Békés Megyei Népújság, 1985. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-12 / 9. szám

NÉPÚJSÁG V. Tűzvédelmi keresztrejtvény 1984 a lakóházak tűzvédelmi éve. Ebből az alkalomból öt tűzvédelmi keresztrejtvény, majd a hatodik forduló­ban 13 + 1 kérdéses tűzvédelmi fotó jelenik meg lapunk­ban. Célja, szórakozva elsajátítani az alapvető tűzvédel­mi ismereteket. Aki mind a hat fordulóban helyes meg­fejtést küld be — de heti sorsoláson nem húzták ki —, azok között a következő díjakat sorsoljuk ki: — A Békés megyei Tüzeléstechnikai Vállalat ajándé­kát (tárgyjutalom), 2000.— Ft. — A fogyasztási szövetkezetek Békés megyei elnöksé­ge (MÉSZÖV) ajándékát (tárgyjutalom), 1500,— Ft. — A Csaba Szőnyegszövő és Háziipari Szövetkezet ajándékát (2 db szőnyeg), 1000,— Ft. — A Békés megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Válla­lat „ÉLÉSKER-kosarát”, 1000,— Ft. — Az Univerzál Kereskedelmi Vállalat ajándékát (vá­za), 600—800,— Ft. — Az Állami Biztosító Békés megyei Igazgatósága ál­tal felajánlott könyveket (összeállítás), 700,— Ft érték­ben, valamint — a békéscsabai Centrum Áruház 500,— F­t-os vásár­lási utalványát. Beküldési határidő: 1985. január 22. Helye: Békés megyei Népújság Szerkesztősége, Békéscsaba, pf. 111. 5601. Megfej­téseket csa­k levelezőlapon fogadunk el. A helyes megfejtők között hat darab 50 forintos vásárlási utalványt sorsolunk ki, amelyet postán küldünk el. Az 1984. december 31-i rejtvény helyes megfejtése: —...Csak bajt és szenvedést — ne hagyj örökbe, vidd el. Nyertesek: Szabó Andor, Nagyszénás; Békefi Mihály, Bé­késcsaba; Herpai Sándor, Gádoros; Takács István, Kunágo­­ta; Csoór Istvánná, Gyula; Oláh Péterné, Kaszaper. VÍZSZINTES: 1. MEGFEJTÉS (zárt betűk: A, S, G, L, O). 13. Ízesítő (vissza). 14. Az ilyen nap fotótéma. 15. Növényi rész. 16. Délben pihent (vissza). 18. A rend eleje. 19. Körülvesz. 21. MEGFEJTÉS (együttműködik a tűzoltósággal, zárt betű: O). 23. Hol betűi. 24. Díszt. 25. Sebész kése. 26. Prémes állat (vissza). 29. Végtelenül készít (!) 30. Ha­jó része. 31. A Majális festője. 33. Ilyen zsák is van (vissza). 35. Magánhangzók. 36. Némán vissza(!)les. 38. Góré közepes!) 39. Európa Kupa. 40. MLFR. 42. Színészünk (Lajos). 43. Románia pénze (vissza). 45. MEGFEJTÉS (zárt betű: T), a függőleges 16. folytatása. 49. Visszadől(!) 51. GOT. 52. A kályha előtt parázs­felfogó. 53. Arany vegyjele. 54. Műsorszóró. FÜGGŐLEGES. 2. Párna jel­zője. 3. Visszaélései. 4. Ismert író. 5. Történés (a tűz is ez). 6. Mint függ. 44. 7. Borító. 8. Nem az 9. Márkás cigaretta. 10. Ma­gyar néphadsereg. 11. őserdő magánhangzói. 12. Női név. 16. MEGFEJTÉS (zárt betűk: R. A, Z, I, folytatása a vízszintes 45- nél). 17. Diktatúra kezdetet!) 20. Ismert színésznő (Ági). 22. Ige­kötők (jó, ha a tanulók így kezdik). 27. Fuvallatot. 28. Tű­­jelző (vissza). 32. Kiejtett más­salhangzó. 34. Dáridóban van(!) 36. Egyetemünk. 37. A halász télen teszi (vissza). 39. Tanár, színész, zenész teszi. 41. Fűtő betet. 42. Elődöd. 44. Igekötő. 46. Ilyen kalauz is van (—’). 47. Idomított vadállatot biztató szó. 48. Atmoszféra (röv.). 50. Ének­kettős. Beküldendő: vízsz. 1., 21 és függ. 16. és folytatása (vízsz. 45.). Hasznos kis ötletek Tartós esőzés, vagy zápor után láthatóan vizes a ház külső fala is, különösen a talaj közelében, mert a le­hulló eső a földről felcsapó­dik a falra. Hogy ne kerül­hessen víz az alap közeléhez, készítsünk keskeny beton­­szegélyt a ház köré. A 30— 40 cm széles szegély zsalu­zásához élére állított desz­kát használhatunk.­ A kes­keny deszkát a talajba vert rövid cölöpökkel támaszthat­juk meg. Hogy a friss, ned­ves beton ne nyomhassa el a deszkát a faltól, illetve a leállított helyéről, kívülről nagyobb kődarabokkal, tör­melékkel támasszuk meg. * * * Mennyezet vagy magasan levő cső stb. festésekor el­kerülhetetlen, hogy felfelé tartott kezünkre ne folyjon festék az ecsetről. Célszerű munkakezdés előtt az ecset vagy a meszelő nyelére egy mosdó- vagy autómosó szi­vacsot húzni. A szivacsra folyt kevés festék ugyan kárba vész, viszont karunk, ruhánk ujja nem lesz festé­­kes. Igen kis mennyiségű ra­gasztót, festéket (főként modellezéshez) még üdítő italos üveg kupakjában sem érdemes keverni, mert eset­leg több tapad a kupakra, mint amennyit felhaszná­lunk. A legkisebb „keverő­tál” a különféle gyógyszere­ket, tablettákat (pl. Algo­­pyrin és „társai”) tartó cso­magolóanyag lehet. Egy-egy mélyedésben akár cseppnyi ragasztó, festék is kikever­hető. * * * A konyhaszekrények, a szekrénysorok stb. ajtóinak mágneses zárai rendszerint hangos csattanással nyitód­nak, illetve záródnak. Kikü­szöbölhetjük ezt a kellemet­lenséget egy egyszerű ötlet­tel. A mágnesre ragasszunk akkora papírt, amekkorát előzőleg a felületének meg­felelően kiszabtunk. A ra­gasztó száradása után már zavartalan lesz a zár hasz­nálata, mert a mágnes hú­zásakor — a felragasztott papír hatására — zajtalanul nyitható és zárható a mág­­neszáras ajtó. _ _ PÍNORÍM Egészségünk és a téli időjárás A téli időjárás nem kevés em­ber munkabí­rását befolyá­solja hátrányo­san, sok eset­­ben károsan hatvan egész­ségére is. A hi­deg és az eny­hébb idő vál­tozása, a légnyomás ingado­zása fáradtságot, a teherbí­rás csökkenését idézi elő mind a fizikai, mind a szel­lemi tevékenységet végzők­nél, de megviseli a nyugdí­­jaskorúakat is. Megszaporo­dik a körzeti orvosok mun­kája, és megemelkedik a kórházi belgyógyászati osz­tályok forgalma. Különösen a keringési rendszer és a légzőszervek krónikus beteg­ségeiben, valamint az idült ízületi bajban szenvedőkre vonatkozik ez. A keringési rendszer el­változásai közül különösen az erek meszesedésével járó krónikus kórformák okoznak panaszokat, amelyek akár komoly rosszullétig fokozód­hatnak, és ágyba dönthetik az embert. Különösen rosz­­szul reagál a hidegre az a beteg, akinek alsó végtagjai­ban érszűkület van. Az ala­csony hőmérséklet hatására a meszes erek szűkülete fo­kozódik, a lábak vérellátása tovább csökken, a bőr elfe­­héredik, a lábfej jéghideg­gé válik. Az alsó végtagok­ban tartós fájdalom jelent­kezik, amely járásra még fokozódik. Megsínylik a hőmérséklet csökkenését azok is, akiknek szívkoszorúerei meszesek, akik már szívinfarktuson át­estek, mert az erek további szűkülése rontja a szív vér­ellátását. A következmény szívtáji nyomás, fájdalom je­lentkezése, újabb anginás ro­hamok, de még újabb in­farktus kialakulása is lehet­séges. A krónikus légzőszervi be­tegek szintén rosszul tűrik a hideg időjárás beköszöntét, különösen ha az ködös-párás légköri viszonyokkal kombi­nálódik. Vonatkozik ez az asztmásokra, az idült hörg­hurutban, vagy hörgtágulat­­ban szenvedőkre. Úgy érzik, hogy megfulladnak. A hörg­­tágulatos nem képes a tágu­­latban meggyűlő váladék ki­köhögésére, és ez tüdőgyul­ladáshoz vezethet.­Ugyancsak megviseli a nedves-hideg időjárás az idült ízületi gyulladásban szenvedőket. Az ízületekben fokozódik a fájdalom, meg­duzzadnak, az ízület igény­­bevételével a mozgással erő­södő fájdalom mozgásképte­lenné teszi, sőt, ágyhoz is kötheti ilyenkor a beteget. Mindez azonban csak ak­kor érvényes, ha mit sem te­szünk az időjárás viszontag­ságai ellen. A hideg időjárás e kellemetlen következmé­nyei megfelelő rendszabá­lyokkal ugyanis többé-kevés­­bé kivédhetők. Az alsó végtagok érszűkü­lete esetén például biztosíta­ni lehet a lábak melegen tartását. A lábszárat és a combot hosszú szárú alsó fe­hérneművel óvhatjuk a hi­degtől. Ilyen védelemben az érszűkületes beteg járóké­pessége is fenntartható. A szűk koszorúerek bán­talmát úgy lehet ellensú­lyozni, hogy a mellkast ne érje közvetlenül hideg leve­gő, a szabadban tartózkodva pedig ne­ kerüljön hideg le­vegő a tüdőbe, így a szív közelébe. A légzőszervi betegségben szenvedőknél célravezető, ha nem hagyják el a lakást hi­­deg-nedves-ködös időben. A mozgásszervi bajok ese­tén értelemszerűen a beteg ízületeket, izmokat kell vé­deni a hideg behatásától. A felsorolt könnyen meg­tehető megelőző intézkedés, kellő óvatosság hozzásegít­het ahhoz, hogy a tél pa­nasz nélkül, vagy csak ki­sebb panaszok árán átvészel­hető legyen, és elkerülhes­sük az ilyenkor úgyis túl­terhelt kórházi osztályokat, járóbeteg-rendeléseket. Kü­lönös tekintettel az utóbbia­kat látogató máthás ,huru­­tos betegre, az ebből adódó fertőzési veszélyekre. CSAVDAR SINOV: Szervezési hiba X. városban az operaház épületének befejezése előtt négy nappal az építésvezető izgatottan lépett a trösztigaz­gató dolgozószobájába, és be­jelentette, hogy az épület, amelyet felépítettek, egyálta­lán nem hasonlít színházra. — Nem hasonlít! Nem ha­sonlít! — mérgelődött az igazgató. — Te talán nem is­mered a modern építészeket, akik a fantázia szárnyain szárnyalnak? Mostanában ilyen modern operaházak vannak divatban. — Nem, ez nem opera! — makacskodott az építésveze­tő. — Inkább halkonzerv­gyárnak néz ki. — Hagyd a sületlen viccei­det! Mi nem­ azért vagyunk itt, hogy szellemeskedjünk, hanem hogy pontosan kivite­lezzük a tervet! — dühöngött az igazgató, aki különben már maga is régóta gyanítot­ta, hogy halkonzervgyárat építenek, csakhogy nem szólt róla senkinek. — Rendben van, de hol lá­tott ön olyan operaházat, amelynek nincs színpada? Igaz, helyette van egy hat halászhajót befogadó kikötő­je ... — folytatta rendület­lenül az építésvezető. — Tűnj el, és ne avatkozz bele az építészek művészi elképzeléseibe! A mi dolgunk az, hogy határidőre magas színvonalon elvégezzük a ki­vitelezést, az övék meg, hogy tervezzenek... Körülbelül ugyanebben az időben Y. tengerparti falu­ban a halkonzervgyár épüle­téből komoran lépett ki a frissen kinevezett igazgató. Vállat vont, és kijelentette, hogy életében először lát ilyen gyárat. — Mire valók ezek a kris­tályégők? — tárta szét értet­lenül a karját. — Mire va­lók ezek a márvánnyal dí­szített körfolyosók? Kinek van szüksége ennyi fogasra? És ez a sok szék is minek? — kérdezte az építővállalat vezetőjét. — Így tervezték — mente­getőzött az; egyébként már őt is régóta homályos sejté­sek gyötörték. — Mi mikron­­milliméternyi pontossággal követtük a tervrajzot. Ellen­őrizheti. — Rendben van, de ho­gyan fogunk ezekkel a csil­lárokkal és fogasokkal kon­­zervet gyártani? — dühön­gött az igazgató. — Azt nem tudom — is­merte el az építővállalat ve­zetője. Két hét múlva­­szakértő bi­zottság alakult, amely hi­telt érdemlő módon bebizo­nyította, hogy X. város köz­pontjában — 193 kilométerre a tengertől — havi ötvenezer darab termelési kapacitású halkonzervgyár épült. Ugyanez a bizottság azt is megállapította, hogy Y. ten­gerparti faluban forgószín­paddal felszerelt ezerszemé­lyes operaház épült. Az okokat vizsgálva a bi­zottság arra a következtetés­re jutott, hogy ez a tervező­­intézet titkárnőjének a hibá­jából ered, aki szórakozott­ságában összecserélte a terv­rajzokat. A titkárnő írásbeli megro­vást kapott. Jelenleg a hiba kiküszöbölésének a munká­latai folynak. Építeni kezdtek egy csatornát, amelyen a ha­lászhajók feljutnak X. vá­ros központjába, a tenger­parti operaház köré pedig 80 ezer lakosú várost létesíte­nek. Még mondja valaki, hogy vannak a világon helyrehoz­hatatlan hibák! Zadomszky László fordítása 1085. január 12., szombat :1 ii 1) ií az akváriumok szűrése Ill. Belső és külső szűrők Már előző számainkban is felhívtuk az akvaristák figyelmét arra, hogy a tőzeggel való szűrésnél legyenek elővigyázatosak. Ismételten — több olvasói levélben megfogalmazottak tapasztalatai alapján — leszögezzük: a tőzeggel történő szűrést csak gyakorlott, kisebb „há­zi laboratóriummal” (pH-mérés!) rendelkező akvaristáknak ajánl­juk. A használatos tőzeget hazánkban nagyon körülményes besze­rezni. A szakboltokban kaphatóak zöme nem alkalmas, az ún. tő­zegkivonat és -koncentrátum nem erre a célra szolgál! Sorozatunk elsődleges célja között szerepel az is, hogy úgynevezett „szakmai** műveltséget, történeti áttekintést, összefoglalót adjunk. Főképpen a gyakorlott, több éve tevékenykedő akvaristákhoz szólunk! Figye­lemfelkeltésnek is szánjuk ezeket a cikkeket, hogy az érdeklődők a különböző, az adott témáról részletesen szóló szakirodalomban el­mélyedhessenek. — A Szerk. Az akvárium szűrésénél tulajdonképpen két rendszer­ről beszélhetünk: a belső és a külső szűrésről. A belső szűrésnél általá­ban egy perlonvattával töl­tött, lyukakkal ellátott ha­rang (amelynek anyaga álta­lában üveg) van a meden­cében vagy a talajba sül­lyesztve, vagy csak ráhelyez­ve. A légáramlást a haran­gon át egy üvegcsövön ke­resztül vezetjük a felszínre. Így a vizet a szennyeződé­sektől elkülönítjük. A szenny a perionvattán marad. Megkülönböztetünk 1. sza­kaszos levegővel, 2. porlasz­tókővel, 3. motorral (szivat­­­tyúval) működtetett belső szűrőket. A belső szűrés hát­rányai: a szűrőanyag leg­többször szivacs (újabb típu­soknál), a megtapadt szeny­­nyeződés továbbra is az ak­várium vizében marad, gyak­ran kell tisztítani a meden­ce élővilágának zavarásával, sűrűn kell cserélni a tölte­tet (eltömődés), viszonylag kicsi a szívóképessége. A belső szűrés előnyei: vannak olyan helyek (pl.: ivatómedence), ahol a halak mérete miatt csak ez a mód­szer alkalmazható. A külső szűrők megkülön­böztetése történhet: 1. fel­építésük, 2. méretezésük (a felszíni felület nagysága a mérvadó), 3. beszerelésük módja, 4. teljesítményük (a levegő mennyiségétől és a töltet anyagától, illetve a ha­lak számától és táplálásuk­tól függően) alapján. A levegővel működő kül­ső szűrők a legelterjedteb­bek (ezek is szerezhetők be viszonylag gyakran a szak­üzletekben). A légbuborékok közé került vízzsákokkal mű­ködő külső szűrő jó telje­sítményű, aránylag olcsó és házilag is könnyen barká­csolható. A porlasztókővel üzemeltethető, nagy teljesít­ményű szűrő „újfajta” meg­oldásnak számít. Létezése a villamos motor feltalálásá­nak köszönhető (Jedlik Ányos — „forgony”). Bizo­nyára nagy érdeklődés fo­gadja majd, magyarországi elterjedését is elősegítve, az ún. Injetorpumpát. Egy 150 —250 literes medencében működtetéséhez egy szivat­­­tyúra, egy egyszerű kifolyó­ra és egy kis membránpum­pára (lásd: pl. Ciklon-típus) is szükség van, amelynek se­gítségével óránként 100 liter levegővel kb. 70 liter vizet hajt keresztül a mechanikus filteren. (Folyt. köv.) Juhász László— Nagymáté Éva Porlasztókővel működtetett, talajon fekvő belső szűrő A légbuborékok közé került vízzsákkal működő külső szűrő.­­A vi­lágos nyilak a víz útját jelölik. 1. átemelőcső, 2. visszafolyócső. 3. és 4. a működtető levegő útja. 5. a megszűrt, tiszta vizet összegyűj­tő aknacső. 6. szűrőbetét; pl.: perionvatta. 7—9. tartórészek. 10. a szennyezett vizet gyűjtő akna leválasztása. 11. akvárium)

Next