Békés Megyei Népújság, 1986. október (41. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-01 / 231. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS 1r MEGYEI TANÁCS LAPJA 1986. OKTÓBER 1. SZERDA Ara: 1,80 forint XIX ÉVFOLYAM, 231. SZÁM Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan Reykjavíkban találkozik Megállapodás született arról, hogy Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és Ronald Reagan, az Egyesült Államok elnöke október 11—12-én Reykjavíkban, Izland fővárosában találkozót tart — jelentette kedden a TASZSZ szovjet hír­­ügynökség. A találkozót Mihail Gorbacsov javasolta, s Ronald Rea­gan e javaslatot elfogadta. A reykjavíki találkozó része azoknak az előkészületeknek, amelyek Mihail Gorbacsov Egyesült Államokban teendő lá­togatását szolgálják. Ez utóbbiról a felek 1985 novemberé­ben Genfben állapodtak meg. A Szovjetunió és az Egyesült Államok hálásak az izlandi kormánynak, hogy kész a reykjavíki találkozó megrendezésé­re — tette hozzá a TASZSZ. Ülést tartott az Országgyűlés kulturális bizottsága Kedden a Parlamentben Horn Péter elnökletével ülést tartott az Országgyű­lés kulturális bizottsága. A testület Drecin József műve­lődési minisztériumi állam­titkár előterjesztése alapján a gazdaság és kultúra kap­csolatáról, a kulturális terü­leten érvényben lévő gazda­sági szabályozók hatásának eddigi tapasztalatairól és a továbbfejlesztésükkel kap­csolatos feladatokról tanács­­kozott. A szabályozásban az egyik egfőbb tennivaló — rögzíti a képviselőknek előzetesen megküldött írásos beszámoló — a túlságosan központosí­tott, s a racionális gazdálko­dást akadályozó jogszabályok folyamatos korszerűsítése, a művészeti műhelyek, a kul­turális intézmények és a tes­tületek önállóságára, anyagi érdekeltségére jobban építő struktúra kialakítása. A bizottság a tapasztalato­kat és a javaslatokat összeg­zi, és eljuttatja az Ország­­gyűlés és a tárca illetékes vezetőihez. Kádár János megbeszélése Alessandro Nattával Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára kedden délelőtt a Központi Bizottság székhá­zában megbeszélést folytatott Alessandro Nattával, az Olasz Kommunista Párt ha­zánkban tartózkodó főtitká­rával. A szívélyes, elvtársi lég­körű találkozón a két párt vezetői véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet legfonto­sabb kérdéseiről, mindenek­előtt az emberiség létét fe­nyegető veszélyek elhárítá­sának feladatairól. Sürgették a fegyverkezési verseny to­vábbi kiszélesítésének meg­akadályozását, és állást fog­laltak amellett, hogy a fegy­verzetkorlátozás és a lesze­relés terén mielőbb konkrét megállapodások szülessenek. Méltatták a Szovjetunió, a szocialista országok ez irá­nyú erőfeszítéseit, és üdvö­zöltek minden erre vonatko­zó, konstruktív kezdeménye­zést, bárkitől is származzék. Különösen nagyra értékel­ték a Szovjetunió egyoldalú döntését a nukleáris robban­tások felfüggesztéséről. Kölcsönös egyetértésben nagyra értékelték a kommu­nisták, más baloldali erők, a különböző demokratikus szervezetek és a széles tár­sadalmi bázisra épülő, há­borúellenes mozgalmak erő­feszítéseit. A megbeszélésen részt vett Antonio Rubbi, az OKP ve­zetőségének tagja, a KB nem­zetközi osztályának vezető­je és Renato Sandri, a KB tagja, valamint Gecse Attila, az MSZMP KB külügyi osz­tályának helyettes vezetője * * * A találkozót követően Ká­dár János ebédet adott Alessandro Natta tiszteleté­re. Kádár János fogadta Alessandro Nattát crerefotó) Magyar—román vízügyi szemle A magyar és román víz­ügyi szervek évente egy al­kalommal az országhatár mindkét oldalán közös szem­lén vizsgálják át az ár- és belvízvédelmi műtárgyakat, a védelmi anyagokat, az ár- és belvízvédelmi központo­kat. Így van ez az idén is. Tegnap délelőtt Viorica Ge­orgescunak, a Román Víz­ügyi Nemzeti Tanács határ menti titkárának vezetésével négytagú hivatalos, román vízügyi delegáció érkezett Gyulára, a Kövizighez. A román szakembereket fogadta Goda Péter, a Kö­rösvidéki Vízügyi Igazgató­ság igazgató főmérnöke és Pálinkás Lajos, a Kövizig helyettes vezetője, aki tájé­koztatást adott az igazgató­ság munkájáról. A határ menti ár- és bel­vízvédelmi gondok a Körö­sök vidékén a két szomszé­dos országban szinte azono­sak. A Fekete-Körösön a hegyvidéki szabályozás nyo­mán állandó árvízszint-emel­­kedés van, ugyanis a román területen történt folyósza­bályozások nyomán az ár­hullámok gyorsabban és ma­gasabb szinten érkeznek ma­gyar területre. A folyók fel­ső szakaszán további be­avatkozások várhatók. Ro­mánia területén újabb síkvi­déki tározók építése szerepel a tervekben, az esetleges ár­hullámok levezetésére, me­lyek hatása a magyar terüle­tekre is kihat. A közös szemle során a határtól 25—30 kilométeres mélységben levő vízügyi lé­tesítményeket is megtekin­tik a szakemberek, majd megbeszéléseket folytatnak az árhullámok előrejelzését illetően. Pénteken közös jegyzőkönyv aláírásával ér­tékelik a látottakat. —sz. , szemlebizottság megtekintette a gyulavári gátőrházat Fotó: Fazekas László Őszi mezőgazdasági gépellátás javában tart az őszi be­takarítás, a vetés, és a gaz­daságok már készülnek az őszi mélyszántásra is. A jö­vő évi termés megalapozásá­hoz újabb gépekre, felszere­lésekre van szükség. Az Ag­­rotek Mezőgazdasági Terme­lőeszköz-kereskedelmi Vál­lalatnál az importgépek és alkatrészek kínálatáról ad­tak tájékoztatást. Az őszi mélyszántás kez­detéig a Szovjetunióból 1600 traktor érkezik, az év végé­ig pedig újabb 1700-at szál­lít a Traktoroexport szovjet külkereskedelmi vállalat, amely hamarosan átadja magyar partnerének a 80 ezredik MTZ traktort. Októ­ber közepén érkezik be 100 darab Jumz típusú erőgép. A talajművelő gépek üze­meltetésére különösen alkal­mas, nagy vonóképességű K—701 és T—150K típusból együttvéve 80-ra számíthat­nak nagyüzemeink. A nehéz lánctalpas traktorok szállítá­sa folyamatos, ezekből 100- at küld az Agrotek szovjet partnere. A választékot bő­víti az NDK-ból érkező 77 ZT típusú traktor. Csehszlo­vákiából a középnehéz Ze­­tor traktorok két típusából újabb 350-et várnak ezen az őszön. Villanyszerelők versenye az üveggyárban Orosházán az üveggyár­ban tegnap, kedden a vil­lanyszerelők kétnapos ver­senye kezdődött meg. A ren­dezvényt, amelyet a Békés Megyei Tanács építési és vízügyi osztálya, valamint a KISZ megyei bizottsága pat­ronál, a X. üveggyári ifjú­munkásnapok és szakmun­kástanuló-napok keretében tartják. Ez alkalommal két kategóriában: a pályakez­dőknél hatan, míg az ötéves gyakorlattal rendelkező vil­lanyszerelőknél öten mérik össze gyakorlati és elméleti tudásukat. Mint Vízkeleti László, a megyei tanács építési és víz­ügyi osztályának csoportve­zetője, a zsűri tagja elmon­dotta, a fiatalok az első nap délelőttjén gyakorlati felada­tokat oldottak meg. Vala­mennyiüknek sikerült a szintidőn belül teljesíteni a szerelési munkákat. Délután a szakmai és politikai írás­beli feladatok megoldására került sor. A fiatalok a Kner Nyom­dából, a Démásztól, a MÁV- tól, a Békés Megyei Állami Építőipari Vállalattól, vala­mint a házigazda Orosházi Üveggyárból érkeztek a ver­senyre. Ma­ szerdán folyta­tódik a szakmai, elméleti kérdések megválaszolásával, valamint politikai feladatok teljesítésével a vetélkedő. A zsűri értékeli majd a fiata­lok munkáját, s ezt követő­en kerül sor a díjak átadá­sára. Az első három helye­zett kategóriánként oklevél­elismerésben, valamint pénz­jutalomban részesül. A ka­tegóriánkénti első helyezet­tek továbbjutnak az orszá­gos villanyszerelő-versenyre, amelyet Budapesten rendez­nek november végén. (v. J.) Fotó: Szőke Margit Kongresszusra készül az Okisz öt esztendő gazdasági eredményeit értékelik, társa­dalmi, mozgalmi tapasztala­tait elemzik az ipari szövet­kezetek a jövő héten, októ­ber 10—11-én a IX. kong­resszuson. Sok szép ered­ményről számolhat be az elnökség. Az ipari szövetke­zetek a szocialista ipar ter­melésének csaknem 7 száza­lékát adják, de egyes ágaza­tokban részarányuk ennél jóval jelentősebb, a könnyű­iparban például 18 százalék, ezen belül a textilruházati iparban 43 százalék. Az eltelt öt esztendőben jelentős változások tanúi le­hettünk a szövetkezeti szek­torban is. Míg régebben a koncentráció volt a jellemző, a VI. ötéves terv időszaká­ban a decentralizáció vált uralkodóvá. Egyre-másra alakultak a kisszövetkezetek, amint ezt a számok is bi­zonyítják. Öt évvel ezelőtt összesen 900 szövetkezet mű­ködött, most pedig 1656. Eb­ben a szektorban 256 ezren dolgoznak. Létszámuk egyébként va­lamelyest csökkent, eredmé­nyeik viszont szépen növe­kedtek. Átlagosan évenként 13 százalékkal termeltek többet. Külön elismerésre méltó, hogy a teljesítmény­növekedés a szövetkezeti iparban nagyobb volt, mint a bérkiáramlás. A VI. ötéves tervet jól teljesítették, és ez­zel megalapozták a VII. öt­éves tervidőszakot is. En­nek tudható be, hogy míg az iparban általában csök­kent a termelés, a szövetke­zeti iparban fokozódott a növekedés dinamikája. Kü­lönösen eredményesen dolgo­zott az idén a gépipar és a könnyűipar. A szövetkezeti sikerek legfőbb okai, hogy erősödött a tulajdonosi szemlélet, a tagok vagyoni érdekeltsége, és gyorsult al­kalmazkodóképességük. Mindezekre alapozva a jö­vőben is évi 7-8 százalékos növekedési dinamikára szá­mít az Okisz elnöksége. Bár az emberi tényező meghatározó jelentőségű, korszerű gépek nélkül nem lehet élenjáró termékeket előállítani. A szövetkezetek beruházási gondjainak mér­séklésére ipari szövetkezeti bankot hoznak létre. Az ér­tékesítés meggyorsítására 575 millió forintos alaptőkével Tradecoop néven kereskedő­házat hoznak létre a szövet­kezetek. Beszámolt az elnök az Okisz szervezeti átalakítá­sáról is. Az Okisz élén a jövőben az elnök áll majd, akinek tényleges tisztséget kell betöltenie valamelyik ipari szövetkezetben is. Az Okisz apparátusát a kine­vezett főtitkár irányítja majd. A tájékoztató végeztével megkérdeztük Köveskuti La­jost, hogy mit kíván tenni az Okisz a szövetkezeti bér­­színvonalak emelésére? Vé­leményünk szerint ugyanis igazságtalan és nem tartható tovább, hogy miközben az ipari szövetkezetek az álla­mi ipart meghaladó mérték­ben fejlődnek, bérszínvona­luk egyre jobban elmarad a kevésbé hatékony nagyválla­latokétól. Köveskuti Lajos válaszá­ban elmondta, hogy a norma­tív bérszabályozás miatt az Okisz egy-két szűkre sza­bott körtől eltekintve, nem sokat tehet a bérek gyor­sabb növekedése érdekében. A kormánynak viszont elha­tározott szándéka, hogy a jövőben sokkal szigorúbban a teljesítményekhez kötik a bérkiáramlást, mint eddig. Ez pedig kedvező lesz a szövetkezeteknek, mert így a­­ gyorsabb fejlődés a maga­sabb béremelésben is jelent­kezik majd. L. L.

Next