Békés Megyei Népújság, 1984. július (39. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-07 / 158. szám
Az Országos Érc- és Ásványbányák Dunántúli Művének fehérvárcsurgói bányájából ebben az évben mintegy 455 ezer tonna flótáit üveghomokot szállítanak a megrendelőkhöz. E keresett cikkből exportra is jut (MTI-fotó: Kabáczy Szilárd felvétele — KS) KSH-felmérés az ország gépállományáról A Központi Statisztikai Hivatal most közzétett adatai szerint az utóbbi években az ország gépállománya átlagosan évi 6,8 százalékkal bővült, s értéke elérte az 520 milliárd forintot. A gyarapodás azonban ágazatonként nem egyenletes: a közlekedésben, a postánál és a távközlésben, valamint a vízgazdálkodásban egyaránt átlagosan évi 9,3 százalékos, az iparban 6,9, az építőiparban 3,6, a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban 6, a kereskedelemben 5,1 százalékos az évi növekedés. A felmérés idején a géppark csaknem fele 7 évesnél idősebb volt, s mindössze 12,2 százaléka kétéves, illetve annál fiatalabb. Ez utóbbiak nagy részét a mezőgazdaságban, az erdőgazdálkodásban, a kereskedelemben és a vízgazdálkodásban használják. Az iparban viszont a berendezések átlagos életkora megközelíti a 10 évet, a gépek négy év alatt átlagosan fél évvel „öregedtek”. A beruházási lehetőségek szűkössége miatt az utóbbi években csökkent az újonnan üzembe helyezett gépek aránya. Jelenleg az iparban 88 milliárd forint értékű, időközben nullára leírt gép is működik, amelyek az állomány csaknem negyed részét teszik ki. A felmérés adatai szerint a gépállomány 55,2 százaléka részben vagy teljesen automatizált, s 44,8 százaléka mechanikus működtetésű. Az automatizált gépek aránya a kohászatban, a villamosenergia-iparban, a postánál és a távközlésben, valamint az élelmiszeriparban a legmagasabb, főként az utóbbi évek új beruházásainak és a rekonstrukcióknak az eredményeként. Ugyanakkor például az építőipari technológiák egyáltalán nem igénylik a teljesen automatizált gépek használatát. Elenyésző — 2,4, illetve 3,5 százalékos — az automatizált gépek részaránya a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban. A felmérésből azonban az is kitűnik, hogy az építőipar, a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás, valamint a vízgazdálkodás gépparkjában a gépek döntő többségét adó, mechanikus működtetésű berendezések a maguk nemében a legfejlettebb technikát képviselik. A belkereskedelmi vállalatok közül főként a vendéglátásban és a szállodákban használják a teljesen automatizált gépeket, amelyek az utóbbi időben az évente újonnan beszerzett berendezések több mint 18 százalékát teszik ki. Egyre több a félig vagy teljesen automatizált, a kereskedelmi munkát és a vásárlási körülményeket egyaránt jelentősen javító korszerű berendezés a kiskereskedelemben is. Sok még a tennivaló a gépek, berendezések jobb kihasználásában. Az ipar gépállományának kihasználtsága például az 1970-es évek közepétől folyamatosan romlott. A statisztika szerint jelenleg a munkaidő egynegyed részében különféle okok — többnyire anyag- és alkatrészhiány — miatt állnak a gépek. Mivel a berendezések átlagos életkora magasabb lett, gyakoribbak a váratlan hibák miatti állásidők is, arányuk a veszteségidőből a hét évvel ezelőtti 10 százalékkal szemben 16 százalék. Erőteljesen emelkedett a rendeléshiány miatt kieső gépórák aránya is, főként a gép- és vegyiparban. Másfél millió neccharisnya A divat-előrejelzés szerint a ruhával vagy a kiegészítővel harmonizáló neccharisnya további hódítása várható. Ehhez igazodva a Budapesti Harisnyagyár a Ramona Finomkötöttáru Szövetkezettel közösen új, a necc gyártására alkalmas anyagot fejlesztettek ki. A harisnyagyár adja a fonalat, s ebből a szövetkezet köti a neccharisnya alapanyagát, így a Ramona maximálisan kihasználja gépeit, a gyár viszont enyhít munkaerőgondján. A kooperáció során a mintázás közös munka eredménye, míg a festést, a varrást és a csomagolást az erre alaposan felkészült harisnyagyáriak végzik. Az együttműködés sikerét jelzi, hogy a nagyüzemi gyártás javában folyik, és még ebben az évben másfél millió pár divatos neccharisnyát küldenek az üzletekbe. A szövetkezet és a Budapesti Harisnyagyár szakemberei közösen dolgozták ki a csíkos neccharisnya gyártásának technológiáját, és ennek eredményeként megkezdődött az újfajta harisnya előállítása, amely rövidesen az üzletekben is megvásárolható. Magyar bútor Ausztriában A Budapesti Bútoripari Vállalat szakemberei befejezték a bécsi 168 szobás Rennweg Szálloda berendezését. A magyar bútorgyártók az ARTEX Külkereskedelmi Vállalat közreműködésével pályázati felhívás alapján vállalták a munkát, amely a szobaberendezések, a recepció, az étterem bútorainak, faburkolatának legyártásán túl azok helyszíni felszerelését is magába foglalta. Az öt hónap alatt legyártott, kiszállított berendezéseket három hónap alatt szerelték fel, mintegy 15 millió forint értékben. II Generalimpex első féléve Az év első hat hónapjában a Generalimpex — a múlt év hasonló időszakához viszonyítva — több mint 50 százalékkal növelte eladásait a tőkés országokban. A vállalatnál úgy számolnak, hogy az idei éves exportforgalom jelentős mértékben meghaladva a múlt esztendeit, eléri a 25 millió dollárt — erről tájékoztatta Nagy László, a Generalimpex vezérigazgatója az MTI munkatársát. A Generalimpex zömében kis és közepes tételek kivitelével foglalkozik, elsősorban az úgynevezett aprócikkek értékesítésének felkarolására alakult. A vállalat párhuzamos engedélyt kapott majdnem valamennyi termékcsalád tőkés piaci értékesítésére, ami egyben a hazai termelő vállalatok számára is előnyös, mivel bővíthetik a külkereskedők közötti választási lehetőséget. Ezzel egyre több vállalat él. A külkereskedelmi vállalat 1981-ben még 12 millió, egy évre rá pedig 15 millió dolláros kivitelt ért el a tőkés országokban. Eladásaik összértéke a múlt esztendőben már meghaladta a 20 millió dollárt. A Generalimpex — külföldi kereskedőházakhoz hasonlóan — szinte mindennel foglalkozik. Exporttermék-skálája ennek megfelelően igen széles, s az év első hat hónapjában azt még tovább bővítette. A múlt évi előkészítő munka után számos új cikk értékesítését kezdték meg 1984-ben. Eredményes együttműködést alakítottak ki például három nyomdaipari vállalattal — az Alföldi, a Kner és az Offset Nyomdával. Ennek eredményeként mintegy 600 ezer dollárért szállítottak már az NSZK-ba és Angliába különböző nyomdaipari termékeket. A magyar papírra nyomott kifestőkönyvek igen keresetteknek bizonyultak, s így a külkereskedelmi vállalat további másfél millió dollár értékű nyomdaipari termék szállítására kötött szerződést. Ugyancsak az idén kezdték az Armafilt Ipari Szövetkezet gyártmányának, a gépkocsikhoz használt olajszűrőknek a külföldi értékesítését. A termékből eddig mintegy 50 ezer dollárért exportáltak néhány tőkés országba. 1984. július szombat o Ahol a V 43-asokat javítják Itt a V 43-as mizdonyokat javítják. A V villamost jelent. Ez a legkorszerűbb vasúti vontató jármű. Legalábbis a Békéscsaba—Lökösháza közötti vonalon. A V 63-as már felülmúlja ezt. A V 46-os tolatómozdony is. Ám a két utóbbi budapesti vontatófőnökséghez tartozik és egyelőre még csak néhány van belőle. Érdemes tudni, hogy a V-k óránkénti legnagyobb sebessége a vasúti pályától függően 120— 130 kilométer lehet. Mindezekről Zolnai György, a MÁV békéscsabai vontatási főnökségének a műhelyfőnöke tájékoztat, akitől azt is megtudom, hogy a magyar villamos mozdonyok közelítik a világszínvonalat. Egy kérdés van még hátra: — Mik a színvonal meghatározói? — A villamos mozdonyban elhelyezett elektronikus berendezések, amelyek egyebek közt szabályozzák a vontatási teljesítményt, vagy például a gyorsulást. A műhelycsarnokot, amelyben a V 43-asokat javítják, 1982 őszén adták át rendeltetésének. Azóta a villamos mozdonyok korszerűségének megfelelőek a munkakörülmények, a mérőeszközök, az anyagmozgató berendezések (daruk). Én, a laikus, a tisztaságot és a rendet is ide sorolnám. Még a „fejeket”, sőt a vezetők és a munkások szakértelmét, gondolkodásmódját is. — Nálunk — jelenti ki Szabó Imre szakszervezeti főbizalmi — évek óta nincs munkaerőhiány. —• Minek köszönhető? — kérdezem. — Elsősorban talán a jó munkakörülményeknek. Valamikor a csillagos égbolt volt a mennyezet, mert a mozdonyok nem fértek el a régi csarnokban. A javítást azonban nem lehetett elhalasztani. Felesleges villamos mozdony nem volt és ma sincs. Aztán az anyagi megbecsülést is megemlíthetem. Nálunk lehet jól keresni. Gál József járműszerelő 1957-től dolgozik a szakmában. Itt volt tanuló és előbb mozdonylakatosként dolgozott, majd Diesel mozdonyszerelő, végül villamosmozdony-szerelő lett. Mindig újabb és korszerűbb ismeretekre volt szüksége. Tanult és mielőtt egy fokkal előbbre léphetett volna, vizsgát kellett tennie. — Maradni akartam azokkal, akikkel kezdettől fogva együtt dolgoztam, köztük Hrabovszki Györggyel, Juhász Istvánnal, Kaucsics Sándorral, Szarvas Mátyással és Sarkadi Mihállyal. — Emelkedett a bér is? — Emlékszem, 5 forint 10 fillér órabérrel kezdtük, ma pedig 25 forint körül tartunk. — Mi jön még ehhez? — Munkás-teljesítményprémium, (aki vállalja) segélykocsi-készenléti díj, továbbá szabadjegy és ruhatérítési pénz. Tudni kell, hogy a villamosmozdony-javítórészleg a MÁV Kiváló címmel kitüntetett József Attila Szocialista Brigádhoz tartozik. — A Kiváló címért cserébe minőségi munkát vár el a MÁV — mondja Hankó András vezető mérnök, amihez hozzáfűzi még: — Ez a brigád évek óta országosan is az elsők közé tartozik. — Mit értenek minőség alatt? — fordulok Hrabovszki György szerelőhöz. — Az a villamos mozdony, amelyik a VI-es tervszerű javítás után innen kikerül, legalább három hétig legyen üzemképes. Ha idő előtt olyan hiba jelentkezik, amely a mi munkánkra visszavezethetően keletkezett, vége a prémiumnak. Nem úgy van, mint valamikor régen volt, hogy a mester szólt az inasnak: fogd a kéményt, hogy le ne hűljön, amíg felveszem a pénzt. — Olykor manapság is előfordul ilyesmi. Nem gondolná? — jegyzem meg. — Nálunk minden szerelő írásba adja, hogy jó az elvégzett munka, és garantálja a minőséget. — Ha „téved”? — Az szégyen. — Előfordult? — Az idén kétszer. Elég egy kis figyelmetlenség és kész a baj. De hát több száz mozdonyt adtunk át javítva a forgalomnak. Aki dolgozik, néha hibát is elkövet. Kaucsics Sándor szerelővel gazdasági kérdésekről beszélgetek. — A mozdonyok tulajdonképpen a MÁV alapvető termelőeszközei. Ezek „munkája” biztosítja elsősorban a bevételét. Ha jól „termelnek”, tud bért fizetni, képes a hatalmas szervezetet fenntartani, és még az elengedhetetlenül szükséges fejlesztést is megoldani — vélekedik Kaucsics Sándor. — Társadalmilag? — A vasút az nagy tömegű és a rendkívül sokféle áru szállításával a termelési folyamatok kiegészítő részét képezi. Ha rosszul működne a szállítás, és egy-egy üzembe késve érkeznének a termékek előállításához szükséges anyagok, óriási károk származnának belőle. Ennek tudatában igyekszünk a feladatokat eredményesen végrehajtani. Ha lehet, jobban az átlagosnál. — Bizonyára az újítások is ezt szolgálják. — Igen. Itt van egyebek között Hrabovszki György, ő sokszoros újító. Hrabovszki Györgyhöz fordulok : — Hány újítása volt már? — Huszonkét év alatt körülbelül negyven. A legtöbb olyan, ami megkönnyíti, meggyorsítja és biztonságossá teszi a munkánkat. Rendszerint Gál Józseffel, Kaucsics Sándorral és Szőke Dániellel együtt újítok. — Érdemes újítani? — Természetesen. Egyrészt azért, mert kell a pénz, másrészt pedig azért, mert mindenki törekszik valamit elérni. Én is. Az újításokban kifejezésre jut, hogy mit ér szakmailag az ember. Zolnai György örömmel újságolja: — Éppen most fogadták el azt az újításunkat, amelynek tárgya: kazánmosó berendezés az M40-es Diesel-mozdonyhoz. Pacsika József tmkművezetővel és Maczák György csoportvezetővel együtt készítettük el. — Mi lesz a következő újítás? — A Diesel-mozdonyok hűtővízzel való feltöltését akarjuk egyszerűbbé tenni. Enynyi most. Aztán még sok minden hátravan. Pásztor Béla Zolnai György (jobbról) Priskin György szerelővel műszaki rajz alapján a hibát keresi Fotó: Veress Erzsi Kaucsics Sándor szerelő az áramszedőt vizsgálja Gál József szerelő a menetszabályozó berendezéshez tartozó légmotort javítja