Békés Megyei Népújság, 1989. április (44. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-11 / 84. szám

NÉPÚJSÁG A Vásárhelyi Pál Társaság nyilatkozata A Vásárhelyi Pál Társaság Szegedi Csoportjának tagjai — csatlakozva a nagymarosi lakóterületi MSZMP-alapszervezet felhívásához — javasolják a bős—nagymarosi vízlépcsőrendszer nagymarosi duzzasztóművének eredeti tervek szerinti megépítéséta környezet- és tájvédelmi megtervezett létesítményekkel együtt. Népszavazást a kérdésben nem tartanak kívánatosnak, mert az a jó szándékú, de a szakmai kérdésekben nem tájékozott közönségnek félrevezetésére lehet csak alkalmas. A Vásárhelyi Pál társaság szegedi tagjai meg vannak győződve azokról az előnyökről, amelyek a nagymarosi duzzasztómű megépítéséből a hazai energiatermelésre, a dunai hajózásra, a szigetközi árvízmentesítésre, nem kevésbé a környék infrastrukturális fejlődésére és foglalkoztatási helyzetének javítására vonatkozóan származnak. Ugyancsak meg vannak győződve azokról a súlyos, minden magyar állampolgárt anyagilag is sújtó hátrányokról, amelyek az épülőfélben levő mű félbehagyásából és a még hátralevő költségekkel egyező, vagy azokat még meg is haladó, hasznot azonban nem hozó helyreállítási kiadásokból erednek. Aki a vízilétesítmények más létesítményeknél lassabb megtérülési idejével érvel a duzzasztómű építése ellen, az fiainak-unokáinak a jólétét is veszélyezteti. Egy 1954-hez hasonló szigetközi, vagy 1965-höz hasonló csallóközi árvíz megismétlődése pedig néhány nap alatt bebizonyíthatja minden áltakarékosság ésszerűtlenségét. A nagymarosi duzzasztómű álljon, ne az építése! Győrött egy osztrák céggel közösen egy évvel ezelőtt megkezdték az importot kiváltó kemencefalazó anyagok gyártását. A Plitech Tűzálló Anyagokat Gyártó Kft.-ben évente mintegy 3400 tonna ilyen anyagot gyártanak a belföldi felhasználóknak MTI-fotó: Matusz Károly Az OKBT véleménye az autópálya-használati díjról Az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács (OKBT) a mai viszonyok között nem tartja szerencsés lépésnek az autópálya-használati díj bevezetését — mondta az MTI érdeklődésére Baracsi Antal rendőr ezredes, az OKBT ügyvezető elnöke. Rámutatott: az idegenforgalmiszezonban óriási zsúfoltság várható az utakon, főképp a régi 7-es úton, s az új intézkedés következtében rendkívüli mértékben növekedni fog a balesetveszély. Várhatóan elsősorban a roszszabb műszaki állapotú autók szorulnak le a szűkebb, gyenge minőségű mellékutakra, s valószínűleg jó néhány kamion sem fog felhajtani az autópályára. Minden bizonnyal a szocialista országokból érkező autós turisták nagy többsége is eltekint majd az autópályák használatára jogosító címkék megvásárlásától. Baracsi Antal szólt arról is, hogy szerinte 30-40 ember képtelen lesz ellátni az ellenőrzést, mert így egyszerre legfeljebb tízen lehetnek szolgálatban a három autópálya mintegy 100 lejáratánál. Az ellenőröket fel lehet ugyan ruházni hatósági jogosítvánnyal, de kérdés: melyik autós fog civil ruhás ember jelzésére megállni. A rendőrség ebben nem tud segíteni, mert erre a jogszabályok nem hatalmazzák fel. Az OKBT ügyvezető elnöke a díj mértékének megállapítását igazságtalannak tartja, mert — mint mondotta — különösen sújtja azokat az autósokat, akik egy évben csak egyszer kívánják igénybe venni az autópályát, amikor mondjuk nyaralni utaznak. Megfontolásra javasolta az egyszeri használat lehetőségének bevezetését. Végezetül megjegyezte, hogy az autópálya-használati díj bevezetéséről nem kérték ki az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács véleményét. Petőfi Tsz, Köröstarcsa Legjövedelmezőbb a rizs és a liba Mint megyénk legtöbb kistelepülésén, Köröstarcsán is meghatározó a termelőszövetkezet. Elsősorban mint munkalehetőség. A Petőfi Mezőgazdasági Termelőszövetkezetnek csaknem 400 tagja van, igaz, sok a nyugdíjas. A munkaerőmozgás nem jelentős, inkább jönni szeretnének, mint menni. Ez is bizonyítja, hogy a többség elégedett a munkával, a keresettel. A februári zárszámadó közgyűlés fegyelmezetten, nyugodt körülmények között zajlott le, pedig napirenden volt a vezetőségválasztás. A tagság bizalmat szavazott a jelenlegi vezetésnek, s ennek talán az is okahogy jól képzett, fiatal szakemberek irányítják a szövetkezetet. E korosztályba tartozik az elnök, Nagy Imre is, aki — bár nem helybéli születésű — igazi köröstarcsainak vallja magát. Tizenhat esztendeje dolgozik itt, s ez elég hosszú idő ahhoz, hogy megismerje nemcsak a tsz, hanem a község ügyes-bajos dolgait is. — Mindig szívünkön viseljük a falu sorsát, hisz tagságunk itt él, így mindennapi a kapcsolat. Dolgozunk a különböző testületekben, részt vállaltunk az orvosi rendelő építésében, az utak javításában, az idén befejeződő gázprogramban, s a tornaterem építésében. — Ha módjuk van áldozni a községi létesítményekre, nem lehet rossz anyagi helyzetben a tsz ... — Bár az elmúlt években kedvezőtlen változások történtek a mezőgazdaságban — megsínylettük például a tavalyi aszályt —, még mindig a megye jobb szövetkezetei között tartanak számon bennünket. Van néhány olyan terület, ami „viszi” a többit. A növénytermesztésben például a rizs hoz eredményeket. Az idén 345 hektáron termesztünk rizst, amely még a legnehezebb időszakban is nyereségesnek bizonyult. A 70-es években volt gond az átlagtermésset, de a későbbi telepi rekonstrukció, a gépberuházások meghozták a várt eredményt. — Mi a helyzet a búzával? — Tavaly szolid termést takaríthattunk be, s az idén is közepes átlaggal számolhatunk. Sajnos, a csapadékhiány megtette hatását a földeken ... Jó eredménnyel dicsekedhetünk még a napraforgótermesztésben, gond volt viszont — a belvíz miatt — a kukoricával, a szójával. — Mi a legjövedelmezőbb az állattenyésztésben? — Legkifizetődőbb a libatartás. Most 80 ezer libát tartunk, folyamatosan szállítunk a Békéscsabai Baromfifeldolgozónak. Sajnos, csalódnunk kellett a juhászatban, ez az ágazat veszteségesnek bizonyult, ezért felszámoljuk. Meg kell említeni még, hogy folyamatosan ellátjuk takarmánnyal a községi sertéstartókat. — Milyen a gépparkjuk? — A tsz gépesítettségi foka megfelelő, némi fejlesztést azért minden évben meg kell valósítanunk. Az idén egy 14 éves traktort cserélünk le John Deere-re. — Mi foglalkoztatja mostanában leginkább a tsz-elnököt? — Várom, hogy a mezőgazdaság állami irányításában változás történjen. Az általunk eladott termékek árai államilag szabottak, míg például a számunkra nagyon fontos növényvédőszerek szabadárasak. Többek között ezért rossz a mezőgazdaság jövedelmezősége, s ezen a helyzeten nem csak a gabonaárak változtatásával lehetne javítani, hanem átfogó rendelkezésekre lenne szükség. Gubucz Katalin Változások a gyógyszerforgalmazásban Csökkentik a lakosság gyógyszerkiadási terheit, bővítik az ingyen kapható medicinák körét, egyszerűsítik a gyógyszertári munkát — közölte dr. Matejka Zsuzsanna, az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság főgyógyszerésze, aki miniszteri biztosként a gyógyszerellátás területén kialakult feszültségek enyhítését szolgáló intézkedések előkészítésén dolgozik. Elmondta: gyakorló gyógyszerészekből álló munkacsoport olyan munkaszervezési javaslatokat dolgozott ki, amelyek megvalósításával csökkenthetik a várakozási időt a patikákban, hogy a betegek minél hamarabb megkapják gyógyszerüket. A gyógyszertári adminisztrációs terhek is csökkennek, ugyanis egyszerűsítették az elszámolási rendet: ezentúl nem kell külön elszámolni a gyári, illetve a patikai készítményeket. A gyógyszertári központokhoz eljuttatott javaslatuk tartalmazza azt is, hogy ezek apparátusai végezzék el a közületi vásárlások elszámolását, s nem a gyógyszertárak. Így jelentősen csökken a gyógyszertárak papírmunkája. A patikák elszámolási rendszerének gépesítése érdekében intenzív piackutató munka folyik. E célból több, számító- és pénztárgépes rendszereket forgalmazó céggel tárgyalnak. Az Országos Árhivatal hozzájárulásával május 1- jétől egész forintra kerekítik a gyógyszerek fogyasztói árát. Ez az átállás nem teszi szükségessé a patikák bezárását. A miniszteri biztos a továbbiakban kifejtette: felülvizsgálták és módosítják azoknak a gyógyszereknek az ártámogatását, amelyekkel kapcsolatban a legtöbb panasz merült fel. Így például május 1-jétől egyes reumagyógyszerekért (Voltaren, Hotemin, Naprosyn) az eddigi térítési díj felét fizetik a betegek. Jóval olcsóbbak lesznek a receptre kapható aranyérkúpok. Lehetőség lesz a Trental és az Agapurin térítésmentes rendelésére, s ezeket nemcsak a perifériás érszűkületben szenvedők, hanem az agyi, valamint a szem- és fülvérkeringési zavarokkal küszködők is kaphatják. . A fekélybetegség kezelésére használatos drága Ulceran akut fekély esetén hat hétig térítésmentesen rendelhető majd, s nemcsak az idősek juthatnak így hozzá, hanem mindenki. Ezeken kívül még más, sokakat érintő gyógyszereket átsorolnak kedvezőbb támogatási kategóriába. A gyógyszersegély-kérelmek elbírálásánál eltörlik a tartásra kötelezett hozzátartozók körülményeinek vizsgálatát. Az ingyenes gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-ellátásra jogosultak — vagyis a közgyógyellátottak — körét kiterjesztik a rokkantsági járadékosokra és azokra a beteg gyermekekre, akik után szüleik emelt szintű családi pótlékban részesülnek. Méltányossági alapon közgyógyellátásra jogosító igazolványt kérhetnek a rossz szociális helyzetben levők, akiknek jelentős a havi gyógyszerköltségük. Ez egyaránt vonatkozik a nyugdíjasokra és a fiatal nagycsaládosokra, s mintegy 200 ezer személyt érint. Az ingyenes gyógyszerellátás bővülése miatt a társadalombiztosítás gyógyszerkiadásai várhatóan 500-600 millió forinttal nőnek. A január 9-én bevezetett új térítésidíj-emeléssel a lakosság gyógyszerköltsége idén mintegy 2 milliárd forinttal emelkedett volna. Az életbe lépő módosításokkal majdnem a felére csökken ez az összeg. A miniszteri biztos leszögezte: e módosításokat újabb feszültségcsökkentő intézkedések követik, kidolgozásukon jelenleg dolgoznak. Gondolkoznak azon is, miként lehetne mérsékelni az orvosok vényírási terheit. 1989. április 11., kedd Költészet napja ’89 Az egyik legismertebb latin mondás szerint Inter arma silent musae, azaz háborúban hallgatnak a múzsák. Mint minden közmondásnak, ennek is van fonákja, és hosszan lehetne sorolni az ellenpéldákat csak a magyar művelődéstörténetből is, a még latin nyelven író Janus Pannoniustól Balassi Bálinton, Petőfi Sándoron át Radnóti Miklósig. Háborúban, fegyverek közt sem hallgatnak feltétlenül a múzsák, sőt, legalább ugyanannyi a példa arra, hogy békében hallgatnak el, akkor apad el az ihlet, akkor forrad az érvényes szó a költő ajkára. Háborúban igazából nem is a múzsák hallgatnak, hanem az olvasók, az ahogy nem tudják tenni azt, ami a dolguk: nem tudnak olvasni, mert nincsenek arra alkalmas helyzetben. S mi van ma Magyarországon? Hiszen, ha figyelmesen körülnézünk, mintha hallgatnának a múzsák. Háború volna? Nem hallatszik, szerencsére, a fegyvercsörgés zaja. Akkor megújult béke volna? Tudjuk, az sincs, szerencsére. Nincs béke, mert éles politikai harc folyik, amelyben végső soron mindenki egyet szeretne: felvirágoztatni az országot, de a nagy bajból odáig vezető utat sokan sokféleképp gondolják megvalósíthatónak. Éles politikai harc folyik, s egyre inkább a politika eszközeivel. Ezek egyikeként meg kell említeni a költészetet is, a magyar hagyományok tapasztalatával nem is a legutolsók között, de semmiképpen sem meghatározóként. A költészet akkor lép — nálunk szinte szükségszerűen — a politika helyére, ha nem lehet közvetlenül politizálni. Ilyenkor érzi a politikai hatalom a cenzúra szükségességét, s ilyenkor válhat egyetlen védtelen vers is hol vízválasztóvá, hol a megtorlás ürügyévé. Benjámin Lászlónak talán legnagyobb verse, aVérző zászlók alatt, negyedszázada, első megjelenésekor még azon nyomban elítéltetett hibás nézetei miatt, hogy aztán alig három esztendő múltán már a Hét évszázad legszebb magyar versei között kapjon helyet. Nagy Gáspár verse 1986 nyarán még botránykő volt, s nemcsak szerkesztők rúgattak ki és kaptak fegyelmit, de a közlő lap is megszűnt gyakorlatilag létezni , s ma már csak néhány versbarát figyelne fel rá. Sokkal hosszabb időt, több mint három évtizedet kellett várnia Illyés Gyula 1952-ben írott, s először éppen 1956 őszén megjelent művének, az Egy mondat a zsarnokságról címűnek, amely újólag csak 1986-ban vált olvashatóvá. A versek kibírták, a költők is, mi olvasók is, mégis szegényebbek lettünk, mert olyan szabadságban éltünk, ahol nem mondhattuk el az egy mondatot a zsarnokságról. A politikai harcnak ma sokkal inkább van szüksége az állam-, a jog-, a politikatudományokra, mint a költészetre. De mindezek a tudományok tudják, érzik, genezisükben és történetükben őrzik mindazt, amit a költészettől, a művészettől kaptak és kapnak folyamatosan. A költészet előőrs volt mindig, az utóbbi négy évtizedben is, s mondta a mondhatatlant, azt is, amit civil szóval soha nem lehet igazán kimondani, csak költőivel, a világ elgörbíthetetlen gyémánttengelyére függesztve figyelő szemünket, hogy átmenekíthessük „a Szerelmet a túlsó partra”, s mondta azt is, amit a mindenkori napi politika nem engedett civil szóval mondani, sőt sokszor még költőivel sem. A tudományok tudják és érzik ezt az igazságot, a gyakorló politika azonban már kevésbé „emlékszik rá”. Vagy azért kényelmetlen számára, mert még jó fél esztendeje is harcban állt ezzel a költészettel, vagy azért, mert, ha az úttörő érdemekre mutatna rá, ő maga csak követő lehetne. De hát az emberiség értelmes egyedei mindig követői voltak annak a néhánynak, aki kimondta az igazságot, s aki annak szellemében próbált cselekedni. A költészet azonban régi igazságainak fényében nem pihenhet meg, félre sem vonulhat, mondván, megcselekedte, amit megkövetelt a haza. Továbbra is tennie kell a dolgát, megfogalmazni azt, ami ma mondhatatlan. S én úgy látom, tudja és teszi is ezt mai nap is a magyar költészet. Majd egy boldogabb korból, mondjuk az új évezred hajnalából visszatekintve pontosabban fogjuklátni a nyolcvanas évek végének magyar líráját, s annak igazi értékeit, de az már most is látható, hogy nem a meghátrálás, nem a megalkuvás, hanem a szembenézés költészete ez. Az olvasó azonban nem ér rá ezt észlelni. Nem ér rá verset olvasni, mert a politikát olvassa, az országgyűlési tudósításokat, a pártprogramokat, a tüntetések petícióit. S ez természetes is. De soha ne feledjük, hogy Petőfi és kortársai számára a Tizenkét pont és a Talpra magyar együtt és egyszerre jelentette a megújulást, a forradalmat. Az utca embere tudta vagy legalábbis érezte a maroknyi magyar értelmiség meghatározó szerepét a megújulásban, és büszke volt rájuk. S talán hálából is: olvasta őket. Nem a politika helyett, azzal együtt. Ebben is tanulhatunk elődeinktől. Ha például ma valaki pontosan le tudná kottázni azokat a dallamokat, amelyek meghatározzák 1989 közhangulatát, s az eredményt egybevetné húsz-harminc év magyar lírájának dallamaival, az eredmény meglepő azonosságot, hasonlóságot mutatna. A magyar költészet — ellentétben a nem művészi megszólalásokkal — azt mondta, ami volt, azt látta előre, ami ma van. Nem elismerés jár ezért: ez volt a dolga. S ha tette a dolgát — és tette —, akkor annyi azért kijár neki is, hogy beépülhessen a nemzeti köztudatba. Vagyis: váljunk olvasóivá a mai magyar költészetnek. Azért is, mert így a mai Magyarországot jobban meg tudjuk érteni. Vasy Géza Versenytárgyalás — mentőautóra Mentőautó-típusmódosítást tervez, s ennek megvalósításához nemzetközi versenytárgyalást ír ki az Országos Mentőszolgálat — tájékoztatta dr. Bencze Béla, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója az MTI munkatársát. A kiírásnál alapszempont, hogy a szállításhoz a leendő partner devizával rendelkezzék. A főigazgató elmondta : hazánkban évente több mint 2 millió beteg mentéséről, mozgatásáról gondoskodnak, nagyrészt gépkocsival. Harminc éve használják a Nysa típusú járműveket, amelyek gyártását néhány éven belül leállítják. Utánpótlásukról gondoskodva olyan gépkocsit keresnek, amely biztonságosan legalább 10-15 évre megoldaná a mentőautóval kapcsolatos gondot. Az országban ugyanis naponta 1053 úgynevezett futókocsi van szolgálatban, ezeknek folyamatosan üzemelniük kell. Ahhoz, hogy egy megfelelő típust ki tudjanak választani, a kocsi paraméterei mellett ismerniük kell a betegtér nagyságát, és szükséges a „háttér”, vagyis a szervizszolgálat, az alkatrész-utánpótlás.