Békés Megyei Hírlap, 1995. szeptember (50. évfolyam, 205-230. szám)

1995-09-01 / 205. szám

Védőnői szolgálat egy életen át Talán nincs is olyan ember Telekgerendá­son, aki ne ismerné, sőt tisztelné és szeretné Veres Tiborné védőnőt. (6. oldal) Ma: Mezőberény és környéke Megyei lapszámunkban ma Mezőbe­rényből tudósítunk, békéscsabai olvasó-4Sa inknak készült a Csabai Napló. (7. oldal) 1995. SZEPTEMBER 1., PÉNTEK ÁRA: 23,50 FORINT (2,50 FORINT ÁFÁVAL) L. ÉVFOLYAM 205. SZÁM Megyebíróné a válogatott keretben Az egyre jobban formába lendülő Megyebíróné Bohus Bea meghívást kapott a női kézilabda­válogatott keretbe. (12. oldal) Hírek Yvette fődíjas. Bozsik Yvette társulata — Az úrnő című, világszínvonalú táncjáté­kával elbűvölte a Gyulai Vár­színház közönségét — a Sárga tapéta előadásáért elnyerte az edinburghi fesztivál fődíját. A nemzetközi zsűri másodszor ítélte oda a rangos elismerést a magyar táncos-koreográfus együttesének, először Az estély kapta meg a fődíjat két évvel ez­előtt a skóciai seregszemlén. A Sárga tapéta a kritika és a közön­ség egybehangzó véleménye alapján elnyerte a The Herald Tri­bune skót napilap díját is. Szignál-pályázat. A me­gyei könyvtár pályázatot hirdet legfeljebb 3 perc időtartamú szignálzene elkészítésére. Ne­vezni lehet bármilyen szóló­­hangszerre vagy együttesre írt és lejátszott, vagy számítógép­pel kombinált, illetve a könyvtár szintetizátorán helyben elkészí­tett művekkel. A zenei produk­ciót névvel és címmel ellátott hangkazettán, vagy magneto­fonszalagon lehet benyújtani legkésőbb szeptember 15-ig. A legsikeresebb műveket díjaz­zák, az eredményhirdetést szep­tember 20-án 15 órakor tartják a zenei könyvtárban. A részletek­ről bővebb felvilágosítást Bé­késcsabán, a 454-354-es tele­fonszámon, a 102-es és a 128-as melléken adnak. Számadás: Kardoskút képvi­­selő-testülete a munkatervnek megfelelően napirendre tűzte az idei költségvetés I. félévének be­számolóját. A polgármester az önkormányzat pénzügyi helyze­tét megfelelőnek, gazdálkodását kielégítőnek minősítette. Ra­masz Imre elmondta még, hogy kénytelenek voltak bizonyos fel­adatok végrehajtását elhalaszta­ni, valamint néhány napos mun­kabér hiteleket igénybe venni. A helyi iparűzési adó jótékony ha­tása majd a második félévben ér­ződik. Összességében a bevéte­lek növekedése meghaladta a ki­adások növekedési ütemét. Mezőgazdasági kiállítás Első ízben nyitottak Gyomaend­­rődön ilyen nagyszabású rendez­vényt. A tegnap kezdődött négy­napos mezőgazdasági kiállításon bemutatkoznak a térségben működő mezőgazdasági, vala­mint egyéb termelő, feldolgozó, szolgáltató, forgalmazó cégek, vállalkozók. A hivatalos megnyitó előtt A szakképzés távlati fejlesztési koncepciója, az 1995/96-os ta­név főbb szakképzési feladatairól címmel tartott előadást a Mun­kaügyi Minisztérium munkatár­sa, Vizi György. Ezután Simon Imre, a Békés megyei közgyűlés elnöke nyitotta meg a Vita Agri­­colae mezőgazdasági szakkiállí­tást és vásárt Gyomaendrődön. A városi sportcsarnok rendezvénye augusztus 31. és szeptember 3. között tekinthető meg. Magyar benzinkutat avattak Arany János és Sinka István szülővárosában A MOL Nagyszalontát beléptette Európába A MOL Rt. tegnap Nagysza­lontán hivatalosan átadta az első országhatáron túli üzem­anyagtöltő állomását. Arany János és Sinka István szülővá­rosában nagy ovációval fo­gadták a magyar kutat, a helyi sajtó szerint a „MOL Rt. ré­vén a város belépett Európá­ba”. A töltőállomás — ahol három kútoszlopon négyféle üzemanyagot árusítanak — napi 24 órás nyitva tartással üzemel. Jelenleg shop, büfé, kompresszor, kulturált mel­lékhelyiség és mosdó várja a vásárlókat, de a második ütemben a kézi mosót és a szervízsziget többi berende­zését is megépítik. A shop alapterülete 15 négyzetméter, s az autóápolási cikkeken kívül minden megtalálható benne, ami más állomásokon kapható. A szalontai töltőál­lomás franchise formában üzemel, vagyis helyi vállalko­zó a tulajdonosa, a MOL csak az ismert arculatot adta hozzá és gondoskodik az áruval való ellátásáról, részben hazai for­rásból, részben a román PE­CO bázisairól. Az eseménnyel kapcsolat­ban — mely mérföldkőnek számít a MOL Rt. életében — dr. Szabó György vezérigazga­tó és dr. Kárpáti Zoltán keres­kedelemfejlesztési igazgató sajtóbeszélgetésen találkozott az újságírókkal. Mint hallot­tuk, ez az első lépés ahhoz, hogy Magyarországon, vala­mint határain túl megvalósul­hasson a MOL nagy terve, hogy mintegy 400—450 üzemanyagtöltő állomásból ál­ló regionális kiskereskedelmi hálózatot hozzon létre. A ro­mán piacon nem ezzel a nagy­szalontai töltőállomással jele­nik meg először a MOL, mert négy-öt éve már jelen van ott a kenőanyagaival. Az idén pél­dául 6000 tonna romániai érté­kesítését tervezik. A töltőállomások kivitele­zését magyarországi vállalko­zók végzik, ám a román piac sajátos jellegéhez igazodva építkeznek: a feliratok román nyelvűek és nem árulnak keve­rék-üzemanyagot, mert Romá­niában nincsenek kétütemű au­tók. A cég másfél éven belül 16 töltőállomást épít Romániában, valamennyi a korszerű MOL 2000-es típus. Elsősorban a ha­tármenti nagyobb városokat cé­lozzák meg. A következő két kutat Aradon adják át, majd Nagyvárad, Temesvár és Szat­márnémeti következhet a sor­ban. A keletkező profitot a MOL a romániai terjeszkedés­hez használja fel és 5­—10 éven belül mintegy 100—120 egy­ségből álló hálózatot szeretné­nek keleti szomszédunknál kia­lakítani. A romániai benzinárak alacsonyabbak a hazainál, de ez nem okoz gondot a cégnek, mert ott kisebb az üzemanyag adótartalma: amíg Magyaror­szágon 70 százalék, Romániá­ban nem éri el az 50 százalékot. A sajtóbeszélgetésen meg­tudtuk, hogy a nagyszalontai kút 12 fős személyzetét Békés­csabán képezték ki és a megye­­székhelynek fontos szerep jut a romániai MOL-kutak ellátásá­ban is. Magyari Barna Lóerőket hajtanak... FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Quo vadis (Hová megy?), koalíció? Nem az ország hangos a koalí­ciós huzavonától, csak a poli­tika porondja, hiszen Magyar Polgárt ebből az egész vitából csak az érdekli, hogy neki jobb lesz vagy rosszabb, könnyebb, esetleg még nehe­zebb a megélhetés. Én nem mondom, hogy Magyar Pol­gár nem ül le néha a tévé elé, mert szeretné megtudni: va­jon sikerült-e már végre el­dönteni, megegyezni, kial­kudni, hogy fennmarad-e vagy felbomlik a kezdettől nyilvánosan csúfoskodó ér­dekházasság, más néven koa­líció. Ha marad ereje, a regge­li újságot is kézbe veszi va­csoránál (vagy helyette), csakhogy a sorok közt is azt kutatja: mi változik saját kis életében? Mégsem vádolható önzés­sel. Egész nap becsülettel, leg­jobb tudása szerint dolgozik, vállán a család, a gyerekek, a lakás költségeinek terhe, emel­kedő árak, bizonytalan kenyér­­kereset. A dolgainak alakulá­sába azonban többé-kevésbé beleszólhat — inkább kevésbé —, ám a nagy politikába nem. Noha elhitették vele már né­hányszor, hogy ami itt történik, változik(?), az éppen az ő érde­két szolgálja. Ha véletlenül nem, akkor köszönje magának, hiszen erre szavazott, ezt vá­lasztotta. De pontosan ez az, ezen elmélkedik, ha nem alszik el a fáradtságtól a Híradó előtt. Mire szavaztam én? Ki szava­zott erre? S ekkor szegény már önmagában is kételkedik, hiszen ő sem ugyanaz, aki hat évvel ezelőtt volt. Mit hat év­vel! Nem azonos egy évvel, hat hónappal ezelőtti énjével sem! Na, ez a közös benne és a koalícióban: az arculat- és re­­ményvesztettség, az elbi­zonytalanodás és hitehagyott­­ság, az erőnlét fogyatkozásá­val párhuzamosan sűrűsödő kapkodás. Ha valamitől hangos ez az ország, akkor a kétségektől és a számonkéréstől. Mert a vi­lág attól nem dől össze, ha szégyenszemre ismét egypárti kormány lesz nálunk — legfel­jebb egy világ omlik össze a többpárti demokrácia hívei­ben. No meg azokban, akik a koalíciós ígéreteket komolyan vették itthon és külföldön. Niedzielsky Katalin Egy hónap után temették el, majd illegálisan exhumálták az idős hölgyet Senki sem mulasztott Nincs okunk bárki felelősséget kutatni ebben a szomorúságos történetben, ám a tanulságok le­vonása mindannyiunk érdeke és feladata. Az ügyben eljáró szer­vezetek a jogszabályok szerint cselekedtek, talán még többet is tettek annál. Az eredmény még­is döbbenetes. Talán azért is, mert a történtek által — leginkább — sújtott férfi korántsem a társadalom általá­nosan elvárható szabályai, szo­kásai szerint tette vagy nem tette dolgát. Egy ember azonban semmilyen körülmények között nem szolgálhat okot arra, hogy ne lehessen jelen anyja temeté­sén. (Cikkünk az 5. oldalon) Lesz telefon Békésben A telefonügynek valahogyan el kell dőlnie,feltehetően ezzel a szándékkal ültek le tegnap az érdekelt felek Budapesten, amelynek tétje nem kevesebb, mint hogy térségünkben megin­duljon végre a fejlesztés. A kül­földi partnerek számára a KVHM augusztus 31-ét hatá­rozta meg, mint legvégső határ­időt, pontosabban tegnap 15 óráig alá kellett írniuk a szerző­dést, különben a koncessziós megállapodás érvénytelenné válik. Dr. Simon Imre, a megyei közgyűlés elnöke tegnap la­punknak elmondta, hogy egész nap állandó kapcsolatban állt Bölcskei Imre helyettes állam­titkárral, aki a 15 órás határidő után nem sokkal arról számolt be, hogy a szerződést ugyan még nem szentesítették, de vár­hatóan aláírják a felek. * * * Lapzártakor kapott információ­ink szerint megszületett a mege­gyezés a tárgyaló felek között. Eszerint az új többségi tulajdo­nos a HTCC Consulting Rt ( a hátterében a komoly anyagi hát­térrel rendelkező amerikai Citi­zens Utilities) valamint kisebb­ségi tulajdonban maradt a kon­cessziót elnyert C.E.T és a Mic­rosystem. Amennyiben a mi­nn­­szter is aláírását adj­a ehhez, az új tulajdonosok december 31.-ig átveszik a szolgáltatást a Matáv­tól és ígéretük szerint 1998 június 30-ig befejezik a fejlesztést — ezután már mindenkinek csak a pénztárcáján múlik, hogy meg­szólal-e lakásában a telefon. L.E.— A.Gy. Bánszki Tamás tisz­teletére szólt a himnusz. (12. oldal) Rendőrőrs és klub Akik néhány hónappal ezelőtt Orosháza-Szentetornyán látták a Kiss Ernő utcai volt mozi épületét, azok most nem is is­mernek rá. A felújított ingatlan­ban alakították ki a lakosság ré­széről már oly rég vágyott helyi rendőrőrsöt és az idősek klubját. Az egyenruhások jelenléte iránti igény akkor erősödött meg, amikor egy idős asszonyt meggyilkoltak, a lopások rend­szeressé váltak. Mostantól 4 jár­őr teljesít itt szolgálatot. Az alaszkai partoknál a Levegő Hercegnőjével ,, Sziasztok! Nemsokára megérkezünk Juneauba (ez Alaszka fővárosa), 11 óra 20 van és egy kis szünet az ebéd és a reggeli között. Nos, a munkáról: rengeteg és sokrétű, a tányérszedés, a szeméthordás, lemenni kajá­ért a büfébe, a kanapézás (fehér kesztyűben kis szendvicseket kínálni). Rengeteg ruhát kaptunk, elegánsak vagyunk. Van olasz, francia, angol és amerikai est, mindig másikat kell felvenni. Nagyon fáradt vagyok, (igaz az éjszaka csak 3 órát aludtam, mert diszkó volt a személyzetnek). A legénység mindenféle nemzetiségű, román, fü­löp-szigeteki, ír, angol, amerikai. Nekem tetszik ez az életforma. Nehéz, de itt egy nagy közösségben élünk, összezárva és mindenki egy célért dolgozik. Nagyon hiányoztok, de az egész város is. Alaszka egy­szerűen fantasztikus! Zöld tenger, apró sziklák, a sziklá­kon rengeteg óriási fenyő és a távolban havas hegycsúcsok, a vízben bálnák lubickolnak és jégdarabok úszkálnak. Erre a hétre a mosoga­tóhoz vagyok beosztva és hajtogatni kell a szalvétákat. Nyugis meló, kesztyűben és sapkában kell dolgozni. Délután elmegyünk egy vízeséshez, ahol lazacokat nézünk. Kézzel ki lehet szedni őket a vízből. Csinálok majd erről képeket! Sok-sok puszi Gabi” (Folytatás a 3. oldalon)

Next