Békés Megyei Hírlap, 1993. január (48. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-07 / 5. szám

­ ^ 1993. január 7., csütörtök GYEREKEKNEK. Diáksarok Hidad-e? 1. Melyik jeles, régi költőnk szóalkotó tevékenységének köszön­hetjük az enyh, a szomj, a hangszer és a világpolgár kifejezése­ket? 2. Melyik reformpolitikus írta le először a gépész, a menet, a részvény és a szájhős szavakat? 3. Gyarapította-e Kossuth Lajos szókincsünket? 4. Melyik neves, irodalomtörténetből ismert testvérpár szóújítá­sai a következők: bizomány, bűnper, díszlet, hatáskör? 5. Polgár, narancs, küldönc, pánt, cukrász, sajka, csemete, szabály. Melyek ezek közül a nyelvújítás idején keletkezett szavak? 6. Milyen külföldi jövevényszavakat szorított ki nyelvünkből a mez, a rajz, a hajrá, a lelátó? 7. Kinek, illetve kiknek köszönhetjük a mozi, a halandzsa, a kivagyiság és a maszek szavakat? 8. Az űrtechnika kialakulása milyen szavakkal gazdagította nyelvünket? 9. Melyik az a szó, amely a felszabadulás után nagy számban keletkezett új szóösszetételek legnépesebb családját alapította? A megbízott? A tanács? A béke? 10. Milyen ruházattal összefüggő, új keletkezésű vagy újabban más nyelvből átvett szavaink vannak? A vándor meséje Egy zimankós téli napon egy vándor eltévedt az erdeiben. Egész estig bolyongott a tom­boló hóviharban. Sokáig ment, végre elérkezett egy házikó­hoz. Bekopogott, és szállást kért éjszakára. A gazda azzal a feltétellel fogadta be a ván­dort, ha az megígéri, hogy egész éjszaka mesét mond ne­kik. Átmelegedett egy kicsit, s az egész ház népe a fáradt vándor köré gyűlt mesét hallgatni. — Mielőtt belekezdenék — mondta a vándor —, van egy kikötésem. Senki sem kérdez­het tőlem semmit, amíg mesé­lek, ha valaki félbeszakít, ab­bahagyom a mesét és lefek­szem. Mindenki beleegyezett, a vándor pedig így kezdte: —Egyszer mentem az erdő­ben, egy roppant nagy renge­tegben, igen, mentem a sűrű, sötét erdőben. Hirtelen felröp­pent egy varjú — igen, igen, egy varjú, egy fekete varjú, egy igazi varjú. És repült a varjú, keringett, nem szállt le, csak repült, repült, repült, nem szállt le a varjú... — ...s mi lett tovább? — kérdezte valaki. — Félbeszakítottak — mondta a vándor —. .. ahogy megegyeztünk, nem mondom tovább a mesét. Aztán lefeküdt a jó meleg kemencepadkára, és reggelig úgy aludt, mint a bunda. (Lett népmese) Csak­ mese Volt egyszer három vadász. Kettőnek nem volt ruhája, a harma­dik meztelen volt. A három vadásznak volt három puskája. Két puska nem volt megtöltve, a harmadikban nem volt töltény. Egyik reggelen vadászni indultak. Messzire mentek, aztán még messzebb és végül annál is messzebb. Amikor az erdő szélére értek, három nyilat pillantottak meg — elsütötték a puskájukat. Kettő nem talált, a harmadik célt tévesztett. — Hol sütjük meg a nyulainkat? — kérdezték egymást. Elindultak helyet keresni, ahol megsüthetik a nem lévő nyula­kat. Messze mentek, még messzebb, és annál is messzebb. Amikor odaértek, megpillantottak egy kunyhót. A kunyhónak nem voltak falai, nem volt se teteje, se ajtaja, se ablaka. A három vadász háromszor kopogtatott, aztán valaki megszó­lalt: — Jövök azonnal. Mit akartok tőlem? A három vadász így felelt: — Nyulat akartunk sütni, amit nem lőttünk meg. Azzal fogta a három vadász a nem létező nyilakat, zsírban megsütötte, meg is ette volna, ha nem lenne hirtelen vége ennek a mesének. Kitaláltad? Itt ellenőrizheted, helyes vála­szokat adtál-e a fenti rejtvé­nyekre. Mesekvíz: Csizmás kan­dúr, Hüvelyk Matyi. Gyufás számtan: XI - VII - IV Petőfi Sándor: 1. Orlai Pet­­rich Soma, 2. Itt mondta el utolsó politikai beszédét, 3. Biharugrán, a református templom lelkészi lakában. Tudod-e?: 1. Csokonai Vi­téz Mihály (1773—1822). 2. Széchenyi István. 3. Kossuth nyelvújítói tevékenységének köszönhetjük többek között a vezércikk, az uralom, a köz­szellem és a keresztkérdés sza­vakat. 4. Kisfaludy fivérek, Sándor (1772—1844) és Ká­roly (1788—1830) alkalmaz­ták ezeket. 5. A küldönc, a cukrász és a szabály. 6. Dressz, start, finis, tribün. 7. Heltai Jenőnek (1871—1957) a mo­zit, Karinthy Frigyesnek (1887—1938) a halandzsát, Veres Péternek (1897—1970) a kivagyiságot, Kellér Dezső­nek a maszekot. 8. Például: űr­hajó, űrrakéta, szputnyik, mű­hold, holdkomp, űrpályaud­var, visszaszámlálás. 9. A bé­ke. (Például: békeharc, béke­bizottság, béketanács, béke­aláírás, békedíj, békegyűlés, békeív, békemozgalom, béke­­tábor.) 10. Például: kardigán, pufajka, kulikabát, forrónad­rág, nylon, anorák (ez utóbbi eszkimóból történt átvétel). Mesekvíz Szóficamok varázsló eledele — abrakadabrák röpcédula — szelvény nyelvtanfüzet — ragtár zenedíj — hangár udvarlás — bókháló ökörzsír — mardarin büfévendég — falvajáró kémiai előadás — vegyibeszéd A játék folytatódik Pólóinget nyerhetsz Újabb játékra hívunk bennete­ket. Ezúttal Petőfi Sándorral kapcsolatos feladványt kell megfejtenetek és beküldene­­tek. Jobb oldalt találtok egy képet, a költő Gyulán felállí­tott szobrát ábrázolja. A ti dol­gotok, hogy megfejtsétek (a könyvtárban megkeressétek) a szobrász nevét. Segítségül annyit elárulunk, hogy a szo­bor alkotója 1890-ben szüle­tett Szentendrén és 1967-ben halt meg Budapesten. Nagy művész családnak volt az egyik legismertebb tagja. Két­szer kapott Kossuth-díjat, 1948-ban és 1965-ben. A szobrász nevét kiolvashatjá­tok a rácsos rejtvényből, ha az F betűtől futólépésben elindul­tok. A Petőfi-szobor alkotójá­nak nevét kérjük beküldeni. A megfejtéseket legkésőbb hét­főn adjátok postára. Címünk: 5600 Békéscsaba, Munkácsy u. 4. A levelezőlapra ne feled­jétek ráírni: Pólót nyerhetsz. A helyes megfejtők­ között há­rom Békés Megyei Hírlap fel­iratos pólóinget sorsolunk ki. A nyertesek névsorát a január 21-ei számunkban közöljük. A december 17-ei rejtvény (megfejtése: Hunyadi) nyerte­sei: Kocsis László, Tótkom­lós; Nagy Róbert, Sarkad; Szpisják Ádám, Telekgeren­dás. A nyereményeket postán küldjük el. Kuncogó — Jó napot kívánok, kérném, mérjen le egy kiló negyvenhat deka disznókarajt. — Parancsoljon asszo­nyom, csomagolhatom? — Nem szükséges, csak lát­ni akartam, mennyi húst vehet­tem volna, ha a mostaninál kétszer nagyobb a nyugdíjam.­­b­e?! — Tudja-e, figyelmed, Julis­kám, hogy mi nem lehet mos­tanság sót kapni? — Persze, hogy tudom, hi­szen írja az újság. — Á, ne hallgasson azokra. Megmondom én magának, hogy mé nincs só. Azért Julis­kám, mert Bősné tengert akar­nak csinálni, és oda szórják. — Vendéglőjük specialitá­sa...? — Szokott lenni nemzetisé­gi erőlevesünk. — Ilyet még életemben nem ettem! — Ha nem evett meg, akkor hozhatom máris! Gyufás számtan Helyezz át két gyufaszálat úgy, hogy a művelet eredménye helyes legyen! Petőfi Sándor Amint szombati számunkban is megemlékeztünk róla, 170 év­vel ezelőtt, 1923. január elsején született Kiskőrösön Petőfi Sándor. Gazdag, de rövid élet­útját, legszebb verseit bizonyá­ra mindannyian ismeritek. Ta­lán azt is tudjátok, hogy me­gyénkből indult végzetes útjára, a segesvári csatatérre. Hosszan időzött Mezőberényben barát­jánál, egykori pápai iskolatársá­nál, aki meg is festette. Berény­ből átruccant Gyulára, majd Se­gesvárra menet egy megyei kis­község parókiáján is eltöltött egy éjszakát. Kérdéseink: 1. Ki volt Petőfi mezőberényi barátja? 2. Milyen szereplése tette emlékezetessé Petőfi látogatá­sát? 3. Hol töltötte utolsó Békés megyei (akkor még Bihar vár­megyei) éjszakáját Petőfi? Megyénkből indult végzetes útjára fot­ó: Lehoczky Péter Megfejtés Karácsonyi „Órát nyerhetsz” című rejtvényünk megfejtése: Ady Endre, Kis, karácsonyi ének. A vers szerzője tehát Ady Endre, akiről Makkai Sándor kolozsvári református püspök azt írta: „Ady az egyet­len magyar vallásos költő.” Alighanem Szabó Lőrincnek, a költőtársnak van azonban igaza, aki azzal egészítette ki a püspök szavait, ha nem is az egyetlen, de lagalábbis a leg­nagyobb vallásos költő Ady Endre. A Kis, karácsonyi ének című verset egyébként beválo­gatták a költő ötvenedik szüle­tésnapjára megjelent, majd 1990-ben ismét kiadott „A Si­­on-hegy alatt” című kötetbe, amely Ady istenes verseit tar­talmazta. A szerencsés nyertesek: Szabó Tünde, Kunágota; Szél Zsuzsanna, Szarvas; Szőcs Hanna, Békés. A nyeremé­nyeket postán küldjük el. A legnagyobb vallásos költő: Ady Endre

Next