kításába, célkitűzéseink közös szolgálatá­ba. A pártszervezetek munkájának ered­ményeként tovább közeledtek a társada­lom alapvető osztályai, különböző réte­gei, és ez újabb eredményeket hozott a szocialista nemzeti egység erősítésében. A párt szövetségi politikája — mely szélesebb értelemben a kommunisták és a pártonkívüliek szövetsége — az alapját jelentette az elmúlt években is annak, hogy céljainkat sikerrel tudtuk elérni. A szövetségi politika érvényesítésének és fejlesztésének feltétele a párt és a mun­kásosztály kapcsolatának szüntelen erősí­tése. Ez vezetett társadalmunk politikai egységéhez, amely nagy történelmi vív­mányunk. E szövetségi politika folytatását erősí­tette meg a Központi Bizottság. Olyan szövetségi politikáét, amelyben a munkás­osztályé a vezető szerep, amelynek poli­tikai alapja a­ munkás-paraszt szövetség, és amely kiterjed társadalmunk vala­mennyi rétegére. A politikai szövetség to­vábbi erősítése mindenekelőtt meggyőzés­sel, eszmei vitákkal valósul meg, méghoz­zá úgy, hogy szövetségeseink közeledését is elősegítjük a politikai eszméinkhez, meggyőzéssel, vitákkal. Az elmúlt esztendőkben — a XII. kong­resszus határozatainak végrehajtásával — társadalmunk építésének egy sor el­lentmondása, nehézsége megoldódott. Ugyanakkor a régi ellentmondások he­lyére újabbak léptek, és a megoldásra váró kérdések száma sem lett kevesebb. Ezek azonban gyakorta már nem azono­sak a régiekkel, hanem minőségileg má­sok, a fejlődésnek magasabb szintjén ke­letkeztek. Ezzel egy időben, amilyen mér­tékben változnak a szocializmus építésé­nek külső és belső körülményei, olyan mértékben növekszik a pártnak, mint kormányzó pártnak a politikai felelőssé­ge. Ma, amikor a nemzetközi reakció a szocializmus elleni támadásnak rendkívül változatos formáit alkalmazza, amikor a nemzetközi kommunista­­mozgalom egysé­gének megerősítéséért, a nemzetközi eny­hülésért folyik a harc, minden kommunis­ta és munkáspártra, így pártunkra is nagy felelősség hárul. Egyre nyilván­valóbb a párt felelősségének növekedése abban,, is, hogy miként tudja az elénk tű­zött célokat realizálni, a belső helyze­tünkből eredő gondokat, problémákat megoldani. Olyan ütemben vagyunk ugyanis képesek megvalósítani hazánk­ban a szocialista társadalom építésének legfőbb tennivalóit. Politikánk változatlan célja, hogy az osztályok és a rétegek tovább közeledje­nek egymáshoz. A kongresszusi határoza­tok jegyében feladatunk erősíteni a népi hatalom és szövetségi politikánk osztály­bázisát, a munkás-paraszt szövetséget. Nagyobb figyelmet kell fordítani politi­kánk ismertetésére, elfogadtatására, a felmerülő kételyek, fenntartások eloszla­tására. Ezért kapták feladatul a pártszer­vek és -szervezetek, hogy rendszereseb­ben tanulmányozzák a tömegeket foglal­koztató kérdéseket, mert csak így lehet­nek azok megoldásának következetes képviselői. Történelmi tapasztalatok bizonyítják azt is, hogy munkánk során soha nem feledkezhetünk meg róla: a párt vezető szerepe nem automatikusan valósul meg. Szüntelenül hozzá kell igazítani a na­gyobb, bonyolultabb politikai, gazdasági kulturális feladatokhoz, céltudatosan mindenkor alkalmassá kell tenni a nö­vekvő követelmények ellátására. Azt is tudnunk kell, hogy a vezető szerep érvé­nyesülését nem statisztikai mutatók jel­zik. Nem az dönti el, hogy az egyik mun­kahelyen több, a másikon kevesebb a párttag, vagy hányszor nyilvánítjuk ki a vezető szerep szükségességét. Azon sem múlik, hogy adott helyen a gazdasági ve­zető, vagy a párttitkár szava­z a döntő. A vezető szerep ott érvényesül, ahol a párt politikája érvényesül, megvalósul. A jövőben sem foghatjuk fel mechani­kusan a vezető szerepet úgy, hogy min­den kérdésben a városi vagy éppen az üzemi, hivatali, intézményi pártbizottsá­goknak, pártszervezeteknek kell dönte­niük, és minden részfeladatot a pártszer­vezeteknek kell kimunkálniuk. Ám a ha­tározatok célirányosabb, következetesebb megvalósításában ki kell fejeződnie a ve­zető szerepnek. Ezért lényeges, hogy a pártszervezetek tekintsék alapvető fel­adatuknak a határozatok eredményes megvalósítását, az egységes értelmezés­sel, a tömegek mozgósításának, a végre­hajtás megszervezésének és ellenőrzésé­nek eszközeivel. A tömegkapcsolatok erő­sítésében fontos szerepet játszik a párt­tagok példamutató magatartása és mun­kája is. Nagyobb támogatást kell ezért kapniuk azoknak, akik következetesen harcolnak a­­ határozatok végrehajtásáért, s határozottabb fellépés kívánatos azok­kal szemben, akik akadályozzák ezt, akár passzivitásukkal is. A párttagok aktivizá­lásánál, a pártmunkák elosztásánál en­nek szellemében a konkrét pártmegbíza­tások segítik, hogy érvényre is jussanak a párthatározatok. Jelenleg kialakult munkaformák többségükben jól szolgálják a ha­tározatok megismerését és­­ egysé­ges értelmezését. Az igényesebb, eredmé­nyesebb munka azonban még így is kö­vetelmény. Jogosan hangzik el időnként az a m­­egjegyzés is, hogy esetenként sok a határozat, de nincs mindig elég idő a hozzá szükséges feltételek megteremté­sére. Sohasem feledkezhetünk el viszont arról, hogy a párthatározat a legfonto­sabb iránytű a cselekvésre. Ezért kívá­natos sokkal gyakoribb és alaposabb ta­nulmányozásuk, feldolgozásuk. Ehhez szükséges a rendszeresebb politizálás, a helytelen nézetekkel folytatott érvelő vi­ta, a párttagok eszmei-politikai nevelése. Mindez egyben a határozatok egységes értelmezésének legfőbb biztosítéka is. Erre utal a Központi Bizottság áprilisi határozata, amely felhívja arra is a fi­gyelmet, hogy minden pártszervezet fo­kozza kezdeményezőkészségét a fejlődés­sel együttjáró ellentmondások feltárásá­ban, a feladatok megoldási lehetőségei­nek kidolgozásában, az akadályozó okok megszüntetésében. Sikerre számíthatunk, ha a pártszervezetek ennek megfelelően fejlesztik eszmei-politikai irányító tevé­kenységüket, az ideológiai tudatformáló, nevelő munkájukat, erősítik akcióképessé­güket. Feladatuk kétoldalú. Egyrészt tö­rekedniük kell arra, hogy a napi ügyek mellett átfogóbban foglalkozzanak a fej­lődésünket meghatározó alapvető gazdasá­gi, társadalmi, politikai kérdésekkel, másrészt a párthatározatokban egyértel­műbben és részletesebben kapjanak han­got, szerepet a helyi tennivalók. Ha a párt így megfelelő válaszokat tud adni minden szinten a társadalmi fejlődés új kérdéseire, akkor ezzel erősödik a szö­vetség, melynek változatlan tartalma: a szocializmus építése, a béke védelme, né­pünk boldogulása. Dr. Arató András A Kétszázezer forintnál is több értékű társadalmi munkával varázsolták újjá Gyulán a gyulavári böl­csődét, amely összesen négymillió forintba került. Ezzel minden gyulavári bölcsődés elhelyezése megoldást nyert Fotó: Béla Ottó

Next