Békés Megyei Népújság, 1987. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-12 / 36. szám

1987. február 12., csütörtök „a video és az amatőrfilm együtt él tovább” is szentesi szemle zsűriszemmel Jó híre és rangja van a Békés megyei filmeseknek és videósoknak. Ez volt a benyomásom, amikor az első vetítésekre beültem, és akkor is, amikor az értékeléseket és a beszélgetéseket hallgattam. A sors úgy hozta, hogy a Békéscsabai Solaris Amatőrfilmes-klub filmjei eléggé jellegtelen és érdektelen „mozik” után kerültek sorra. Szűkebb honi büszkeséggel mondhatom, hogy egészen felélénkültem Fürge Joe blőd paródiáján, a Válaszúton című szatíra csípős gondolatain és Máthé Ferenc kísérleti filmjének intellektuális sugallataitól. Mindez a XVII. dél-alföldi amatőrfilm- és videószemlén történt Szentesen. Tavaly itthon termettek a szép babérok, az előző szemlét Békéscsabán rendezték meg. Most „idegenből” két III. díjat hoztak haza a megyébe, megváltva ezzel az országos versenybe való bejutást Máthé Ferenc Filmjének és dr. Kutas Ferenc „AF-szemle 198” című videóparódiájának. Ezenkívül a Solaris Klub kapta meg a zsűri különdíját kollekciójáért, és a közös munkáért. A filmszemle záróünnepsége volt az alkalom, hogy Dékány István, a Magyar Amatőrfilm- és Videoszövetség titkára átadja a nemzetközi szereplésért járó okleveleket. A mieink négyet hoztak haza. Máthé Ferenc a Danubiale elnevezésű nemzetközi amatőrfilmszemlén, Feldenben szerepelt díjnyertes filmjéért, a grazi kísérleti filmes szemlén és az UNICA nemzetközi amatőrfilm- és videofesztiválon, Tallinnban bemutatott alkotásaiért egymaga három oklevelet kapott. Az utóbbi reprezentatív fesztivál emléklapját Vollmuth Frigyes és Major Gyula is átvette,, közös munkájukért. * * * A szentesi versenyen ötven film versenyzett. Egyelőre nagyobb arányban voltak a 8 milliméteres filmek. Érezhető azonban a video áttörése. Averseny nyitott, hatan például a helyszínen, „zsebből” jelentkeztek. Általánosan jellemző a dokumentarista filmek többsége és a játékfilmek háttérbe kerülése, valamint az élénkülő kísérletező tendencia. A szombati vetítés hajnali 4 óráig tartott... Vasárnap délelőtt a szakmai zsűri önmagával állott versenyben. A sokféle tárgyú (és színvonalú) film temérdek gondolatot és problémát vetett fel, amelyek kifejtésére nem telt a két napból elég idő. Dr. Buglya Sándor filmrendező-operatőrrel volt a legtöbb „baj”, ő adta volna a legalaposabb értékeléseket, de rendszeresen „leállították”. .. Lehetőséget kínálva mondandói kikerekítésére, neki tettem fel kérdéseimet az amatőr filmes mozgalommal kapcsolatban. Abban mindenekelőtt megegyeztünk, hogy ennyi alkotás befogadására, feldolgozására egy legalább háromnapos rendezvényre lenne szükség. — Hogyan kezdődött? — Az egyik alapítója voltam az amatőr filmes szemlék mostani sorának. A gyulaiak kezdeményezték a hatvanas évek végén, hogy szervezzünk náluk filmes tábort. Engem, mint az amatőrfilmes-szövetség akkori elnökét kerestek meg. A tematika volt a kérdés. Az animációban maradtunk. Akkor még nem volt tájegységi rendszer. Azóta felfutások és hanyatlások váltogatják egymást a mozgalomban. — Milyen a szemlék rendszere ma? — A dél-alföldi körzetbe Bács-Kiskun és Csongrád megye tartozik. Minden évben a másik megye rendezi a találkozót. A rendezvényeknek jelentős pezsdítő hatása van. Itt, Szentesen például három klub jött létre, amelyek igen eredményesek és számottevőek. Sokan itt vannak ma is, akik a kezdeteknél jelen voltak. Az egyik atyja a mozgalomnak dr. Dragon Károly, a szentesi kórház főorvosa, most is itt volt négy filmjével. Ő áll a háttérben a humoros filmek rendszeres csongrádi szemléjének, a „Mosolygó kamerának”. — Mi jelenti a nyilvánosságot az amatőr filmeseknek? — Szakmailag ez a tájegységi fórum jelenthet találkozást és értékelést. A nyilvánosságot a videó szélesebb körű elterjedése teremti majd meg. A legtöbb reményünk a kábeltelevíziókhoz fűződik, általuk nagyobb hatósugarú lehet a filmesek társadalmi aktivitása? — Mi a filmesek legélénkebb társadalmi motivációja ma? — Sok minden. A „maszek világ”, a magánvállalkozások kérdései izgatják talán a legjobban az alkotókat. A legnagyobb értékük, hogy frissen, a születése pillanatában ragadhatják meg a jelenségeket. — Hogy férnek össze a „régi" filmesek és az „új" videósok? — A videó művelői tökéletesen otthonra találnak az amatőr filmesek mozgalmában. Nálunk 1931. óta van szervezett amatőr filmes tevékenység. A videósok tehát közösségre találtak, amelynek szervezete, sajtója, szövetsége és hagyományai vannak. Már nem kell megharcolni maguknak a társadalmi presztízst, beleülhetnek abba, amit a filmesek kiharcoltak. A nemzetközi kép is azt mutatja, hogy a video- és az amatőrfilm együtt él tovább. — Mik lennének a mostani zsűrizés sommás tapasztalatai? — A zsűrizés rendkívül komplikált népművelői tevékenységet jelent ilyen helyzetben, ahol a professzionális színvonalon dolgozókat kell értékelni az egészen kezdőkkel együtt. Viszont itt barátok vannak. Az újak ezt megérzik, és hamar beilleszkednek. Gyakran ugyanazt elmondjuk hússzor, csak másképp. Ez a konzultáció rendkívül érdekes volt. Minden fontos dologról szó esett, a baj csak az volt, hogy az alkotó vitára nem volt elég idő. Komoly műhelymunka folyt, ahol nem az „okos” zsűri ítélt, hanem megbeszéltük a problémákat. — Hogyan látja a Békés megyeiek szereplését? — Ebben a tájegységben igazán élő, aktív és produktív műhelynek tartom a Solaris AFK-t. Nagyszerű az összkép és izgalmas minden, amit csinálnak. Szimpatikus a társadalmi nyitottságuk, és a kísérletező kedvük. Nagyon értékes és szellemes munkának tartom a szarvasi Kutas Ferenc videófilmjét, amely a korábbi amatőr filmes szemlék produkcióinak dokumentatív értékű stílusparódiáját adta. — Köszönöm a beszélgetést. A viszontlátásra jövőre, újra Békés megyében. Pleskonics András Könyvekről így élt Mikszáth Kálmán és Nagy Lajos Ritkán szoktunk az irodalmi ismeretterjesztés alkotásairól beszélni, s szinte sohasem, ha ezek a művek az ifjúság számára készültek. Pedig annyiszor emlegetjük, hogy csökken az olvasók száma, s ha nem csökken, akkor pedig elfordul a szépirodalomtól. Nyilvánvaló tehát, hogy a szépirodalomnak gondolnia kell arra is, hogy mennyi olvasója lesz a jövőben, s ha lesz, akkor milyen lesz. Tudjuk, hogy az olvasást nem lehet eléggé korán kezdeni, hogy az olvasóvá nevelés szinte a bölcsőben kezdődik, s így szinte természetes, hogy a gyermek előbb találkozik az irodalmi alkotásokkal, s csak egy bizonyos idő múlva, egy bizonyos fejlettségi szint elérése után érdemes az irodalomról szóló irodalmat a kezébe adni. Ennek az ifjúsági irodalmi ismeretterjesztésnek egyik nagy hagyományú eszköze a Móra Könyvkiadó így élt sorozata. A sorozat természetesen nemcsak írókat mutat be, hanem politikusokat, más művészeti ágak hírességeit, tudósokat is, ám a köteteknek mintegy a fele írókkal ismertet meg. Mivel a sorozat 12 éven felüliek részére készül, nyilvánvaló, hogy a pedagógiai megfontolásoknak nagy szerepük van mind a könyvek hőseinek kiválasztásában, mind a téma kezelésében. Az utóbbi években azonban ebből a szempontból is változások figyelhetők meg. Eleinte a sorozat olyan személyek életrajzait közölte inkább, amely életrajzok pedagógiai szempontból is pozitív példaként szolgálhattak. Mostanában azonban egyre inkább áthatja egész oktatási szemléletünket is az az ősi bölcsesség, hogy nem az iskolának, hanem az életnek tanulunk, az pedig tény, hogy az élet sokkal ellentmondásosabb, mint az eszmények. S az ellentmondások idejekorán való megismerése remélhetőleg nem csalódottá, hanem realistává, a gondokkal szemben jobban felvértezetté teszi az ifjúságot. Minderről azért kell szólni, mert az így élt sorozat két új kötete, amely Mikszáth Kálmán és Nagy Lajos életútját mutatja be, a hagyományos értelemben nem példaképszerű emberekkel foglalkozik. A kötetek szerzői — Wéber Károly és Borbély Sándor — azonban megtalálták a módját annak, hogy az ismeretközlésen, vagyis az életrajz és a legfontosabb művek bemutatásán túlmenően valamilyen lényeges erkölcsi-eszmei közlendőt is átadjanak. Mikszáth az egyik, legnagyobb és legsikeresebb magyar íróként él a köztudatban. Pedig nagyon lassú, tragédiákon átvezető utat kellett bejárnia. Ennek az útnak az érzékletes felidézése nagy erővel sugallja azt, hogy az élet küzdelem, s hogy bármilyen tehetséges is valaki, ezt a tehetséget egyrészt ápolni, fejleszteni kell kemény és kitartó munkával, másrészt e tehetség érvényesüléséhez megfelelő társadalmi körülmények is szükségesek. S azt is hangsúlyosan mutatja be Véber Károly, hogy Mikszáth számára milyen fontos volt a családi élet, s annak bensőségessége. Nagy Lajosnak az egyértelmű beérkezés, a siker még érett korában, még 1945 után sem adatott meg. Az ő pályaképe leginkább azt példázza, hogy a fölvállalt eszményekhez, célkitűzésekhez, a következetesen szocialista irodalom megteremtéséhez való hűség, ami Nagy Lajos esetében természetesen az önmagához való hűséget is jelentette, fontosabb az érvényesülésnél is. Vasy Géza i NÉPÚJSÁG HANGSZÓRÓ „Dzsámele kólen” — utánozta papagájszavakkal valaha vagy huszonöt éve nagyapám a kis tanya telepes rádióján kifogott angol mondattöredékeket. Nekem persze ez nagyon tetszett. Édesapámnak még a világ csodája volt gyermekkorában az a recsegős-prüttyögős valami, aminek a hallgatójában ismeretlen nyelveken beszéltek és énekeltek. Milyen ritkák és feneketlenek voltak régen a kis csodák, és milyen sűrűk, felszínesek ma! Én pedig kétszer húszwattos teljesítményű, flancos hi-firádiómmal töltöm a magányos estét. Bűvölhetném magam sztereozene-mámorokkal, izgi irodalmi csemegékkel, de én most másként akarok rádiózni. Megpróbálom újraélni azt, ami a kis sámsoni kertészgyereket úgy el tudta varázsolni fél évszázada. Sávot váltok: rövid hullám Nem a reumatológiára mentem, hanem ki a világba, az éterbe! „Direktben” kommunikálok a világgal... Finoman kell mozgatni a hangológombot, hogy ne maradjon ki egy állomás se! Brzzz ... zs-z-z-zs ... frcc-frcc-frcc ... morzejelek bennfenntes üzenetei... tekergőző-nyekergőző arab dallamok... az első távoli beszéd: egy tudákos hangú francia műitész elemez, nyilván valami kiállítást... valami promenádmuzsikán úszunk át... egy romantikus hegedű-hárfa románcféle következik... tüzes berberhang „hablatyol” valamit elánnal... orosz operarészletet hallunk ... a BBC World Service egzotikus zenékből válogat — itt megülök egy kicsit! És még mindig csak a 31 méteres tartomány hullámsávjánál tartok... szintén angol nyelvű információk, de ez már Radio Moscow ... portugál lehet a nyelv, amelyen vietnami zenét elemeznek... Együtt az egész világ. Egy üstemben fogtam még cseh, izraeli, norvég és német nyelvű adókat. Csodálatos játék, egyedüllétre. Tessék kipróbálni! Persze, rongálja az auditív csatornát, nyüvi a fület az ilyen rádiózás. Ám, tágítja a hallható horizontot. Izgalmas nyelvi, kommunikációs játék, ha tetszik. Ha odafigyel az ember! Közben persze beúszik „másféle” hang is ... Szemforgató sem akarok lenni, de ezúttal tényleg nem álltam meg, kis időre sem „Kígyósnál” — ahogy mondják. Egyre kevésbé érdekel a „másik” verzió! Így voltam ezzel hétfőn este is. Az Esti magazin néhány jelentése és a Rádiónapló műsora azt az érzésemet erősítette meg, hogy — bár varázsszeme már nincs — a rádió szembenéz a korral, az úgynevezett kényes kérdésekkel is. Friss a szellem, nyitott a politika! A rádióhallgató külpolitikai tárgyú kérdéseire ezúttal Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára válaszolt, egyenesben, kozmetika nélkül. A műsoridő kétharmad részében a szovjetunióbeli belpolitikai reformmozgások várható ottani és itteni következményeiről volt szó. Még egyszer le kell írni: jóleső nyíltsággal! Utána hazánk és a szomszédos országok kapcsolatainak melegpontját tapogatták ki a telefonálók. Nem túlzottan részletezve, de elfogadható, diplomatikus válaszokat hallhattunk az ismert politikustól, Vértes Éva és Szécsi Éva szerkesztők értelmes és rokonszenves közvetítésével. De félre a politikával! Hallgassuk a „nemzet csalogányát”! Ha egyáltalán csak ő, Blaháné az egyedüli birtokosa a szárnyas szónak. Mert az biztos, hogy Hollósy Kornéliát, a pesti Nemzeti Színház híres színésznőjét már „kedves honi csalogányunknak” titulálták, akkor, amikor Blaha Lujza még csak hétéveske volt. Azóta vitathatóan többeket is illettek az elragadtatottak e névvel, de az biztos, hogy a legtöbben őrá gondolunk. Az is bizonyos, hogy ő volt a legendás Szókimondó Kata, Sári bíróné és a Nagymama stb. A falu rossza Finom Rózsiját alakító pompás színésznő, akinek csókja tette Tóth Edét a „népszínmű Petőfijévé”. És a bizonyosság: a művészet, a halhatatlanság. Cserebogár, sárga cserebogár A nevével összeforrt dallammal kezdődik tizenkétszer, a hétköznap délelőtti regénysorozat-időpontban a folytatásos dokumentumjáték. Kiváló rádiós dramaturgiai érzékkel dolgozta fel Csillag Ilona Blaha Lujza Naplóját. Szimultán időjátékkal két fonálon követjük a romantikus élet folyását, a múltbeli, fiatal és az elbeszélő színésznő hangjának elkülönítésével. Hűvösvölgyi Ildikó csicsergő-fiatal hangja nagyszerű találat, de sajnos, Tolnay Klári hangjának nagyon határozott tónusai mögé csak őt magát tudom elképzelni. Most tartunk a „csudálatos házasságiról szóló epizódnál. Nagyszerű, fordulatos a szerkesztés, jók a zenék (Tamássy Zdenkó keze rajta). Kövezzen meg a világ, de jobban szórakoztam, mint Isaurán! És még okosodom is belőle...! „ . Jubilál a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat A Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat három évfordulóról is megemlékezhet az idén. Harminc éve viselik nevüket, a könyvszakmán belül a jelenlegi szerkezetben 15 éve működnek, s öt esztendővel ezelőtt kaptak lehetőséget a nagykereskedelmi tevékenységre, valamint az országos tankönyvellátás megszervezésére és lebonyolítására. Az elmúlt évben 17,8 százalékkal jobb eredményt értek el az előző évihez képest nagykereskedelmi forgalmuk területén. A könyvekből 2 milliárd 824 millió forintot, a tankönyvekből 405 millió forintot, a hanglemezekből pedig 235 millió forintot forgalmaztak. Kiskereskedelmi forgalomban egymilliárd 711,7 millió forinttal zártak. Könyvesboltjaik, fiókboltjaik, s pavilonjaik az ország egész területén megtalálhatóak, de segítik munkájukat az üzemi könyvterjesztők és üzletszerzők is. Megyénkben 9 Művelt Nép könyvesbolt működik, melyekben az előző évi 46 millió 552 ezer forinttal szemben 57 millió 931 ezer forintos forgalmat bonyolítottak le 1976-ban. Természetesen e szép eredmények nemcsak a vásárlóközönség érdeklődésének változásából adódtak, hanem a kiadáspolitika kedvező alakulásából, a vállalat kezdeményezéseiből, fejlesztéseiből, s piacorientált magatartásából is. Kezdjük a fejlesztésekkel! Az elmúlt év elején — a mezőgazdasági könyvhónap alkalmából — megnyitották a vidék egyetlen szakkönyváruházát Debrecenben. A 487 négyzetméter alapterületű üzlet feladata mindenfajta szakkönyv és számítástechnikai cikk országos terjesztése. Reprezentatív szakkönyvbolt nyílt Győrött is, 149 négyzetméter alapterülettel. Ugyanitt, a Móra Kiadóval együttműködve Vackor néven ifjúsági könyvesbolt nyílt, s a Tallózó bolthálózat újabb tagját is átadták 1986 elején Tatabányán. A beruházások között megemlíthetjük még a sárbogárdi, dévaványai és gödöllői fiókboltokat, valamint a békéscsabai, kétszintes, 355 négyzetméter alapterületű könyvesboltot, melyet ugyancsak a múlt évben vehetett birtokába az olvasóközönség. A forgalom növelésében nagy szerep jutott azoknak a számítógépeknek, melyeket a vállalat területi igazgatóságain és a központ különböző egységeinél helyeztek el, így gyorsabb lett az információszolgáltatás, jobb az árunyilvántartás, s könnyebb az ügyviteli-elszámolási munkafolyamat. A Helikon klubhálózatot — a kiadóval közösen — tovább bővítették. 1986 óta e szolgáltatást a veszprémi, a kaposvári és a békéscsabai vásárlók is igénybe vehetik. A vállalat új cikkek forgalmazásával is törekszik a piacképesség fokozására. A Planétás ételkártyák és kerti növények, az Aranykéz kötőmintacsomagok, a Koronglexikon (különféle témákban), a Lehet egy kérdéssel több? műveltségi társasjáték, a Planétás szépségápolás, a számítástechnikai cikkek, s a Bobo és Góliát gyermekkiadványok segítségével olyan vásárlóréteget akarnak megnyerni, akik korábban nem voltak törzsvevők. E célt szolgálja a könyvcsekkszolgáltatás is. Gondolnak azokra a településekre, ahol nincs könyvesbolt. A Lemezpostának évről évre növekszik a forgalma. A könyvnépszerűsítő akcióknak — a mezőgazdasági könyvhónapnak, az ünnepi könyvhétnek, valamint a műszaki és közgazdasági könyvnapoknak — olyan propagandát biztosítottak, melynek hatására jelentősen nőtt a vásárlói érdeklődés. Zalaegerszegen tartották a szovjet könyv és hanglemez hetének országos és vidéki megnyitóját, melyet reprezentatív kiállítással és műsorral színesítettek. A „három évfordulós” vállalat 1987. évi tervei között szerepel az olvasási kedv fokozása, a meglévő vásárlói igények kielégítése és a politikailag, művelődéspolitikailag fontos kiadványok kiemelt kezelése. Szeretnék majd a tankönyveket is a tavalyihoz hasonlóan, zökkenőmentesen, időben az iskolákhoz eljuttatni. A kiszolgálás színvonalát további hálózatfejlesztéssel, felújítással, új cikkek felkutatásával és forgalmazásával kívánják javítani. Végül, de nem utolsósorban tervezik a raktárkapacitás bővítését, az utánrendelési rendszer kialakítása, illetve továbbfejlesztése érdekében.