Békés Megyei Népújság, 1984. május (39. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-25 / 121. szám
1984. május 25- péntek Pénteki beszélgetések Bozó László A rádió igazgató-főrendezője, Bozó László Jászai-díjas kiváló és érdemes művész nem „nyilatkozás” típus. Saját emlékei szerint vagy tíz éve nem vállalta a faggattatást. Persze, neve így is gyakran beül a hallgatók fülébe: több mint három évtized alatt vagy ötszáz rádiójátékot rendezett. Bozó László pályakezdésének furcsasága, hogy egyszerre tanult és tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. A dolognak története van . . . — Eredeti szakmám szerint üveges voltam — bár elvégeztem később a bölcsészkart is. A Parlament üvegezésén is dolgoztam két évig. (Mikor a Parlamentben kitüntetést kaptam, nem tudtam megállni, hogy ne hívjam fel a kitüntetést átadóinak figyelmét ottani munkám maradandóságára.) Szóval tanultam a főiskolán, mint dramaturgjelölt, Mészöly Dezső osztályában, és '53-ban meglátogattam tanáromat, Háy Gyulát, a dramaturgia tanszékvezetőjét Ott állt talpig hidegben, merthogy ablakain nem volt üveg. Első gondolatom az volt, hogy beüvegezem neki. Megtettem, ő pedig a melegedő lakásban azt kérdezte tőlem,, hogy akarok-e a tanársegédje lenni . . Nem akármilyen osztálya volt, máig a pályán van mindenki: Létai Vera, Csurka, Moldova .. . Közel egyidősek voltunk,így a korommal nem sok tiszteletre számíthattam. Az első órámon négy órát nyúztak egy tételből. Olyan nehéz napom azóta se volt. — Végzett dramaturgként a rádióhoz került. . . — Jó tanuló voltam,így három helyre neveztek ki egyszerre. Akkor ez előfordulhatott. Kineveztek a minisztériumba, kineveztek a Vígszínház elődjéhez, a Honvédszínházhoz, és kineveztek a rádióba. Azért választottam a rádiót, mert az akkori személyzeti osztályvezető lakást ígért. Ám őt másnap leváltották, s azt a lakást soha meg nem kaptam. — A rádiójáték lehetőségei — első látásra — meglehetősen behatároltnak tűnnek; elég csak a látvány hiányáról szólni. A fantázia egy rádiójáték történéseit térbe helyezi, ha az elmondottak és az egyéb akusztikai hatások megfelelően segítik ezt. Ám. a hallgató többet és mást is láthat, mint amit sugallni akart az alkotó, így a lehetőségek egyszerre végesek a technikai eszközök, és végtelenek a fantázia által. Mekkora a küzdelem az ön számára a rádió technikai határaival? — Egyetlen olyan rendezőnek sem szabad a rádiónál maradni, akit a technikai lehetőségek behatárolnak, esetleg olyannyira, hogy képtelen önmagát kifejezni. Nekem volt alkalmam máshol is szerencsét próbálni, de az elmúlt évtizedek alatt mégis az egyetlen kifejezési eszközöm a rádió maradt. A rádió technikai korlátait soha nem éreztem alkotói korlátnak Igaz, néhány éve még rendkívül befolyásolt a színész gesztusa. Nem vettem mindig észre, hogy a színész hangjából nem mindig hallható az, ami árad a testéből, a szelleméből, a mozgásából. Ma már tudom, hogy a gesztust engedni kell a színésznek, de csak anynyira, amennyire az kifejezést nyer a hangjából. — Ez azt jelenti, hogy behunyt szemmel hallgatja a készülő rádiójátékot? — Ez már nem szükséges. Rendezés közben két-három sorral előbbre olvasom a darabot, hallom a hangot és a technikát, nézem, hogy a stúdióban ugyanaz történik-e, amit hallok. Csak egy érdekesség az előzőhöz! Egyesetben két, egyébként kifogástalan színész mindaddig nem tudott hitelesen eljátszani egy morbid szerelmi jelenetet, amíg meg nem fogták egymás kezét. Az ilyen esetek igazolják a leglátványosabban a színészi gesztus szükségességét a stúdióban. — Gyakran dolgozik ugyanazokkal a színészekkel. Úgy hiszem, már félszavakból is megértik egymást. Mégis, mire van idő egy-egy felvételen? — Hadd csatlakozzam a félszavakból is megértik egymást megjegyzéshez. Akarva-akaratlan Szilágyi György Hányás vágy című monológjára utal. Azt a 33 percet két hétig napi hatnyolc óra munkával igyekeztünk felvenni. Egy hét után rájöttünk, hogy amit addig csináltunk, az teljesen használhatatlan. Aztán a második hét végén a színész odalépett a mikrofonhoz, megszólalt, és én az angyalok hangját hallottam. A 33 perces monológot sikerült egy óra alatt rögzíteni. Az ember tragédiáját hat hétig vettük fel. Persze, a rádiójátékok többsége nem így készül, általában három-négy nap áll rendelkezésre. A színész egyfajta olvasási biztonsággal, és saját figurájáról való elképzeléssel lép be a stúdióba. Rábízza magát a rendezőre. Ha azonban a rendező koncepciója tiszta, áttekinthető, akkor a színész könnyen, gyorsan inspirálható. Ungár Tamás NÉPÚJSÁG Vonzások Minden nagyobb településnek előbb-utóbb kialakul valamiféle természetes vonzáskörzete. A földrajzi értelemben közeleső, közlekedésében is kapcsolódó kisközségek sok-sok szállal kötődnek e gócpontokhoz. Sokan munkahelyre találnak a városban, vagy nagyközségben, mások hivatalos ügyeiket, bevásárlásaikat intézik itt. Akadnak, akik színházba, moziba, műsoros estekre járnak el. Bár gyakran kevésnek bizonyul a szándék, amely már a megvalósulás első állomásán, a közlekedésnél akadályokba ütközik . . A közművelődés pár lépéssel megelőzte a közigazgatást. Megyénkben már 1911- ben a nagyobb települések a kultúra gazdái lettek körzetünkben. Három fő feladatot jelöltek ki számukra: általános módszertani segítséget kell adniuk, bizonyosfajta szolgáltatást kell nyújtaniuk (programajánlat, műsorok, kiszállítása, technikai eszközök kölcsönzése) s meg kell szervezniük a népművelők továbbképzését. Ez utóbbiban foglaltatik a szakemberek noszogatása, egy-egy terület sajátos problémakörének feltárása, illetve az ötletek csereberéje Tizenhárom intézményt bíztak meg ezzel a feladattal Ebből egyetlenegy sem tudott megfelelni az elvárásoknak, a többiek igyekeztek. A szolgáltatások és az általános módszertani segítség megszervezése többnyire sikerrel járt. Ám a képzési funkciónak kevésbé tudtak eleget tenni a művelődési központok. A mérleg ennek ellenére a pozitív oldal felé billen. Hiszen erősödött a művelődési házak közötti együttműködés, sikerült jónéhány terhet levettni a Békés megyei Művelődési Központ válláról, s nem utolsó sorban fontos lépés volt ez a népművelők elszigeteltségének feloldására. Persze, ez az egész megyét behálózó rendszer még korántsem tökéletes. Zsákutcák Sarkad — a rajta keresztül haladó útvonalak miatt — igen alkalmas a körzetközponti szerepre. Kötegyán, Méhkerék, Sarkadkeresztúr, Mezőgyán, Geszt; a legtöbb környező község egyetlen útja ide fut. — Földrajzi helyzetünk egyértelművé teszi a központi szerepkört — mondja Tóth Imre, a sarkadi Bartók Béla Művelődési Központ igazgatója. — A három évvel ezelőtti kulturális elképzelést most a közigazgatási döntés is igazolta. 1983. január 1- től kaptuk meg kötelező feladatként — addig csak kísérleti jellegű volt — a kulturális körzetközponti szerepkört; erre a célra évente 30 ezer forintot ad a megyei tanács. Hogy mire elég ez? Nézzük csak, Sarkad 12 ezer lélekszámú település, a környékbeli falvaknak együttesen ugyanennyi a lakossága, összesen 25 ezer ember kulturális ellátását kell megszervezni. Hogy milyen körülmények között? Jellemző például a rossz közlekedés. A felsorolt települések többsége zsákutca, vagyis Sarkadon kívül másfelé nem vezet út. Például Kötegyánból, Méhkerékről nem lehet továbbmenni Átmenő forgalom híján pedig nem fejlődik az ipar, a kereskedelem — Hogyan fogtak hozzá a körzeti feladatok megszervezéséhez? — Az elsőév arra kellett, hogy megismerkedjünk a településekkel. A tények kissé lehangolóak voltak: a legtöbb helyen igen rossz állapotú a művelődési ház, nem beszélve a technikai felszereltségről, amely majdnem hogy egyenlő a nullával. Mindezt figyelembe véve kidolgoztunk egy koncepciót. Megszerveztük a terület kulturális szolgáltatásokkal való ellátását, (külön hangsúlyt helyeztünk a tanyákra) mégpedig kétféleképpen: helybe viszünk műsorokat, illetve saját rendezvényeinkre elhozzuk az ottani közönséget. A napokban lépett fel például itt Sarkadon az Állami Bábszínház társulata. A közönség - mintegy ezer gyerek - fele a körzetből jött. Aztán rendszeresen adunk kölcsön technikai eszközöket, hosszabb időre is. Igen jó kapcsolatban vannak kiscsoportjaink. Gyakran szervezünk találkozókat, közös kiállításokat, kirándulásokat. — Milyen módszertani segítséget tudnak adni a népművelőknek? — Évente három-négy alkalommal találkozunk. Megbeszéljük a következő időszak programjait, a költségvetéssel kapcsolatos problémákat, s más aktuális dolgokat. Elvisszük őket a Magyar Népművelők Egyesülete programjaira, megyei továbbképzésekre, találkozókra. A szállítás többnyire a mi zsebünkre megy, erre kell a már említett 30 ezer forint. A közlekedéssel egyébként rengeteg a gondunk: innen Sarkadról este 8 óra után már senki nem tud hazautazni. Annyira pedig kevés emberben erős a kultúrszomj, hogy egy akármilyen jó műsorért, még szállodát is fizessen. Király - ország nélkül A sarkadkeresztúriak nem panaszkodhatnak a közlekedésre. Szinte óránként járnak a buszok, de ha valaki nagyon akar, még kerékpárral is könnyen eljuthat Sarkadra, hisz’ mindössze 8 kilométerre van. Márpedig aki művelődni, szórakozni akar, többnyire utaznia kell. Helyben ugyanis alig van lehetőség erre. Az 1600 lakosú falunak nincs kultúrháza. Rajki Tóth László, az általános iskola pedagógusa, aki egyben a művelődés helyi gazdája is, így hát afféle ország nélküli király. És lesz-e valaha „országa”? : — Épp a napokban tárgyalt a községi vb a közművelődésről. Megállapodtunk abban, hogy ha készen lesz az iskola központi fűtése, a tanács megpróbál pénzt teremteni a művelődési házra Eladnak néhány régi tanácsi épületet, ebből futja a telekre, a többit meg majd valahogy. Számítunk a lakosság segítségére is Bizony ilyen körülmények között nem könnyű dolgozni. Adott egy könyvtár, amely helyet tud adni kisebb rendezvényeknek, egy vendéglő, amely esetenként 100—120 embert képes befogadni, és egy ifjúsági klub, ahonnan sajnos, hamarosan költöznünk kell. — Mit segíthet Sarkad. — Nagyon sokat. Az utóbbi években nagyon jó kapcsolat alakult ki köztünk. A szakmai értekezletek érnek a legtöbbet, de kapunk kulturális műsorokat, kiállításokat, bejárunk a gyermekrendezvényekre, az ifjúsági bérleti hangversenyekre. Adnak magnót, időnként megkapjuk a mikrobuszukat, most pedig megígérték, hogy szereznek játékautomatát Mindez számunkra szinte létkérdés Hogy miben lehetne még lépni? Szerintem több szakmai összejövetel kellene, hisz ezek újabb lehetőségeket teremtenek az együttműködésre. Nem kényszer, lehetőség A békési járás öt éve megszűnt. Kamut, Murony, Tarhos és Bélmegyer kulturális központja lett a volt járási székhely. Békés, 1700—2000 lakosú településekről van szó, amelyek a várostól 10—20 kilométerre esnek. A kultúra intézményei az iskolák, a művelődési házak, a letéti vagy önálló könyvtárak. A négy művelődési házból három tanácsi irányítású, a muronyi pedig MEDOSZ-intézmény. — Az volt a célunk, hogy a terület egyfajta egységet alkosson a közművelődés tekintetében — mondja Bede László, a békési városi művelődési központ igazgatója. — Egy városban sokkal több a lehetőség, jobb a szakember-ellátottság. Tudunk tehát konkrét programajánlatokat és módszertani segítséget adni. Az idei év kiemelkedő feladataként jelöltük meg a munkásművelődést, az ifjúság és a nyugdíjasok közművelődését. Milyen esélyünk van arra, hogy előrelépjünk ezeken a területeken? Ez elsősorban a tárgyi és személyi feltételeken múlik. Kamuton és Bélmegyeren viszonylag jó feltételek között működik az intézmény. Tarhoson jelenleg nincs szakember, Murony pedig területi feladatokat is ellát. Mindezt figyelembe kell vennünk. Év elején programegyeztetést tartunk, s még három alkalommal találkozunk hasonló célból az intézményvezetőkkel. Évente egyszer módszertani napot rendezünk, ahol a legjobb kiscsoportok találkozhatnak. — Milyen kézzel fogható eredményekkel járt eddig az együttműködés? — Igen jól beindult a „Békési ház”, a megyei közművelődési mozgalomban is sikerült előbbre lépni, rendszeressé vált a gyerekek beutaztatása, s a műsorok, kiállítások, „kiszállítása”. Sokan járnak be a felnőttek közül is rendezvényeinkre, a munkáskórusunknak tarhosiak, muronyiak is tagjai .. . Felvetődött a bejárók klubjának gondolata, s kialakulóban van egy területi agrárklub — Irányító szerepet tölt be a városi művelődési intézmény? — Igyekszünk partnerkapcsolatot kialakítani. Nem akarjuk senkire ráerőszakolni a saját elképzeléseinket. Csak lehetőséget adunk, amivel vagy élnek, vagy nem „Érezzük a város!” Bélmegyeren gyakran élnek ezzel a lehetőséggel. A hatvanas években épült, gyönyörű parkkal körülvett művelődési ház technikailag gyengén felszerelt. Varjú Ferenc igazgató, aki több mint egy évtizede vezeti a házat, hangosan gondolkodik. — Volt egy időszak — a hetvenes évek eleje —, amikor visszaesett a kapcsolatunk Békéssel. Most érezhető, hogy nincs messze a város. Nagyon sok gyakorlati segítséget kapunk, kezdve a könyveléstől a rendezvények közös szervezéséig. Elsősorban a kiscsoportokra épül közművelődési munkánk; kiállítási anyagot, technikai eszközöket, módszertani segítséget kapunk ezen a területen. Néha még pénzt is. Mivel a fenntartási költségeinket meg kell teremtenünk, csak olyan műsorokat szerezhetünk, ami biztos bevétel. És ebből is keveset az egyre magasabb költségek miatt, így mindinkább rászorulunk a városra, amely nagyobb lehetőségekkel rendelkezik nemcsak az anyagiak, hanem a közönségszervezés terén is. — Mi az, amit vár meg ettől a kapcsolattól? — Tulajdonképpen nem többet. Van, akire támaszkodhatunk, de nem vagyunk függő viszonyban. Szerintem nekünk, kisközségeknek, mindenképpen hasznos ez a kapcsolat, hisz többnyire el vagyunk szigetelve Jó, hogy valakihez mehetünk, hogy van akire számíthatunk . . . Gubucz Katalin Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Hogyan ,,működik" a Föld? 8.37: Barokk triószonáták. 9.07: Az Állami Népi Együttes zenekara játszik. 9.30: Ülj le lepe. 9.50: Lottósorsolás! 20.05: Hobbi Dominó. 10.35: Marasztalnálak, májusom. 10.40: Glazunov: A sötétségből a fényben fantázia. 11.00: Gondolat. 11.45: Indulók, táncok a fúvószenekarra. 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Hétvégi panoráma. 13.52: Leszerelők. 14.22: Cigánydalok. 14.44: Magyarán szólva. 15.05: Révkalauz. 15.35: Kodály: Háry János, szvit. 15.00: Mit üzen a Rádió? 15.35: Operafelvételekből. 17.05: Helyszínrajz. 17.30: Hallgassuk együtt. 19.15: Szimfonikus zene. 19.47: A Rádiószínház bemutatója. 20.30: Operettkedvelőknek. 21.30: Kései iratok. II. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Fritz Kreisler hegedül. 23.25: Gesualdo-művek. 0.10: Melódiakoktél. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Nóták. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.45: Slágermúzeum. 9.22: Kocsár Miklós: Táncképek. 9.28: Külpolitikai arcképcsarnok. 9.50: Lottósorsolás! 10.00: Zenedélelőtt. 11. 35: Tánczenei koktél. 12.35: Édes anyanyelvünk. 12.40: Népi muzsika. 13.45: Zenedélután. 14.00: Fiatal együttesek felvételeiből. 14.35: Vásárrádió. 15.05: Szimfonikus könnyűzene. 15.25: Könyvről könyvért. 15.35: Egészségünkért! 15.45: Paul Young felvételeiből. 16.35: Jó utat! 17.30: Ötödik sebesség. 18.35: Slágerek mindenkinek. 19.25: Tudósítás az országos vívóbajnokságról. 19.40: Nótakedvelőknek. 20.35: Embermesék. 21.35: Santana összes albuma. 22.30: Igen is, nem is. 23.20: A mai dzsessz. III. MŰSOR 9.00: A magyar pedagógia évszázadai 18. 9.27: Szopránáriák. 10.00: Kamarazene. 10.30: A Stúdió 11 műsorából. 11.05: Zenekari muzsika. 12.37: Operaáriák. 12.55: Pillanatkép. 13.07: Prizma. 13.37: Híres zongoraművészek hangverseny felvételeiből. 14.57: Rádiószínház: Seneca halála (rádiójáték). 16.01: A zeneirodalom remekműveiből. 16.50: A sárospataki diákbúcsúdal nyomában. 17.20: Balassa Sándor műveiből. 17.54: A Pikk Dáma (opera). 18.50: Somogyi Tóth Sándor: Fényes szemek tükre. 19.05: Argentin költők versei. 19.25: Bemutatjuk a Chick Corea új lemezét. 20.00: Mozart-hangverseny. 21.20: Brahms: e-moll szonáta. 21.45: Opera-művészlemezek. 22.30: Filmzene. 23.15: Néptáncok. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Koppanástól koppanásig. 17.35: A város peremén. Riporter: Benkő Imre (ism.) 18.00—18.30: Alföldi krónika. TV, BUDAPEST. I. MŰSOR 8.00: Tévétorna. (ism.) 8.05: Iskolatévé, fizika. 8.30: Környezetismeret. 9.05: Környezetismeret. 9.20: Kamera. 9.50: Lottósorsolás. 10.00: Bulgária a két világháború között (bolgár dokumentumfilm). 10.30: Arany Prága (csehszlovák rövidfilm). 10.40: Amate, a nagy fikuszfa (angol dokumentumfilm). 15.00: Iskolatévé. 15.15: Számítógépkedvelők műsora. 15.45: Összeállítás József Attila fiatalkori verseiből. 16.25: A közös érettségi-felvételi vizsgák feladatainak megoldása. 17.30: Beszédművelés. IV/3. 18.00: Kalendárium. 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Calderon: A zalameai bíró (tévéfilm). 21.35: Péntek esti randevú. 22.35: Finn csoda (ismeretterjesztő film) II/2. 23.05: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 17.45: Még egyszer gyerekeknek! 18.30: A Telesport turisztikai magazinja. 18.50: Horgásztíz perc. 19.00: Keresztkérdés. 19.30: Expedíció a Duna-deltában (csehszlovák rövidfilm). 20.00: Gondolkodó. 21.00: Tv-híradó 2. 21.20: Alcatraz (amerikai film). 11/2. BUKAREST 16.00: Német nyelvű adás. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Gazdasági figyelő. 20.35: Hősies tavasz. 20.55: Dalok. 21.10: Világhíradó. 21.30: A falanszter. Film. bef. rész. BELGRÁD, I. MŰSOR 14.45: Magyar nyelvű tv-napló. 16.00: Május a Tito téren. 16.30: Zenei klub. 16.40: Művelődési műsor. 17.00: A kolibrik énekelnek. 17.15: Adás gyerekeknek. 17.45: Adás gyermekeknek. 18.15: Ifjúsági fesztivál ’84. 18.45: A zászló alatt. 19.15: Rajzfilm. 19.30: Tv-napló. 20.00: Dokumentumadás. 20.55: Az ifjúsági napok megünneplésének záró rendezvénye. 22.00: Tv-napló. 22.15: Pénteken 22-kor — kulturális mozaik. II. MŰSOR 17.00: Zenés műsor. 17.30: Az ifjúság napja. 18.15: Alkalmiműsor. 19.30: Tv-napló. 20.00: A harmadik birodalom (tv-film). 20.55: Az ifjúsági napok záró rendezvénye. 22.00: Dokumentumműsor. 22.50: A divari deszant (játékfilm) . színház 1984. május 25-én, pénteken 19 órakor Békéscsabán: BÁSTYASÉTÁNY 77 Pécsi Sándor-bérlet 15 órakor Gyulán: FEHÉR szerecsen 1984. május 26-án, szombaton 19 órakor Békéscsabán: BÁSTYASÉTÁNY 77 Petőfi Sándor-bérlet MOZI Békési Bástya. 4-kor: A holdlakók titka. 6 és 8-kor: Amit tudni akarsz a szexről. Békéscsabai Szabadság, de. 10 és 6-kor: Kelly hősei i—nadu. 4-kor: A kenguru. Békéscsabai Terv: István, a király. Békéscsabai Kert: Szelíd motorosok Gyulai Erkel: Zsaru vagy csirkefogó. Gyulai Petőfi: 101 kiskutya. Gyulai Kert: Szuperzsaru. Orosházi Béke: Sok pénznél jobb a több. Orosházi Partizán, fél 4-kor: Rejtelmes sziget, fél 11 és fél 8-kor. Bizonyítási eljárás.