Békés Megyei Hírlap, 1992. december (47. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-01 / 283. szám
1992. DECEMBER 1., KEDD Ára: 13,80 forint XLVII. ÉVFOLYAM 283. SZÁM Szexesti közjáték Lányok, páros sztriptíz, erotikus boksz, leszbi-lányok játékai..., s mindezekhez még az év botránycsapata, a Pompadour együttes. A műsorba még jóformán bele sem melegedtek a vendégek, amikor közjáték zavarta meg az estet... (7. oldal) Állandó készenlétben Mezőkovácsházán sokszor hallani olyan megjegyzéseket, hogy milyen jó a tűzoltóknak, mert egész nap „a lábukat lógatják, csak akkor van dolguk, amikor tűz van”. Hogy ez mennyire nem igaz, erről szól Szűcs István parancsnok. (5. oldal) Ülés 12 napirenddel Már a tizenkét napirendi pont megtárgyalását tűzte ki célul a sarkadi képviselő-testület. Közöttük olyan fontos kérdések is szerepelnek, mint a Békés Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat átalakulásával kapcsolatos döntéshozatal, azaz, hogy Sarkad aláírja-e a jogutód részvénytársasággal a szindikátusi szerződést. A tervek szerint szó esik majd a gyermekélelmezés helyzetéről, az élelmezési nyersanyagnorma emeléséről, valamint a városi önkormányzat 1992-es gazdálkodásának háromnegyedéves helyzetéről, amelynek elemzése az 1993-as költségvetési rendelet-tervezet elkészítéséhez szükséges. Kiváló részvényesek, névre szóló listák Gyulán Vajon ez a vagyon? Vasárnap este a Jókai Művelődési Házban jöttek össze a gyulai Munkácsy Tsz-ból kiválni szándékozók. Mára árverést hirdetett a szövetkezet: az Erkel Művelődési és Közösségi Házban a téesz által felajánlott vagyontárgyak kerülnek (kerülnének?) dobra. Ebből a kiválók is vehetnének, de csapdát sejtenek. Felajzottak és igazságot követelnek e kései órán. — Nem kívánjuk, hogy a téesz összeomoljon — mondják. — A nagy üzemegységeket, a nagy gépeket nem is akarjuk megszerezni. A téesztagság 10,4 százaléka döntött úgy, hogy távozik. Ez kényszerpályára állította a szövetkezetet: a törvény szerint januárig rendezniük kell az elmenők sorsát, amúgy átalakulás helyett valóban a vég jön. Eddig csupán egy perben vitatott közgyűlést sikerült összeeszkábálniuk. Ezt a közgyűlést most sűrűn emlegették. Meg az előzményeit. Azt mondják a kiválók, hogy igyekeztek egyezségre jutni a szövetkezet elnökével. Személy szerint felsorolták, ki mit vinne ki. Az előzetes megállapodásoknak egy hátulütőjét látta az elnök, a közgyűlés másként is dönthet. A békés megoldás már a vagyoncsoportosító közgyűlésen veszni látszott, az október (Folytatás a 3. oldalon) A téesz rájuk akarja sózni a semmit? Élni pedig csak kell valamiből... fotó: lehoczky péter Ki lesz a győztes? Az MDF legnagyobb ellenfele az MSZP lesz az 1994-es választásokon — mondta Antall József, a demokrata fórum első embere, miniszterelnökünk a hét végén. Nem tudom. Szerintem az MDF legnagyobb ellenfele kizárólag az MDF lehet, semmi és senki más. A kormánykoalíció vezető pártja négy év kormányzati hatalmat kapott arra, hogy megbirkózzék a feladattal, amelynek neve: Magyarország átvitele a túloldalra, az emberibb világba. S a feladat elvégzéséhez szükséges minden törvényes (!) eszköz birtokában mi más ellenféllel kellene számolniuk — természetesen a kihíváson túl —, mint önmaguk tehetségével, hitelével, tettvágyával, felkészültségével és emberségével. Meg aztán azzal a biztos kapaszkodóval, hogy a legfájdalmasabb műtétet, áldozatvállalást elviselik az emberek, ha látják a szenvedés értelmét, a gyógyulás reményét. Engem a lehetőség emberi vetülete sokkal jobban foglalkoztat. Ha ’94-ben kormányt alakíthatnak a szocialisták, akkor roppant kíváncsi leszek valamire. Mert emlékezzünk vissza, hogy a rendszerváltás mezsgyéjén 7—800 ezer tagja volt Magyarországon a kommunista pártnak. Teltek a hónapok, az évek és közülük nagyon sokan hihetetlen energiával borítottak, hűtöttek fátylat múltjukra, majd sokan valamelyik — rendszerváltás — utáni párt tagjaivá, pártolóivá váltak. Azt is tapasztalatom, hogy a hajdani élcsapat közül több hangadó került ki, akik a mostani MSZP-t következetesen „leutódpártozták, lekommunistázzák”. Ellenben ők mindinkább hivatkoznak keresztény gyökereikre és ha tehetik, megjelennek a vasárnapi miséken. Szóval ha miniszterelnökünk ráhibázott, akkor vajon 1994-ben ezek az emberek mit csinálnak, hogy a hatalmi posztok ismételt szétosztásakor véletlenül se kerülhessenek hátrányos helyzetbe? És akkor ki lesz a győztes legközelebb? Lovász Sándor Csurka: „Nem vonom vissza a nézeteimet” Csurka István néhány hónappal ezelőtt megjelent tanulmánya megosztotta a Magyar Demokrata Fórumot és élénk lázba hozta a hazai, illetve külföldi közvéleményt. A hét végén Orosházán népes hallgatóság előtt szólt Csurka István arról, miként látja a pártpolitikai erőviszonyokat hazánkban. Ekkor volt alkalmunk az MDF alelnökétől néhány dolgot megkérdezni. — A tanulmánya megjelenésekor úgy nyilatkozott, hogy elérte célját. Vajon az azóta eltelt időszak hozott-e mást az ön számára? Hogyan értékeli tanulmányának hatását az MDF-en belül, az országhatáron belül és kívül? — A tanulmányom mindenképpen hatott a belső és külső közvéleményre. Akik olvasták, jótékonyan fogadták, s azokra mély benyomást tett. Akik nem olvasták, azok kritizálják, megvetik. Összességében ma is úgy érzem, hogy elértem célomat. Kimozdítottam a társadalmat a közönyből, soha nem volt olyan belpolitikai kérdés, amelyről annyit beszéltek volna, mint az én tanulmányomról. — Feladja-e saját nézeteit azért, hogy a Magyar Demokrata Fórum egyben maradhasson? — Meggyőződésem, hogy tételeim visszavonására nem kerülhet sor, erre engem nem lehet rákényszeríteni. Az elképzelhető, hogy mint író egyegy gondolatomat ma már másképpen látom vagy fogalmazom, de a mű lényegét tekintve tartalmilag nem változik. A közeljövőben kiadásra kerül egy könyv, amelyhez én írtam az előszót, tartalmazza a tanulmány szövegét teljes egészében, és nyolc olyan komoly elemző tanulmány is helyet kap a könyvben, amely minden oldalról igyekszik bemutatni írásomat. — Előfordulhat-e az, hogy az MDF-ben szakadás történik, és ön a híveivel külön pártot alakít? — A Magyar Demokrata Fórum soha nem volt olyan egységes, mint ma. Szó nincs szakadásról, pártunkban a különböző vélemények megférnek egymás mellett. Engem (Folytatás a 3. oldalon) Ritka vendég a T. Házban Csurka István ritka vendég a T. Házban, de tegnap délután megjelent az ülésteremben. Ez is jelezte, hogy a Magyar Rádió és a Magyar Televízió sarokba szorításának újabb fejezete lesz a téma. Kupa Mihály éppen Gyulán fejtette ki a múlt hét végén, hogy ha a médiumokkal kapcsolatban elfogynak a jogi érvek, akkor majd jönnek az anyagiak. Nem kellett sokáig várni: Bakó Lajos MDF-es képviselő a költségvetési bizottság vasárnap esti ülésén — a részletes vita lezárása után, a szavazás előtt egy nappal — benyújtott egy olyan módosító indítványt, miszerint a rádió és a televízió szűnjék meg, mint önálló költségvetési fejezet, és azokat sorolják a miniszterelnökségi fejezetbe. A költségvetés részletes vitáját hétfőn újra megnyitották. A kormánypárti képviselők, köztük Varga Zoltán és Markó István arról szóltak, hogy a kelet-európai fiatal demokráciákban a médiumok új, szinte kezelhetetlen hatalmi ággá nőtték ki magukat, kontroll nélkül, szabadon működnek. A Magyar Rádió és a Magyar Televízió megsértik a közszolgálatiság alapelvét, erre válaszként akarnak ők bizonyos intézkedéseket, bizonyos lépéseket kikényszeríteni. Az ellenzékiek ostorozták a módosító javaslatot, hivatkoz(Folytatás a 3. oldalon) Felmennek a miniszterhez A megye aláírja a szindikátusi szerződést Legyen-e a gyulai megyei kórháznak gyógyszertára vagy sem? Többek között ez a kérdés is napirendre került a megyei közgyűlés tegnapi ülésén, amelynek kapcsán Pálfi István megyei tiszti főgyógyszerész kifejtette: nem engedélyezi a gyógyszertár megnyitását, mert monopolhelyzetet teremt, korlátozza a szabad verseny lehetőségeit. Tóth Imre sarkadi képviselő a gyógyszertár megnyitását széles körű közérdekként említette, hiszen évente 50—80 ezer embert szolgálhatna ki. Véleménye szerint akár népszavazás is kiírható e témában, de egy másik javaslatát fogadta el a közgyűlés, amely szerint a miniszterhez fordulnak a megoldás érdekében. Ismét a közgyűlés elé került a Békéscsaba és a megye közötti együttműködés annak kapcsán, hogy a művelődési, ifjúsági és sporbizottság, illetve a város kulturális bizottsága állásfoglalásban rögzítette a legfontosabb pontokat. A békéscsabai közgyűlés reagálása azonban a megyeiek számára értelmezhetetlen volt, s egy kérésre a jelenlévő Pap János polgármester sem vállalkozott a háttér megvilágítására, mert — mint mondta — nem látta a szóban forgó előterjesztést. A megyegyűlés határozott a sarkadi szociális otthon támogatásáról, amelynek értelmében 5 millió forinttal járul a beruházáshoz, ennek fejében 12 férőhely feletti rendelkezést fenntartja. Régóta várt döntésre jutottak a képviselők, amikor megszavazták, hogy a közgyűlés elnöke, dr. Simon Mihály írja alá a vízmű vállalat részvénytársasággá alakulásához készült szindikátusi szerződést. Mint elhangzott, a tulajdonarány szerint már több mint háromnegyedes az aláírók tábora, így a szakértő, Hideg András reményt lát arra, hogy január 1-jétől elkezdje működését a részvénytársaság, L. E. A HARGITA INGATLANKÖZVETÍTŐ az alábbi lakásingatlanokat ajánlja megvételre: — Vécsey u. 22. I. emeleti, 2 szobás, 57 m2-es, irányár: 1 050 000 Ft — Lencsési út 56. IV. emeleti, 3 szobás, 64 m2-es, irányár: 980 000 Ft — Rezeda u. 4. IV. emeleti, 2 szobás, 64 m2-es, irányár: 1 000 000 Ft — Egyetértés u. 5. földszinti, 3 szobás, 77 m2-es, irányár: 2 550 000 Ft — Belvárosi, Körös-partra néző, 2 + fél szobás, egyedi gázos , lakás, irányár: 1 800 000 Ft — Kazinczy u. 31. I. emeleti, 2 + fél szobás, 106 m2-es, irányár: 2 300 000 Ft — Nagyréten 2 szobás, 800 m2-es telken melléképületekkel tanya, irányár: 2 650 000 Ft — Kulich-ltp. 19. IV. emeleten, 2 szobás + étkezés, egyedi gázos, felújított lakás, irányár: 1 100 000 Ft — Garai u. 6. 75 m2-es házrész + 50%-ban beépített tetőtérrel, kis kerttel + 16 m2-es fagyizó, irányár: 3 100 000 Ft — Rábai u. 16. 2 + 2 fél szobás, II. szinten, irányár: 1 500 000 Ft. Jk\é v Érdeklődni: Hargita plusz Kft., /|f]ny\ Békéscsaba, Irányi u. 2. hargita|ptbir Telefon: 327-971.