Békés Megyei Népújság, 1984. november (39. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-23 / 275. szám

1984. november 23., péntek fl rejtvényfejtés megoldása■ M í Vfil­l­i­Hil nlH | V/h 1 [Th M A hét végén diákok utaz­nak hazafelé a vonaton. A páros üléseken hárman­­hárman ülnek. Egyikük ölé­ben a táskán keresztrejt­­vényúj­ság. — Gyerekek, mi az: ena­­cölö. Két betű! — Mi lenne? Konyhasó! — Az nem fér ki! Két be­tű! ... — Akkor csak só! Jó már?­ S bár nincs erről hivata­los statisztikai felmérés, a becslések szerint az embe­rek fele-kétharmada rend­szeresen fejti a rejtvénye­ket, zömük a keresztrejtvé­nyek különböző fajtáit. Ha ez így van, akkor a tévéné­zés után ez a második leg­népszerűbb elfoglaltság. A hagyományos, az olasz és a skandináv típusú, a „szóról­­szóra”, és a „plusz egy vicc” elnevezésű keresztrejtvé­nyek kedvelői hazánkban ti­zenöt, rendszeresen megje­lenő rejtvényújság segítségé­vel hódolhatnak szenvedé­lyüknek. Nem beszélve a napi- és hetilapokról, az egyéb alkalmi kiadványok­ról. Igen, hódolhatnak szen­vedélyüknek. Talán egyetlen egy hobbi sem kavart olyan vihart, mint a jövőre hat­vanadik születésnapját ün­neplő rejtvényfejtés. Még­hozzá azóta is fel-feltáma­­dó vihart. Mert aki nem sze­reti, nem műveli, annak az a véleménye: felesleges idő­­pocsékolás, a kényelmesek, a lusták, a szellemi tanyák elfoglaltsága, amely egyol­dalú észtáplálék, az elbutu­­lás útjának kezdete. Akik pedig űzik a rejtvényfejtés sportját, azok szerint ez a legjobb pihentető, az isme­retszerzés és a szórakozás egyik legáltalánosabb esz­köze, az új iránt felkelti a figyelmet, a szellemi frisse­séget szinten tartja, a röp­ke szabad idő értelmes el­töltésére is lehetőséget nyújt stb. Bizonyára még sok-sok év, talán évtized is eltelik, amíg a szemben állók kö­zött megszűnik az egyezség. Addig is százezrek vásárol­ják a rejtvényújságokat... Hogy mennyire komollyá tud lenni az igencsak med­dőnek ítélhető polémia, arra csak egyetlen rövid példát. Tudok olyan esetről, amikor szigorúan felelősségre vontak egy tanítót, aki — a segéd­könyv ajánlása szerint! — a magyar nyelvtan tanítására, jobb megértetésére, a ta­nulók legnagyobb örömé­re (!) a keresztrejtvényt is felhasználta! A rejtvényt azonban sok minden másra is fel lehet használni, a legjobban talán — az ismeretterjesztés, s ezen belül is elsősorban a nyelvi, a természettudomá­nyi mellett — a reklám és propaganda céljaira. A leg­népszerűbb és kétségtelenül a legszínvonalasabb, a ha­zánkban megjelenő lapok közül az egyik legnagyobb példányszámú Füles (és a szerkesztőség által még al­kalmilag szerkesztett kiad­ványok) mellett az Idegen­­forgalmi Propaganda és Ki­adó Vállalat igencsak szapo­rodó, túlságosan is változó színvonalú rejtvénykiadvá­nyai érdemelnek figyelmet. Nagyon közkedveltek a Ma­gyar—Szovjet Baráti Tár­saság rejtvényújságszámai is, no meg az újságíró-szövet­ségnek ebben a témakörben megjelenő, és könnyen­­ for­gatható lapjai, vagy éppen a Sportpropagandának a ha­zai versenysport ügyét anya­giakkal is támogató kiadvá­nyai. Hiba lenne nem szólni ar­ról, hogy a rejtvényt a kilá­tásba helyezett nyeremé­nyért is fejtjük. Bár erre is van egy igen jellemző ellen­példa: évekkel ezelőtt a Fü­les meghirdetett egy pályá­zatot, aminek a fődíja nyaló­ka volt. Erre érkezett az ad­digi legnagyobb számú meg­fejtés. Pedig a nyalóka ára akkor még alig haladta meg az egy forintot... Sokan azonban csak az élményért, a szórakozásért fejtik meg a rejtvényeket, önmagukért — talán így is lehet monda­ni. Hiszen ez olyan értelmes időtöltés, amelyet bármelyik pillanatban abba lehet hagy­ni (igaz, ha már belelendült az ember, igen nehéz ...), amihez nem kell felszerelés, az újság elfér a kabátzseb­ben (bár az utóbbi időben az összehajthatatlan, lepe­­dőnyi méretűek nagyon ter­jednek . ..), ami olcsó szó­rakozás is. S mindezt azért, mert szeretünk játszani. Ahogy a „Szóról-szóra” Rejt­vénylap megfogalmazta: 7-től 77 éves fiatalok idő­töltése ez. A kortalan fia­talság jelképe is ... S minderről eszembe jut a mind kisebb anyagi lehető­ségek közé szoruló hazai közművelődés munkásainak napi panasza: már alig-alig tudnak olyan formát kitalál­ni, ami nem kerül túl sok pénzbe, ami érdekli is az embereket... A fővárosban megannyi rejtvényfejtő klub működik. Rendszeresen ver­senyeket, bajnokságokat (nemzetközibe és világbaj­nokságba torkollókat­ is rendeznek. Talán nem len­ne érdemtelen itt, Békés megyében is megpróbálni. Ha akad egy rejtvényfejtés­ben megszállott népművelő, aki elindítaná .... Mert kö­zönség, az van! És valahol ez is „köz­művelődés” ... (nemesi) Az ezüstszőlői klubház avatóünnepsége emlékeze­tes maradt számomra. Nem csak a köd miatt, amely be­fedte e Szarvas alatti tanyai település hosszú utcájának bejáratát, hanem azért, mert ilyen bensőséges hangulatú ünnepségnek ritkán lehetek tanúja. A százéves iskola aj­taján alig lehetett bejutni, a két m­egszépült teremben ott szorongott a környék apraja­­nagyja. Ez az élmény nehezen il­lik bele abba a képbe, amit eddig a tanyavilág közmű­velődéséről alkottam. Ezért is érdekelt, hogyan alakult Szarvas külterületének köz­­művelődése. Klub egy százéves iskolában Olyan városról van szó, amelynek nem csupán ki­terjedt, de viszonylag ren­dezett tanyavilága van. S amelynek a tanyákkal, a ta­nyai életmóddal — különbö­ző okokból — hosszabb ide­ig számolnia kell. Több ezer ember él ezeken a területe­ken. Ezüstszőlőn például ez­ren laknak, köztük fiatalok. A környék rendezett, a há­rom utcán új házakat is lát­ni. A város szélétől mind­össze egy-két kilométer vá­lasztja el, mégis sokat őriz e településformára jellemző szokásvilágból. Máig tartják például a hagyományos bá­lákat, melyeken gyakran még a mamák is megjelen­nek ... Ám emellett felme­rültek más igények is. Talán épp ez volt a klub létrejöt­tének legfőbb ösztönzője. Mindez persze kevés, ha nem adódik egy jó lehető­ség.­­ Amikor körzetesítették az iskolákat, felszabadult az ezüstszőlős, százéves épület. Meglehetősen elhanyagolt állapotban volt, tele­kommal. Mégis alkalmasnak láttuk arra, hogy létrejöjjön benne egy külterületi klub — mond­ja Mótyán Tibor, a szarvasi művelődési központ művé­szeti előadója. — Tizennyolc­húsz emberrel indult, s évi 1-2 összejövetellel. Ma kö­rülbelül négyszeres létszám­mal, s havi 1-2 rendezvény­nyel működik. A felújítás előtt jórészt csak ismeret­­terjesztő előadásokat tart­hattunk benne. Tavaly az Országos Közművelődési Ta­nácstól kapott 150 ezer fo­rintból 80 ezer forint érté­kű társadalmi munkával kí­­vül-belül rendbe hoztuk, „lakhatóvá” tettük. Azzal, hogy otthonosabbá vált, már­is többen látogatták, s egy­re több fiatalt sikerült be­csalogatni. őket, azt hi­szem, azzal nyerték meg, hogy rájuk bízták a megle­vő sportpálya bővítését, fel­újítását. Sittnek-fűznek A klub magját azért ma is főként idősebb asszonyok alkotják. Nagy szeretettel várnak minden előadót, ilyenkor sütnek-főznek, hisz itt nem maradhat senki meg­­vendégeletlenül. Közösen ké­szítik az éves tervet, meg­próbálva hangot adni a sok­féle ízlésnek, igénynek. Az idősek szeretik a hagyo­mányőrző rendezvényeket, a nótaesteket, a vidám műso­rokat. A fiatalok inkább a táncestek hívei. És minden­ki jól érzi magát a tanyana­pon ... — Ez egy olyan rendez­vény — magyarázza Mótyán Tibor, aki a külterületi köz­­művelődés gazdája volt 3 évig —, amely sokféle prog­ramot foglal magába. Az idén például fúvószenekar adott ébresztőt Ezüstszőlőn, aztán máshol térzenével folytatták. Délelőtt gyermek­­műsorral — játékkal, bá­bokkal — szórakoztak a ki­sebbek; ezt a programot a városi könyvtár és az úttö­rőház segítségével állították össze. Délután a felnőttek­nek volt sportjáték, az el­maradhatatlan nótaest, könnyebb irodalmi műsor, sőt még dzsesszbalett-bemu­­tató is... A népművelők gyakran „sírnak”, milyen nehéz ösz­­szeszedni néha egy-egy ren­dezvény közönségét. Ezüst­szőlőn ez nem gond. Hatvan­­hetven ember mindig össze­jön a klubban. S hogy a vá­rosnak hol térül ez meg? (Hisz a szervező munka, s a rendezvények dotálása a művelődési központ felada­ta.) Megtérül például akkor, amikor egy autóbusznyi ta­nyai ember teszi népesebbé a nagyterem közönségét. Hétközben biliárdoznak Szarvasnak persze több külterülete is van: Sirató ugyancsak jól működő, 35— 40 tagú klubbal dicsekedhet, amely szintén a fölöslegessé vált iskolában kapott he­lyet. Rózsás — amely gaz­dasági központ — esetenként kér kulturális műsort, s ezen a területen önálló ifjú­sági klub is működik. A művelődési intézménynek itt alkalmazkodnia kell az ál­lami gazdaság igényeihez. Középhalmon tanyai kultu­rális központ működik a Dózsa Téesz fenntartásában. Három osztályt tanítanak, de van terem a műsoros estek­nek is. Hét közben biliár­doznak, s alkalomszerűen tartanak folklóresteket. Leg­inkább erre van igény. Ma­­czó elnéptelenedő külterü­let. Furugyon a régi iskolá­ban még nem szűnt meg a pedagóguslakás. Ide orvosi rendelőt, klubszobát tervez­nek. — Rejlik még lehetőség a tanyai közművelődésben — gondolkodik el Csicselyné Korbely Zsuzsa népművelő, aki fél éve vette át ismét ezt a területet. — Igény van rá, csak meg kell keresni az alkalmas helyet, s azokat az embereket, akikre tartósan lehet építeni például egy klubéletet. Minden szeren­csésen ötvöződött Ezüstsző­lőn, amelyre — nem taga­dom —, a legtöbb figyelmet fordítottuk eddig. Ez a klub már a városi közművelődés­be is beépült. Nyáron pél­dául két országos rendez­vénybe segítenek be: az ezüstszőlői és a siratói klub is érdekelt a néprajzi tábor és a szlovák klubvezetők or­szágos találkozójának lebo­nyolításában. Ehhez tudni kell, hogy mindkét területen igen sok szlovák ajkú lakos él. Nem véletlen, hogy a legnagyobb sikert a folklór­­műsorok aratják. De ugyan­úgy van közönsége egy-egy író-olvasó találkozónak, ker­tészeti vagy egészségügyi előadásnak ... A tanyán élőket valami­kor elmaradottaknak tartot­ták. Azóta sokat változott ez a megítélés, bár még ma sem szeretik a külterületek lakói, ha tanyasiaknak mondják őket. Hisz a szó rossz íze sokakban él ma is. Annak ellenére, hogy élet­módjukban nem kevesebbek a városiaknál.­ Lehet, hogy néha még többek is ...? Gubucz Katalin Ta­n­yanap Ezüstsző­­­ön Fotó: Malmos Károly Ifjúságpolitika a Pártéletben A folyóirat közli az MSZMP Központi Bizottsá­gának 1984. október 9-i ifjú­ságpolitikai állásfoglalását, és Németh Károlynak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bi­zottság titkárának előadói beszédét. Az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára egyebek között hangsúlyoz­ta: pártunk rém takargatja a valóságos problémákat, sem a fiatalok hibáit, de el­utasítja a szélsőséges nézete­ket, igazságtalan általánosí­tásokat. Az ifjúság megítélé­sének is csak az lehet a va­lóságos alapja, hogyan tel­jesíti kötelességét, miként él és gondolkodik, mit tesz a társadalomért. A novemberi számban megjelent Aczél Györgynek a közművelődési tanácsko­záson 1984. október 5-én el­hangzott felszólalása is. A Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára a többi között rámutatott: ki­élezett ideológiai háború fo­lyik a szocialista országok, a haladó erők ellen. Kun Béla, a magyar és a nemzetközi munkásmozga­lom kiemelkedő személyisé­ge születésének 100. évfor­dulója 1986-ban lesz. Az év­fordulóról való méltó meg­emlékezés előkészítésére Né­meth Károlynak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjá­nak, a Központi Bizottság titkárának elnökletével em­lékbizottság alakult. A fo­lyóirat közli Németh Ká­rolynak az emlékbizottság alakuló ülésén elhangzott beszédét. A XIII. kongresszusra ké­szülve egyre jobban előtér­be kerülnek a párt belső életének, a pártdemokrácia fejlesztésének kérdései. Er­ről a témáról folytattak ke­­rekasztal-beszélgetést párt­munkások a szerkesztőség­ben. A beszélgetést Lakos Sándor, a Pártélet főszer­kesztője vezette. Mikecz István visszaemlé­kezésében Hajdú-Bihar me­gye felszabadításának és a demokratikus közélet kibon­takozásának eseményeiről írt. A Pártélet folytatja a hoz­zászólások közzétételét az új vállalkozási formákkal kap­csolatban. Ezúttal Zentai Gábor, a Tungsram pártbi­zottságának titkára, Ürmös­­sy László, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek vezér­­igazgatója és Bozó Lajos, a kiskunfélegyházi Lenin Tsz pártvezetőségének titkára fejti ki véleményét a párt­­szervezetek új feladatairól. Josef Valenta a „Testvér­­pártokról” című rovatban a Csehszlovák Kommunista Párt alapszervezeteinek te­vékenységét elemzi. Az Eti­óp Dolgozók Pártjának, a közelmúltban megalakult marxista-leninista pártnak alakuló kongresszusáról ad áttekintést Sós János. Az alapszervezeti beszá­moló taggyűlés előkészítésé­hez nyújt módszertani se­gítséget Balogh Géza, Fó­nagy István, Zahovay Gá­bor és Fenyvesi Dezső írása. Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.15: Mai kulturális programok. 8.20: És nálunk? Az energiata­karékosságról. (ism.) 8.50: Szimfonikus zene. 9.33: Óvodások műsora. 10.05: Kháron ladikján. Illyés Gyula mondja el verseit. 10.10: Bemutatjuk új Melódia-le­mezünket. 11.00: Gondolat. 11.45: Indulók, táncok a fúvós­­zenekarra. 12.30: Ki nyer ma? 12.40: Reklám. 12.45: Váci Mihály: Értelmes ter­hek alatt. 12.55: A zene is összeköt. 14.10: Tanulságok, teendők. 15.00: A város a reptér helyén. Pécs-Uránváros. 15.30: Operettfelvételekből. 16.05: A Gyermekrádió műsora. 17.00: Konfekciós őrjárat. 17.30: Népzenei feldolgozásokból. 18.25: Mai könyvajánlatunk. 18.30: Esti magazin. 19.15: OIRT drámafesztivál. 20.21: Kedves zeneműveim. A mikrofon előtt: Hernádi Lajos. 21.14: Cimbalomfelvételek. 21.30: Fűtől fáig. Környezetvé­delmi magazin. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Igen is, nem is. 23.00: A rádió lemezalbuma. 0.10: Virágénekek. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Fúvószene. 8.18: Operettkettősök. 8.50: Tíz perc külpolitika. (ism.) 9.05: Napközben. 12.10: Peter Alexander operett­­dalokat énekel. 12.25: Édes anyanyelvünk, (ism.) 12.30: Népi muzsika. 13.05: Pophullám. 14.00: Péntektől péntekig. 17.30: Ötödik sebesség. 18.30: Fiataloknak! Komjáthy György kívánságműsora. 20.00: Nótakedvelőknek. 21.05: Koltai Lajosnak hívják. Foglalkozása: operatőr. 21.53: Az élő népdal, (ism.) 22.03: Válogatott felvételek. 23.20: A csavargók. Részletek Ziehrer operettjéből. 24.00: Éjféltől hajnalig. III. MŰSOR 9.08: Iskolarádió. 9.38: Verdi-operákból. 10.10: Dzsesszbigbandek felvéte­leiből. 11.06: A Magyar Rádió és Tele­vízió énekkarának madri­gálfelvételeiből. 11.36: Zenekari muzsika. 13.05: A befejezetlen mondat. Portrék Déry Tibor regé­nyéből. 10. rész. 13.37: Operaáriák. 14.10: XX. századi magyar zene­művek. 15.09: Szimfonikus zene. 16.40: Zenei Lexikon. 17.00: Nyitnikék. (ism.) 17.30: Egész évben Bach. XX/6. 18.50: A King­s Singers együttes madrigálfelvételeiből. 19.05: Csajkovszkij: Az Orleans­ szűz. Négyfelvonásos ope­ra. Közben: 20.55: Váci Mihály: Ér­telmes terhek alatt. (ism.) 21.05: Az operaközvetítés folyta­­tása. 22.16: Kamaramuzsika. 23.10: Zsebrádiószínház: A hóhá­nyó. Schwajda György hangjátéka. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Koppanástól koppanásig. Könnyűzenei ajánlóműsor. (ism.) 17.35: Turizmus és vámszabály­­sértések. Riporter: Tamási László. 17.55: Archívumunkból. A túrát Vaszkó József citerázik. 18.00—18.30:­­Alföldi krónika. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétéma. (ism.) 8.05: Iskolatévé. 9.40: A makedón királysír. Angol rövidfilm. (ism.) 10.30: Játékos időtöltések. XIII/4. Japán. (ism.) 10.55: Képújság. 15.00: Iskolatévé 16.40: Hírek. 16.50: Égi postások. Francia té­véfilmsorozat. VI/6. 17.50: Képújság. 18.00: Új Reflektor Magazin. 19.00: Reklám. 19.10: Tévétérna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Szivárvány. Országos ve­télkedőműsor. II. elődöntő Nyíregyháza—Miskolc. 22.05: Péntek esti randevú. 23.05: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 18.20: Képújság. 18.25: Don Quijote. XXXIX/7. 18.50: Az állatok nyomában Francia filmsorozat. XIII/5. (ism.) 19.00: Keresztkérdés. 19.30: Az Everglades Nemzeti Park. Finn rövidfilm. 20.00: A pénzszállítók.­ Ausztrál film. 21.30: Tv-híradó 2. 21.50: Zenés tv-színház. Lola­ Blau. (ism.) BUKAREST 15.05: Fiatalok kérdezték. 15.30: Népdalok. 15.45: Német nyelvű adás. 16.15: Tv-híradó. 20.00: Tv-híradó. 21.00: Az RKP kongresszusáról jelentjük. 21.20: Irodalmi összeállítás. 22.10: Tv-híradó. BELGRÁD, I. MŰSOR 16.30: Videooldalak. 16.40: Francia nyelv. 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.10: Mi a film? 17.40: Hírek. 17.45: Adás gyermekeknek. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Tribün. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Shogun — filmsorozat. 21.00: Szórakoztató adás. 21.45: Tv-napló. 22.00: Paletta. II. MŰSOR 18.15: És ebben az évben... 18.45: Érdekes utazás. 19.00: Tudományos beszélgetések. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Balettadás. 20.45: Zágrábi körkép. 21.00: Találkozások — dokumen­tumadás. 21.50: Élni akarok — jugoszláv játékfilm. SZÍNHÁZ 1984. november 23-án, pénteken 15 órakor Békéscsabán: A legbátrabb GYÁVA Kincskereső-bérlet 15 órakor Makón: A NÉMA LEVENTE 19.30 órakor Makón: A NÉMA LEVENTE 1984. november 26-án, hétfőn 19.30 órakor Békéscsabán: FILHARMÓNIA 19 órakor Szentesen: A NÉMA LEVENTE MOZI Békési Bástya: 4-kor: Hófehér­ke és a hét törpe, 6 és 8-kor: Halálcsapda. Békéscsabai Sza­badság: Ó, kedves Harry! Bé­késcsabai Terv: Ez igen! Gyu­lai Erkel: A Birodalom vissza­vág. Gyulai Petőfi: 3-kor: Twist Oliver, 5 és 7-kor: Jim Craig. Orosházi Béke: Harctéri regény. Orosházi Partizán, fél 4-kor: Ezüstnyereg, fél 6 és fél 8-kor: Hair. Szeghalmi Ady: Angyali üdvözlet.

Next