Békés Megyei Népújság, 1989. február (44. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-23 / 46. szám
1989. február 23., csütörtök És nemcsak kiállításra készülődnek, hanem premierre is ... Erről is beszélgettünk Lenkefi Konráddal, a Napsugár bábegyüttes vezetőjével . .. — Békéscsabán a Meseházban eddig a magyar népviseleteket ismerhettük meg a bábok segítségével... — Ezt a kiállítást most leszedjük, a bábok visszavonulnak a próbaterembe, a Meseházban pedig új kiállítást rendezünk. A népművelők szerint az a 39 báb, amelyet eddig ott láthattak kevés, s mert úgy érzem, igazuk van, most jóval több mesefigurát szeretnénk bemutatni. Arra természetesen vigyázunk, hogy ne legyen zsúfoltság . . . — Beszélne részletesebben elképzeléseiről? — Látja, ezekben a dobozokban már útra kész a kiállítás anyaga. Lesz ott mindenféle kellék, a Gida mama kosarától Horgas Henrik kapitány pipájáig. Szeretnénk olyasmibe is beavatni a gyerekeket, hogyan lehet például tüzet varázsolni a színpadra? — Hogy lehet? Avasson be engem is! — Nos, nem kell hozzá más, csak egy ventilátor, ez lebegteti a színes sztaniolpapírokat... A fű sem igazi, azt is megmutatjuk közelről . . . — És persze, nem csak kellékeket láthatunk . . . — Hanem bábokat is. A „Micimackó”, „A három kisgida”, a „Kunkori és Kandúrvarázsló”, „A csúnya kislány”, „Cini Samu kalandjai”, „Az elátkozott malom”, a „Varázsláda” és az „Egérjáték” című darabok remélem nem ismeretlenek a csabai gyerekeknek. E történetek hőseit láthatják viszont — lesznek vagy százan — a péntek délelőtt fél 11-kor nyíló kiállításon. — Azt hinné az ember, megviseli a bábokat a rendszeres próba, s az előadások. De ezek, melyeket most meg mutatott, szépek, tiszták ... — A paraván mögött még elmegy, ha nem olyan hófehér a fehér, s nem olyan citromsárga a sárga ... De egy kiállításon, ahol a bábok közelébe kerül a szemlélődő, vigyázni kell az ilyesmire. Ezért minden egyes bábot „kimostunk” e bemutatóra. — Kimosták őket? — Természetesen itt nem olyan nagymosásra kell gondolni, amilyet otthon nap mint nap megélünk. A bábokat nehezebb megfürdetni, mint a gyerekeket, hisz ezek „nem szeretik” a vizet. Ezért a báb törzsét elválasztjuk a fejtől, s külön-külön tisztítjuk őket. A fejet szőnyegtisztító habbal, a többi részt meg szalmiákszesszel, hypóval, ultrával, hideg vízzel, melyikből mi hozza ki a szennyeződést. Ha kitömve megszáradtak az így újjávarázsolt figurák, már csak a festést kell felfrissíteni... — Nem is olyan egyszerű egy ilyen kiállítást megrendezni. Hatalmas munka lehetett rendbe tenni a csaknem száz bábfigurát... — Hát igen. Új bábut készíteni könnyebb, mint a régieket megtisztítani... — Erről jut eszembe. Lenkefi Konrád, a bábtervező, ha éppen nem kiállítást rendez, min dolgozik? — „Lizinka, a rosszcsont Ikiskecske” március 4-én mutatkozik be először a nagyközönségnek a Balassiban. Ezek a bábok természetesen már kész vannak. Egy másik mesét, a Hamupipőkét is szeretnénk majd bemutatni, annak a bábui most készülnek. A vázuk már megvan, a kosztümök, a haj és a festés még hátra van. A mesében szereplő 67 bábu, ha minden jól megy, 1990 tavaszán kel életre. — Hatvanhét bábu? Nincs is annyi szereplője a mesének ... — Egy figurából több készül. Csak a Hamupipőkének öt változata lesz. Egy szegény, szürke ruhás, egy átmeneti, egy pompás, báli ruhás egyedül és egy másik a királyfival összekapcsolva... Ez utóbbira azért van szükség, mert egyedül keringőzni nem tudnak a bábok külön-külön mozgatva. Mi a Prokofjev-zenéhez ragaszkodunk, ezért keringőznie kell a párnak . .. — Ki hinné, mennyi munka van egy ilyen előadás mögött! — És ez még csak a bábkészítés ... — Még egy premierről nem szabad megfeledkeznünk. A pénteki, meseházbeli megnyitón egy bábelőadást is terveznek bemutatni... — Igen, a Tücsök bábszakkör két fiatalja a „Jancsi mesét játszik” című darabot mutatja be, mintegy jelezve, a most nyíló kiállítás célkitűzése elszórakoztatni a gyerekeket. Micimackó és a többiek már készen állnak erre. Nagy Ágnes Kiállítás előtt a Napsugár A hófehér gidákat s a mamájukat volt a legnehezebb „megfürdetni” . Fotó: Gál Edit Angolul tanulni Medgyesbodzáson Művelődés — művelődési ház nélkül Medgyesbodzáson nincs a kultúrának háza, így nincs könnyű dolguk azoknak sem, akik a lakosság művelődési, szórakozási igényeit próbálják kielégíteni. Erről beszélgettünk a minap Paulik Ferenccel, az általános művelődési központ közművelődési igazgatóhelyettesével. — Dolgozunk olyan körülmények között, amilyenek rendelkezésünkre állnak. Ha sok ember jön össze, ott az iskola zsibongója, vagy a pártház, ha kiscsoportos foglalkozásokat szervezünk, a könyvtárat vagy az iskolai tantermeket vesszük igénybe. — Vegyük hát sorba, milyen kulturális kínálatot biztosítanak rendszeresen a medgyesbodzásiaknak? — Legsikeresebben kétségkívül kiscsoportjaink működnek. Két korcsoportnak hoztunk létre tornaszakkört, mely foglalkozásait itt, az iskola zsibongójában tartja. Az alsó tagozatos gyerekek körében népszerű a könyvbarát szakkör, melyet a könyvtárban tartunk csakúgy, mint a pénteki videodélutánokat. De felsorolhatnám itt a modellező, a gépjárműbarát vagy a tűzoltó szakkört, melyek foglalkozásaira ugyancsak szívesen eljárnak a gyerekek. — És a felnőttek? — Őket már kevésbé tudjuk foglalkoztatni. Két település tartozik hozzánk, Gábortelep és Pusztaottlaka. Volt idő, mikor mindhárom helyen működött díszítőművész szakkör, most szakember hiányában csak emlékezni tudunk e szép időkre. — És az idős emberek? — Nos, legnépszerűbb kiscsoportunk éppen a nyugdíjasklub. Foglalkozásaira van úgy, hogy több mint 20- an összejönnek. — Eddig csak a kiscsoportokról beszéltünk... — Pedig ezzel még nincs vége közművelődési tevékenységünknek! Évente többször rendhagyó irodalomórát, játszóházat rendezünk, de népszerűek a táncházak is, némelyikre 100-120 gyerek eljön. Minden esztendőben szervezünk iskolamozit, és ha igény van rá — és van — a tsz segítségével buszt indítunk, hogy színházi élményhez juttassuk az érdeklődőket. — Alig néhány hét és itt a tavaszi szünet... — Már most készülünk erre a hétre, hiszen a téli és a tavaszi szünet jó alkalom a gyerekek szabadidős tevékenységének gazdagítására. Ilyenkor videofilmeket vetítünk, lehetőséget biztosítunk barátkozni a számítógéppel ... És ha már a terveknél tartunk, e hónap végén egy angol nyelvtanfolyamot is indítanánk ... — Sok szerencsét hozzá. N.a. Népfront a megújulás felé — Mivel foglalkozzon a népfront? Kiket képviseljen, képes* lesz-e a mozgalom meghatározó színné válni a politikai élet egyre tarkább palettáján? Hogyan válaszol ezekre a kérdésekre a Hazafias Népfront szeghalmi bizottsága? — érdeklődtünk Gimesi Sándorné * városi titkárától. A közelmúltban megtartott kibővített bizottsági ülésünkön igyekeztünk felelni ezekre a kérdésekre. A bizottsági tagok azt az igényüket fogalmazták meg, hogy mozgalmunk a lakosság széles rétegeit képviselje, valóban azokkal a kérdésekkel foglalkozzon, amelyek leginkább érdeklik az embereket. Ne csak törekvéseket hangoztassunk, hanem konkrét munkával alakítsuk ki az új programot. A népfront országos tanácsának a megújulást taglaló vitaanyagát, annak egyes pontjait a felszólalók időszerűtlennek tartották, sőt, ellentmondásokat is találtak a sorok között. Általános vélemény szerint a program semmi újat nem mond. — Az országos tanács javaslata hangsúlyozza, hogy a mozgalomnak alulról kell építkeznie. Milyen lehetőségeket látott helyben a megújulásra? — Most kutatjuk ennek lehetőségeit, bár az idő igen sürget bennünket. Szeretnénk megnyerni a város értelmiségét, hiányoljuk a bizottsági munkából azokat a fiatalokat, akik új szellemet hozhatnának sorainkba. Természetesen az időseket sem hagyhatjuk figyelmen kívül, akiknek szociális és egyéb gondjain a magunk eszközeivel nekünk is segítenünk kell. A bizottsági tagok hangjából manapság szokatlan optimizmus csendült ki, érdekeik közvetítésére fontosnak érzik a népfront munkáját. — Jelenleg a mozgalomnak nincs nyilvántartott tagsága, ön szerint szükség van-e erre? — Szerintem a népfrontnak továbbra is azokat kell tömörítenie, akik nem tartoznak más szervezethez, valamilyen oknál fogva nem akarnak tagsági viszonyt létesíteni. ml. Hangverseny Békéscsabán A Bartók Béla Zeneiskola és Zeneművészeti , Szakközépiskola, a megyei tanács és a Békéscsabai Városi Tanács művelődési osztálya, valamint az Országos Filharmónia Békés Megyei Kirendeltsége Hajdú Mihály Erkel-díjas zeneszerző 80. születésnapja alkalmából ünnepi koncertet rendez. A hangverseny február 24-én délután 3 órakor lesz Békéscsabán, a Bartókteremben. Fellépnek a Bartók Béla Zeneiskola tanárai, növendékei és leánykara Rázga József vezetésével. Egy egészségvédő mozgalomról Dobd el a — Tartsa fel a kezét, aki dohányzik! A padok közül csak egyetlen kéz emelkedik óvatosan a magasba. Az 1/11-es osztályban nemrég még hárman fújták a füstöt, ám ketten már leszoktak e 14-15 éves korban különösen káros szenvedélyről. Attila sem bírja már sokáig osztálytársai szekírozását, csak hat vonattal jár mindennap, és míg várja a csühögőt, unalmában a többiekkel együtt ő is rágyújt. Kocsor László tanár úrnak, osztályfőnöküknek már végleg sikerült eldobnia a cigarettát, s ebben némi szerepük bizonyára volt az elsős cukrásztanulóknak is. Van, aki iskolán kívüli környezetében „agitált” eredményesen a dohányzás ellen. Kun Marika például két barátnőjét beszélte rá: ne szívjanak annyit! — Kinek a szülei dohányoznak? — faggatom tovább a diákokat, s bizony, az osztály több mint fele feltartja a kezét. — Annyit már sikerült elérnem, hogy ha bejön a szobámba anyu vagy apu, elnyomja a csikket — újságolja az egyik lány. — A mi iskolánkban sok gyerek dohányzik — állapítja meg Lehoczky László, a Békéscsabai Kereskedelmi- Vendéglátóipari Szakmunkásképző Iskola és Kereskedelmi Szakközépiskola igazgatója. — Sajátos helyzetben vagyunk, hisz’ ez az egyetlen ilyen oktatási intézmény a megyében. Több mint ezer tanulót képezünk ki különböző szakmákra. Az iskolai hét után egy gyakorlati hét következik, ezt valamilyen kereskedelmi, illetve vendéglátóegységben töltik a gyerekek. Mindehhez hozzá kell tenni, hogy többségük vidékről jár be, méghozzá 60 településről. Azt szoktuk mondani, hogy a gyerek „Bermuda-háromszög”-ben vergődik, vagyis egyaránt éri az otthon, a munkahely és az iskola hatása, s bizony előfordul, hogy ezek ellentmondanak egymásnak. Hiába tanulják meg itt jól a szakmát, ha néha egészen mást tapasztalnak a gyakorlatban. Ez a helyzet a dohányzással is, cigit! Hiába hajtogatjuk mi, hogy milyen káros, ha a boltban, a kocsmában, az étteremben, netán otthon vágni lehet a füstöt... — Köztudomású, hogy a 14-17 éves korosztály a legveszélyeztetettebb; a fiatalok szervezetére rendkívül káros a nikotin, s ha ebben a korban nem szoknak rá, később is kicsi a valószínűsége. Erre szerettük volna felhívni a gyerekek figyelmét, s ösztönözni őket az egészséges életmódra a „Nemdohányzó osztály — füstmentes iskola” című egészségvédő mozgalmunkkal — egészíti ki a tapasztaltakat Tóthné Bán Ildikó, a Békés Megyei Köjál egészségnevelési osztályának megbízott vezetője. — Az akciót, melyet támogatnak a megyei egészségügyi és ifjúsági szervek, nem csak egy évre szóló kampánynak szántuk, hanem olyan hagyományt szeretnénk teremteni a középfokú oktatási intézményekben, hogy dicsőség legyen a „Nemdohányzó osztály” cím. Szeptembertől 3 ezer diák végzi rendszeresen megyénkben e mozgalom feladatait: felmérést készítettek az iskolai dohányzási szokásokról, újságcikkeket olvastak, riportokat hallgattak a nikotin káros egészségügyi hatásairól, a múlt hónapban pedig tárgyi emlékeket gyűjtöttek. Februárban füstmentes klubdélutánt szerveznek, ahová olyan felnőttet is meghívnak, aki már leszokott a dohányzásról. Lesz fotópályázat, filmvetítés kerekasztal-beszélgetéssel. Májusban a sportcsarnokban megrendezett vetélkedő dönti majd el, hogy melyik osztály érdemli a fődíjat, az egyhetes bükkszentkereszti füstmentes életmódtáborban való részvételt. A gyerekek aktívak, lelkesek. Ez az országosan egyedülálló kezdeményezés talán segít abban, hogy a jövő felnőtt generációja már sokkal jobb statisztikát tudjon felmutatni. Mert ma Magyarországon csaknem 4 millió embert tart rabságban a nikotin. S füstjük rongálja a nemdohányzók — köztük a gyermekek, a fiatalok — szervezetét is. Gubucz Katalin Fotó: Kovács Erzsébet