Békés Megyei Hírlap, 1996. augusztus (51. évfolyam, 179-202. szám)
1996-08-13 / 189. szám
Feketemilliárdok a turizmusban A jegybank adatai szerint a külföldiek hivatalos valutabeváltása tavaly 250 milliárd forintot tett ki. A Kopint-Datorg Konjunktúra-, Piackutató és Számítástechnikai Rt. elmúlt évre vonatkozó becslése szerint a külföldiek illegális forintbevétele 125-130 milliárd forintra rúg. Ez a szám azonban nem foglalja magában az úgynevezett sétálóturizmust. Hozzá kell még adni a fenti számokhoz az ukrán féllegális - azaz a legálisan behozott és feketén értékesített - üzemanyagból származó, körülbelül 10-15 milliárd forintra becsült feketejövedelmet is. Összességében tehát a tavalyi illegális bevétel elérte a 135-145 milliárd forintot. Az adatok alapján a Kopint- Datorg Rt. munkatársai közelmúltban elkészült tanulmányukban megállapították, hogy a hazánkba látogatott turisták magyarországi költésének 35-40 százaléka nem szerepel a statisztikában. A szakértők szerint az idegenforgalomnak kettős szerepe van a feketegazdaságban. Az említett 135-145 milliárd forint a rejtett gazdaság kínálatát árukkal, szolgáltatásokkal és feketemunka-vállalással bővíti. A beutazók feketevásárlásainak értéke 88 milliárd forintra tehető, ami egyben keresetük nagyságát is jelzi. A jelenséget vizsgálva az intézet munkatársai tanulmányukban kiemelték: a beutazók bevétele ma már nem elsősorban ,a valuta feketeértékesítéséből ered, hiszen a legális valutavásárlási lehetőséggel a feketeárfolyam ázsiója valójában megszűnt. A magyar állampolgárok is elsősorban a hivatalos valutaváltó helyeken vásárolják meg a számukra szükséges pénzeszközöket. A devizamegtakarítás mérséklődött, mivel a leértékelés és az alacsony devizakamatok együttes hatását a forintbevételi kamatok - csökkenő tendenciájuk ellenére - egyelőre még felülmúlják. A szolgáltatások feketeértékesítése sem a valutaszerzést szolgálja manapság, hanem a bevételek eltitkolását az adóhatóságok elől - olvasható a tanulmányban. (bozsó) Záhony működik. Megszűnt a kamionsor a záhonyi határátkelőhely előtt, a 4-es úton már nem állnak tehergépjárművek a VPOP tájékoztatása szerint. Kiléptetésre vár még 70 kamion, ezek vámkezelését azonban a kamionterminál területén végzik. ,A várakozási idő öt-hat óra, amely a körülményekhez képest elfogadhatónak számít. Nő a BUX limitje. A BUX kontraktus napi ármozgáslimitje augusztus 14-étől, szerdától 120 helyett 150 pontra emelkedik a Budapesti Értéktőzsde határidős piacán. Az utóbbi hetekben azonban olyan szélsőséges ármozgások voltak az indexpiacon, hogy naponta többször is fel kellett függeszteni a kereskedést a limitnél nagyobb árváltozások miatt. Tourinform. Idén tizenöt éve, hogy az egykori Országos Idegenforgalmi Hivatal - az IPV és a Magyar Posta közreműködésével - létrehozta a Tourinform szolgálatot. Azonnal népszerűvé vált, egy hét alatt akkor 11 ezer telefonáló kért tájékoztatást. Az érdeklődők 6 nyelven, napi 14 órán át tudakozódhattak a magyar programkínálatról. Jelenleg naponta 12 órán át, 6 nyelven tájékoztatják a külföldi és hazai turistákat. Változások a tőzsdén. Két napra csökken az eddigi ötről a tőzsdén kötött állampapírüzletek elszámolási ciklusa. A Központi Elszámolóház és Értéktár Rt. (Keler) augusztus 22- től alkalmazza a rövidített elszámolási rendszert. Az átállás miatt augusztus 15-21. között szüneteltetik az állampapírok tőzsdei kereskedését. ECAI ’96. Budapesten rendezik meg az európai mesterséges intelligenciával foglalkozó szakemberek 12. konferenciáját augusztus 14. és 16. között a közgazdaságtudományi egyetemen. Szerte Európából együttesen mintegy 600-an tanácskoznak azokról a bonyolult számítástechnikai programokról, amelyek egyes speciális problémákat képesek megoldani. Ilyen például az ujjlenyomatfelismerés, a természetes beszéd azonosítása vagy a rejtjelfejtés. Az MNB hivatalos valutaárfolyamai (1 egységre, forintban) (középárfolyamok) Angol font 237,95 Görög drachma (100) 65,00 Német márka 104,05 Olasz líra (1000) 101,25 Osztrák schilling 14,79 Spanyol peseta (100) 122,15 USA-dollár 153,35 GAZDASÁG Mehet a bio- és a durumbúza Zöld utat kapott a bio- és a durumbúza exportja. A speciális gabonák kivitelére a kérvényeket augusztus 15- ig lehet benyújtani a földművelési tárca Agrárrendtartási Hivatalához. A szaktárca illetékesétől megtudtuk: az 1 millió tonna étkezési búzán felül durumbúzából 31,4 ezer tonna, biobúzából 8,1 ezer tonna kivitelére van az idén lehetőség. A biobúzára kiadott igazolólapon szereplő hektáronként 0,7 tonnán felül további 2,8 tonna, durumbúzából a hektáronként 0,7 tonnán felül további 2,3 tonna mennyiség kivitelét engedélyezi a tárca. A speciális gabonák esetében a minőséget a Biokultúra Egyesület, vagy az illetékes laboratóriumok tanúsítványával igazolhatják a termelők. Kissé ellentmond a kivitel szabályozását övező nagy várakozásnak, hogy a biobúzára kiadott exportígérvényeknek a felét váltották be eddig valós engedélyekre, durumbúzából viszont még egyetlenegyet sem. U. G. Jól vizsgázott a földhasznosítási támogatás Rossz a nyilvántartás Nagy keletje volt a gazdálkodók körében az idén életbe lépett földhasznosítást segítő támogatásnak. A kérelmek benyújtási határidejének - június 30. - leteltét követő előzetes összesítések alapján 97 ezer földhasználó mintegy 6 milliárd forintot igényelt. Balla Istvántól, a földművelési tárca főosztályvezetőjétől megtudtuk, a támogatásra jogosult, összesen 3,2 millió hektár szántót, szőlőt és gyepet használók a lehetségesnél általában kisebb területre kértek állami segítséget. Az igénylők 88 százaléka kistermelő, akik a rendelet szerint 550 ezer forint összegű támogatást kaphatnak. Szinte valamennyi településen lassította az ügyintézést a földterületek nyilvántartásának rendezetlensége. A földhasználóknak nem állt rendelkezésükre minden szükséges adat a birtokukban lévő területekről. Hátráltatta a feldolgozást az is, hogy a földkiadó bizottságok által hozott határozatok döntő többsége csak aranykorona-adatot tartalmazott. Több településen pedig még mindig csak a szövetkezetek üzemi nyilvántartásai állnak rendelkezésre. Összességében véve: az igénylőlapok nem feleltek meg a számítógépes feldolgozás követelményének. Mivel ez a támogatási forma várhatóan jövőre is fennmarad, a főosztályvezető - az idei keserű tapasztalatok alapján - szükségesnek tartja az igénylés eljárási rendjének, valamint a támogatás mértékének módosítását. Újvári Gizella TB-ALAPISMERETEK Egészségbiztosítás (11.) Sorozatunkban az egészségbiztosítási alapfogalmakkal ismertetjük meg olvasóinkat. Közgyógyellátási igazolvány A jogosultak körét a szociális törvény határozza meg. Közgyógyellátási igazolványt a helyi önkormányzat jegyzője adhat ki azoknak, akik szociális helyzetük, egészségügyi állapotuk, illetve más körülmények miatt fokozott társadalmi gondoskodásra szorulnak. Az igazolvány birtokában a közgyógyet látottak egészségük helyreállítása érdekében térítés nélkül jogosultak meghatározott egészségügyi szolgáltatások igénybevételére, és ingyen jutnak egyes, a társadalombiztosítás által támogatott gyógyszerekhez, gyógyászati segédeszközökhöz. Társadalombiztosítási igazolvány Ez az a TAJ-számmal ellátott igazolvány, amely a társadalombiztosítás által támogatott egészségügyi szolgáltatások igénybevételére jogosít. A bejelentésre kötelezettek (munkáltatók, foglalkoztatók, nyilvántartó szervek, vállalkozók) igénylik az illetékes egészségbiztosítási pénztártól. Erre szolgál a „Bejelentés a biztosítottakról, és a kizárólag egészségügyi szolgáltatásra jogosultakról” elnevezésű nyomtatvány. Az egyéni vállalkozók és a nyugdíjasok, valamint ezek hozzátartozói, továbbá az önkéntes biztosítást kötött személyek részére szintén a megyei egészségbiztosítási pénztárak állítják ki az igazolványokat. 1996. augusztus 13., kedd A takarmányárak emelkedésével nem tart lépést a tej átvételi ára A szarvasmarha-ágazat adatai, gondjai Miként alakult az év első felében megyénkben a szarvasmarha-állomány, változott-e a létszám? A Békés Megyei Földművelésügyi Hivatal legfrissebb adatai szerint 1996 első felében az ellenőrzött tehénlétszám a megyében 378-cal növekedett hat hónap alatt; a Teljesítményvizsgáló Kft. adatai azt mutatják, hogy 1996. június 30- án Békésben összesen 21 498 tejelő tehenet tartottak nyilván. Az első félévben nagy számban vágtak ki selejt tehenet az ellenőrzött állományokból, de a létszám szerencsére nem csökkent — igaz, nem is gyarapodott számottevően: minimális, mintegy 2 százalékos a növekedés. A tenyészállat-állomány június-júliusban nem változott. Az év első felében exportra 345 tenyészüszőt értékesítettek Békés megyéből. Az átlagár minőségtől függően darabonként 180—220 ezer forint volt. A tejárakkal a termelők elégedetlenek, hiszen a takarmány folyamatos drágulásával nem tartanak lépést az átvételi árak. A tejfeldolgozó vállalatok a komplex minősítés szerint átvett nyers tej literjéért 36-38 forintos alapárat fizetnek. Több tenyészet kényszerült az utóbbi időben olyan lépésekre, amelyek hosszabb távon a termelés visszaesésével járnak. T. I. Egy szép tenyészállat és gondozója a Mezőhegyesi Ménesbirtok Rt.-nél, a 16 438-as számi holstein-fríz tehén a Gerle névre hallgat, és az idei hódmezővásárhelyi napokon II. helyezést ért el a negyedik vagy több laktációs tehenek kategóriájában fotó: such tamás Drágul, de minőségi! Pár hónapja nyílt Mezőberényben, a Csabai út 24. sz. alatt a PURINA táp- és takarmánybolt. A tulajdonos kamuti: Baji László. A bolt nyitásáról és forgalmuk alakulásáról Varga Zsolt boltvezetővel beszélgettünk. — A PURINA nyugati cég, Kanadában alapították, féltőn vigyázzák hírnevüket, de meg is tesznek érte mindent, hogy az elvárásoknak megfeleljenek. Nálunk a vevők egészen biztosak lehetnek, hogy nem romlott, értéktelen összetételű tápot vásárolnak. Laboratóriumban figyelik, vizsgálják a minőséget és a beltartalmi értéket. — sorolja az üzletvezető. —Mennyire ment fel a tápok ára? — Sajnos, egy hónap alatt kétszer kellett árat emelni, ez azt jelenti, hogy körülbelül 10—12%-kal növekedett az ár. — Szemestakarmány is kapható? — Jelenleg nem. Távlati tervek közt szerepel a készlet további bővítése. Takarmánykiegészítőket, valamint vitaminokat árusítunk. Lehet valakinek extra kívánsága, mi azt is teljesítjük. Ha például fácántápra van szüksége, külön megrendeljük. Harmati Erzsébet Erdélyben még tömeges részvénycsere-igény várható Az eddigi áramszolgáltatói részvényjegyzések általánosítható tapasztalatai szerint a külföldi alanyi jogú kárpótolt kör megkülönböztetett figyelmet szentelt ennek a befektetési lehetőségnek. Nem volt ez másként a közelmúltban zárult ÉDÁSZ- részvények jegyzésekor sem. Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. tájékoztatása szerint a külföldi kárpótoltak 57 százalékos átlagos kielégítettségi szintje magas túljegyzésre utal, s mindez azt jelenti, hogy nem minden befektető tudja tervezett mértékben igényeit az ÉDÁSZ-papírokból kielégíteni. Számukra a következő vásárlási lehetőséget a TITÁSZ-jegyzés hozta. Arról egyelőre nincs pontos adatsor, hogy az áramszolgáltatók eddigi részvénycseréje miként befolyásolta a külföldi alanyi jogon kárpótoltak kezében lévő kárpótlási jegyek mennyiségét. Ennek nagyságát szakértők 10 milliárd forint körülire tették. Mint az észak-amerikai kontinensen jelentkező jegyzési igényeket gyűjtő New York Broker szakértőjétől megtudtuk, az ÉDÁSZ, ÉMÁSZ és DÉMÁSZ kínálatából mintegy 100 millió forint értékben jegyeztek 700—800 Észak-Amerikában élő kárpótolt megbízásából. Értesülésük szerint ezekből a papírokból az ottani igények mintegy 99 százalékát ki tudták elégíteni. Az Alanyi Kárpótlási Jegy Kezelő Kft. illetékese sajnálattal állapította meg, hogy az ÉDÁSZ allokációjakor a külföldi alanyi jogosult megbízóik csak a már említett 57 százalékos kielégítettségi szintet tudtak elérni. A maradékot, s az azóta beérkezett megbízásokat TITÁSZ-jegyzésre használták fel. Úgy tapasztalják, hogy élénk az érdeklődés az áramszolgáltatók iránt Erdélyből, s még sokan vannak, akik eddig nem döntötték el, miként használják fel kárpótlási jegyeiket. A németországi igényeket gyűjtő, s a kárpótlási jegy-részvény cseréket intéző Magyarországi Német Vagyonkezelő és Kereskedelmi Rt. szakértője szerint a látósugarukban lévő külföldiek jól tudták, hogy hosszú távon az áramszolgáltatók papírjai jó befektetések lesznek. A kamarákról A kormány az ipari és kereskedelmi, illetve az igazságügyi miniszter egyeztetése alapján elfogadta a gazdasági kamarákról, 1994. évi XVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot. A javaslat a gazdasági kamarák részére átadandó közigazgatási feladatok átvételét gyorsítja és egyben a kamarai rendszer kiépülését is segíti. A kamarákkal egyetértésben átadott feladatok tehermentesítik a központi államigazgatási szerveket. A munkamegosztás jótékony hatást fejt ki a közigazgatás korszerűsítésének folyamatára, mert az államigazgatási szerveknek nem kell olyan feladatokat ellátniuk, amelyeket a gazdasági önkormányzatok útján hatékonyabban el lehet végezni. A kamarai közigazgatási feladatok átadásához szükséges létszám- és pénzügyi feltételeket elsősorban az érintett minisztériumok előirányzatainak átcsoportosításával kell biztosítani. Amennyiben ez nem nyújt fedezetet, meg kell vizsgálni annak a lehetőségét, hogy az illetékbevétel egy részének a visszahagyása, illetve a kamarai tagdíj adóból való levonása elégséges forrásul szolgál-e. A javaslat szerint meg kell vizsgálni a gazdasági kamarák kezelői lehetőségeit a kizárólag vállalkozói befizetésekből képződő pénzalapok felett. A fentiekhez kapcsolódik az egyéni vállalkozásról szóló 1990. V. törvény ez évre tervezett módosítása. A vállalkozási igazolványok kiadásával kapcsolatos jegyzői hatáskört a kamarák kapnák meg. A vállalkozási szabadság csorbítatlanul maradna, de az előírt feltételek meglétét a kamarák előzetesen vizsgálnák. A teljes körű vállalkozóitagnyilvántartás megvalósulását segít elő a javaslat azon rendelkezése, hogy a jegyzők átadják a náluk már előzetesen nyilvántartásba vett vállalkozók adatait.