Békés Megyei Népújság, 1985. március (40. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-02 / 51. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS 1r MEGYEI TANÁCS LAPJA 1985. MÁRCIUS 2. SZOMBAT Ara: 71t0 forint XL. ÉVFOLYAM, 51. SZÁM ló munkalégkör, aktív vitaszellem Tervszerűen haladnak az MSZMP XIII. kongresszusá­nak előkészületei. Alig több mint három héttel a legfel­ső pártfórum megnyitása előtt kezdődnek meg a me­gyei pártértekezletek: ma megyénken kívül Baranya, Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom, Pest, Szol­nok, Zala megye, a magyar néphadsereg és a Belügymi­nisztérium küldöttei ülésez­nek. Az eddigi tanácskozások­ról elkészültek az első ösz­­szesítések, értékelések. Ezek szerint jó munkalégkör, ak­tív vitaszellem jellemezte a kongresszusi felkészülés fon­tos állomásait: az üzemi, a hivatali, az intézményi, az ágazati, a községi, a városi, a városi jogú és a budapesti­­kerületi, illetve kerületi jo­gú pártértekezleteket. A múlt hét végén befejeződött ta­nácskozásokon megtárgyal­ták a pártbizottságok beszá­molóját a XII. kongresszus óta végzett munkáról. Meg­vitatták a Központi Bizott­ság kongresszusi irányelveit, és megválasztották a pártbi­zottságok tagjait, a felsőbb szintű pártértekezletek, il­letve a XIII. kongresszus küldötteit. Köszöntjü­k a megyei pártértekezlet résztvevőit! Négy szabad évtized Békésben Tegnap délelőtt zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel Bé­késcsabán a Munkácsy Mi­hály Múzeum nagy kiállító­­terme, ahol a „Négy szabad évtized Békés megyében” című kiállítás ünnepélyes megnyitójára került sor. Először dr. Szabó Ferenc, a megyei múzeumok igaz­gatója köszöntötte a megje­lenteket, közöttük Szabó Miklóst, az MSZMP Békés megyei bizottságának első titkárát, majd felkérte Gyu­lavári Pált, a megyei tanács elnökét a kiállítás megnyi­tására. „A felszabadulás óta el­telt nem kevés idő és a tör­ténelemtudomány eredmé­nyei lehetővé teszik, hogy múltunkat ne példatárként szemléljük, hanem történe­lemként. Ehhez nyújt se­gítséget a Békés megyei Mú­zeumok Igazgatósága törté­neti osztályának rendezésé­ben nyíló kiállítás, amely a II. világháború befejezését követő negyven év maradan­dó eredményeit, helyi törté­netének csomópontjait, táji jellegzetességeit mutatja be. A kiállítás bevallottan ér­tékeket keres, s talál e negyven esztendő történel­mében. Az irodalmi idéze­tek pedig arra intenek, hogy viszonyunk nem lehet csak racionális az elmúlt idők történetéhez, hiszen ez a mi történetünk...” — mon­dotta többek között Gyula­vári Pál. * * * Nem volt könnyű dolguk a kiállítás rendezőinek, hi­szen míg más, régebbi koro­kat idéző kiállítások összeál­lításakor általában az anyag­hiány okozza a legtöbb gon­dot, most a dokumentumok sokaságából lehetett tallóz­ni, s ez sem egyszerű fel­adat. A kiállítás azonban meggyőző, sikerült úgy ösz­­szeválogatni, megfelelő ará­nyokkal és hangsúlyokkal el­rendezni az anyagot, hogy a szemlélő Békés megye el­múlt négy évtizedéről, fej­lődéséről átfogó képet kap. A kiállítás bevezetéseként grafikonok, térképek segít­ségével a megye demográ­fiai, közigazgatási és telepü­léshálózati változásait te­kinthetjük át, majd az első nagyobb egység következik, mely az 1944. szeptember 23- tól 1956. november 4-ig tar­tó időszak dokumentumaiból áll. Ahhoz, hogy ezt a kort jobban megérthessük, szük­ség van a múlt idézésére. A néhány, háborút idéző, s az azt megelőző időszak sze­gényparaszti életét bemutató fotó, grafikon és dokumen­tum eléri célját, megfelelő távlatot kapunk ahhoz, hogy átérezhessük azt a nagy utat, melyet megtettünk a felsza­badulás óta. A történeti megközelítés­ből adódóan három részre (1944—56, 1956—68, 1968— 85) tagolt kiállítás sokolda­lúan mutatja be a megyénk­ben végbement gazdasági­társadalmi változásokat az ipar fejlődésétől a mezőgaz­daság szocialista átalakulá­sán át az idegenforgalomig. Képet kapunk az egészség­ügy, a településfejlesztés, a kulturális élet eredményei­ről is. A kiállítás legnagyobb eré­nye, hogy az élet legkülön­bözőbb területeit sokféle do­kumentummal, eszközzel be­mutatva is, nem válik ösz­­szehordott, áttekinthetetlen anyagok halmazává, hanem a négy évtized történetét fo­lyamatában ábrázolja, s a különböző területek között levő összefüggésekre hívja fel a figyelmet. A kiállítás május 19-ig te­kinthető meg. P. F. Dr. Szabó Ferenc (a jobbszélen) köszönti a megnyitó közönségét. Mellette Gyulavári Pál és Szabó Miklós Fotó: Fazekas László A tsz-ek és a tagok vagyoni kapcsolata A Békés megyei Mezőgaz­dasági Szövetkezetek Szövet­sége tegnap, március 1-én Nagybánhegyesen tartotta el­nökségi ülését. A tárgyalt napirendi pontok közül ki­emelkednek: a szövetkezetek és tagjaik vagyoni kapcsola­ta, továbbá az ellenőrzési iroda működéséhez fűzött elnökségi javaslatok. A tes­tület megállapította, hogy az 1983. január 1-ével hatályba lépett különböző törvény­erejű rendeletek több tekin­tetben módosították a ter­melőszövetkezetekre vonat­kozó jogi szabályozást. Az előbb említett rendeletek tu­lajdonképpen azt a célt szol­gálják, hogy növeljék a ta­gok tulajdonosi érdekeltségét, továbbá javítsák a munka- és anyagi kapcsolatok rend­jét. Az elmúlt évek alatt Bé­kés megyében figyelemre méltó változások születtek a tagsági kötődés erősítésében, mivel elhárult az akadály a részjegy, a célrészjegy és a tagi kölcsön intézményrend­szerének bevezetése elől. A szövetkezetek szükségét érez­ték ennek az intézkedésnek azért is, mert az újonnan be­lépő földnélküli tagok, vagy a régebben föld nélkül belé­pettek részjegyjegyzésre kö­telezhetők az alapszabály előírása szerint. D. K. SZMT elnökségi ülés Tegnap, pénteken dél­előtt ülésezett Békéscsabán a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsának elnöksége, Nagy István elnökletével. Elsőként véleményezték a megyei tanács vb anyagát a településfejlesztő társadalmi munka értékeléséről. Állás­­foglalásuk szerint javult a társadalmi munka szervezett­sége. A lakosság elsősorban az egészségügyben és a kom­munális létesítmények épí­tésében, a gázprogram meg­valósításában nyújtott je­lentős segítséget. Az elnökségi ülés második napirendi pontjaként a bal­eseti statisztika elmúlt évi alakulásról számolt be Var­ga István, a megyei munka­­védelmi felügyelőség vezető­je. Tavaly 21 halálos és 36 csonkulásos üzemi baleset történt a megyében. Az elő­ző évinél kevesebben szen­vedtek három napon túl gyógyuló balesetet, s a ki­esett táppénzes napok szá­ma mintegy 115 ezer volt. A jövőben a balesetek megelő­zése érdekében fokozni kí­vánják az ellenőrzést. A szakszervezeti tisztség­­viselői oktatás fejlesztésének megyei feladatairól beszélt Boskó Erzsébet, az SZMT politikai főmunkatársa. Ez­után Kiss István vezető könyvelő adott tájékoztatót a szakszervezet elmúlt évi gazdálkodásáról, majd Szél­­jak György, az SZMT titká­ra szólt az elnökség két ülés között végzett munkájáról. G. K. Testvéri üdvözlettel írta: Fjodor Kulikov, az SZKP Penza területi bizottságának első titkára A penzai terület 1970-ben lépett testvérbaráti kapcso­latba Békés megyével. Ez a tizenöt esztendő nem nagy idő, de azért már megvan a történelme. Ami bennünket, penzaiakat illet, a magunk részéről, azt hiszem, jogos büszkeséggel tarthatjuk számon, hogy területi székhe­lyünk, Penza város a szovjet hatalomért vívott harc­nak egyik fontos helye volt. 1918 tavaszán nálunk ala­kult meg az internacionalisták egyik katonai egysége hadifoglyokból, s a soraiban nem kis számmal ott voltak a magyarok is, akik a szovjethatalom oldalára álltak. Ezek az elvtársaink a vörösgárdista egységekkel együtt részt vettek a fehér cseh alakulatok lázadásának letöré­sében. A magyar internacionalisták közül sokan adták életüket városunkban a szovjetek hatalmáért, és most szovjet bajtársaikkal együtt itt nyugosznak közös sírjuk­ban a Szovjetek terén. Baráti kapcsolatainknak ez alatt a tizenöt esztendeje alatt nemcsak megismertük egymást, hanem sokat fej­lődtünk is politikai, gazdasági és kulturális téren. Ma­gyar elvtársaink ismerik Penza ipari termékeit, a Zarja cég óráit, a fonó- és az elektromos számítógépeket, s a különböző vegyipari felszereléseket. Mi, penzaiak nagy­ra becsüljük a magyar ipar termékeit. Penzából évente utaznak küldötteink Békésbe, párt­munkások, a tanácsok dolgozói, komszomolisták, ipari üzemek, szovhozok és kolhozok dolgozói, de műkedvelő csoportok és művészek is. Magyar barátaink viszonozzák ezeket a látogatásokat. Találkozóink alkalmával hasz­nos eszmecseréket folytatunk a népgazdasági, a kultu­rális építőmunka, a pártmunka, a szakszervezeti tevé­kenység és más társadalmi kérdések egész soráról. A Szovjet—Magyar Baráti Társaság területi szervezete rendszeresen köszönti Békés megyét forradalmi ünne­peink és más fontos események, évfordulók, ezúttal a megyei pártértekezlet alkalmából. Április elején Penzá­­ban rendszeresen ünnepi gyűléseken emlékezünk meg Magyarország felszabadulásáról, a munkahelyeken és az iskolákban szintén gyűléseket és ünnepi esteket, előadá­sokat, fotókiállításokat tartanak, a mozikban pedig ma­gyar filmeket mutatnak be. Az utóbbi években gyakorlati kapcsolataink jóval sok­rétűbbek lettek. Kezdeményezésünkre, magyar elvtársa­ink egyetértésével, a delegációkban egy-egy ágazat szak­emberei vesznek részt, s ez a módszer alkalmas arra, hogy mélyebben és szakszerűbben tanulmányozhassuk az egyes kérdéseket, szerezzünk termelési tapasztalato­kat, tanuljunk a kultúra, a szolgáltatóipar eredményei­ből, a melioráció, a környezetvédelem, a vízgazdálkodás gyakorlatából. Baráti kapcsolataink tízéves évfordulójának évében, 1980-ban ünnepi albumot jelentettünk meg Barátságunk tíz esztendeje címmel, Penzában megnyitottuk a Körös éttermet, amelynek magyar a konyhája, az étterem a Békés utcában van, Kuznyeck városában Gyula nevét kapta egy új negyedünk, Szerdobszkban pedig Szarvas városáról neveztünk el egy utcát. Tavaly a Nagy Honvédő Háború veteránjaiból álló kül­döttségünk, a Magyarország felszabadításában egykor részt vett elvtársaink ellátogattak Battonyára, ahol a szovjet katonák először léptek magyar földre. Az évfor­duló tiszteletére ünnepi rendezvényt tartottak Battonyán, Békés városaiban és falvaiban, veteránjaink dolgozó­kollektívákkal találkoztak. Minden évvel erősödik népeink barátsága. Ezt segíti az SZKP és az MSZMP fáradhatatlan, közös munkája, amelynek ugyanaz a célja a szocializmus és kommuniz­mus építésének, a nemzetközi kapcsolatoknak minden kérdésében. Barátságunk erősödik a KGST-ben és a Varsói Szerződésben folytatott közös munkánk követ­keztében, a tartós béke megőrzéséért folyó együttes erő­feszítéseink eredményeképpen. Amint Csernyenko elvtárs, az SZKP KB főtitkára mondta egy alkalommal: „A szovjet—magyar viszony szilárd alapja az SZKP és az MSZMP szoros kapcso­lata, tántoríthatatlan hűsége a marxizmus—leninizmus­­hoz, a szocialista internacionalizmushoz. Mi mélységes meggyőződéssel hisszük, hogy ezek a kapcsolatok a jö­vőben is megingathatatlanul fejlődnek és elősegítik az új társadalom feladatainak sikeres teljesítését, a szocializ­mus pozícióinak szilárdítását s a népek békéjének és biztonságának megerősítését.” Penza terület kommunistái és dolgozói teljes egészé­ben egyetértenek ezzel a megállapítással. Egyben fel­használjuk az alkalmat, hogy köszöntsük az MSZMP XIII. kongresszusára készülő Békés megyeieket, külön is a megyei pártértekezletet. Kívánunk további sikeres munkát céljaik megvalósításához, népeink, ezen belül is Békés és Penza barátságának erősítéséhez. (APN)

Next