Békés Megyei Hírlap, 1995. október (50. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-17 / 244. szám

Torgyán Sarkadon Torgyán József, a Független Kisgazdapárt elnöke október 19-én, csütörtökön 16 órakor nyilvános nagygyűlést tart Sar­kadon, a Bartók Béla Művelődési Központban. A he­lyi FKGP szervezet nemcsak a párt tagjait, hanem minden érdeklődőt szívesen lát ezen a rendezvényen. Jimmy Orosházán. Az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft. kulturális díját az idén a popénekes kategóriában Zámbó Jimmy nyerte el. A népszerű sztár a napokban — október 18- án 19 órakor—megyénkben jár, Orosházán a Petőfi Művelődési Központban ad koncertet látvá­nyos show-műsor keretében. Kiállítás. Magány címmel nyílt meg tegnap Varga Árpád kiállítása Gyulán, a Tourinform Kis Galériában. A képek no­vember 1-jéig láthatók. Rendkívüli ülés. A szo­ciális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló rendelet kiegé­szítéséről tárgyal Füzesgyarmat nagyközség képviselő-testülete az október 17-én délután 3 óra­kor kezdődő rendkívüli ülésén. Óvodások rajzversenye. Az Orosházi Városi Balesetmeg­előzési Bizottság az idén számos versenyt rendezett különböző korosztályok számára. Erre a hétre is jut egy­ nagycsoportos óvodások számára hirdettek aszfaltrajzversenyt, ahol a ki­csik a közlekedéssel kapcsola­tos élményeiket jeleníthetik meg. A város 13 óvodájából 65 apróságot várnak az Árpád-kert járdájára október 20-án 9 óra 30 perckor. Kertészszigeti klub: Kertészszigeten, a művelődési ház ifjúsági klubjának a vezeté­sével Körömi Zoltánt bízta meg a képviselő-testület. Ezzel egy időben a klub támogatására 10 ezer forintot szavaztak meg a képviselők. Könnyű sérülések. Két személygépkocsi ütközött teg­nap 11 órakor Békéscsabán, a Luther utca—Hunyadi tér ke­reszteződésben. A baleset egy könnyű sérüléssel végződött. Szarvason 15 órakor a Bethlen utca—Jókai utca keresztező­désében Trabant és segédmo­torkerékpár „találkozott”. A motoros sem szenvedett súlyos sérüléseket. „AZ EMBER SAJÁT AKARATÁT SOHASEM GONDOLHATJA MÁS­NAK, MINT SZABAD­NAK.” (Kant) MEGYEI KÖRKÉP Aki látta, mondja el! A lakosság segítségét várják a rendőrök Az elmúlt hétvége a csibészeké volt—röviden így summázha­tok a tegnapi Orosházi Rendőrkapitányságon hallot­tak. Történt ugyanis, hogy Nagyszénáson egy 90 éves bá­csit meglátogatott valaki, aki bemutatkozás nélkül — válla lendítésével — jutott a Dózsa utca 17. szám alatti házba. A magányosan élő idős embert nem bántotta, nem vitt el tőle semmit és nem is követelőzött. Csak jött és ment. Aki október 11-én éjjel látott, vagy hallott valamit, ér­tesítse a rendőröket! G. Zsolt, M. Zoltán és K. Lajos viszont már azon gon­dolkodhat, megérte-e köte­kedni az egyik orosházi kocs­mában a vendégekkel. Sőt! Érdemes volt-e bántalmazni I. L.-t? A választ az elkövetők kitalálhatják az eljárás ideje alatt, ugyanis garázda visel­kedésükért felelniük kell. Szintén a lakosság segítsé­gét várják a rend őrei egy tótkomlósi eset kapcsán: négy ismeretlen elkövető október 10-én a déli órákban megje­lent az egyik sportszert árusító komlósi üzletben. A szándé­kosan lefoglalt eladó nem ve­hette észre, hogy a zsiványok eltulajdonítottak a pénztárgép mellől egy tárcát, amiben 78 ezer forint volt. A tolvajokat keresi a rendőrség. Személy­leírásuk: az egyik 18 év körü­li, alacsony, vékony, vörös, tépett hajú nő. Társa 20 éves lehet, molett, lófarkas, mind­ketten tréningruhát viseltek. A két férfi — szintén a csapat tagja­­— közül az egyik 25 év körüli, borotvált fejű, szürke bőrdzsekit viselt. A másik a negyvenes korosztály tagja, szintén kopasz. M­TE A bíróság ítélete nem jogerős, a polgároké viszont... Nem csonkíthattak volna parkot A közelmúltban nem jogerős, elsőfokú ítéletet hozott a Gyulai Városi Bíróság a Gyulán, a Honvéd utcai lakótelepen, a Gótika Kft. beruházásában megvalósított építkezés ügyében. Mint ismeretes, a Békés Megyei Közigazgatási Hivatal — gyulai polgárok petíciójából értesülve az ügyről — pert indított a gyulai képviselő­­testület határozatának felülvizsgálatára. A bíróság a gyulai testület határozatát hatályon kívül helyezte. Talán emlékeznek még a vá­rosban egykor közfelhábo­rodást kiváltó ügyre. A gyu­lai képviselők 1993. június 21-én a Honvéd utcai lakó­telep zöldterületéből „ki­csíptek” egy darabot, s elad­ták azt a Gótika Kft-nek, egyben megbízták az akkori polgármestert, dr. Pocsay Gábort, hogy a szükséges intézkedéseket tegye meg, a terület végleges megosztá­sát terjessze a testület elé. A képviselők döntésük előtt már tudták, hogy az eladott ingatlan a város forgalom­­képtelen vagyonállományá­ban szerepel, továbbá azt is, hogy e közterület beépítését a város hatályos rendezési terve nem tartalmazza. Minderre Béres István, a polgármesteri hivatal illeté­kes osztályvezetője az előterjesztésben felhívta a figyelmet. Ezt azonban a ha­tározati javaslattal élő tisztségviselők, valamint a képviselők nem vették fi­gyelembe, a jegyző pedig nem lépett fel törvényességi észrevétellel az ügylet ellen. A Békés Megyei Közigaz­gatási Hivatal viszont fel­hívta a gyulai polgármesteri hivatal figyelmét a törvény­­sértésre. A gyulai képvise­lők — ugyancsak a tisztségviselők és a jegyző javaslatára — nem fogadták el ezt a törvényességi észre­vételt. Ezután kényszerült a közigazgatási hivatal a per­indításra: kérte, hogy a bíró­ság helyezze hatályon kívül a gyulai képviselő-testület határozatát. Álláspontjuk szerint a törvénysértés jogkövetkezménye csak a semmisség lehet. A város saját rendelete mondja ki, hogy a település belterüle­tén mindazon területekre, melyeket az általános ren­dezési terv további tervké­szítésre jelöl ki, a terv elké­szítéséig telekalakítás és tervkészítés csak akkor engedélyezhető, ha az az ál­talános rendezési tervben meghatározott fejlesztési célkitűzéssel összhangban van, vagy annak megvalósí­tását nem akadályozza. Márpedig az érintett terület­re semmilyen fejlesztési célt nem határoztak meg, így azután a parkrészlet forga­lomképtelen, azaz nem el­adható volt. A bíróság ítéletének in­dokolásában rámutatott arra, hogy a helyi önkor­mányzatokról szóló törvény szerint — többek között — a parkok forgalomképtele­nek. A polgári Törvény­könyv pedig azt mondja ki, hogy adásvétel tárgya az le­het, ami nincs kivéve a for­galomból, így hát bizony az önkormányzatnak nem volt joga eladni a szóban forgó ingatlant a Gótika Kft-nek. Ezért döntött a bíróság úgy, ahogy. Mi lesz ezután? Csak tippelni lehet. Elvileg sor kerülhetne az épület lebon­tására is, s a folyamat újrain­dításakor az azóta újabbra „cserélt” testület talán pó­tolhatná az előzetes lakossá­gi egyeztetést, s átgondol­hatná a dolgot: lehet-e olyan szempont egy üdülőváros­ban, mely parkrészletek fel­számolásával jár. A város mai polgármestere akkori­­ban alpolgármester volt, vá­lasztási kampányában új szelek fújdogálását hirdette meg. A jelenlegi főállású al­polgármester egyik motorja volt annak, hogy a testület törvénytelen döntése meg­változtassák. Nyilván min­denki tanult a hibákból, a kérdés csak az, van-e elég erő a most működő testület­ben, hogy megálljt paran­csoljon a törvénysértő meg­oldásoknak, s a jövőben ne helyezzen semmilyen egyé­ni vagy csoportérdeket a vá­ros önkormányzatát alkotó polgárok közösségének ér­dekei elé? Ehhez képest majdnem mindegy, hogy az épület megmarad avagy sem. A bíróság ítélete, mint tudott, nem jogerős. A pol­gároké viszont — úgy tűnik — már régen az. Kiss A. János 1995. október 17., kedd A hazatelepülőket is várják A gödöllői székhelyű Hosthepal Kft. nyugdíjasház építését terve­zi Körösnagyharsányban — ad­tuk hírül egy korábbi lapszá­munkban. A létesülendő nyug­díjasházzal kapcsolatban Sződi Istvánné, a Hosthepal Kft. ügyvezetője a közelmúltban tá­jékoztatót tartott Körösnagy­harsányban. Mint megtudtuk: az ország különböző területein megépülő (összesen tíz) nyugdíjasházak egy központ irányításával mű­ködnek majd. A körösnagy­­harsányi nyugdíjasházat 150 személyesre tervezik. A lakókat — akik kiemelt egészségügyi szolgáltatásokban is részesül­nek — korszerűen felszerelt két­ágyas szobákban helyezik el. Minden lakónak meg kell váltania a használati jogot. Ez a jelen számítások szerint szemé­lyenként 2-2,5 millió forintra tehető, de ezt az összeget mérsé­kelni szeretnék. (Elképzelhető, hogy a megépüléskor már „csak” 1,6—1,8 millióba kerül a használati jog.) A szolgáltatáso­kért havonta 15 ezer forintot kell fizetni. Az ügyvezető azt is elmond­ta: a Magyarok Világszövetsé­gén keresztül a Nyugatról haza­települni szándékozó nyugdíja­sokat is megkeresik, ugyanis a létesülendő nyugdíjasházakat 40 százalékban a külföldről hazatelepülőkkel kívánják fel­tölteni. (Magyar­) Képekbe festett szépség Mezőkovácsházán a művelő­dési központban nyitották meg tegnap délután Diószeginé Bíró Ilona festőművész képkiállítá­sát. A bemutatkozásra az immár hagyományossá váló tavaszi és őszi tárlat részeként kapott meg­hívást a festő, amelyet Szent­­iványi Lászlóné könyvtárvezető nyitott meg. A gyomai születésű mű­vésznő iskolái elvégzése után divattervezőként dolgozott, mi­közben nem szakadt el a fes­tészettől sem. 1982 óta mutatja be rendszeresen képeit. Első önálló kiállítása 1994-ben Bé­késcsabán volt. Tagja számos ipar- és képzőművész szervezet­nek, járt Európa számos orszá­gában és szívesen vesz részt a különböző művésztelepek mun­káiban. Témái sokoldalúak, amelyben a színek és mozdula­tok belső, kellemes érzésvilága tükröződik. Mint vallja fontos, hogy képeivel kellemes hatást érjen el. A kiállítás október 25- éig, naponta 8-tól 20 óráig látha­tó a művelődési házban, K. M. Hollandok hete Orosházán Hollandiából érkeztek me­gyénkbe fiatal zenészek, éneke­sek vasárnap este. Orosházán a vendégeket —­ a golilei zeneis­kola gyermekkórusának tagjait —a Kodály Zoltán Gyermekkó­rus fogadta. A közös program tegnap kezdődött, amikor a Petőfi Művelődési Központban megnyílt Oss város képzőmű­vészeinek kiállítása, majd hol­land — magyar tanári hangver­senyt rendeztek. Szerdán a Táncsics gimnáziumban Waalwijk városának alkotói mutatkoznak be, munkáikból nyílik tárlat. Csütörtökön 18 órai kezdettel pedig a két gyermek­­kórus lép fel közös hangverseny keretében. A kulturális progra­mot gasztronómiai érdekessé­gekkel is színesítik a szervezők: a Hotel Alföldben holland ven­dégszakácsok országuk jelleg­zetes ételkülönlegességeit ké­szítik el. Cs. I. Vétkes fiatalok az utakon A balesetek száma jelentősen csök­kent az év első­ kilenc hónapjában, ám a halálos tragédiák száma 9-ről 15-re emelkedett Békéscsabán — hangzott el a városi balesetmeg­­elő­zési bizottság elnökségének leg­utóbbi ülésén. A 211 balesetből 15 halállal, 86 súlyos és 100 könnyű sérüléssel végződött, ez 11 százalék­kal kevesebb az elmúlt év hasonló időszakához képest. A balesetek ré­szesei között 16 általános és 12 kö­zépiskolai tanuló volt, köztük a vét­lenek száma elenyésző (2, illetve 3). Az ütközések okaként változatlanul gyakran szerepel a gyorshajtás, az áthaladási elsőbbség, a kanyarodási szabályok durva megszegése és az ittas vezetés. A rendőrök az intézke­dések során több mint 3 ezer közlekedőt figyelmeztettek, 3 ezer 435 esetben szondáztattak, 17 ezer 696 jármű műszaki ellenőrzését vé­gezték el, 147 jogosítványt és 208 hatósági engedélyt vontak be a hely­színen, 2 ezer 573 járművezetővel szemben 3 millió forintot meghala­dó helyszíni bírságot szabtak ki. Feljelentettek 550, súlyos szabály­­sértést elkövető járművezetőt, aki­ket a szabálysértési hatóság 7 millió forintot meghaladó, egyénenként átlagosan 13 ezer 500 forintos bír­sággal sújtott, 105 személytől pedig 1-től 12 hónapig terjedő időre be­vonták a vezetői engedélyt. Az ülésen végül Kárpáti Béla őrnagy, a megyei balesetmegelőzési bizottság titkára az őszi balese­tekről és a megelőzésükre tervezett rendőri akciókról, a felvilágosító propagandamunkáról beszélt. Tűzoltókocsi­k összefogásból? A­z állam nem a legrászorulóbbakat támogatja A gyulai önkormányzati tűz­oltóság parancsnoka, Duda­szeg József őrnagy a parancs­nokság működési területén ta­lálható települések polgár­­mestereinek segítségét kérte. A települések számára nyúj­tott tűzoltási, mentési szolgál­tatás fejlesztése érdekében — s szorító szükségszerűségből is — szeretnének beszerezni egy korszerű vízszállító jár­művet. Bár az önkormányzati tör­vény értelmében a helyi tűzol­tóságok önkormányzati tűzol­tóságokká váltak, fejlesztési keretüket a Belügyminisztéri­um visszatartotta. (Ennek al­kotmányossági oldalát most ne firtassuk.) Ebből a pénzből képeztek egy központi alapot, melyből — az önerő felmuta­tása esetén — megszerezhetők bizonyos összegek. A vízszál­lító ára 12—14 millió forint lenne, ennek 40 százaléka helyben fedezendő, a többit a BM állná. Egyelőre. Ugyanis a gyulai tűzoltók félnek attól, hogy ez az alap egyszercsak megszűnik. Amúgy sincsenek rózsás helyzetben a Dunán in­neni tűzoltóságok, a gazda­gabb vidéki parancsnoságok könnyebben előteremthetik a szükséges eszközöket, így az állam nem a legrászorulóbakat támogatja. Két éve a gyulaiak és a bé­késcsabaiak egy-egy gépjár­műfecskendőhöz hozzájutot­tak már ilyen módszerrel. Ak­kor a sarkadi és a kétegyházi képviselő-testületek kivételé­vel minden érintett település részt vállalt a gyulai jármű költségeiből. (A korszerűbb felszerelés előnyeit persze a két említett település is élve­zi.) A polgármesterek el­mondták, hogy pontosan érzé­kelik, miről van szó, megtesz­nek minden tőlük telhetőt, bár lehetőségeik még a két évvel ezelőttinél is kedvezőt­lenebbek. A többi már a képviselők bölcsességén ma­ Mari Lajos kiállítása. Az ifjúsági ház előcsarnokában rendszeresen teret adnak amatőrművészek festők, kézművesek kiállításának. A napokban nyitt meg Mari lajos festményei­nek minitárlata, amely október végéig látható fotó: Kovács Erzsébet

Next