Békés Megyei Népújság, 1987. március (42. évfolyam, 51-75. szám)

1987-03-26 / 72. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek ! N­É­PÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1987. MÁRCIUS 26., CSÜTÖRTÖK Ara: 1,80 forint XLII. ÉVFOLYAM 72. SZÁM Mészöv elnökségi ülés Növekedett a közvetett tőkés export A Fogyasztási Szövetkeze­tek Békés Megyei Szövetsé­gének elnöksége tegnap, március 25-én tartotta ülé­sét Békéscsabán. A megje­lenteket Tanai Ferenc, a szövetség elnöke köszöntöt­te, közöttük dr. Kovács Ár­pádnál, a megyei pártbi­zottság munkatársát, Hirka Mihályt, a megyei tanács osztályvezető-helyettesét, Hankó Györgyöt, a kereske­delmi, pénzügyi és vendég­látóipari dolgozók megyei bizottságának titkárát. Először megvitatták a fo­gyasztási szövetkezetek 1986. évi gazdasági és mozgalmi munkáját. Megállapították többek között, hogy javítot­ták a tagság áruellátását, növelték a pénzügyi és a lakásfenntartási szolgáltatá­sokat. A megye áfészei, va­lamint leányvállalataik csaknem 12 milliárd forint bevételt értek el, amely 9,4 százalékos fejlődésnek felelt meg. Az élelmiszerek for­galma folyó áron számolva 6,5 százalékkal nőtt. A ru­házati termékek kínálatára jellemző, hogy több korszerű árura lenne szükség. A ve­gyesiparcikkek eladása jobb volt, mint az országos szö­vetkezeti átlag, megnőtt a tartós fogyasztási cikkek iránti kereslet. Egyre töb­ben vásárolnak személyi számítógépet és képmagnót. Jól segítette a szövetkezetek áruellátását a Békésszevkei Vállalat. A Skála Gazdasági Társaságtól beszerzett áruk értéke 259 millió forint volt. Javították és színesítették a választékot az Éptekkel, az Agrokerrel, a Piérttel közö­sen üzemeltetett boltok, ezek együttes forgalma 500 millió forint bevételt jelen­tett. Jobbak lettek a szövetke­zeti vendéglátás pozíciói is. Figyelemre méltó, hogy csaknem 10 százalékkal nőtt az ételek, 7,4 százalékkal pedig az alkoholmentes ita­lok forgalma. A termeltetési, felvásárlási, az ehhez kap­csolódó élelmiszer-feldolgozó tevékenység is jelentős. A felvásárolt áruk értéke meg­haladta az 1,2 milliárd fo­rintot. Az áfészek az elmúlt évben több mint 11 ezer tonna burgonyát, zöldséget és gyümölcsöt vásároltak meg. A legfontosabb ex­porttermékek közül a toll és a cirok iránti kereslet csök­kent, ez készletezési gondot jelentett, elsősorban a me­zőkovácsházi áfésznél. A mezőgazdasági termékfelvá­sárlásból és az ipari tevé­kenységből származó nem rubelelszámolású export a tervezetthez képest 18 szá­zalékkal emelkedett. Így a szövetkezetek 1 milliárd 138 millió forint értékű közve­tett tőkés exporttal járultak hozzá a népgazdaság külpia­ci egyensúlyának megőrzé­séhez. Ezután értékelték a tagsá­gi kapcsolatok erősítésére meghirdetett kongresszusi, valamint az 1986. évi ágazati versenyt. Az áfészek közül a kongresszusi versenyben első helyezést ért el a Me­­zőkovácsháza és Vidéke Áfész, a takarékszövetkezeti kategóriában pedig a Ke­­vermes és Vidéke Takarék­­szövetkezet. A megye leg­jobb bolti kiskereskedelmi ágazata címet az orosházi, a legjobb vendéglátóipari ágazat címet a gyulai, a leg­jobb felvásárlási ágazat cí­met a tótkomlósi áfész ér­demelte ki. A takarékszövet­kezeti kirendeltségek közötti versenyben első lett az End­­rőd és Vidéke Takarékszö­vetkezet mezőberényi kiren­deltsége. Végül tájékoztatót hall­gattak meg az áfészek és a takarékszövetkezetek VII. ötéves tervéről és megvitat­ták a Szövosz elnökségének a megyei szövetségek új ve­zetési rendszerre való átté­résének lebonyolításáról szó­ló ajánlását. S. S. Tanácskozott a HNF megyei elnöksége A magyar szabadságharc kezdetének 139., a Márciusi Front megalakulásának 50. és a Magyar Történelmi Em­­lékbizottság antifasiszta tün­tetésének 45. évfordulójáról való megemlékezéssel kez­dődött az a HNF megyei el­nökségi ülés, amelyet teg­nap délelőtt tartottak a népfront megyei bizottságán Békéscsabán. Dr. Lovász György me­gyei honismereti titkár sza­vait követően Boros László, a megyei tanács környezet­­védelmi titkára a település­­fejlesztési, környezet- és ter­mészetvédelmi bizottság te­vékenységéről, a hatodik öt­éves tervi környezet- és ter­mészetvédelmi feladatok tel­jesítéséről, továbbá a hete­dik ötéves terv célkitűzései­ről tájékoztatta a testületet. Ezután Illyés István és Var­jú Józsefné HNF-tisztségvi­­selők a mezőkovácsházi, il­letve a sarkadi és a körzet­hez tartozó népfrontbizott­ságok mozgalmi munkájáról számoltak be. Nyugatnémet természetvédelmi delegáció megyénkben Hétfőn a KISZ KB Ifjúsá­gi Környezetvédelmi Taná­csának meghívására egyhe­tes látogatásra hazánkba ér­kezett Hessen tartomány ter­mészetvédelmi központjának öttagú delegációja, Friedrich Wilhelm Georg, a központ főtitkárának vezetésével. A nyugatnémet vendégeink kedden Békés megyébe ér­keztek. Az első napot Szarvason töltötték, tegnap Békéscsa­bára látogattak. A küldött­séget Békéscsabán a megyei KISZ-bizottságon fogadta Murányi Miklós, a Békés Megyei Tanács elnökhelyet­tese és Szabó Béla, a me­gyei KISZ-bizottság első tit­kára (képünkön). Szabó Béla tájékoztatót adott a KISZ- bizottság környezetvédelmi elképzeléseiről, s a minta­­megyeprogram KISZ-es fel­adatairól. Murányi Miklós bemutatta Békés megye kör­nyezetvédelmi helyzetét, s ismertette az e téren tapasz­talható legégetőbb gondokat. A delegáció ezután elláto­gatott a Békéscsabai 3. Sz. Általános Iskolába, ahol a kísérleti környezetvédelmi oktatással ismerkedtek meg, majd találkoztak a Békés Megyei Természetvédők és Túrázók Egyesületével. Nyu­gatnémet vendégeink délután Bélmegyerre, Vésztőre és Dévaványára utaztak. Fotó: Kovács Erzsébet Külgazdasági kapcsolatok A Magyar Közgazdasági Társaság Békés Megyei Szer­vezete és a TIT megyei szervezetének közgazdasági szakosztálya rendezésében kedden délelőtt dr. Patai Mihály, a Pénzügyminiszté­rium főosztályvezető-helyet­tese tartott előadást Ma­gyarország külgazdasági po­litikájáról. Az előadó bevezetőjében arról a mintegy tíz évről beszélt, amely alapjában határozta meg a jelenlegi helyzetet. A tőkés export erőteljes növelése és az életszínvonal emelésének időleges visszafogása jelle­mezte ezt az időt. Nyomatékosan hangsú­lyozta, hogy a magyar kül­gazdaság számára egyetlen járható út a szocialista or­szágok gazdasági viszonyai­nak megreformálása, új ala­pokra helyezése. B. Cs. Kitüntetés a MÉM-ben Szerdán a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Miniszté­riumban az elmúlt évi őszi mezőgazdasági munkák szer­vezésében, irányításában ki­emelkedő eredményt elért honvédségi, oktatási, tanácsi, termelőszövetkezeti és álla­mi gazdasági dolgozókat tüntették ki. A kitüntetése­ket Drecin József művelő­dési minisztériumi államtit­kár és Dénes Lajos mező­­gazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes adta át. A Rekord Győri Mezőgazdasági Gépgyártó Vállalat az utóbbi években kapcsolódott be a gépipar automatizálási tevékenységébe. Ennek keretében — jelentős fejlesztés után — ma már ipari robotokat, szerszámgép-kiszolgáló manipu­látorokat is készítenek. Felvételünk a hegesztő robotok gyártásáról készült. A saját tervezésű berendezésből az idén tizenötöt terveznek gyártani (MTI-fotó: Matusz Károly —ks) A bolgár miniszterelnök látogatása Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének meghívá­sára csütörtökön hivatalos, baráti látogatásra hazánkba ér­kezik Georgi Atanaszov, a Bolgár Népköztársaság Miniszter­­tanácsának elnöke. (MTI) A fiatal oktatásügyi dolgozók helyzetét elemezte a pedagógusok szakszervezetének megyei bizottsága Megyénkben a több mint hétezer pedagógus közül 2323 a harminc évnél fiata­labb óvónők, tanítók és ta­nárok száma — tudtuk meg a Pedagógusok Szakszerve­zete Békés Megyei Bizott­ságának tegnap délelőtt Bé­késcsabán megtartott ülé­sén. Matuska Mária, a nem­régiben alakult megyei ifjú­sági tanács titkára ismertet­te azt a jelentést, amelyet egy országos felmérés ré­szeként folytatott vizsgálat alapján készítettek a fiatal oktatásügyi dolgozók helyze­téről. Az alapos és több részletre kiterjedő helyzet­­elemzésben rávilágítottak mindazokra a neuralgikus pontokra, amelyek közül szinte mindegyik nemcsak a fiatalok, hanem idősebb pá­lyatársaik élet- és munka­­körülményeire is jellemző­ek. Közismert, hogy a pe­dagógusok oktató-nevelő munkájának milyenségétől társadalmi-gazdasági fejlő­désünk, jövőnk függ, ezért alapvető fontosságú, hogy a politikai és az állami veze­tésnek is pontos képe le­gyen helyzetükről. A jelentés nem sok jóról számol be. A pályakezdők között még mindig nagyon sokan vannak a képesítés nélküliek (16,5 százalékuk), akik nem egy esetben azért nem vállalják a szakképzett­ség megszerzését, mivel akkor nem áll módjukban a lét­­fenntartáshoz elengedhetet­lenül szükséges kiegészítő jövedelemszerzés. Ebből az is következik, hogy a szak­képzetteknek is kevesebb idejük marad a szakmai to­vábbképzésre, az önképzés­re, a napi felkészülésre. So­kan vannak, akik az oklevél megszerzése után néhány évvel elhagyják a pedagó­gusi pályát, s nem ritkán teljesen idegen területeken keresik a boldogulást. A fiatalok szakmai közérzete sem mondható kielégítőnek. Nagy a túlterhelésük, indo­kolatlanul túlszabályozott­nak érzik a pedagógiai munkát, s még mindig na­pi problémát jelent a „min­denért a pedagógus a fele­lős’’ szemlélet, amely a szü­lők, a társadalmi környezet részéről nyilvánul meg. A jelentésből és az azt követő élénk eszmecseréből az is kihangzott, hogy a pedagó­gusoknak is többet kellene tenniük saját erkölcsi meg­becsülésük érdekében, szak­mai presztízsük meg-, illet­ve visszaszerzésében. A testület ezt követően a békéscsabai körzeti bizott­ság beszámolóját hallgatta meg a területéhez tartozó 61 intézményben dolgozók köz­­művelődéséről. Több mint másfél ezer pedagógus véle­ményét tartalmazza a jelen­tős eredményekről is számot adó jelentés. Ennek ellenére megállapítja azt is, hogy az oktatásügyben dolgozók nem fordítanak művelődésükre annyi időt, amennyit a hi­vatás és az értelmiségi lét megkívánna tőlük. A meg­kérdezettek közel kéthar­mada ismerte el, hogy van­nak kielégítetlen kulturális igényei. Az akadályt idő- és pénzhiányban látják. A testület a mezőberényi 309 tagot számláló alap­szervezet tájékoztatóját is meghallgatta, amely a nagy­községi tanács és a szak­­szervezeti bizottság együtt­működését, annak fejleszté­si lehetőségeit taglalta. A Pedagógusok Szakszerveze­te Békés Megyei Bizottságá­nak ülése bejelentésekkel zárult. N. L. Ülést tartott a TOT elnöksége A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnök­sége Szabó István vezetésé­vel szerdán megvitatta és ér­tékelte a mezőgazdasági szö­vetkezetek 1986. évi gazdál­kodási versenyét. A testület az előterjesztés alapján Ki­váló Szövetkezeti, Kiváló Gazdasági Társulási és mi­niszteri elismerő oklevél ki­tüntető cím adományozására tett javaslatot az elért ered­mények alapján. Az elnökség tájékoztatást hallgatott meg a mezőgazda­­sági szövetkezetek V. kong­resszusán elfogadott határo­zatok végrehajtásával kap­csolatban eddig tett és a várható további intézkedé­sekről. A testület értékelte az érdekképviselet múlt esz­tendei nemzetközi tevékeny­ségét is. A TOT két nagy nemzetközi szervezet mun­kájában vesz részt, így a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségében és a Mező­­gazdasági Termelők Nem­zetközi Szövetségében. Az Országos Tanács kapcsoló­dott az SZNSZ fejlesztési programjához, amely a har­madik világ szövetkezetei­nek fejlesztésére szolgáló pénzügyi forrásokat és szel­lemi tőkét koncentrálja és koordinálja. A szocialista or­szágok szövetkezeti szervei­vel tovább bővültek a kap­csolatok, egyebek között a Szovjetunió Kolhoztanácsá­val.

Next