Békés Megyei Hírlap, 1993. július (48. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-14 / 162. szám
gKtS MEGYEI HÍRLAP GYULAI VÁRSZÍNHÁZ ’93 Partneredben keresd a sikeredet! Gáspár Imola örömmel jött a gyulai vendégszereplésre A Gyulai Várszínházban Sütő András Az ugató madár című darabjában Rhédey Claudia grófnő szerepét a marosvásárhelyi színház művésznője, Gáspár Imola játszotta. A színésznővel még a próbák idején beszélgettünk. — Melyek azok a szerepek, amelyekre eddigi pályája során a legszívesebben visszaemlékezik? — Nehéz válaszolni, hisz jó pár ilyen van. Ami most hirtelen eszembe jut. Az éjjeli menedékhelyben Násztya szerepe, a Gyermekkeresztesekben Bolond Johanna, mellyel idén Bukarestben a Caragiale fesztiválon a legjobb előadás díját nyertem el, a rendező Victor Ion Frunza pedig a legjobb rendező címet kapta meg. Továbbá említhetem a Száz év magányban Pilár szerepét, amelyet tavaly Kisvárdán a legjobb epizódalakításnak tituláltak. De nagyon sok román filmben is szívesen játszottam. —A mostani Sütő-darabban gróf Rhédey Claudia szerepét mennyire érzi közel magához? — Életemnek fontos állomása ez a szerep. Nagyon közel érzem magamhoz, ugyanis közös jegyeink vannak. Koncz Gábor pedig nagyon jó partner. Partneredben keresd a sikeredet! —- tartja a mondás. És ez így igaz, mert a jó partner, az fél siker. —Hogy érzi magát Gyulán ?— Különösen örülök, hogy meghívtak ide, ahol lelkes, melegszívű, mindenben segítőkész, kiváló színészekkel dolgozhatok. Itt nagyon jó a hangulat, s ez a jó összhang a rendező személyének is köszönhető, akitől színészileg is sokat kaptam. —Játszott-e már máskor is Magyarországon ? — Igen, egy tévéjátékban, mely az Ördögváltozás Csíkban című Tamási Áron-novellából készült, és mintegy két hete mutatta be a Magyar Televízió kettes műsora. A Magyar Rádiónál pedig elég sűrűn dolgozom. A közeljövőben meg valószínűleg a Petelei István egyik novellájából készülő filmben kapok szerepet. —Melyek a közeli tervei? — Lola Blau-Kreisler monomusicaljét szeretném előadni, a marosvásárhelyi színházzal pedig a Marad Sade darabban Korday Sarolta szerepére készülök. — Vannak-e eddig meg nem valósult szerepálmai? — Számomra mindig az az álom, amit éppen játszok, az érdekel, amin éppen dolgozom. —Szabadidejét mivel tölti? — Nyelvtanulással, sportolással, hangképzéssel és mindazzal, ami segít a színésznek szellemi és testi frissességének megőrzésében. — A hazai vagy az erdélyi magyar színészi élet a nehezebb? — Talán az erdélyi, hisz ott nagyobb a magyar színész küldetéstudata, az anyanyelv megőrzésének segítésében is jelentős szerepet kap. S az erdélyi emberek nagyon igénylik a színházat. Magyari Barna Rhédey Claudia grófnő az ujja köré csavarja a férfinépet, életet hoz a halál helyett „Életemnek fontos állomása ez a szerep” 1993. július 14., szerda Cigánybáró próba a Tószínpadon Az idei évad igazi csemegéjének számít Johann Strauss Cigánybáró című operettje, melyről elmondható, hogy a János vitéz megjelenéséig magyar daljátéknak számítottak magyar vonatkozásai miatt. Barinkay Sándor (Berkes János és Leblanc Győző játsszák kettős szereposztásban) hosszú távollét után érkezik vissza, hogy átvegye ősei elhagyott jószágait. A szomszéd odaígéri lányát, Arzenát (Vajda Júlia), ha netán megtetszene Barinkaynak. Igen ám, de a lány Ottokárba (Pataki Antal) szerelmes, így kihívó válaszával tudatja, akkor lesz a felesége, ha Barinkay bárói címre tesz szert. A visszautasított férfi Saffinál (Vámossy Éva), a cigánylánynál keres és talál örömet, akiről a későbbiekben kiderül, hogy fejedelmi vér, az utolsó temesi basa lánya. Amikor ezt Barinkay megtudja, lemond Saffiról és a huszárokhoz áll. S hogy egy operett is akkor jó, ha a vége jó — a szerelmes párok végül egymásra találnak, Barinkay jutalmul megkapja Saffit, Ottokár pedig Arzénát. Vámossy Éva (Saffi) és Berkes János (Barinkay) Számadó Gabriella (Mirabella), Berkes János (Barinkay) és Vámossy Éva (Saffi) próba közben Színinövendékek bemutatója A Gyulai Várszínház szervezésében az elmúlt héten zajlott a hazai és a határon túli magyar anyanyelvű színészhallgatók találkozója. Az együttesek délutáni utcaszínházi produkciókat, valamint éjszakai előadásokat tartottak a gyulai 48-as klubban. A fesztivált szombaton a vendéglátó békéscsabai hallgatók zárták. Ötletes megoldással, árnyjáték formájában dolgozták fel az egyik legszebb magyar népballadát, a Kádár Katát A Nemzeti Színház Színiakadémiájának Nagy Zoltán osztálya Madách Imre Az ember tragédiájával mutatkozott be. Képünkön a Londoni szín egy jelenete igen nagy sikere volt az Újvidéki Főiskola Magyar Tagozata előadásában bemutatott Ingmar Bergman Rítus című darabjának. Az időnként bizarr jelenetek — hála Soltis Lajos osztályvezető tanár józan rendezésének — nem kerültek a jó ízlés határán túlra A Gyulai Várszínház ’93 oldalt Niedzielsky Katalin szerkesztette, a fotókat Kovács Erzsébet készítette.