Békés Megyei Népújság, 1984. január (39. évfolyam, 1-24. szám)
1984-01-07 / 5. szám
0 1984. január 7-, szombat SPORT SPORT SPORT Bökfi János a válogatottban Los Angelesben újabb csúcsokra van szükség Január másodikától a megszokott tatai környezetben készül a súlyemelőválogatott keret. Orvos András vezetőedző 23 versenyzővel foglalkozik, közülük azonban csak kilencen számítanak jelenleg olimpiai kerettagnak. — Eredetileg tíz versenyzőt jelöltünk az olimpiai keretbe, de Baranyai nem vállalta a közös felkészülést, így kilencen maradtunk —– mondotta Orvos András. —• Természetesen azt akarjuk, hogy a magyar súlyemelést teljes csapat, vagyis tíz versenyző képviselje Los Angelesben, s lesz is tíz pontszerzésre esélyes sportolónk. A kiadó helyekért azonban meg kell küzdeni, értékes eredményeket kell letenni az asztalra. Két út áll előttünk: hozzunk létre egy bő keretet, s abból ritkítsunk, vagy egy szőkébb létszámot bővítsünk az eredmények alapján. Az utóbbi megoldást választottuk. A 9 tagú olimpiai keret: Oláh Béla (Tatabánya, 52 kg), Kerek István (DMVSC, 67,5 kg), Barsi László (Diósgyőr, 82,5 kg), Király László (Tatabánya, 82,5 kg), Kalmár József (Tatabánya, 90 kg), Szanyi Andor (Olefin, 91 kg), Hlavati András (Bp. Honvéd, 100 kg), Sándor István (Haladás, 110 kg), Jacsó József (Diósgyőr, 110 kg). A válogatott keretben található: Babarczi, Hornyák, Stefanovics, Szűcs, Baranyai, Hudák, Romhányi, Csóka, Messzi, Vecsernyés, Csengeri, Kertész, Mandzák, Kovács J., Balázsfi, Bökfi, Csiszár és Kovács I. Az olimpiai bajnok Baczakó és az ólomsúlyú Balázs sérülése miatt nincs a listán. — Csak a sokszor elhangzott szavakat lehet ismételni: az olimpián minden idők legnagyobb versenyei következnek — mondotta Orvos András. — Aki valamit is el akar érni, annak nagyot kell emelni. A sikeres szerepléshez nekünk is új csúcsokra van szükség. A 9 jelenlegi olimpiai kerettagnál a tapasztalt vezető edző összesen 127,5 kilós javulást „tervezett be" a jelenlegi legjobb eredményekhez viszonyítva. Az 52 kilós Oláh Bélánál „csak" 5 kiló előrelépés a terv, az ifjúsági világbajnok Szanyi Andornál viszont 22,5 kg. Orvos András az eredmények megtervezésénél alapozhatott az 1983. évi teljesítményekre. Tavaly 32 országos felnőtt csúcs született. Egy éve az 1982. évi eredmények 15—20 kilós javítását tűzték ki célul, a 19 és 23 év közötti fiatalok minden várakozást felülmúlva 15—40 kilós fejlődést értek el. Hazai viszonylatban hasonlóra még nem volt példa. S ezekben a fiatalokban még mindig sok van. Hét éves vereségsor Valószínűleg a világon egyedülálló rekordot mondhat magáénak az a szerbiai labdarúgócsapat, amely hét éve egyetlen mérkőzésen sem nyert. Az „Atom” nevet viselő harmadosztályú falusi együttes 1977-ben történt megalakulása óta mindig vesztesen hagytael a pályát. Ennek ellenére négy ízben is szereztek pontot, mégpedig úgy, hogy háromszor nem állt ki ellenfelük, egyszer pedig egy félbeszakadt mérkőzés után nekik ítélték a bajnoki pontokat. Az ,,atomlábú'' focistáknak a jelek szerint nem szegte kedvét a páratlan vereségsorozat, lelkesen készülnek minden újabb vesszőfutásukra, titokban azonban reménykednek benne, hogy a hét szűk esztendő után egyszer mégiscsak sikerül győzelemmel megörvendeztetni szurkolóikat. fi Népújság közvélemény-kutatása Ki volt Békés megye legjobb női sportolója 1983-ban? 1. 2. 3. Ki volt Békés megye legjobb férfisportolója 1983-ban? * 1. 2. Melyik volt Békés megye legeredményesebb csapata 1983-ban? 1. 2. 3. A szavazó neve és pontos címe: . ! i Szerelik az eredményjelzőt A Mezőberényi 1. sz. Általános Iskola nagytermében korszerű eredményjelző-berendezést szerelnek fel, amelynek biztonságos védőfelszerelésén jelenleg is dolgoznak. A munkálatok befejezéséig a labdarúgás szünetel a teremben, így az iskolai, a tömegsportrendezvények mindegyike „csúszik”. A teremkupa korábbi fordulóiból elmaradt mérkőzéseket január 11-én, szerdán 17.30-tól rendezik meg, ezt követően január 14-én, 21 én lesznek a soronkövetkező fordulók, később pedig, a tervek szerint, január 28., február 4., 11., 18. és 25. a játéknapok időpontja. Sportműsor SZOMBAT LABDARÚGÁS. Téli Kupa teremlabdarúgó torna. Nagyszénás, tornacsarnok. A program a következő: 9.00 Sütőipar—Honvéd Dózsa. 8.35 Üveggyár ltp.— Rendőrség. 9.10 Sütőipar—Fürjes. 9.45 Honvéd Dózsa—Üveggyár ltp. 10.20 Fürjes—Rendőrség. 10.55 Költségvetési. ÜI.AKG. 11.30 Új Élet Tsz—Csillag Aruház. 12.05 Csimi—MEZŐGÉP. 12.40 Költségvetési II.—Új Élet Tsz. 13.15 Csillag Aruház—AKG. 13.50 Tótkomlós—Egyetértés. 14.25 Volán—Flamengó. 15.00 Hungaropan—Tótkomlós. 15.35 Flamengó—Egyetértés. 10.10 Volán— Hungaropan. VASÁRNAP ASZTALITENISZ. Újonc fiú és leány egyéni verseny. Békéscsaba. 9. sz. általános iskola, 9.00. KÉZILABDA. XXVII. Békés megyei Népújság Teremkézilabda Kupa, Mezőberény. 1. sz. általános iskola. A program a következő: 8.00 Bes. Előre Spartacus—Kétsoprony, női serdülő. 8.45 Bes. Előre Spartacus I.— Bes. Előre Spartacus II.. női. 10.00 Kétsoprony—OMTK. női. 11.05 OMTK—Békés. férfi ifi. 12.00 Békés—Szeghalom. női. 13.05 Kamut—Mezöberény. női serdülő. 13.50 Sarkad—Gyomaendröd. férfi. 14.55 Kamut—Sarkad. női. 10.00 Gyomaendröd— Mezöberény. férfi serdülő. 16.45 Mezöberény—Gyomaendrőd. női. 17.50 Mezőberényi tömegsport— Mezöberény, férfi ifj. Béke Kupa teremkézilabda torna, Orosháza. Táncsics Mihály Gimnázium. A program a következő: 9.30 Szzékkutas—Mezőgazdasági Szk.. női tömegsport. 10.14 Kulich Gy. isk.—Székkutas, leány. I. kcs. 11.00 József A. isk. I.— József A. isk. II.. fiú. II. kcs. 11.35 Kardos—Üveggyár. férfi tömegsport. 12.20 612. sz. ITSK J. —612. sz. ITSK II.. férfi ifj. 13.05 Kulich Gy. isk.—József A. isk.. leány. I. kcs. 13.50 Szarvas —MEZŐGÉP. férfi tömegsport. 14.35 József A. isk.—Kulich Gy. isk., leány. II. kcs. 15.10 Mezőgazdasági Szk.—MEZŐGÉP. női tömegsport. SoS Kosárlabda •A kosárlabda NB 11 állása az eddig ismert eredmények alapján. Tornásztoborzó A Békéscsabai Előre Sparttacus női tornaszakosztálya toborzót hirdet az utánpótlás biztosítása érdekében. Ezúttal az 1977—79. között született * lányokat várják, akik az előkészítő csoportok-ban két évig tanulhatják a sportág alapelemeit Lukács Józsefné és Such Sándorné kezei alatt. Jelentkezni lehet január 11- n és 12-én 17.30 órakor, a klub tornacsarnokában, Békéscsaba, Kórház utca 6. az MHK-tól az aerobicig Tömegsport F élsport. A sokszor és sok oldalról körüljárt fogalompár jelentéstartalma, a két fogalom egymáshoz való viszonyítása nem lehet divatok függvénye. Pedig néha úgy tűnik. A felületes megközelítés mindig hajlamos arra, hogy múló jelenségekhez kapcsolódva, hol az egyiket, hol a másikat állítsa előtérbe, vagy éppen a másikkal szembe. Fogalmazzunk világosabban. Valamikor cáfolhatatlan igazságnak tűnt az egyszerű séma arról a bizonyos gúláról. Minél szélesebbek az alapok — mondjuk —, s értettük ezalatt a tömegsportot, annál magasabbra törhet a csúcs, az élsport. A végletekig leegyszerűsítve, még olyan kísérletek is voltak ennek az elméletnek a bizonyítására, amelyek egyszerű számtani művelettel, a szervezett tömegsportakciók résztvevőinek mennyiségéből kikövetkeztették a megszerezhető olimpiai aranyak számát. Mielőtt bárki is félreértené: nem tagadjuk a tömegsport és az élsport ilyen gúlával is ábrázolható összefüggéseit, ám abszolút mértéknek ez a séma nem fogadható el. Az alap: az élet minősége A tömegsport és az élsport összefüggése ma sokkal összetettebb módon, sokkal több tényező figyelembevételével vizsgálandó. Egyébként különösebb sporttörténeti kutatás nélkül is állít- ható. Hogy a dolog soha sem volt ilyen végletesen egyszerű. Akkor sem, amikor ez a séma a köztudatba vésődött. Mert — kérdezem — hogyan mutatható ki az összefüggés a Helsinkiben szerzett, s világra szóló sikernek számító tizenhat olimpiai aranyérem és az akkortájt divatba jött MHK-mozgalom között? Vagy további olimpiai, világbajnoki sikerek és a tornaterem nélkül épülő iskolák mai napig is nyomasztó gondjai között? Alapigazságként mindenképpen elfogadható: a tömegsport — a lakosság minden korosztályának tömeges és rendszeres sportoltatása, versenyszerűen, vagy csak kedvtelésből — bizonyosan hatással van az élsport fejlődésére. Minél többen kezdenek el fiatal korban sportolni, annál nagyobb a merítési lehetőség az élsport számára. Ez a kölcsönhatás a másik oldalról is igaz. Az élsport sikerei — különösen ma, a fejlett tömegkommunikáció világában — divatot teremthetnek, mintát szolgáltatnak és felkelthetik a sportolás iránti érdeklődést. Ez azonban az igazságnak, az élsport-tömegsport fogalompár tartalmi jegyeinek csak egy része. Az egymásrahatás komplex folyamatának megértéséhez olyan jelenségeket is kell vizsgálni, amelyek külön-külön, önálló tényezőként hatnak a tömegek sportolására. Ezek nagy általánosságban az életszínvonallal, de inkább az adott társadalomban kialakult — teljesebb értelemben vett — életmódmintákkal, egy manapság közkeletűvé vált kifejezéssel élve, az élet minőségével függnek össze. A testmozgás igénye hiányzott Térjünk vissza egy kicsit az imént idézett MHK-mozgalomhoz. A három betű egy jelmondat rövidítése: „Munkára, harcra kész!". Kifejezte ez a jelszó a maga korát. Két dolog volt igen hangsúlyos azokban az években. A munka, amely minden javak előteremtésének forrása. És a harcra való felkészültség: a honvédelemre, hiszen az imperializmus által szított hidegháborús légkör ezt indokolttá tette. Az MHK-mozgalom tehát a politikai vezetésnek azt az akaratát fejezte ki, amiszerint legyenek az emberek a tömegsport által edzettek. Innen nézve volt az egésznek egy logikailag indokolható, reális alapja. S hogy mégsem sikeredett olyan mozgalommá, amelyben megszerveződik a tömegek sportolási vágya? Egyszerűen azért, mert az emberekben még nem élt ez a tömeges vágy. Az alig néhány év előtti hárommillió koldus, a város peremén élő nincstelen proletárok, az egykori létbizonytalanság után éppenhogy megkapaszkodók előbb jól akartak lakni, s a hétvégeken magukat elengedve, jólesően nyújtózni. A sportból — nagyrészt — elég volt nekik a rádióközvetítés, vagy a futballpályán a drukkolás öröme. Egyszerűen az élet minősége volt olyan, a kultúra általános színvonala, hogy az emberek nagy többségének életéből hiányérzet nélkül kimaradhatott a testmozgás, a fizikai regenerálódás szükségletének kielégítése. Nem volt igény rá. Ezért nem hullott termőtalajba mindaz a jó szándék, amely oly sok lelkes embert hajtott az MHK-mozgalom szervezése közben, így lett tömegek sportja helyett újságcikkek tömege belőle, majd az eredményt követelő felsőbbség kedvéért a hamis jelentések, s egy illúzió elhintése: íme a felszabadult magyar nép immár a sportpályákat is birtokba veszi. Már több mint divat... S valóban, mikor veszi végre birtokba? Az elmúlt években már tanúi lehettünk egy sor olyan jelenségnek, amely bizonyítja: létszükségletként, tudatos igény kielégítéseként sportolnak az emberek. Mindenekelőtt: tartja magát, főleg üzemi, hivatali szervezésben, a kispályás labdarúgás divatja. Nem nevetik ki a magányos kocogókat, ezrek vesznek részt egy-egy futóversenyen, újra divat a túrakerékpározás, sokan járnakrendszeresen úszni. Mindezeken túl,százezrek sportolnak az MHSZ szakosztályaiban. Ez már több mint divat, s ha még nem is vagyunk sportoló nép, gyorsan emelkedik azok száma, akik felismerték a rendszeres mozgás, a testedzés szükségességét. Telik rá idejükből és el tudják viselni a költségeit is. A tömegsport oldaláról nézve vegyes a megítélése a divatoknak: hódít a tenisz, az aerobic, a szörf. Tartózkodni kellene a túlzásoktól. Nem ezek a divatok teszik majd tömegessé a sportolást Magyarországon, már csak a költségességük miatt sem. Van ezekben némi magamutogató sznobizmus is: „nekem erre is telik . .De azért nem baj, ha élnek és hódítanak ezek a sportágak is. Aki csinálja, annak egészségére válik. A baj mindig a túlzásokból származik. Mondjuk abból, ha a turnusonként több százfőt fogadó balatoni üdülőben a röplabdapálya helyén teniszpályát építenek. Mert míg amazon egy tornacipővel és egy labda segítségével mindenki mozoghatott, a teniszpálya több száz üdülő közül egytucatnyinak — a drága felszerelések tulajdonosainak — az igényeit szolgálja. Van-e tehát tömegsport nálunk? Sok kísérlet és erőfeszítés, néha naiv túlkapások, látszateredmények után elmondhatjuk: soha annyian nem sportoltak az országban, mint most. A legjobb úton haladunk, hogy a következő évtizedekben — s ez már nagyrészt anyagiakon is múlik: újabb pályák, uszodák tömege kellene, jó és olcsó sportfelszerelések — a tömegek életmódjának része legyen a sport. Az igények mindenesetre megvannak hozzá... Varga József Napjainkban mind többen választják a túrázást, a Vízközelben — úszni. INDEX: 25054 ISSN 0133—0055 BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Az MSZMP Békés megyei Bizottsága és a Békés megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: Enyedi G. Sándor. Főszerkesztő-helyettes: Seleszt Ferenc. Szerkesztőség: Bes. Pf.: 111. Munkácsy u. 4. sz. 5601. Tel.: 27-844, főszerkesztő: 21-401. Kiadja a Békés megyei Lapkiadó Vállalat, Bes. Pf.: 111. Munkácsy u. 4. sz., 5601. Telefon: 27-844. Felelős kiadó: dr. Árpás Zoltán. Telefon: 26-395. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hírlapkézbesítő postahivataloknál és a kézbesítőknél. Előfizetési díj: egy hónapra 34 Ft, egy évre 400 Ft. Kner Nyomda Dürer üzeme, Bes., Szerdahelyi u. 2/A, 5600. Vezérigazgató: Háromszéki Pál. Kéziratokat, képeket nem őrzünk meg és nem küldünk vissza.