Békés Megyei Népújság, 1984. június (39. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-08 / 133. szám
1984. június 8., péntek Közérdekű bejelentések, panaszok Mit bizonyítanak a pártbizottságok tapasztalatai? A növekvő bizalom jeleként értékelhetjük, hogy tavaly Békés megyében a korábbinál is többen fordultak közérdekű bejelentéssel, javaslattal, kérelemmel, panasszal a megyei, illetve a városi pártbizottságokhoz. A 330 panaszos többsége levélben, míg mások szóban kerestek orvoslást észrevételeikre,személyes gondjaikra. A panaszosok az objektív megítélésben reménykedve fordultak a pártbizottságokhoz. És bár ez a bizalom jele, nem feledkezhetünk el arról sem, hogy a bejelentések, kérelmek, panaszok számának emelkedése valóságos ellentmondásokra vezethetők vissza. A feszültségek egy része az intézményeknél, hivataloknál, vállaltoknál tapasztalható nehézkes, bürokratikus intézkedések következtében támadt. Ám jelentős volt a jogi járatlanságot, tanácstalanságot tükröző panaszok száma is. A javaslattevők, a bejelentők nagyobb része valóságos gondok, sérelmek vizsgálatához kért és kapott segítséget. A pártbizottságokhoz fordulók 9 százaléka tett közérdekű bejelentést, 50 százaléka panaszának orvoslásához, 41 százaléka egyéni kérelmének intézéséhez várt valamilyen támogatást. Legtöbben munkaügyi, szociális, családügyi, valamint lakásgondjuk megoldását remélték a pártbizottságok közreműködésétől. Ezeket egészségügyi, mezőgazdasági, államigazgatási ügyek követték. Közérdekű bejelentéseikben igen sokan a szolgáltatással, áruellátással, közlekedéssel összefüggő hiányosságokat tették szóvá. A párthoz fordulók döntő többsége párton kívüli, közülük sok volt a munkás, a nyugdíjas és a fiatal. A felelősségvállalás hiányával magyarázható, hogy sok bejelentés névtelen levélben érkezett. Ezek többsége alaptalannak bizonyult. Általános tapasztalatként értékelhető, hogy sokan a jogos észrevételek, panaszok bizonyíthatósága ellenére sem vállalják a nyilvánosságot. Néhányan, elenyésző kisebbségről van szó, a párt segítségével akartak jogtalan előnyhöz jutni. Munkaügyi panaszaikban a levélírók általában a munkahelyi vezetők és beosztottak közötti kapcsolatokat, a kedvezőtlen munkahelyi légkört kifogásolták. Szembetűnő, hogy ezek 40 százaléka volt csak igaz, és a fegyelmi felelősségre vonások nagyobb részét is alaptalanul tették szóvá. A jogos panaszokat a pártbizottságok esetenként a felügyeleti szervek bevonásával nagy következetességgel orvosolták. Az egészségügyi bejelentések, kérelmek az orvosi ellátással, egyes orvosok működésével, az orvosi ügyeleti rendszer bevezetésével függtek össze. Ez utóbbit igen sokan helytelenítették, és az is bebizonyosodott, hogy az ügyeleti rendszer, az egészségügyi integráció lényege nem eléggé ismert. Az orvosok működésével kapcsolatos panaszok, néhány kivételtől eltekintve alaptalanok, míg a gyógyászati segédeszközök beszerzésére vonatkozó kérelmek megalapozottak voltak. Igen sok kérelmező, panaszos elsősorban egy, illetve több gyermekes fiatal fordult lakásügyben a pártbizottságokhoz. Többségük a lakáshoz jutás kilátástalansága miatt, vagy lakáshelyzetük javítása érdekében kért segítséget. A lakásügyek vizsgálata megerősítette, hogy a gondok tudatosabb lakásgazdálkodással enyhíthetők. A lakásigénylők életkörülményeinek körültekintő vizsgálata, az üresen álló lakások pontos számbavétele elősegíthetné az igények és lehetőségek közeledését, az összhang megteremtését. Az államigazgatási munkával összefüggő panaszokban a pártbizottságokhoz elsősorban méltányossági kérelmekkel és egy-egy határozat kifogásolásával fordultak. A vizsgálatok azt bizonyítják, hogy az utóbbi időszakban javult ugyan a tanácsi munka színvonala, de helyenként változatlanul merev a jogszabályok értelmezése, s itt-ott fel lehet fedezni lélektelen ügyintézést, és az állampolgárokkal szembeni elfogadhatatlan magatartást, hangnemet. A tapasztalatokból kiderült az is, hogy az állampolgárokban nem tudatosul eléggé a párt- és az állami szervek viszonya, sokan a párttól várják a bírósági döntések megváltoztatását. A pártbizottságok valamennyi bejelentést, panaszt, kérelmet, javaslatot gondosan elemeztek. A bejelentések nagyobb részét — ez a pártbizottságoknál 54, a megyei pártbizottságnál 64 százalék — a hatáskörűleg illetékes szerveknek továbbították. A megyében a pártbizottságok a panaszokra, bejelentésekre az esetek többségében az erre kijelölt határidőn belül, érdemben válaszoltak. A gyors, pontos és megnyugtató ügyintézés különösen fontos azok számára, akik mintegy végső megoldásként fordultak a pártbizottságokhoz. Ugyanakkor a párt a bizalomnak köszönhetően — a levélírók az esetek nagy többségében a helyi szervek megkerülésével fordultak a felsőbb pártszervekhez — többek között nélkülözhetetlen információhoz jut az állampolgárok hangulatáról, közérzetéről, a társadalmi feszültségekről. Agyorsaság, a pontosság, a körültekintőbb ügyintézés tehát a pártnak is fontos. A növekvő bejelentések száma így nemcsak az esetleges társadalmi feszültségekre hívhatja fel a figyelmet, hanem arra is, hogy milyen intézkedésekre lenne szükség. És mert a pártbizottságok nem vehetik át az állami szervek, intézmények, vállalatok tennivalóit, a párt legfontosabb feladata a megelőzés, az állami szervek, intézmények, vállalatok munkájának javítása. Ebben elvi, politikai irányító munkájukkal az eddiginél is többet tehetnek a pártbizottságok. Köpenyes János Őrjárat a Balatonon - vízvédelem, minőségellenőrzés Megkezdte rendszeres őrjáratait a Balatonon a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság siófoki kirendeltségének új hajója, a „Vízvédelem”. Ez a vízügyi szolgálat első speciálisan vízvédelmi célokat szolgáló hajója. A hajó 31 méter hosszú és 5,8 méter széles, a személyzeten kívül 20 tagú mentőalakulat tartózkodhat a fedélzeten. Olajszennyezés esetén szinte percek alatt vízre tudják rakni a konténerekben tárolt, olajszívó perlitet, s azt a nagyméretű műanyag gyűrűt is, amely a víz felszíni uszadékainak körülzárására alkalmas. A hajóról gyakran vesznek mintákat a tó vizéből. Ennek gyors elemzését a hajón levő laboratóriumban végzik el, veszélyes szenynyeződés esetén pedig a Székesfehérvári Vízügyi Központba továbbítják a mintákat. E rendszeres mintavétel és elemzés lehetővé teszi, hogy a szakemberek folyamatosan figyelemmel kísérjék a tó vízminőségének alakulását. Emellett a Siófokon működő Balatoni Vízügyi Kirendeltség is reggel 6 órától este 21 óráig ügyeletet tart. Bárki bejelentését megvizsgálják, s ha szükséges, azonnal riadóztatják a vízvédelmi hálózatot. A Kecskeméti Konzervgyárban ma már 37-féle zöldség-, gyümölcs- és húsalapanyagú ételt, valamint hatféle italt készítenek. Újabban a hallal ízesített pürék gyártását kezdték meg. A korszerű üzem automatizált gépsorain naponta százezer üveg ételt, illetve italt tudnak készíteni. Ez a mennyiség teljes egészében kielégíti a hazai szükségletet (MTI-fotó: Karáth Imre felvétele — KS) A cserebere haszna Immár negyedik éve, 1980 őszén alakult meg a Délalföldi Árucsere-forgalmi Társaság, amelynek Bács- Kiskun, Csongrád és Békés megyei tagvállalatai vannak. Az igazgatótanácsban szőkébb hazánkat két vállalati igazgató képviseli. A tavaly decemberben megtartott közgyűlésen új igazgató tanácsot, elnököt, titkárt választottak és megalakult a Békés megyei albizottság. Ennek lett a vezetője Cs. Szabó Imre, az Univerzál Kereskedelmi Vállalat igazgatója. Ez a testület az idén május 18-án ülésezett Békéscsabán, amelyen 15 Békés megyei tagvállalat képviselője vett részt. Az eredményekről, a gondokról és a lehetőségekről kérdeztük az albizottság vezetőjét. — Annak ellenére, hogy viszonylag régen alakult a társaság, keveset hallottunk róla. Voltaképpen milyen céllal hozták létre ezt a sajátos szervezetet? — A társaság él és dolgozik, több-kevesebb sikerrel. Munkánk a választékosabb áruellátásban gyümölcsözik. Az ipari, a mezőgazdasági, valamint a kereskedelmi vállalatok és szövetkezetek gazdasági kapcsolatokat létesítenek a szomszédos Jugoszláviával és Romániával. Ugyanakkor szó van arról, hogy a Belkereskedelmi Minisztérium közreműködésével más szocialista és tőkés országokkal is létrejöjjön ilyen megállapodás. Az áruházi és a határ menti árucsere lényege: a már említett államokkal fele-fele arányban bonyolítunk le exportot és importot. Tehát fogyasztási cikket adunk fogyasztási cikkért, hiszen lehet, hogy az illető országban felesleg van abból, ami nálunk hiánycikk vagy fordítva. Lényeges ez az együttműködés abból a szempontból is, hogy ily módon növelni lehet a gazdaságosan exportálható áruk mennyiségét. Szükségtelen magyarázni : ez mennyire fontos most, amikor a külgazdasági egyensúly megteremtése a cél. Másrészt az árukínálat színvonalának a megőrzése, a választék gazdagítása csak úgy képzelhető el, ha az eladott portéka helyébe keresett, jó minőségű árut kapunk. — Úgy tudom, hogy a tagvállalatok önállóan tárgyalnak a külföldi cégekkel. Ez nem is lenne baj, de vannak-e megfelelő szakembereik a megyei gazdálkodó szervezeteknek ? — Sajnos, kevés a külkereskedelmi szakember. Viszont tagja a társaságnak a Konsumex Külkereskedelmi Vállalat, nekünk a szegedi kirendeltség segít. Piackutatóik negyedévenként tájékoztatják a tagvállalatokat a lehetőségekről. Megszerzik a kiviteli-behozatali engedélyt, figyelemmel kísérik az árakat, elkészítik a kalkulációt, megszervezik a szállítást, ellátják a jogi képviseletet, intézik a reklamációkat. — A forgalom egyensúlyát azonban a vállalatoknak, a szövetkezeteknek kell megteremteni. Milyenek az idei kilátások? — A társaság az év első három hónapjában 3,9 millió dollár és 1,8 millió rubel értékű árucserét valósított meg. Ennek nagy része viszont még 1983-as üzlet, csak áthúzódott erre az évre. A nehézségek ellenére optimisták vagyunk. A megye ipari szövetkezetei eddig 40 ezer dollár exportot, illetve 45 ezer dollár importot bonyolítottak le Jugoszláviával, Romániába pedig 260 ezer rubel értékű terméket szállítottak. Ki kell emelni a szarvasi Plastolus Szövetkezetet, amely jelentős mennyiségű játékot és egyéb árut exportált Romániába. — Hogyan lehetne a kapcsolatokat még szorosabbra fűzni, hiszen senki sem állíthatja, hogy a lehetőségek kimerültek? — Azt szeretnénk, ha Jugoszláviában is létrejönne hasonló társaság, amely kétségkívül sokat segítene. Ezenkívül szorgalmazzuk, hogy Arad és Békés megye gazdasági együttműködése még gyümölcsözőbb legyen. Jó lehetőség kínálkozik júliusban a Szegedi Ipari Vásáron a tárgyalásokra a jugoszláv cégekkel. Itt minden tagvállalat és szövetkezet maga választhatja meg a partnerét. — Egy-egy kudarc nem keseríti el önöket? — Az üzleti világban aligha érdemes érzelegni. Különben sincs okunk bánkódni. Ha az egyik üzlet nem sikerül, jön a másik. A közelmúltban Resicán jártunk. Gáztűzhelyet, szilárd tüzelésű kályhát, öntöttvas radiátort, szerszámokat, vasárut, személygépkocsi-köpenyt, pamut alapanyagú fehérneműt sikerült vásárolni. Cserébe kozmetikai cikkeket, kuktát, hőálló üvegedényeket adunk a román partnernek. Óriási előny ez, ha figyelembe vesszük, hogy mennyire hiányzik nálunk például az autóköpeny. Ezek a méretek jók a Ladára, a Skodára és természetesen a Dáciára. Éppen az albizottsági ülésen hangzott el, hogy nagy lehetőségeink vannak többek között a vetőmag-, az élelmiszerexportban. Meggyőződésem: előbb-utóbb találunk rá vevőt. A képlet tehát egyszerű. Mindig meg kell találni azokat a partnereket, akik hajlandók csereberélni. A haszon pedig nemcsak a vállalatoké, a szövetkezeteké, hanem a népgazdaságé is. És a vásárlóké. Mert így kevesebbszer bosszankodunk a pult előtt, ami senkinek sem lehet közömbös. (seres) Egységes hazai termékkódrendszer Egységes termékazonosító kódrendszert dolgoznak ki 1986-ig a legfontosabb 300 beruházási termékcsoportra, majd több száz vállalatnál megkezdik alkalmazását. A kódrendszer kísérletei tavaly elkezdődtek, amikor is a munkálatokba mintegy 120 vállalat kapcsolódott be. Tizenkét termékcsoport kapott sajátos, egységes kódjeleket, amelyek alapján egyértelműen azonosítani lehet a cikkeket, árukat. A kísérletek kedvező eredményei zárultak, s így megkezdődhetett a számos előnyt kínáló egységes rendszer bevezetése. Viszkei György, a Magyar Kereskedelmi Kamarában működő Egységes Termékkódrendszer Iroda vezetője az MTI munkatársának elmondotta: az egységes hazai termékkódrendszer bevezetése minden eddiginél pontosabb központi — népgazdasági szintű — készletnyilvántartást tesz lehetővé, és nagyban hozzájárul a vállalati készletgazdálkodás hatékonyságának javításához. Hazánk 1984. január 1-től tagja a Nemzetközi Termékszámozási Rendszernek, amely a fogyasztási cikkeket látja el szám- és vonalkóddal. A hazai termékazonosítási jeleket — amelyek a beruházási javakra is kiterjednek —, úgy alakítják ki, hogy azok illeszkedjenek a nemzetközi rendszerhez. A munka már megkezdődött. 1986-ig 300 beruházási termékkör azonosító kódrendszere készül el. Olyan alapvető cikkekről van szó, mint a cement, tégla, kohászati termékek, hengerelt rudacélok, színesfémek, kötőelemek. A vállalatoknál — amelyek termelésükkel, illetve értékesítésükkel foglalkoznak —, fokozatosan biztosítják a rendszer alkalmazásának feltételeit. Több, jobb üdítő ital Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság 1974-ben tanulmányt készített az alkoholmentes üdítő italok gyártásának műszaki-fejlesztési feltételeiről. Ebben felmérték a hazai üdítőital- és gyümölcsléfogyasztást, és azt a hasonló fejlettségű országokkal összevetve megállapították, hogy a szénsavas üdítő italokból 2—4-szer, gyümölcslevekből 6—8-szor kisebb nálunk a fogyasztás. Kedvezőtlen volt a termékek összetétele is, mivel azok több mint 80 százaléka import alapanyagból készült. A fejlesztési program kidolgozásánál figyelembe vették a táplálkozás-élettani követelményeket, a közlekedésbiztonsági szempontokat, az alkoholizmus elleni küzdelmet, valamint a kiváló minőségű hazai gyümölcsalapanyagok komplex hasznosítását. A tervek szerint szénsavas üdítő italból jövőre el kellene érni egy főre jutó 72 literes fogyasztást, gyümölcs- és zöldségnektárból a 3,5 litert, a szénsavas vizekből 50 litert. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium felmérése szerint a múlt év végéig a célkitűzések csak részben valósultak meg. A IV. és az V. ötéves tervekben az üdítőital-gyártás volt a magyar élelmiszeripar legdinamikusabban fejlődő ágazata, s a múlt év végére az egy főre jutó fogyasztás 58,5 liter volt. Tavaly a termelő vállalatok 28-féle alapanyagból 80-féle változatban hoztak forgalomba szénsavas italokat. A legnagyobb választékban a narancs szerepel, ezután következik a szőlő, a meggy és a citrom. A forgalomban levő szénsavas üdítő italaink választéka, minősége, megjelenési formája nemzetközi mércével mérve is kiváló, több hasonló fejlettségi színvonalon álló országot megelőzi. Ami a gyümölcs-zöldségnektárokat illeti, ezek szerepe a korszerű táplálkozásban jelentős. Ezt felismerve a VI. ötéves tervben történt és történik jelenleg is termelésfejlesztés, melynek eredményeként 10—15 százalékos termelésnövekedés várható. Az egy főre jutó fogyasztás tavaly e termékekből 4,7 liter volt. Tavaly a termelő vállalatok 17-féle alapanyagból 69-féle változatban hoztak forgalomba gyümölcs- és zöldségnektárokat. Legnagyobb választékban az alma szerepel, ezután következik a kajszi- és az őszibarack. Figyelemreméltó, hogy megyénkben mind a szénsavas üdítő italok, mind pedig a nektárok termelése, választéka jelentősen bővült. A fogyasztói igényeket felismerve, egyre több gyártó vállalat készít energiaszegény üdítő italt. Tavaly 9- féle alapanyagból 17-féle változatban állított elő 6 termelő vállalat 52 500 hektoliter energiaszegény üdítő italt. Itt a mennyiség további fokozása a cél. Végül, ami az ásványvizeket illeti, hazánk rendkívül gazdag ebben, de lehetőségeinket csak kis mértékben hasznosítjuk. Az említett programban előirányzott fogyasztási színvonalat nem sikerült elérni. Az éves fogyasztás ásványvizekből nem érte el a 3 litert sem. A gyártók célja elsősorban a mennyiség növelése és a csomagolás színvonalának javítása. —S—