Békés Megyei Népújság, 1983. augusztus (38. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-04 / 183. szám

NÉPÚJSÁG Kié a játszótér? Parkok, terek Békéscsabán A parkok, terek a városok, falvak gyöngyszemei lehet­nek, a játszóterek a gyerme­kek gondtalan időtöltésének helyszínei, ha vannak, ha gondozottak. Békéscsabán összesen 54 játszóteret, öt parkot, 14 teret tartanak nyilván. A városi tanács évente 5 millió forintot költ ezek fenntartására, 2 milli­ót újak építésére. A valóban szép, rendezett parkok, terek, játszóterek mellett, mintha az utóbbi időben egyre több lenne az elhanyagolt. Kié is tulajdonképpen a játszótér, kik gondozzák a parkokat, tereket? — A parkok, terek gondo­zására a tanács kertészeti és köztisztasági vállalata ad megbízást. A rendelkezésre álló pénz nem csökkent ugyan, de az 5 millió a költ­ségek növekedése miatt egy­re kevesebb munka végzésé­re elég. A játszóterek gon­dozását, építését társadalmi összefogással oldjuk meg. Az Egy KISZ-szervezet, egy ját­szótér akció eredményessé­gén múlik, milyen a játszó­terek állapota — válaszol Csaba Márton, a békéscsabai Városi Tanács műszaki osz­tályának vezetője. — A hiányzó vagy éppen balesetveszélyes csúszdák, a derékig érő gaz, a kései vagy elmaradt homokcserék azt bizonyítják, hogy a játszóte­rek gazdái nem egyszer meg­feledkeznek kötelezettségeik­ről, hogy a városközponttól távolabb eső területek par­kosításáról, elhanyagoltságá­ról ne is beszéljünk . .. — A társadalmi munkák végzőitől már nem várha­tunk sokkal többet. Tavaly a város lakói 70 millió forint értékű társadalmi munkát végeztek. Ezzel a városok közötti országos versenyben a második helyezést értük el. Nem utolsósorban a tár­sadalmi munkát végzőknek köszönhető a Lencsési út egy részének rendezése, füvesíté­se, a téglagyári hétvégi pihe­nőhely több ezer fájának ül­tetése, a sok-sok járda épí­tése és most a Pásztor utcai játszótér építése. Az üzemek mellett az iskoláktól is sok segítséget kapunk. Az egyre nehezebbé váló helyzetre a városi tanács ta­karékossági intézkedéseket határozott el. A megyeszék­hely központjában mint min­den bizonnyal sokan észre­vették, kevesebb virágot ül­tetünk. Ez az olcsóbb meg­oldás végül is a város el­színtelenedéséhez vezet. A takarékossági megoldások egyébként is csak átmeneti segítséget jelentenek. Miközben növekszik a rendben tartásra váró zöld terület, egyes helyeken már azt is eredménynek könyvel­jük el, ha a környéket nem veri fel a gaz. Nem egyszer ellentmondásos helyzet ala­kul ki. A tanács kaszásokat alkalmaz — végre sikerült néhány embert felvenni —, hogy megakadályozza a zöld­területek elgazosodását, de a közeljövőben, ha csak nem találunk valamilyen megol­dást, fel kell mondanunk ne­kik, mert egyszerűen nem tudunk fizetni. Ilyen helyzetben nem is gondolhatunk új parkok épí­tésére. Az újonnan épülő la­kótelepeken, építési területe­ken is csak addig végezhet­jük a parkosítási munkálato­kat, ameddig a beruházási keret erre lehetőséget bizto­sít. Ez a pénz társadalmi munkakiegészítéssel legfel­jebb a terület egyengetésére, füvesítésére elég. — S hogyan tovább? — Látunk bizonyos meg­oldásokat. A legfontosabb a lakóközösségek eddiginél is nagyobb összefogása lenne. Ebből a helyzetből egyelőre csak társadalmi összefogás­sal kerülhetünk ki. A tanács nemrég vásárolt 14 fűkaszát, ezeket kiadtuk a lakóknak, hogy gondozzák lakóterüle­tük környékét. Ugyanakkor a nagyobb területek rendben tartására újonnan alakuló munkaközösségeket szeret­nénk megnyerni. A nyes GYORSLISTát az 1983. augusztus 2-án megtar­tott július havi lottó jutalom­­sorsolásról, melyen a 26. heti szelvények vettek részt. A gyorslistában az alábbi rövidí­téseket használták: A vásárlási utalvány (1000 Ft), B Lada 1200 L típ. személygép­kocsira szóló utalvány, C Skoda 120 L típ. személygépkocsira szóló­­utalvány, D televízió I. (5800 Ft), E színes tv (30 000 Ft), F Videoton Hi-Fi torony A nyertes szelvényeket 1983. augusztus 25-ig kell a totó-lottó kirendeltségek, az OTP-fiókok vagy posta útján a Sportfogadá­si és Lottó Igazgatóság címére (37 900 Ft), G szerencseutalvány (30 000 Ft), H iparcikkutalvány (25 000 Ft), I otthon lakberende­zési utalvány (25 000 Ft), J zene­sarok-utalvány (20 000 Ft), K te­levízió II. (10 000 Ft), L vásárlási utalvány (10 000 Ft), M vásárlási utalvány (9000 Ft), N vásárlási utalvány (7000 Ft), O vásárlási utalvány (5000 Ft), P vásárlási utalvány (4000 Ft), R vásárlási utalvány (3000 Ft), S vásárlási utalvány (2000 Ft). (1875 Budapest V., Münnich Fe­renc u. 15.) eljuttatni. A gyorslista közvetlenül a sor­solás után készült, az esetleges nyomdai hibákért felelősséget nem vállalunk. A 68. eszperantó világ­­kongresszus harmadik nap­ján, kedden ülést tartott a világszövetség választmánya. Az ülésen az egyetemes Esz­perantó Világszövetség elnö­ke, a belga Maertens elnö­költ. Szerdán Magyarország ne­vezetességeivel ismerkedtek a 68. eszperantó világkong­resszus küldöttei. Timmer József, a Szak­­szervezetek Országos Taná­csának titkára hivatalában fogadta az Eszperantó Vi­lágszövetség elnökségét. A szakszervezeti és eszperantó­mozgalom együttműködésé­nek lehetőségeiről, kapcso­latainak bővítéséről folytat­tak eszmecserét. Romes Csandra, a Béke­világtanács elnöke levél­ben köszöntötte a kongresz­­szus résztvevőit. Az üzenet hangsúlyozza: a BVT nagy­ra becsüli az eszperantó vi­­lágbéke-mozgalom munkáját, és kifejezi szándékát, hogy együttműködését az eddigi­nél is szorosabbra fűzze ve­le. Hibard­­olt meg szudáni ív Papagájeledel exportra Az idősebbek még ismerik talán a fénymagot, népies nevén a hajdinát, amelyből a szűkösebb években kását főztek a háziasszonyok. A kevésbé igényes növény már­­már Tótkomlóson is a fele­dés homályába merült, ami­kor három évvel ezelőtt a helyi Haladás Termelőszö­vetkezetben újból termesz­teni kezdték, most már ex­portra. A fénymag a papagá­jok kedvenc eledele, s nem egy tőkés ország vásárol be­lőle az ottani igények kielé­gítésére. A szövetkezetben ezenkí­vül még több növénykülön­legességet termesztenek, így irégi csíkos napraforgót, ma­dáreledelnek hibarcsrkot és szudáni füvet. Ez utóbbiak vetőmagjait értékesítik. De exportképes, és igen nagy mennyiségben adnak el a ke­reskedelmi vállalatok közve­títésével külföldre vörös­hagymát és hibrid kukoricát is. A vetőmagvak, a fénymag, az iregi csíkos napraforgó és a hagyma termesztése nagy­mértékben hozzájárul az eredményes gazdálkodáshoz. A közös gazdaságban a ke­reskedelmi vállalatok aján­latai alapján és gondos mér­legelés után döntöttek egy­­egy növény termesztése mel­lett. Figyelembe vették a sa­játosságokat, a munkaerő­­helyzetet, a műszaki-techni­kai felszereltséget, a vetés­forgó követelményét és a nyereségtermelő képességet. A hibrid kukorica, a hagy­ma és még néhány növény termesztésénél a modern nagyüzemi gazdálkodást a hagyományos termesztéssel hangolták össze. A háztáji­zással egybekapcsolt ter­mesztés lehetővé teszi a munkaigényesebb növények meghonosodását. A jól alkal­mazott érdekeltségnek kö­szönhető, hogy kevesebb a veszteség, több az exportmi­nőségű termék. Öntözéssel pótolják a hiányzó csapadékot a Tokajhegyaljai Állami Gazdasági Borkombinát szőlőtábláin. A tarcali kerü­letben az ültetvények 60 százalékára képesek vizet juttatni, így nemcsak a termés mennyiségét tudják növelni, hanem annak minőségét is javítják (Fotó: MTI ) Kozma István felvétele — KS) Halálos áramü­téses baleset Katona Tibor, az Orosházi Üveggyár villanyszerelője au­gusztus 2-án délelőtt az 1-es öblösüveghuta elektromos el­osztóhelyiségében két társá­val vezetékeket fektetett le a padló alatti kábelcsatornába. A közelben levő mindkét el­osztószekrény berendezése fe­szültség alatt állt. Munka közben az egyiket, amelyi­ken nem volt figyelmeztető jelzés kinyitotta, és gyanút­lanul a kötőcsavarokhoz nyúlt. Közben halálos áram­ütés érte. A tragikus üzemi baleset oka, hogy Katona Tibornak az elrendelt napi,munkát fe­szültség alatt álló berendezés mellett kellett végeznie, és nem gondoskodtak annak le­zárásáról, elhatárolásáról, veszélyt jelző felirattal való ellátásáról. Mulasztás az is, hogy nem volt meg a kellő felügyelet. Az SZMT munkavédelmi felügyelőjének bejelentése alapján a rendőrség a fele­lősség megállapítására szak­értők bevonásával vizsgála­tot tart. 1983. augusztus 4., csütörtök A fogyasztók érdekvédelme a szeghalmi járásban Hogyan biztosítják a kis­kereskedelemben és a ven­déglátóiparban a fogyasztók érdekvédelmét? Mennyire hatékonyak a belső és a külső ellenőrzések? Többek között erre keresett választ a közelmúltban a szeghalmi járási Népi Ellenőrzési Bi­zottság. Megvizsgálták azt is, hogy a felügyeleti szervek miként tesznek eleget ellen­őrzési kötelezettségüknek. A szeghalmi Nagyközségi Tanács V. B. egységes szak­­igazgatási szerve ellenőrzési ütemtervet dolgozott ki. A múlt évben 54, ebben az év­ben pedig 50 ellenőrzést ter­veztek be. Az ütemtervben a fogyasztók érdekvédelmé­vel kapcsolatos ellenőrzések száma a meghatározó. A vizsgálatok szinte minden szektorra és minden ágazat­ra kiterjedtek. A helyszíni vizsgálatokba bevonták a társadalmi ellenőröket, ese­tenként az ÁFÉSZ kereske­delmi osztályát, illetve a há­lózati ellenőröket. A vizsgá­latokat követően csak szóbe­li figyelmeztetéseket alkal­maztak. Eljárást egy ízben sem kezdeményeztek. Több árunál állapították meg a szavatossági idő lejártát, nem egy esetben azt, hogy meg­feledkeztek a bolt dolgozói az ár feltüntetéséről. A köz­egészségügyi rendelkezések betartását a KÖJÁL járási kirendeltsége ellenőrzi. 1981- ben 24 esetben hoztak hatá­rozatot a különböző szabály­talanságok megszüntetésére. Ebben az évben két esetben kezdeményeztek szabálysér­tési eljárást. Az ellenőrzések során több helyen szóvá kel­lett tenni, hogy szennyezet­tek az élelmiszerraktárak, olykor az étel minősége esett kifogás alá, nem egy eset­ben pedig hiányzott néhány dolgozónak az érvényes egészségügyi könyve. Az el­lenőrzéseket követően utó­­vizsgálattal győződtek meg a rendellenességek megszünte­téséről. A tapasztalatok sze­rint az intézkedések hatéko­nyaknak bizonyultak, hiszen az ismételt ellenőrzéskor nem találtak újabb szabály­talanságot. Eredményes a belső ellen­őrzés. A szeghalmi ÁFÉSZ- központ belső ellenőrzési sza­bályzatát 1976-ban dolgozta ki. A szövetkezet elnökének irányítása alatt külön ellen­őrzési osztály dolgozik. A te­vékenységről az ellenőrzési osztályvezető az ÁFÉSZ igaz­gatóságának évente egyszer beszámol, ám ezen túlmenő­en is évente több alkalom­mal ismerteti az átfogó el­lenőrzések megállapításait az igazgatósággal és a felügyelő bizottsággal. A fogyasztói ér­dekvédelem ellenőrzésére kü­lön programot dolgoztak ki. Ezenkívül szakterületenként ellenőrzési tervet készítet­tek, melybe beépítették a vizsgálat szempontjait. A függetlenített ellenőrök és a szakterületek irányítói ese­tenként nagyobb vizsgálatot is lefolytatnak a vásárlók érdekében. A vizsgálatokról feljegyzést készítenek, mely­nek egy példánya a szövet­kezet ellenőrzési osztályára kerül további ügyintézés vé­gett. Az utóbbi időben a felügyelő bizottság a felvá­sárlás területén észlelt rend­ellenességet a tárolásnál, de egyéb minőségi problémák is fölmerültek. A külső szervek közül a kereskedelmi fel­ügyelőség évente 18—20 al­kalommal tart vizsgálatot a fogyasztók érdekvédelmében. A külső ellenőrzéseket kö­vető felelősségre vonások súlyától függően a szövet­kezet saját hatáskörön belül további felelősségre vonást is alkalmaz. Ez történt a kö­­rösladányi, a füzesgyarmati, a bucsai TÜZÉP-telepen, amikor külső ellenőrzés tár­ta föl a rendellenességeket. Ezeken a területeken éppen a különböző elmarasztalások miatt gyakoribbakká váltak az ellenőrzések, s így a ko­rábbi szabálytalanságokat si­került felszámolni. A népi ellenőrök 24 alka­lommal végeztek próbavásár­lást. Megállapították, hogy a szövetkezetek által üzemel­tetett kereskedelmi egysé­gekben az ár megállapítása szabályszerű, az ellenőrzött árak megegyeznek a termé­keken és a számlákon sze­replő fogyasztási árakkal. Ez­zel kapcsolatban a vendég­látóipari egységek közül sem találtak kifogást. A szerző­déses üzletekben és a ma­gánkereskedőknél viszont az ár feltüntetése hiányos volt, sőt olykor kettős ár is szere­pelt a termékeken. Mérésből fogyasztói megkárosítás nem fordult elő. Két esetben azonban a próbavásárlások során fogyasztói megkárosí­tást állapítottak meg, még­pedig téves számolás követ­keztében. A termékek nagy részén fel van tüntetve a fogyaszthatóság, illetve a mi­nőség megőrzésének időtar­tama. A vásárlók tájékozta­tása az áruk használhatósá­gáról kielégítő. Ám előfor­dult, hogy lejárt szavatossá­gú termékre is akadtak a né­pi ellenőrök. Megvizsgálták azt is, hogy a vásárlók köny­vével kapcsolatos­­előíráso­kat miként tartják be. A legtöbb helyen jól látható módon, íróeszközzel ellátva kerül elhelyezésre. A vizs­gált egységekben 19 alka­lommal történt bejegyzés 1981 óta. Ezek közül 12 eset­ben dicséret, 7 alkalommal pedig reklamáció. A tapasztalatok szerint a kereskedelmi egységek je­lentős erőfeszítéseket tesz­nek, hogy kiegyensúlyozott legyen az áruellátás. Déva­­ványán anyagi ösztönzők be­vezetésével kívánják elérni az üzletpolitikai célokat. Nincs viszont kellő előreha­ladás a helyi árualapból való beszerzésre, ám a lehetősé­gek sem biztosítottak. A vizsgált ÁFÉSZ-ek területén nincs olyan üzem, vagy gyár, ahonnan lényeges nagyság­­rendű árut lehetne beszerez­ni. A gyomaendrődi házi­ipar termékei, a mezőberé­­nyi ktsz, s a körösladányi Metakémia cikkei közvetlen beszerzéssel kerülnek a bol­tokba, de nem képeznek je­lentős volument. A helyi áru­alap leginkább zöldségből, gyümölcsből bővült. A kész­lettartást befolyásolja az is, hogy különösen a FÜSZÉRT- ek a túraidőpontokat nem tartják be. Gyakori az egy­­kétnapos késés. Leginkább emiatt válik az ellátás rend­­szertelenné. A vizsgálat tapasztalatait összegezve megállapítható, hogy akár az áruellátásban, akár a különböző szintű el­lenőrzésekben akadnak zök­kenők és foghíjak, az vi­szont vitathatatlan, hogy a vásárlók érdekvédelmének helyzete sokat javult az el­lenőrzések nyomán, kirívó szabálytalanságokat nem ál­lapítottak meg a népi ellen­őrök. Serédi János Védekezés a szürkepenész ellen Különösen a hűvös, csapadé­kos időjárás idején okozhat a szürkepenész felbecsülhetetlen károkat. Augusztusban ez a be­tegség a szőlősgazdák legna­gyobb ellensége, ezért most már nem a szőlő-lisztharmat és a szőlő-peronoszpora, hanem a szürkepenész ellen kell védekez­ni. A betegség csak akkor pusz­tít, ha nyílt sebek vannak a sző­lőbogyókon (rovar, viharkár okozta sebek; egyes fajták bo­gyói a sok esőtől is felrepedez­nek). A szürkepenészes bogyórotha­dás ellen az Ortho-Phaltan (po­rozó), a Buvicid F (porozó), a Folplan 50 WP, a Difplatan, a Mycodifol, a Basfungin, a Chi­­noin Fundazol 50 WP, a Topsin A M 70 WP, a Polthiuram, a Ro­ndon, a Rovral, a Sumilex 50 WP, a Polyoxin AL WP egy­aránt hatásos védelmet nyújt.

Next