Békés Megyei Népújság, 1984. március (39. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-02 / 52. szám

1984. március 2. péntek -------------------------------- —-— -------------------------------------------■—-——------------------------—-—■— ----------------­||:!| • ' . Telefonon kerestem elő­ször Tóth Gyulát, a szeghal­mi TÜSZSZI (Társadalmi Ünnepségeket és Szertartáso­kat Szervező Iroda) vezető­jét. Barátságos női hang tá­jékoztatott, hogy az irodave­zető és a munkatársa, Dóczi Gedeon temetésen van, de szívesen átadja az üzenetet. A barátságos női hang tulaj­donosa — mint később meg­tudtam — Litauszky László­­né, aki a pénzügyek intézője. Mondhatnánk pénztárosnak is, persze, nemegyszer elő­fordul, hogy más tennivaló­kat is el kell látnia, és itt, ebben az irodában, ahová örömteli vagy tragikus ese­mények alkalmából jönnek az emberek, nos, itt kötelező is a szívélyes, barátságos hang. Aki itt dolgozik, az szolgálatot vállal. Aki itt vállal szolgálatot, az ha csak teheti, kívül hagyja a saját gondjait. Ha azt kívül hagyja, ma­rad azért bőven, közös. De nem a gond a jellemző, ha az 1979. szeptember 1. óta eltelt időt mérlegre tesszük. Akkor alakult meg ugyanis a szeghalmi TÜSZSZI. (Az el­nevezés helyett, aminek ilyen furcsa hangulatú a rö­vidítése, jó lenne már vala­mi szebbet kitalálni. Nem le­hetne egyszerűen „rendező iroda”? Ahogyan egyre töb­ben mondják, a magyar nyelv ösztönös tisztító szán­dékától vezérelve.) Tóth Gyula a megbeszélt időben új birodalmában fo­gad. Mert ugyebár költözött a szeghalmi Városi Tanács, és a volt járási hivatal mo­dern épületében, a földszin­ten kaptak egy kis irodát. Nem nagyot, három íróasztal éppen elfér benne, és két fo­tel, dohányzóasztalkával, ahová a vendégeket ültetik. És az ügyfeleket, természe­tesen Most az újságíró a vendég, és él is a jogával, hogy kér­dezősködjön erről-arról: minden érdekli, ami az iro­da ötesztendős kis történeté­be belefér. Gondolta-e Tóth Gyula 1979 előtt, hogy ilyen szolgálatra vállalkozik? Nem gondolta, mondja, majd mosolyog és rögtön meg is magyarázza, miért. — Tíz évet töltöttem el az államigazgatásban pénz­ügyesként, amikor megkér­dezte tőlem Kozák Sándor, a tanácselnök: elvállalom-e a szeghalmi rendező iroda ve­zetését? Már akkor láttam, nem vállalkoznék könnyű munkára. Hogy ez a köz na­­­gyon is közvetlen szolgálata, és olyan felkészültséget kí­ván, amilyennel akkor én nem rendelkeztem. De úgy látszik, a szerencse mellém állt, mert éppen akkor szer­veződött Veszprémbe a két­éves felsőfokú szertartás­rendező képzés, ahová azon­nal jelentkeztem. Elvállal­tam, és most itt vagyok. És­ hogy min mosolyogtam? Azon, hogy aki 10 évig pénz­ügyes volt, az jobban érti, tudja, miféle támogatást tud szerezni ennek a kis kezdő irodának. Szóval azt is be­lülről láttam, meg ezt is kezdtem ,belülről látni ... Csak a kezdetekről lehet­ne oldalakat írni! Tóth Gyu­la emlékezik az első évekre, hónapokra, és máig sokra tartja az akkori csabai iroda „jó szolgálatait”, a tanácso­kat, a különböző tanfolya­mokat, amiket Csabán szer­veztek számukra is, és egyál­talán : — Aki már­ tudja, attól kell tanulni. Nem attól, aki csak azt hiszi magáról, hogy ért valamihez . . . Most nyílna alkalom több­féle kitérőre. Hogy válto­zott-e Szeghalmon a közszo­kás, a társadalmi ünnepsé­gek, szertartások becsülete. Nem is jó ez a szó, inkább mondhatnánk, hogy tartják-e annyira ezeket az újakat, mint a régit? Választják-e? — Ha most előhozakodom a statisztikákkal, az is érne valamit. Az öt év „szóbeli” mérlege mégis többet mond. Közben azt is tudom, hogy amit most mondani fogok, országosan jellemző. Tessért: az esküvőket szinte mind mi rendezzük. A névadóknak több mint a felét, de ehhez odakívánkozik még egy adat: az ifjú honpolgárok egyhar­­madát semmiféle névadó, vagy keresztelő ünnepségre nem viszik. A temetési szer­tartások, igen, az még külön világ. Tavaly például a 122 szeghalmi temetésből 56 volt a társadalmi. Ezt is vehetjük általános aránynak, és­ igen, itt jelentkezik a legtöbb gon­dunk, bajunk. Kezdhetném azzal, hogy kevés a szónok. A jó szónok még kevesebb. Sokfelé széttekintünk eb­ben a „külön világban”. Ép­pen azért, mert erről keve­set szólunk, a gyász tragikus dolog, nem szeretünk róla beszélni. De attól még nem változik meg az, hogy a gyenge szónok nem öregbíti a társadalmi szertartások jó hírét, hanem éppen fordítva. Hogy a szív mellől és nem a szívből jövő részvét taszít, és nem keltheti a gondosko­dás jó érzését. Mert aki el­megy, akit búcsúztatnak, azt a családja, szerettei tisz­tességgel, szépen, emlékeze­tesen kívánják búcsúztatni, visszaadni a földnek. Teme­téskultúra, temetői kultúra: nem új fogalmak. Hogyan van ez? — Kilenc település tarto­zik hozzánk: Füzesgyarmat, Kertészsziget, Bucsa, Körös­­ladány, Körösújfalu, Okány, Zsadány, Biharugra és Kö­­rösnagyharsány. Ugye, leír­ni is sok! Valamennyivel megállapodást kötöttünk, melynek célja (idéz egy űrlapról): „A városkörnyék és a községek területén a családi és társadalmi ün­nepek kulturált, magas szín­vonalon történő megszerve­zése és lebonyolítása.” Tehát: magas színvonalon. De hogyan? — Közmegelégedésre, kell mondanom először. A gyász­hoz méltó módon. Dehát más is van, ugye: esküvő és név­adás. Azt is méltóképpen, tartalmában, külsőségeiben fényesen. Majd erről később még, pár szót. Egyre többször kerülünk vissza oda, hogy kevés a jó szónok. Aki két-három órát is rászán a felkészülésre, és aki képes arra (érzelmileg is!), hogy elbúcsúztassa a távozót. Az esküvők, a név­adók szépek, gondosak. Az anyakönyvvezetők értik a dolgukat. Szeghalmon né­gyen is rendelkeznek ilyen képesítéssel. A temetés, az a más ... — Nézze, beszéljünk vi­lágosan. Pár éve talán 80 fo­rintot kapott a temetési szó­nok. Most 150-et (!) kap. Mindössze. Aki tehát szónok, az nem a százötvenért vál­lalja. Mondhatná valaki: persze, hogy nem. Mert kap a családtól külön is. Lehet­séges, hogy kap. De ha azt megtehetnénk, amit a lenin­­városi tanács, hogy gyászbe­szédenként plusz 200 forin­tot szavazott meg a szóno­koknak, akkor már megkér­dőjelezném, hogy elfogad­ná-e? És aki csak ezen töri a fejét, hogy kapnak-e vagy nem kapnak, rossz úton jár. A megoldás (amiben a válla­lásunk, hogy „kulturált, ma­gas színvonalon” rendezzük meg szertartásainkat) erre­fele található. Ott, ahol a „kulturált, és a magasabb színvonal” tájai virulhatná­nak ... Hogyan kezdik 1984-et? Il­letve: hogyan folytatják? — Mondom az anyagiakat, nem azért mert a múltam­ban tíz pénzügyes év van.. . Nos, 150 ezer forint bevételt terveztünk, 230 ezer a támo­gatás. Ebből ötvenezret visz el a gépkocsi, (kaptunk egy IZS-furgont), nyolc hónapja segíti munkánkat, így tud­tunk kijutni a községekbe, megkötni a megállapodáso­kat, és vállalni a szertartá­sokat, családi ünnepeket. Most, hogy ide költöztünk, a nagyterem átalakítását ha­tározta el a városvezetés, úgy, hogy tanácsülésekre és családi ünnepségekre egyfor­mán alkalmas legyen. Fel­kértük a Művészeti Alap iparművészeti vállalatának igazgatóját, jöjjön le és ter­vezze meg. Vállalta, jön. Hogy ez évben elkészül-e az átalakítás, nem tudom. De hogy elegáns lesz, az biztos. Harmadik éve, hogy vehet­tünk egy csodálatos orgo­nát, azóta esküvő, névadás élő zenével koronázott. Lo­vász Ferenc orgonistánk, ki­tűnő muzsikus. Amikor visszatekintünk arra, amiről már vagy más­fél órája beszélgetünk, cím­szavakban hallhatom azt, ami ugyancsak megérne egy­­egy negyed vagy félórát. A szeghalmi és a körzet közsé­geinek temetőkultúrája, hogy miért rendezett temetőkert a füzesgyarmati, és miért tű­nik szinte megoldhatatlan feladatnak a szeghalmiban közlekedő utakat nyitni? Hogy a szónokképzést nem szabad abbahagyni, és a he­lyi tanácsok feladata rátalál­ni az alkalmas emberekre, hogy Szeghalmon egyetlen versmondójuk van, és két kis úttörőcsoport az iskolában, de a községekben sokkal rosszabb a helyzet; hogy a temetkezési vállalat fiókjai­val jól együttműködni a te­metési szertartások alapkö­vetelménye . . . Nem bánta meg, hogy öt éve ezt választotta? Lehet, hogy hirtelen a kér­dés, pontosan akkor, amikor azt sorolja Tóth Gyula, hogy mi mindent kellene még csi­nálni, megszervezni, kitalál­ni, szokássá tenni. Azért gyorsan válaszol. — Nem bántam meg. Jól esik, hogy voltak már sike­­reink­ is, és tudják az embe­rek, hogy vagyunk. És jön­nek, ha az élet sora úgy hoz­za. Fényképet mutat. — Itt egy kép, névadás. Még a régi teremben készült. Ha úgy gondolja, jó lesz a riportjához. Megköszöntem. Sass Ervin Fotó: Gál Edit Az ismeretterjesztés szolgálatában ismét gazdag tartalmával tűnik ki az Új Mi Világunk közelmúltban megjelent szá­ma. A vonzó címlapú isme­retterjesztő magazinban szá­mos figyelemre méltó írás látott napvilágot. Pető Gá­bor Pál: Tudománynak lát­szik, pedig .. . című rovatban közölt négy illusztrált cikke valóban élvezetes olvasmány, hiszen a szerző nemcsak az asztrológia tudománytalan voltát mutatja be, hanem bi­zonyítja a bioritmusnak a valódi tudomány szerinti képtelenségét, a repülő csé­szealjak kitalációját, a Ber­­muda-háromszög mese voltát is. Az idézett rovat záró írá­sa — szintén Pető Gábor Pál tollából — egy valódi áltu­dományt tár az olvasó elé, nevezetesen: még napjaink­ban is vannak, akik a ma­gyar nyelvet nem finnugor eredetűnek tekintik, hanem a sumer nyelvből származtat­ják . . . Az Új Mi Világunk az álmok világába is elka­lauzolja olvasóit. Dr. Szilágyi Vilmos az erotikus álmok rövid természettudományos magyarázatát foglalja össze cikkében. Dr. Veres Pál a nemi felvilágosítás jelentősé­géről adja közre gondolatait. Mi jöhet még ezután? a cí­me Czippán György írásá­nak, amely a „Csapások a rock dzsungelben” címet is viseli, és bemutatja a ma­gyar progresszív rockzenét... Az Ez is igen! rovat ismer­teti a legtávolabbi tejút­rendszert, hírt ad a fém­­megmunkálás lézeres techni­kájáról, a gyorsabb közleke­dés infravörös vezérléséről, egy új elveken alapuló blokk­tégláról, valamint egy sor­­számlálós kötőtűről. A hölgyek, többek között, a négyoldalnyi divatrajzban gyönyörködhetnek, a Főzőcs­ke rovatban pedig 6 könnyen elkészíthető ételreceptet kap­nak kézhez. Zsengellér Zsolt a játékosok szemszögéből tárgyalja a profi életet. Kul­csár Tamás írása a sakko­zóknak szerez örömet. A képregényben ismét jelent­kezik a Hód. Jó szórakozást! s. d. Tini tűnik Rádióműsor tizenéveseknek A pergő riportokat, jegy­zeteket, villáminterjúkat, verseket, jeleneteket tartal­mazó műsor tizenéveseket érintő témákat dolgoz fel. Az életből merít, az iskola, a kollégium, a tanár—diák, a serdülő fiú—leány kapcsola­tokat, a felnőtté válás prob­lémáit villantja fel, elemzi röviden. A rádió ifjúsági osz­tályának műsora kéthetente, kedden este hat órakor je­lentkezik a Petőfi adón. • A Tini tonik tinédzserek­nek szóló magazinműsor, praktikus tanácsokat ad a ta­nuláshoz, a szabad idő értel­mes, tartalmas eltöltéséhez, az egészséges életmód kiala­kításához, és politizál is. Mindezt könnyed hangvétel­ben, a diáknyelv kötetlensé­gével, szellemes, ízes fordu­lataival teszi. Kőszegi Gábor, a műsor szerkesztő-riportere ügyesen kerüli a kioktató, tanítóbá­­csis stílust, a didaxist, a di­rekt, nyílt rábeszélést. Nem véletlen, hogy a Tini tonik belső és külső munkatársait többször érte már az a vád, hogy locsogók-fecsegők, jó­­pofáskodó műsoruk semmiről sem szól. Ilyesmit azonban csak az állíthat, aki csupán véletlenül hallgat bele a mű­sorba néhány percet, majd türelmetlenül tovább csavar­ja a keresőgombot; vagy az, aki az öreges, szájbarágós meggyőzés, a tekintélyelv hí­ve. A Tini tonik szórakoztatva tájékoztatja a serdülőket a kül- és belpolitika egy-egy érdekesebb eseményén ke­resztül. Olykor egy színházi bemutató, máskor egy kép­zőművészeti tárlat, könnyű­zenei koncert apropóján vi­lágít rá távoli összefüggések­re, ifjúságpolitikai vonatko­zásokra. A műsor különböző blokk­jait rövidített zenei betétek választják el egymástól, de még arra is jut idő, hogy Tardos Péter zenei szerkesz­tő lemezekről, együttesekről, a popéletről elmondjon né­hány érdekességet, újdonsá­got. Szántó Péter jegyzetei általában továbbgondolásra, vitára serkentik a hallgató­kat. Októbertől egy órásra bő­vül a Tini tonik, állandó ro­vatai, és szolgáltató jellegű szerviz része is lesz, s így módjában áll majd szoro­sabb kapcsolatot tartani ifjú hallgatóságával. Lamathy Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Beszélgetés Kelemen La­jos vegyésszel. 8.37: Zenekari muzsika. 9.33: Az óvodások műsora. 9.53: Lottósorsolás. 10.05: Az egri 6. számú és a nagy­­bátonyi Bartók Béla Álta­lános iskola játéka. 10.35: Hidas Antal versei. 10.40: Operettnyitányok. 11.00: Gondolat. 11.45: Az MRT énekkara énekel. 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Hétvégi Panoráma. 14.02: Oktatásunk pótvizsgái. 14.44: Magyarán szólva. 15.05: Révkalauz. 15.35: Szervánszky Endre: Pető­­fi-dalok. 16.00: Mit üzen a Rádió? 16.35: Operaáriák. 17.05: Helyszínrajz a Metró-állo­másokról. (riport) 17.30: Népdalok, néptáncok. 19.15: Veréb a ház héján. (hang­játék) 19.53: Évszázadok mesterművei. 20.41: Operettkedvelőknek. 21.30: A magyar „szilicium­­völgy"? (riport) 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót. 23.30: A ,,Rákfogó­­ együttes fel­vételeiből. 0.10: Melódiakoktél. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Ráduly Árpád gordonká­­zik. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.35: Szovjet indulók. 8.47: Slágermúzeum. 9.36: A megértés szolgálatában. 9.51: Lottósorsolás. 10.00: Zenedélelőtt. 1­. 35: Tánczenei koktél. 12.35: Édes anyanyelvünk. 12.40: Népi muzsika. 13.12: Gyermekeknek. 14.00: Zenedélután. 15.25: Könyvről — könyvért. 15.35: Egészségünkért! 15.45: Paul Simon felvételeiből. 16.35: Jó utat! 17.30: Ötödik sebesség. 18.35: Popzene sztereóban. 19.40: Nótakedvelőknek. 20.35: Embermesék. 21.37: Santana összes albuma — XXIII/4. 22.30: A gyermekszínházakról. 23.20: A csavargók, (operett) III. MŰSOR 9.00: A magyar pedagógia év­századai. 9.35: Zenekari operarészletek. 10.05: Purcell-zsoltárok. 10.35: Brahms: f-moll szonáta. 11.05: Zenekari muzsika. 12.24: Haj. (zenés játék) 13.07: Schönberg műveiből. 14.21: Részletek Verdi operájá­ból. 15.11: Öt beszélgetés. (rádiójá­ték) 16.21: Aldo Rodriguez gitárhang­versenye. 17.00: Ismered a Sevillai bor­bélyt? 17.30: Rádióhangversenyekről. 17.59: Operaest. 18.50: Könyvszemle. 19.05: Lencsés Lajos két oboa­versenyt játszik. 19.50: Külföldi tudósoké a szó. 20.05: Egy rádiós naplójából. 21.21: Harc a jólét ellen. (vígjá­ték) SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Ritmusrodeó. Szerkesztő: Zentai Zoltán. 17.35: Nők negyedórája. 17.50: Könnyű hangszerszólók. Cherry Warner orgonán. Santo gitáron játszik. 18.00—18.30: Alföldi krónika. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé. Fizika. 8.30: A vállalkozás költője, (magyar rövidfilm) 8.50: Közlekedj okosan! 9.00: Történelem. 9.25: Technika. 9.45: Dzsungel a nagyvárosban. (NSZK rövidfilm) 10.30: Hány óra van? (csehszlo­vák kisfilm. ism.) 10.40: Érdekességek Svájcból. (svájci kisfilm. ism.) 15.05: Közlekedj okosan! 15.10: Tudományos? Fantasz­tikus! V 3. (ism.) 15.25: Korok művészete. 16.00: Számítógép-kedvelők mű­sora. (ism.) 16.50: Bors. (kalandfilm. ism.) 18.00: Kalendárium. 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. • 20.00: Családi kör. Ill­­. 20.45: A hét műtárgya. 20.50: Faustus doktor boldogsá­­gos pokoljárása. (tévéfilm) IX 5. 21.45: Az ifjúsági szerkesztőség műsora. 22.45: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 18.15: Még egyszer gyerekeknek! 19.00: Keresztkérdés. 19.30: Mozart: A-dúr hegedűver­seny. 20.00: Útőn. (NSZK tévéfilm) 20.50: Tv-híradó 2. 21.55: A Telepódium kabarébe­mutatója. BUKAREST 16.00: Német nyelvű adás. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Gazdasági figyelő. 20.35: Zeneszó. 20.50: Világhíradó. 21.10: Tudományos magazin. 21.30: A román színház történe­téből. 22.20: Tv-híradó. BELGRÁD, I. MŰSOR 16.30: Videooldalak. 16.40: Angol nyelv. 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.10: A glagolita írásbeliség. 17.40: Hírek. 17.45: A hűbelebalázsok — tv-so­­rozat gyermekeknek. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Tribün. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Marlowe — filmsorozat. 21.00: Könnyűzenei műsor. 21.55: Tv-napló. 22.10: Kulturális magazin. II. MŰSOR 18.15: A nagy háború — művelő­dési adás. 18.45: Népszerű-tudományos film. 19.00: Diagnózisok — művelődé­si adás. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Komoly zenei adás. 20.45: Zágrábi körkép. 21.00: Dokumentumadás. 21.50: A pisztoly. (játékfilm) SZÍNHÁZ 1984. március 2-án, pénteken 19 órakor Békéscsabán BOLHA A FÜLBEN Justh Gyula-bérlet 1984. március 3-án, szombaton 19­­ órakor Békéscsabán: ALTONA FOGLYAI Sarkadi-bérlet 19 órakor Békéscsabán: VOLT MÁR ÖNNEK SZEXENSCHUSZA?! .,E- bérlet MOZI Békési Bástya, 4 és 6-kor: Te­litalálat, 8-kor: Sugarlandi haj­tóvadászat. Békéscsabai Szabad­ság. de. 10 és este 8-kor: Kvar­tett. hu. 4 és 6-kor: Te rongyos élet! Békéscsabai Terv, fél 6-kor: Rejtelmes sziget, fél 8-kor: Szerelmeim. Gyulai Er­kel, fél 6-kor: Két fiú gitárral, fél 8-kor: Valaki kopogott. Gyu­lai Petőfi, 3 és 5-kor: Az ,.aranyrablók üldözője”, 7-kor: Szupermodell. Orosházi Béke: Vámhivatal. Orosházi Partizán, fél 4-kor: Csizmás kandúr, fél 6 és fél 8-kor: Vámpír négy ke­réken.

Next