Békés Megyei Népújság, 1985. április (40. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-26 / 97. szám
1985. április 26., péntek SPORT SPORT SPORT SPORT L'Eco Di Bergamo: „Jobb volt a Spartacus” Egyelőre szódavízzel ünnepelhetünk (Munkatársunk telefonjelentése Bergamóból) Nem tudható, hogy meddig tart majd az emlékezés, s vajon az óhajtott, mi több, várt sok gólos hazai győzelem esetén is a tv-kamerák elé invitálták volna-e Süle István edzőt, szerdán este a városi stadion interjúszobájába? Az Atalanta elleni, 2-2-re végződő EK-találkozó után viszont nehéz lett volna a lila-fehérek elismerése nélkül elmenni a házigazdáknak. Nem is tették, bár az újságok eléggé viszszatérő témája, hogy miért játszott durván az Előre Spartacus, s hogy a Videoton is ilyen-e, no, meg hogy mennyiben értett egyet a 11-essel, és a kiállításokkal a csabai edző? És hogy tényleg győzni jöttek-e Bergamóba a békéscsabaiak? Sülé diplomatikus volt, és ezt tiszteletben tartották a vendéglátók. Nos, a lila-fehérek egyáltalán nem játszottak durván, vagy ha ezt keménynek minősítik az olaszok, akkor önmagukat is elmarasztalják. Összességében a két kiállítás ellenére sem volt sportszerűtlen a lüktető iramú, kitűnő párharcot hozó csata. Inkább arról van szó, hogy az Atalanta magabiztos sikerre számított, s ez esetben még esélye lett volna a KK elnyerésére. Most már viszont csak elméletileg bízhatnak az olaszok a győzelemben, s lényegében értelmét vesztette a szerdán estig jogos, a lapokban is kemény kritikával illetett Ostrava—Iskra találkozó időpontja ... Tudniillik, a bergamói eredmény ismeretében szombatra, Ostravába tevődött át a végső döntés lehetősége. A tanulság azonban mindenképpen leszűrhető a KK szervező bizottsága számára . .. A Közép-Európa Kupa állása az utolsó 90 perc előtt: Ebből kitűnik, hogy a bugojnóiak csak hatgólos vereséggel szorulhatnak a második helyre, s az is, hogy kis szerencsével ott lehettek volna a csabaiak is a táblázat ,,sűrűjében”. Ehhez valóban nem sok kellett volna. Elég, ha például a 90. percben Fecsku jobban tud pontosítani, s a kapu torkából betalál Malizia hálójába. „Túlfutottam egy kicsit a beadáson, s a sípcsontomról pattant fölé a labda” — mondta a középpályás, aki előtte komplikáltabb helyzetben lőtt egy remek gólt. Nem hárította másra az olaszok egyenlítő góljánál hibázó, egyébként 3—4 esetben bravúrosan tisztázó Leboniczky sem a felelősséget: „Nagyon ideges voltam, hiszen 10 percre voltunk a győzelemtől. Egyszerűen kéknek láttam Attila sötét lila mezét, ezért futottam ki, és ütköztünk össze”. Nos, ezen már felesleges keseregni. A békéscsabaiak kaptak egy nevetséges 11-es gólt, több mint egy félidőn át emberhátrányban játszottak, eközben 0—1-ről fordítani tudtak, mert olyan erényeket csillogtattak — és ez a legfontosabb —, amely biztató a Rába ETO elleni rangadó előtt. Nem véletlen, hogy a helyi lap, a L’Eco Di Bergamo csütörtöki számának címoldala színes képe fölött ez a cím olvasható: „Jobb volt a Spartacus”. A két labdarúgóoldal közül az egyiket a nagy kupáknak, a másikat viszont teljes egészében a KK-összecsapásnak, illetve az Atalantára szentelik. Lonetti edző egyenesen tragédiának minősíti a 2-2-t, megjegyezve, hogy most már a munkafeladat a vasárnapi szomszédvár, a Milan elleni rangadó... Egyébként a bergamóiak nagyon hasonló cipőben járnak a csabaiakkal, hiszen kedvező helyzetük van négy fordulóval a bajnokság befejezése előtt, de még éppen ezután játszanak az éllovasokkal, a Veronával, a Sampdoriával és a Torinóval. Indokolt tehát a szerdán Piotti kapust, Gentillét, a Juventus felé kacsingató, gólerős, Pacionét, valamint Magnocavallót pihentető, Olaszországban elismert edzőként számon tartott Lonetti mester véleménye: „A Como elleni 1-0 után ünnepelhetünk, de csak szódavízzel, a pezsgő még ráér”. Ha fentebb hasonlatosságokról beszéltünk, akkor nyugodtan mondhatjuk, hogy ez a csabai lila-fehérekre is érvényes. Csütörtökön egyébként ünnepel Olaszország, felszabadulásának 40. évfordulójára emlékeznek. Az utcán nemzetiszínű, és az ellenállók piros-sárga zászlaja leng, felvonulások, beszédek jelentenek programot. Valamennyi üzlet zárva tart, meglehetősen hűvösre fordult az idő, noha 20 fokot jósolt a tv-meteorológia. A Kórház utcai labdarúgókat természetesen ez sem zavarta abban, hogy a kora délelőtt induljanak edzésre. A hangulat nem rossz, készülődés közben például arról is szó esett, hogy vajon Baukó gyúrót az olasz szövetség, vagy az UEFA fegyelmi bizottsága hivatott eltiltani, miután a jugoszláv bíró Plastyik ápolása közben neki is piros lapot mutatott fel... A csapat egyébként a tervnek megfelelően, pénteken reggel Milánóból Bécsen keresztül ér haza Budapestre, és a késő délutáni órákban érkezik meg Békéscsabára. Fábián István 1. Iskra 5 3 11 8-8 7 2. Atalanta 6 2 3 1 5-5 7 3. Bánik O. 5 12 2 1-2 4 4. Békéscsaba 6 1 2 3 5-10 4 Röplabda A III. röplabdanap keretében Békéscsabán megrendezett leány utánpótlás versenyek sikeresen zárultak. A kisdobosbajnokság második szakaszában alakult ki a végső sorrend, melynek élmezőnye: 1. Sarkadi 1. sz. Alt. Isk. (testnevelő: Fodor Pálné), 2. Bcs. 9. sz. Ált. Isk. (testnevelő: Bajiné Somogyi Lilla), 3. Bcs. József A. Ált. Isk. (testnevelő: Borbola László). * * * Békéscsabán rendezték meg az először országos szintre emelt leány miniversenyt, Csaba Miniröplabda Kupa néven. Az élmezőny: 1. Bcs. Előre Spartacus, 2. Telekgerendási MEDOSZ, 3. Szolnoki Mátyás király úti Alt. Isk., 4. Gyulai Román Alt. Isk., 5. Tiszamenti Vegyi Művek. * * * Befejeződtek Békéscsaba körzet úttörőolimpia leányversenyei, ahol az élmezőny a következő lett: 1. Bcs. József A. Alt. Isk., 2. Telekgerendási Alt. Isk., 3. Bcs. I. sz. Alt. Isk. Az első két helyezett a megyei döntőbe jutott. * * * Békéscsabán a Vásárhelyi Pál KISZ-kupán öt leánycsapat küzdött az elsőségért, a helyezésekért. A dobogósok: 1. Kunhegyesi Gimnázium, 2. Bcs. Rózsa F. Gimnázium, 3. Bcs. Vásárhelyi Pál Szakközépiskola. Békéscsabán, a 2. sz. általános iskolában modellezőkiállítás nyílt, amelyet az iskola szakkörvezetője és diákjai állítottakössze. A megyei MHSZ modellezési szakága segítségével létrehozott bemutató programjában a gyulai világbajnok modellezők élménybeszámolója szerepelt Fotó: Fazekas László Direktóriumi emléktúra A megyei természetbarátszövetség április 27-én, szombaton a Veszely-kanyarban levő emlékműnél emléktúrát és emlékversenyt rendez. A résztvevők megemlékeznek a Békés megyei direktórium mártírjairól, az ünnepség 10 órakor kezdődik, s utána a részt vevő szakosztályok és az ODK-k elhelyezik a megemlékezés koszorúit, virágait az emlékműnél. Ezután Pósteleken rendezik meg a természetjáró akadályversenyt. A csapatoknak körülbelül 4 kilométeres távot kell teljesíteni, és útközben a természetjárással kapcsolatos elméleti és gyakorlati feladatokat kell megoldani a különböző ellenőrző pontokon. A tájékozódási futóversenyen — amely 11.30-kor kezdődik, szintén Pósteleken — a résztvevőknek egyénileg kell teljesíteni térkép és tájoló segítségével a 6 kilométeres távot. Az eredményhirdetés körülbelül 15 órakor lesz. „a hazai sport látja hasznát” Egy sajátos feladat Nevelő edzőnek lenni nem mindig hálás dolog. Gyakorta megesik, hogy ha a tréner felfedez egy-egy ifjú tehetséget, hosszú ideig tanítgatja, oktatja, majd az évek során — legyen az ok bármilyen prózai — elválik egymástól az edző és tanítványa. A feltörekvő fiatal, új mester kezébe kerül, sikereket ér el, s a babérokat immár a második, harmadik vagy sokadik edző aratja le. S bizony gyakran megesik az is, hogy megfeledkeznek arról, aki a fiatallal megszerettette a sportágat, egyengette útját, az alapokat lerakta. Ha nem is minden esetben. S hogy van ezzel Botyánszki András, a Békéscsabai Konzervgyár asztaliteniszezőinek edzője? — Nagyon küzdelmes feladat az enyém, hiszen Békéscsabán egy asztaliteniszedző szinte kizárólag utánpótláskorúakkal foglalkozzhat. Hogy a magam példájából induljak ki: egykoron a véletlen folytán fölfedeztem egy nyúlánk, de igazán laza csuklójú, s mint később kiderült, nagyon szorgalmas versenyzőt. Hat évig foglalkoztam vele, serdülő, majd ifi válogatott lett. Eredményei önmagukért beszélnek: 13 évesen a serdülő Európabajnokságon, Poznanban, már az 5. helyen kötött ki. A neve, azt hiszem, a sportot kedvelők körében jól ismert: Szosznyák Attila. Amíg általános iskolás volt, én egyengettem az útját, aztán elkerült tőlünk. Sokáig gondolkodtunk, mit tehetnénk annak érdekében, hogy továbbra is a konzervgyár színeit képviselje, de fejlődése érdekében biztosabbnak láttuk, ha olyan helyen folytatja, ahol NB I-es szakosztály működik. „Kinőtte” a hazai játékpartnereket, és ha netán ragaszkodunk ahhoz, hogy itt maradjon, megállt volna a fejlődésben. Tulajdonképpen már Szegedről lett felnőtt válogatott, s bármikor találkozom Attilával, mindig, mindent újra megbeszélünk. Ő nem feledkezett meg rólam. Igaz, távozása után sokáig ürességet éreztem, hiányzott a korábbi megszokott légkör. Szerencsére ez nem sokáig tartott... " Botyánszki András reményteljes labdarúgónak indult. Tagja volt egykoron iskolája válogatottjának. A fordulópontot az hozta, hogy egy sportorvosi vizsgálat során magas vérnyomást állapítottak meg nála. Akkoriban már ismerkedett az asztalitenisz sportággal is, s mivel azt tanácsolta sportorvosa, hogy ne focizzon tovább, könnyen átállt arra, hogy a téglagyári kultúrotthont látogassa, ahol olyan ismert játékosok ütötték a kaucsuklabdát, mint Bérczik, Lukács Tibi, de a konzervesek mai edzője azt is elmondta, sokat tanult Horváth Mátyástól, Mácsik Sándortól is. 13 évesen már az NB II-ben játszott, aztán a Barneváll, majd 1963-tól a konzervgyár csapata követ,kezett. Időközben kapott kedvet az edzői pályához, annál is inkább, mert akkoriban viszont alig akadt szakember, aki az utánpótláskorúakkal foglalkozott volna. Sokáig játékos-edző volt. Mint vallja, a tehetségkutatón föltűnt Szosznyák Attila megjelenése a zöld asztal mellett erősen közrejátszott abban, hogy végleg elhatározza, csak edzőként dolgozik tovább. Ő — Szinte Szosznyákkal egy időben tűnt föl több más tehetséges fiatal is — folytatja az edző. — Ők is jó képességűek, de valami hiányzott ahhoz, hogy Szosznyákhoz hasonló nagy versenyzőkké váljanak. Mint említettem, Attila távozása után némi űrt éreztem. Ezt tetézte, hogy sokáig az ismertebb szakemberekkel sem volt alkalmam találkozni, akiktől addig is tanultam és tanulhattam volna tovább. Magyarul, kiestem a vérkeringésből. Aztán 1982-ben néhány újabb tehetség tűnt föl, mint Seres Árpád, Guskás János és további nyolc-kilenc ígéretes fiatal. Úgy látom, Seresben is meglesz az az örömöm, mint korábban Szosznyákban volt. Ő is rendkívül szorgalmas, borzasztó akaraterő van benne és ami Attilával szemben további plusz: gyors és jó a lábmunkája. Pigniczki egyszer végignézte Seres játékát, és azt mondta: „Csodás szíve van ennek a fiúnak és erőszakos támadó játéka folytán még sokra viheti.” Nem véletlen, hogy rákérdeztünk: itt lesz-e még egykét év múlva a most 8. osztályos Seres Árpi vagy társai közül mások? — Már most játszhatna ez a fiú az NB I-ben. A családi háttér kitűnő, szigorúak a szülők, s ők is úgy látják, a tanulás és a sport egyformán fontos gyermeküknek. Nehéz hosszú távon tervezni. A szívem azt diktálja, hogy maradjon, ugyanakkor elképzelhető, hogy Szosznyákhoz hasonlóan, a további fejlődése érdekében el kell majd egyszer engedni. S arról, hogy érdemes-e folytatni az edzői pályát, így fogalmazott Botyánszki András: — Amíg örömet okoz, addig maradok nevelőedző. Nagyon szívesen foglalkozom a gyerekekkel, ez egy sajátos feladat. A fiatalok fejlődőképesek, még ha munkaigényesebb is velük foglalkozni. Igaz, nehéz mindig a nulláról kezdeni. De vállalom, mert szeretem a sportágat. Egyébként is jó érzés, ha látom később versenyezni tanítványaimat, még ha más színekben is. Végül is a hazai sport látja hasznát munkámnak. Egyetlen dolgot hiányolok: az erkölcsi elismerést vagy ösztönzést — országos szinten. Sietve hozzáteszem, klubomtól viszont minden anyagi és erkölcsi támogatást mindig is megkaptam. ” S e sorok szerzője azt is megvallja, kívülről jött ösztönzés alapján kereste meg az edzőt. Azt hiszem, ahhoz nem kell kommentárt fűzni, egyik tanítványa hívta fel figyelmemet arra : „Bandi bácsi oly sokat tett értünk, megérdemelné, hogy bemutassák az olvasóknak..." Jávor Péter Botyánszki András Fotó: Kovács Erzsébet Nemzetközi kosárlabdatorna Szarvason Megyénkben ritkán látható eseményre kerül sor a hét végén, illetve a jövő hét elején. Történetesen április 27—29. között. Ugyanis e szombat, vasárnap és hétfőn nagyszabású nemzetközi kosárlabdatornát rendez a Szarvasi FISC. Régi baráti kapcsolat fűzi más egyetemi-főiskolai csapatokhoz a szarvasiakat, így a franciaországi lille-i egyetemi gárdához, a katowicei és a nyugat-berlini Freie csapatához. Érthető, hogy őket hívták — férfi és női csapatukat — a tornára, s a házigazdákon kívül ezen részt vesz a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola együttese is. Valamennyi napon 9.30 órától este 7-ig zajlanak a mérkőzések a körmérkőzéses rendszerű torna keretében.A nyitótalálkozó: Lille—Nyugat-Berlin női, a záró pedig a Katowice—Nyíregyháza férfimérkőzés lesz, majd ezután kerül sor az ünnepélyes eredményhirdetésre. Újabb három mérkőzés A hét végén újabb három NB I-es kézilabda-mérkőzésre kerül sor. Igaz, ezek közül mindössze egy zajlik majd a hazai szurkolók előtt, vagyis Békéscsabán, a 2. sz. általános iskolában. Nevezetesen éppen a mai, péntek délután 16.30 órakor kezdődő Békéscsabai Előre Spartacus—Lehel SC női találkozó. Szombaton az Előre Spartacus férficsapata Veszprémben lép pályára, s vasárnap újra a lányok szállnak harcba a pontokért — akkor Tatabányán. A női csapat az elmúlt hét végén kitűnően szerepelt, jelentős gólkülönbségű győzelmet aratott a dunaújvárosiak fölött, s sikerrel vették a fővárosi akadályt is, egy pontot raboltak a BHG SE otthonából. Ezúttal is győzelemre van kilátás, hiszen a Jászberényi Lehel SC egyáltalán nem képvisel jelentős játékerőt. Annál nehezebbnek ígérkezik a lányok vasárnapi mérkőzése , dicséretes lenne vasárnapi pontszerzésük. Hasonlóképpen nehéz mérkőzésre van kilátásuk a fiúknak, hiszen a veszprémiek tavaly kitűnően szerepeltek a bajnokságban. ISSN 0133—0055 BÉKÉS MEGYEI Az MSZMP Békés megyei Bizottsága és a Békés megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: Árpási Zoltán. Főszerkesztő-helyettes: Seleszt Ferenc. Szerkesztőség: Bes. Pf.: 111. Munkácsy u. 4. sz., 5601. Tel.: 27-844, főszerkesztő: 21-401. Kiadja a Békés megyei Lapkiadó Vállalat, Bes. Pf.: 111. Munkácsy u. 4. sz., 5601. Telefon: 27-844. Felelős kiadó: Csala János. Telefon : 26-395. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hírlapkézbesítő postahivataloknál és a kézbesítőknél. Előfizetési díj: egy hónapra 43 Ft, egy évre 516 Ft. Kner Nyomda lapüzeme, Bes., Szerdahelyi u. 2/A, 5600. Vezérigazgató: Háromszéki Pál. Kéziratokat, képeket nem őrzünk meg és nem küldünk vissza.